Cicege

Ágoston Vencel (eredetileg Ágoston Vendel) tanár, festőművész 1895. május 19-én született a Nagyatád melletti Bodvicán. Elemei iskoláit Nagyatádon végezte, Csurgón tanítói oklevelet (1914), az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet (1920) szerzett. 1925-től kisebb kihagyásokkal Baján élt, tanított, alkotott egészen haláláig, 1946. szeptember 6-ig. Leggyakoribb témái a vizek világa (dunai tájképek), a paraszti élet, valamint az arc- és testábrázolás. Ami alkotásainak technikáját illeti: az akvarell mellett a pasztell, az olaj, a szén és a ceruza is beletartoztak kifejezési eszköztárába, de próbálkozott rézkarccal is. „Halásztanya” című alkotásának pontos helyét, korát nem tudjuk, valószínűleg Baján készült. A képen halászkunyhó látható vízparton, nádasban, a vízen csónakkal."

Ágoston Vencel (eredetileg Ágoston Vendel) tanár, festőművész 1895. május 19-én született a Nagyatád melletti Bodvicán. Elemei iskoláit Nagyatádon végezte, Csurgón tanítói oklevelet (1914), az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet (1920) szerzett. 1925-től kisebb kihagyásokkal Baján élt, tanított, alkotott egészen haláláig, 1946. szeptember 6-ig. Leggyakoribb témái a vizek világa (dunai tájképek), a paraszti élet, valamint az arc- és testánrázolás. Ami alkotásainak technikáját illeti: az akvarell mellett a pasztell, az olaj, a szén és a ceruza is beletartoztak kifejezési eszköztárába, de próbálkozott rézkarccal is. A női akton Ágoston Vencel aláírása mellett nem szerepel dátum, de a tanulmányt feltehetően a képzőművészeti főiskolán készítette.

Ágoston Vencel (eredetileg Ágoston Vendel) tanár, festőművész 1895. május 19-én született a Nagyatád melletti Bodvicán. Elemei iskoláit Nagyatádon végezte, Csurgón tanítói oklevelet (1914), az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet (1920) szerzett. 1925-től kisebb kihagyásokkal Baján élt, tanított, alkotott egészen haláláig, 1946. szeptember 6-ig. Leggyakoribb témái a vizek világa (dunai tájképek), a paraszti élet, valamint az arc- és testánrázolás. Ami alkotásainak technikáját illeti: az akvarell mellett a pasztell, az olaj, a szén és a ceruza is beletartoztak kifejezési eszköztárába, de próbálkozott rézkarccal is. A férfi akton Ágoston Vencel aláírása mellett dátum is szerepel: 1919. szeptember 5. A tanulmányt feltehetően a képzőművészeti főiskolán készítette.

Ágoston Vencel (eredetileg Ágoston Vendel) tanár, festőművész 1895. május 19-én született a Nagyatád melletti Bodvicán. Elemei iskoláit Nagyatádon végezte, Csurgón tanítói oklevelet (1914), az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet (1920) szerzett. 1925-től kisebb kihagyásokkal Baján élt, tanított, alkotott egészen haláláig, 1946. szeptember 6-ig. Leggyakoribb témái a vizek világa (dunai tájképek), a paraszti élet, valamint az arc- és testánrázolás. Ami alkotásainak technikáját illeti: az akvarell mellett a pasztell, az olaj, a szén és a ceruza is beletartoztak kifejezési eszköztárába, de próbálkozott rézkarccal is. Az utcarészletet ábrázoló rajz keletkezésének pontos korát, helyét nem ismerjük.

A járási tanácsok megszüntetése egy időben zajlott Nagyatád várossá szervezésével, így a település közigazgatási szerepe túlmutatott annak közigazgatási határán. A közintézmények, gyárfejlesztések, lakótelepek építése nyomán a település városias arculatot kapott. 1970-1971 fordulóján került sor a várossá szervezés utolsó lépéseire. A megyei tanács a járási tanácsot 1971 februárjában utasította, hogy terjessze fel a Népköztársaság Elnöki Tanácsához a Nagyatád várossá nyilvánítására irányuló kérelmet. Majd 1971.április 25-én Nagyatád városi rangot kapott. „ezentúl Nagyatád várost megilletik mindazok a jogok amelyeket a Magyar Népköztársaság törvényei a városok részére biztosítanak” A hivatalos oklevelet Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint Cseterki Lajos a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára írták alá.