Kondor Béla a XX. századi magyar művészet egyik legegyénibb alkotója, művészeti felfogása nagyban eltér a korabeli művészeti irányzatoktól, ugyanakkor ábrázolás- és kifejezésmódja erősen avantgárd attitűdöt sugároz. Nem tartozott festőiskolákhoz, irányzatokhoz, a Szentendrei Művésztelepen is csak későn, 1972 nyarán, már súlyos betegen kapott műtermet.
Kondor Béla művészetéhez kapcsolódási pontokat inkább a trecentóban, reneszánsz alkotóknál lehet találni, mint a kortársaknál. Az ún. ikonos korszakában készült műveken többnyire Krisztus figurája, angyalok és szárnyas lények tűnnek fel, de többször feldolgozta az Istennel közvetlen kapcsolatban álló kerubok alakját is. A két kerub Szodomában című képen a narancssárga napkorong alatt két, több kontúrvonallal megrajzolt, átlátszónak ható, lebegő szárnyas alak látható, jól illusztrálva a grafikusként tevékenykedő Kondor számára a rajz és a vonal jelentőségét.
hu
