Az intézmény leírása
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a magyarság történelmében meghatározó jelentőséggel bíró nemzeti emlékhely. Gyönyörű természeti környezetben található hazánk egyik leglátogatottabb muzeális kiállítóhelye. A Feszty-körkép mellett számos kiállítás megtekinthető az intézmény területén: történelmi, néprajzi és régészeti témákban.
Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának, identitás-tudatának fontos helyszíne. Szer településről elsőként Anonymus, III. Béla jegyzője tesz említést a Gesta Hungarorumban, ahol azt írja, hogy Árpád és a vezérek itt ejtették szerét az ország minden dolgának. A 18-19. századtól „első országgyűlésként” is emlegetik az eseményt. Az itt épült monostor az Alföld leggazdagabb, legnagyobb monostora volt. Körülötte a középkor végére mezővárossá fejlődött Szer település. 1970-benTrogmayer Ottó vezetésével megkezdődtek a hét évig tartó ásatások, melynek során feltárták a monostor templomát.
A monostor mellett 1896-ban, a Honfoglalás 1000 éves évfordulójára, a Millenniumra emlékművet emeltek. Az Árpád-emlékmű azóta is az Emlékpark fontos eseményeinek, rendezvényeinek egyik fő helyszíne.
László Gyula, a kettős honfoglalás elméletének kidolgozója javasolta 1970-ben, hogy Feszty Árpádnak A magyarok bejövetele című körképét "Pusztaszeren" helyezzék el. Határozat született arról, hogy a Pallaviciniek által Sövényházára átkeresztelt Szer hivatalos neve ezentúl Ópusztaszer legyen. Megfogalmazódott: az Emlékpark múzeumi része a romkertből, a skanzenből és a körképet befogadó épületből álljon. Miután Losonczi Pál lett az Emlékbizottság elnöke, már országos támogatásban is részesülhetett az intézmény, melynek során megkezdődött az Emlékpark kialakítása. Ennek eredményeként indult meg a skanzen felépítése, illetve később a Feszty-körkép bemutatása is megvalósult. Azóta számos kiállítással, alkotással, emlékművel és látnivalóval bővült az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark.
A Szabadtéri néprajzi gyűjtemény épületei között járva, azokba bepillantva megismerheti az ide látogató a szegedi nagytáj parasztságának hétköznapjait és ünnepeit. A bemutatott táj, a Dél-Alföld parasztságának nagyobb része a 20. század elején városokban és e települések tágas határában épített tanyákon élt. Tanyák ezrei ülték meg a nagyobb települések határát, de a tanyás gazdálkodás a környékbeli legnagyobb birtok, a Pallavicini uradalom haszonbérbe adott földjeire is kiterjedt az 1850-80-as évektől. Az ópusztaszeri gyűjtemény tervezését 1973-ban, telepítését 1979-ben indította el Dr. Juhász Antal néprajzkutató. A telepítés fő törekvése az volt, hogy a Dél-Alföld mezővárosi és tanyai portái, népi építészetének 20. század eleji jellegzetességei kerüljenek bemutatásra. Az Ányási kápolna megépültével és a temetőkert-rekonstrukciójával teljes falukép tárul elénk.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark főépületében, a Rotundában tekinthető meg a maga nemében egyedülálló, 1995-en megnyílt monumentális alkotás, a Magyarok bejövetele című panorámafestmény (Feszty-körkép), mely mellett interaktív és korszerű multimédiás eszközöket is felhasználó régészeti kiállítások találhatóak.
A Nomád Park az eurázsiai puszta népeinek világát idézi fel régészeti leletek, néprajzi párhuzamok alapján.
A Lovaspályán lovasbemutató eleveníti fel honfoglaló őseink legendás harcmodorát.
A Puszta Háza az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark környezet- és természetvédelmi oktatóközpontja, ahol megismerhetőek a környezeti és természeti értékek, a környezettudatos életmód, az ökológiai gazdálkodás és az ökoturizmusra vonatkozó információk.
Időszaki tárlataink minden korosztály számára érdekes módon mutatják be tájegységünk, a Dél- Alföld sokszínűségét.
A Látogatóközpontban 3D-s vetítőterem, Konferenciaterem, Hungarikum Tárház, Információs Pont és a Szeri Kávézó fogadja a Látogatókat.
A több napra elegendő látnivaló mellett hagyományőrző, tematikus rendezvényeket is szervez az Emlékpark, melyek között akadnak népi kultúránkat, illetve a magyarság történelmét megelevenítő programok is.