Digitalizált tárgyak csoportja.
hu
Cicege
A „tánccal egybekötött műsoros estély” rendezője a magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének Nagyatádi Járási Csoportja, melynek elnöke Bánhidi László iskolaigazgató, titkára Nádor Béla volt. A dokumentumon olvasható a taggyűlés és az esti műsor tervezett programja. Az érdekképviselet 1946-tól 1950-ig, valamint 1956-tól 1957-ig viselte a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete nevet. A meghívó Benyák János nagyatádi könyvnyomdájában készült, amit 1949-ben államosítottak. Az estélyt tehát valamikor 1946 és 1949 között rendezték. A meghívó címzettje, Kraumann Erik rajztanár és festőművész 1946-tól tevékenykedett Nagyatádon.
A levelezőlapon az 1937-ben épült, a Nagyatádi Nyomda Kft.-nek ma is otthont adó épület látható. Az 1949-es államosításig a Benyák-nyomda működött itt, de az épület lakóhelye is volt a nyomdász famíliának, valamint rajtuk kívül még néhány családnak (pl. Karbuczky). Egy – dr. Benyák Ferenc tulajdonában lévő – a házszenteléshez kapcsolódó dokumentum a következőket tartalmazza: „Ezen épületet a régi Záborszky ház helyén Benyák János könyvnyomdász építette az 1937. évben, Őfőméltósága vitéz Horthy Miklós kormányzósága alatt. A nagyatádi járás főszolgabírája ebben az időben dr. vitéz Kovács Dénes, Nagyatád plébánosa P. Kocsis Ödön, főjegyzője Goriczky Nándor, a község bírája pedig Sárdi Sándor. Az épületet tervezte Tóth János, Szombathely főmérnöke. Építette: Kun, Trattner és Vogronics Építész cég, Hikmann Béla műlakatos, Szalay testvérek asztalosmesterek és Horváth Sándor festő.” A levelezőlap Benyák János és Fiai nagyatádi nyomdájában készült. Az épület Kossuth utcai homlokzatán látható dombormű felirata: "A munka mindent legyőz".
A fotó 1932-ben készült. A képen látható ház (Nagyatád, Széchenyi tér, Kossuth utca sarok) üzleteknek és lakásoknak adott helyet. Bal oldalt Benyák könyvnyomdája és könyvkötészete, a sarkon csemegeüzlet, a középső bolt sajnos nem kivehető. Az épület helyén 1937-ben felépült a Benyák család bővített nyomdaüzeme, ill. a lakásoknak és irodáknak helyet adó épület. Ebben az épületben működik máig is a Nagyatádi Nyomda Kft.
Csizi József járási és területi labdarúgó játékvezetői igazolványa. Játszott labdarúgóként a kaposvári Kinizsiben, a Rákócziban. 1949-től Nagyatádon élt és dolgozott.
Nagyatádi elemi iskolások csoportképe az 1927 - 1928. tanévben. Készítette: "Bencze 928" Valószínűleg Pallag István szerepel a képen, Pallag Ignác bátyja. Bognár József tanító.
A nagyatádi állami elemi iskola 4. osztálya az 1916-17. tanévben. Készítette: Kálmán Fényirda, Szombathely
A kép Filipovits János cukrászmester üzlete előtt készült. A képen Filipovics Éva és Mayer Antalné. Az üzlet a Széchenyi tér és a Baross Gábor utca sarkán állt (ma a Hotel Solar épülete áll ott).
