MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Makói ház

Makói ház

A gyűjtemény leírása

Makó a hagymatermesztés révén vált ismertté idehaza és külföldön. A dél-alföldi mezőváros kisparasztjainak és zselléreinek a hagyma termesztése jelentett felemelkedési lehetőséget.
A szegényparaszti létből az 1920-as években kiemelkedő hagymakertészek gazdaházat vásároltak és azokat a maguk igényei szerint alakították át. Így tett Diós Sándor hagymatermelő kisparaszt is, aki 1926-ban vásárolta meg az 1834-ben épített házat. A vertfalú, nádtetős épületet később felújította, cseréppel fedte, szabadkéményét lepadlásolta.
A vakolatdíszes házhomlokzat, a kitéglázott eresz alja és udvar, a házberendezés a hagymatermelők polgárosodó életmódját fejezi ki. A folyosóról a konyhába lépünk, onnan nyílik a nagyház (utcai szoba) és a kisház (hátsó szoba), amelyek egy három nemzedékes család környezetét mutatják be. Az utcára néző szoba berendezésén látható, hogy a feltörekvő hagymások a polgári ízlést, életformát utánozták, de szükségük volt még a szobában a kemencére, amely fölött nádrácson, télen a dughagymát tartották. A szoba, a konyha és az eresz alja falára szobafestő (piktor) vagy ügyeskezű parasztasszony sablonokkal virágdíszes mintákat festett – ez is a polgárosodó ízlés megnyilvánulása. A hátsó szoba 19. századi, kék festésű bútorai az idős nemzedék ízlését idézik. Jellegzetes bútordarab a karfás, festett gondolkodószék, amelybe kizárólag a családfő, vagyis a legidősebb férfi ülhetett.
A házban két kamra van: az éléskamra és a gyökeres kamra. Utóbbiban tartották telente a homokban eltárolt zöldségfélét. A folyosó végén lévő kiskonyhában főztek, étkeztek és pihentek meg nyáron, miután a család a mezei munkából hazaért.
A lakóház hátsó végén épült a ló- és tehénistálló. A mögötte lévő színben az igáskocsit, ekét, boronát, vetőgépet és a gazdaság más eszközeit tartották. A házzal szemben épült a gabonatartó hambár és a csöves kukorica tárolására szolgáló kotárka, a máshol górénak nevezett gazdasági építmény. Az udvar elején a tulajdonos füstölőt (disznóvágás után a sonka, szalonna és egyéb húsok füstölésére, tartósítására szolgáló építményt), és a gémeskút mellé gyökérmosót építtetett.

[Rekord frissítve: ]