Ácsolt láda
A XIII. század végén a magyar jobbágyok házaiban is megjelent az ácsolt láda, a szekrény. Ezekben őrizték a becsesebb ruhaneműket és az egyéb értékeket a családok, ezért gyakran feltörték, elhurcolták tartalmukat a háborúskodások, hatalmaskodások idején. Az ácsolt ládák fél évezreden keresztül voltak a parasztháztartások legjellegzetesebb, legjelentősebb tárolóbútorai. A XVI. században megjelentek ugyan az új típusú, asztalostechnológiával előállított ládák a parasztoknál, de a Dózsa féle parasztfelkelés megtorlása és a török megszállás visszavetette a lakáskultúra fejlődését, így ezek a ládák csak a XVIII. század elejétől kezdtek rohamosan terjedni. Mindezek következményeként az ácsolt ládák megtartották kelengyebútor funkciójukat, s a kései háttérbeszorulásuk következményeként több példány megérte a XX. századot is. Kalocsán egy miskei és egy kalocsai ácsolt láda gazdagítja a gyűjteményt. Valószínűleg a XVIII-XIX. század fordulójáról származik. Az összes Bács-kiskun megyei ácsolt láda a gömöri típushoz tartozik.
Az ácsolt ládát hasított és bárdolt keményfa deszkákból állították össze oly módon, hogy a négy sarokpillér hornyaiba zsindelyszerűen fektetett deszkákat faszögekkel rögzítették. A népvándorlás korában és a korai középkorban a falusi barkácsoló specialisták ékrovással cifrázták fatárgyaikat, melyekre az őskori és ókori előzményekre visszatekintő, a legutóbbi évszázadokig igen kedvelt geometrikus elemekből álló motívumkincset véstek. Erre a díszítésmódra utal a szép és csúnya szavaink szinonimája, az ékes és éktelen szópár. Mindezek után felettébb érdekes, hogy a háziiparosok által készített ácsolt ládák geometrikus motívumait nem késsel faragták, hanem a hornyolóval és a hornyolóheggyel ellátott körzővel vésték. Az ácsolt ládának rendkívüli jelentősége volt a régi asszonyok, lányok életében. Az eladósorba érő lánynak az édesapa megcsináltatta a szekrényt, melybe az édesanya segítségével megszőtték és megvarrták a kelengyét. A férjhez ment lány egyéniségének a szimbóluma volt ez a szekrény, ezért a lakodalom szertartásához hozzátartozott annak a kiváltása. A szekrényt ünnepélyesen, külön szekéren vitték, hogy megmutassák a faluközösségnek. A szekrény képei nagyobbrészt a menyasszonyt ábrázolták, részben már menyecske korában, vagy a terhesség és a szoptatás állapotában. Az ácsolt ládák teteje a koporsófedélre emlékeztet, némelyek viszont a régi fanyergek szerkezetét formázzák, amelyek egy hanyatt fekvő nőt mintáznak.
Az asztalos készítette láda
A XVI. századi kezdetek után az asztalos gyártotta láda is elfoglalta végleges helyét a parasztlányok kelengyéjében. A falusi otthonokba kerülő kicsiny számú asztalosbútort ebben az időben még ugyanazok a városi asztalosok készíthették, akik a polgárokét és a nemesekét. Azok a festőasztalosok igazították a divatos virágkompozíciókat a paraszti megrendelők hagyományaihoz, kívánságaihoz, akik a falusi templomok mennyezetét és berendezését faragták, festették, javították. A XVIII. században ugyan még nagy mennyiségben készült az ünnepélyes, menyasszonynak való ácsolt láda, a szekrény, de már mindenütt ott volt az asztalosműhelyekből kikerült, színesen festett láda is. Az asztalos gyártotta láda parasztok körében való terjedésének kezdeteiről csak írásos dokumentumokból lehet ugyan következtetni, mégis megmaradt néhány eredeti darab is a XVII. századból. Az egyik legkorábbi ismert darab a megyéből származik.
A XVIII. századtól kezdődően egyre nagyobb számban maradtak fenn, s a múzeumokban megőrződtek eredeti paraszti bútordarabok. Ezek tanúsága szerint a Duna középső szakaszán a komáromi ládáknak volt nagy népszerűsége, melyek Bács-Kiskun megye egész területén megtalálhatók voltak.
Fazekasság
A legrégibb kalocsai népművészeti ág a fazekasság, melynek bizonyítottan kora-középkori gyökerei vannak. Az újkori kalocsai fazekastermékek típikus edényei a mázatlan, vörös korsók és kanták, valamint a fehér mázas aratótálak. A korsósok a mázatlan vörös edényeiket paksi földdel díszítették. Jellegzetes motívumaik a karmolásos, hullámcifrás, rácsos, nyomkodós és a karcos. A tálasok sötétzöld, zöld, fehér és sárga mázkombinációval égették edényeiket. Az aratótálakra gurgulával írták a kék-zöld-sárga motívumaikat. A minták ugyan emlékeztetnek a korai hímzések rozmaringágas, cakkos, csöppös díszeire, mégis kizárólag a fazekasságra jellemző motívumok ezek. A XIX. század végén jelentek meg a bögréken és a kiskorsókon a fafaragás jellegzetes tulipánjai.