Benyák János nagyatádi nyomdája az 1930-as évektől szentképek készítését is felvette tevékenységi körébe. Az 1933-ból ránk maradt árjegyzékben szereplő képeket Benyák Jenő rajzai alapján, fővárosi üzemekben készült klisék segítségével sokszorosították. A piaci résként kínálkozó lehetőséget a nyomda tulajdonosa a következőképpen magyarázza a szentképek árjegyzékének első oldalán: „Főtisztelendő Cím! Amidőn üzemem a szentképek készítését is felvette munkakörébe, a magyar katholikusság érdekeit kívánja szolgálni, hogy ne legyen az kénytelen a külföldről nagy vámmal s a közvetítő ügynökök jutalékával megterhelt cikkeket dupla áron vásárolni.” A katalógusban szerepelnek: szentképek, magyar szentképek (melyeknek bal alsó sarkában a nyomda logója és a termék sorszáma látható), gyermek képecskék és húsvéti üdvözlőlapok borítékkal.
"A nagyatádi gyógyfürdő népszerűsítését szolgáló, háromrét hajtható prospektus első oldalán a nagyatádi gyógyfürdő grafikája látható, hátsó borítója postai címzésre ad lehetőséget, az utolsó, behajtható oldalon egy térkép látható. A belső oldalak a gyógyfürdőről adnak bővebb információt az alábbi fejezetcímek alatt: Fekvés, Fürdőigény, Gyógytényező, Gyógyjavallatok, Ivókúrákban, Fürdőkúrákban, Elszállásolás, Ellátás, Fürdőárak. A kiadvány idézetet is közöl dr. Dalmady Zoltán egyetemi tanár, balneológustól: „A nagyatádi ásványvíz tehát – amely szénsavval telítve elsőrangú asztali víz is – a földből nagy bőségben folyó kész orvosság.” A prospektust a nagyatádi Benyák-nyomdában készítették, a grafikák Benyák Jenő munkái."
1889-ben alakult meg a Nagy-Atádi önkéntes tűzoltó egylet. Az egylet – alapszabálya szerint – a tűzoltók elméleti és gyakorlati kiképzését, illetve a megfelelően kiképzett tűzoltókkal a rendszeres tűzoltást, vagyon- és életmentést tűzte ki célul Nagyatádon és „esetleg vidékén”. A tűzmegelőzés érdekében rendszeres éjjeli őrszolgálatot is vállaltak. Az egylet működésének és felszerelésének biztosítása érdekében – amelyhez a községi támogatás nem volt elég – gyakran szerveztek estélyeket, kerti mulatságokat, ünnepségeket, sőt sporteseményeket is. A belépődíjakból és „felülfizetésekből” befolyt összegeket pedig az egyletre fordították. 1908-ban a község központjában, a katolikus templom és rendház szomszédságában felépült a tűzoltószertár. Itt őrizték a tömlőket, tűzoltókocsit, egészségügyi felszerelést. Az 1933-ban készült Nagyatád Monográfia szerint akkor egy kocsifecskendővel, két mozdonyfecskendővel és egy szerkocsival rendelekezett az egylet, a tagok „rendes egyenruhával és felszereléssel” voltak ellátva. Az 1930-as évek végén sikerült a rég vágyott motorfecskendőt is beszerezni. Ennek azonban nem sokáig örülhetett az egylet és a község, mert 1944 végén a német hadsereg magával hurcolta. Karbuczky János nagyatádi kereskedő sok éven át tagja volt az egyletnek. Segédtiszti igazolványát 1944. április 20-án állította ki Somogyvármegye Tűzrendészeti felügyelője Kaposváron. A nagyatádi egylet parancsnoka ebben az időben Benyák József nyomdász volt, egyébként pedig Karbuczky János szomszédja a Széchenyi téren. Az önkéntes tűzoltóságokat 1945. október 30-án szüntette meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Az új, hivatásos állami tűzoltóság 1951-ben alakult meg Nagyatádon, az első tűzoltók között többen voltak, akik korábban az önkéntes egyletben is szolgáltak.
Ziger (Zombori) József igazolványi lapjának adatai szerint (1894-ben született Lábodon) 54 hónapot töltött tényleges katonai szolgálatban a 44. gyalogezredben (amelybe a somogyiak többségét sorozták). Végigharcolta tehát az első világháborút. A jobb felső karján sebesült (lövés által), tizedesként szerelt le. Fegyveres szolgálatáért több kitüntetést is kapott: az I. osztályú ezüst vitézségi érmet (1918. VII. hó 14-én), a Károly-csapatkeresztet, majd 1933-ban a piros-fehér-zöld színű hadiérem szalagján viselendő, a karddal és sisakkal díszített „Háborús emlékérem” viselésére is jogosulttá vált. Valamikor az 1930-as években nevét Zigerről Zomborira magyarosította, és 1943-ban már ezen a néven kapta meg a levelet a M. Kir. Gödöllői 9. honvéd bevonulási központtól, amelyben igazolták, hogy tizedes rendfokozatra jogosult.
Benyák János nagyatádi nyomdája az 1930-as évektől szentképek készítését is felvette tevékenységi körébe. Az 1933-ból ránk maradt árjegyzékben szereplő képeket Benyák Jenő rajzai alapján, fővárosi üzemekben készült klisék segítségével sokszorosították. A piaci résként kínálkozó lehetőséget a nyomda tulajdonosa a következőképpen magyarázza a jegyzék első oldalán: „Főtisztelendő Cím! Amidőn üzemem a szentképek készítését is felvette munkakörébe, a magyar katholikusság érdekeit kívánja szolgálni, hogy ne legyen az kénytelen a külföldről nagy vámmal s a közvetítő ügynökök jutalékával megterhelt cikkeket dupla áron vásárolni.” A terméklistán szerepelnek: szent áldozási emléklapok, húsvéti, karácsonyi és újévi üdvözlőlapok, első szentmise képek, imakönyv képecskék minden alkalomra, szorgalmi jegyek stb.
"Gutenberg 1440-1940" A könyvnyomtatás feltalálásának 500. évfordulójára kiadott, Gutenberg munkássága előtt tisztelgő füzetet a Benyák János és Fiai Nagyatádi Nyomda, Könyvkötészet és Dobozüzemében nyomtatták 1940-ben. A kiadvány szövegei és grafikái Benyák Jenő munkái. A füzetben – a Gutenberg előtti tisztelgésen túl – Benyák Jenő aprólékosan elkészített mintákkal és frappáns versikékkel reklámozza a nyomda szerteágazó tevékenységi körét.
A kis verses füzetet 1942-ben adta ki Benyák János és Fiai nagyatádi könyvnyomdája. A szerző, Benyák Jenő egyben grafikusa is a kiadványnak. Az 1949-es államosításig családi vállalkozásként működő nyomda alapítója Benyák János volt. Fiai, József és Jenő apjukhoz hasonlóan szintén a nyomdászmesterséget választották. Előbbi az ügyvezetésért lett felelős, utóbbi elvégezte az iparművészeti főiskolát, az 1920-as évek végétől ő határozta meg a nyomda művészeti arculatát. „A Balaton rajongó nagy harcosa: Lóczy Lajos emlékének” tiszteletére kiadott, 10 balatoni témájú költeményt tartalmazó füzetben a szerző kézírása olvasható: „Szíves emlékül Tátrai Jenőnek 1948. ápr. 26. Benyák Jenő” Tátrai Jenőt 1947-ben vették fel tanoncként a nyomdába, később, az államosítás után, hosszú ideig a nyomda vezetője volt.
A Philips 2531-es típusú rádió barna bakelitdobozba épített, 3 + 1 csöves, külső hangszórós, váltóárammal működő készülék. Az 1930-as években Magyarországon gyártott eszköz korabeli ára 484 pengő volt. A Nagyatádi Városi Múzeum helytörténeti kiállításának egyik állandó tárgya.