Néprajz kiállítás - 1. terem - Dobogó
Házi kenderfonálból készült fehér takácsszőttes, három sávban elhelyezett szőtt piros csíkkal, végein azsúrozással és belehímzett ("mirkölt") K ZS monogrammal.
Házi kenderfonálból készült fehér takácsszőttes, három sávban elhelyezett szőtt piros csíkkal, végein azsúrozással és belehímzett ("mirkölt") K ZS monogrammal.
Háziszőttes, a két vége azsúrozással fölszegve. Följebb piros-fehér beleszőtt csíkozás.
Keményfa. Minden oldala pikkelyszerűen elhelyezett 5-5 deszkából áll. a sarkokon lábban végződő szélesebb deszkába ácsolva. A teteje 5 deszk. Ez 1-1 für.d.old. domborúan összeáll. Vésett díszítés. Keményfa. Minden oldala pikkelyszerűen elhelyezett 5-5 deszkából áll lábban végződő szélesebb deszkába ácsolva. A teteje 5 deszk. és 1-1 für.d.old domborúan összeáll. Vésett díszítés. - Szuvas.
Puhafa deszkából összeillesztett fekvő téglahasáb alakú, sötétkékre festett ruhatároló bútor, belsejében fiókmaradványok, elején a kulcslyuk két oldalán 1-1 faragott kazetta díszítés. Lefelé álló tulipánból kiágazó levelek és 3 tulipán 3 koncentrikus kört fog közre, közepén pirosra festett női nemi szerv. Erősen kopott.
Keményfából készült. Téglalap alakú lapjába 4 ferde állású, sokszögletű láb van csapolva. A két rövidebb oldal élén bevágásos díszítés nyomai. - Lapja fölül repedezett, vagdalás- és egyik lába mellett égésnyomokkal.
Akácfából házilag barkácsolt ülőbútor. A két rövidebb oldalon kezdetleges faragás. 4 lába széttartó.
Keményfából faragott ülőke. Téglalap alakú ülőrészébe becsapolva 4 kifelé álló faragott láb. - Ép.
Keményfából faragott, négy kifelé álló botlábon áll, középső része lefelé fordított csonkakup, közepén lyuk a kisgyerek számára. - Ép.
Félgömb alakú kő, alja kerekített. Két oldalt bemélyedő fogó, körülötte vésett virág. Egyik oldalán vésett 1826 és R V. Félgömb alakú kő, alja kerekített. Két oldalán befelé mélyedő, téglalap alakú fogórész, körülötte vésett virágok levelekkel. Egyik oldalán vésett évszám és monogram: 1826, R V. - Ép.
Korongolt cserép. Korsós munka. Mázatlan, a vörös agyag lekopott róla. Tál formájú 2 vízszintes füllel. Az oldala is lyuggatott.
Korongolt cserép. Fazekas munka. Belül mázas, zöld és sárga. Kívül mázatlan, rovátkolt. Tűzálló. A fülében mesterjegy: H J.
Korongolt cserép. Tálas munka. Mázatlan, vörös, fényezett. A széléből kiinduló két füllel. Az alja és az oldala sűrűn lyuggatott. Kopott.
Cserép vörös agyaggal bevonva, fényesítve. Mázatlan, nem tűzálló. Díszítés nélküli. A korongolt fül cseccsel.
Korongolt cserép. Korsós munka. Mázatlan. Pirossal rácsosan tarkázott. 1 sor sötéten bevagdalt dísz. Rákarcolva: Benyda János.
Cserép, korongolt, fényezett, vörös korsós munka. Egy csöcsös füllel, kerek, csűcsös szájjal. 3 mélyített körbefutó karika.
Korongolt, égetett, mázatlan cserép. Korsós munka. A fülétől indulva az oldalán vörös földfestékkel festett "rácsozás". Száján kiöntő, fülén ivócsücs. - Száján repedés.
Korongolt cserép. Korsós munka. Mázatlan. Az oldalából kiinduló 2 füllel. 2-2 domborított körbefutó karikával díszítve. Alul lyuk, kifelé szélesedik.
Faragott keményfalap, téglalap alakú. Egyik végén feldudorodó. 11 hosszú faragott résszel, 12 kis lyukkal. A fonalat egy természetes fahengerre csavarták. - Kopott.
Malomkő, középen kör alakú lyuk, oldalába illesztve kovácsoltvas fogó a kőre merőlegesen. - Repedt, egy része hiányzik.
[Rekord frissítve: ]