"Meghívó 20 éves osztálytalálkozóra, melyen az 1941-ben készített ballagási csoportkép látható a Polgári Fiúiskola végzős növendékeivel és tanáraikkal. Az évente kiadott iskolai értesítők tanúsága szerint az osztály 1937-ben indult 40 fővel, osztályfőnökük Sinkovits Mária volt (a képen a tanárok sorában balról a negyedik). Az iskolát akkoriban Bánhidi László igazgatta. Az 1940-41-es évkönyv szerint ebben a tanévben 37 fő IV. osztályos tanulót osztályoztak, közülük hat volt magántanuló. Felirat: Kilépünk az életbe; elválik utunk De húsz év mulva ismét találkozunk! 1941–1961 A lapot a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat nagyatádi telepén nyomtatták 1961-ben."
Műkedvelő előadás Nagyatádon. Lehár Ferenc "A mosoly országa" című operettjének szereplői. Nagyatádon az 1920-as évek második felétől (Surdi) Bognár Sándor és Noszlopy Ottó vezetésével évente legalább egy színdarab (az esetek többségében operett) került bemutatásra amatőr – különböző helyi egyesületek tagjaiból válogatott – színészek, zenészek előadásában. Egy-egy darabot több alkalommal is játszottak, hogy minden érdeklődő megnézhesse. Némelyik produkciónak olyan sikere volt, hogy a „társulat” vendégelőadásokat tartott a környékbeli településeken is. Burics László Nagyatád nagyközség múltja és jelene című, 1933-ban kiadott helységmonográfiájában így ír a városban hagyománnyá vált műkedvelő előadásokról: „Gyakran rendeznek műkedvelő előadásokat, amelyek különösen újabban magas színvonalúak. Messze kiemelkednek a megszokott vidéki stílusból, mert a gondos rendezés, a mindenkor művészi díszlet kényes ízlést is kielégít.”
A képen kerékpáros főúri társaság látható. A kép hátoldalán Somssich Eszter írásával olvashatók a szereplők: "Dr. Zichy Ágost, Festetich Clotilde, Gr. Festetics Kálmán, [gr. Somssich] Eszter, Béla, Gr. Kálnoky Hugó, Papa [gr. Somssich Adolf], Leopold". A kép a 19-20. század fordulóján készülhetett Pörtschach am Wörther See-ben, ahol a kivadári Somssich családnak nyaralója volt. A fényképész Kabáth Vincze volt.
Rotter Bernát nagyatádi vas-, épületanyagok és fűszer nagykereskedése által kiállított számla Papp Ferencz részére. A kiadott por- és kristálycukor, sütőpor, mazsola, élesztő, kakaó, citrom, vanília, szegfűszeg és egyéb fűszerek sütemények készítéséhez kellettek: Papp Ferenc fiatal kereskedő az esküvőjére készült. A nyomtatvány – mint szinte minden nyomtatvány az akkori Nagyatádon – a Benyák-nyomdában készült.
Papp Ferenc 1916-ban született Rinyaszentkirályban (Somogy megye), és 14 évesen, 1930-ban iratkozott be a Nagyatádi Iparostanonc Iskolába kereskedő tanulónak. Az iskolával párhuzamosan a helybeli Adler Géza fűszer- és csemegekereskedésében dolgozott: három évig mint tanonc (1930-1933), majd egy évig már segédként (1933-1934). A bizonyítványába beírt igazolás szerint évente 3 pengő tanoncdíjat fizettek taníttatásáért a szülei. Mestere így értékelte négyéves tanulói munkáját: „… magaviselete, hűsége és szorgalma által teljes megelégedésemet érdemelte ki, miért is kartársaimnak melegen ajánlhatom.”
"Optimisták" zenekar: Kovács János ("Köteles") dobok, Sárdi József szaxofon, Mayer András zongora, Szabadkai János, Dorcsi Sándor, és Gáspár István hangszer nélkül. 1960-as évek. A kép valószínűleg az egykori Korona Szálló művelődési intézménnyé átalakított épületében, az egykori bálteremben készült.
Távirat a Barcsi Sport Club és a Nagyatádi Turul Sportegylet meghívó távirata labdarúgó mérkőzésre, 1922. július 16.
[Rekord frissítve: ]