artézi kút

Olyan mélységi rétegbe fúrt kút, amelynél a magas nyomás következtében a víz magától tör a felszínre (pozitív nyugalmi vízszintű kút).

Európában az első ilyen kutat 1126-ban Franciaországban, az Artois-i grófságban fúrták, innen ered a neve. Kinában és a Líbiai-sivatag oázisaiban már sokkal régebben próbálkoztak mélyfúrású kutak révén víznyeréssel.

Magyarországon az első artézi kutak fúrási munkálatait Zsigmondy Vilmos és Zsigmondy Béla budapesti mérnökök irányításával kezdték meg. A legelső, 1830-as, az Orczy-házban (1730 előtt - 1936) (Károly-körút, Madách tér)) megkezdett fúrás kudarccal zárult; 210 méter mélységben eltört a fúrószár. 1869. november 15-én indult meg a városligeti artézi kút fúrása, amely 1878. január 29-én készült el, igen tekintélyes, 970.4 méteres mélységgel.

A világ legmélyebb artézi kútja Németországban, Am Mellensee község részét képező Sperenbergben található (1273 m).

Hazánkban nevezetesebb artézi kutak Alcsúton, a Margit-szigeten, Komáromban illetve alföldi városokban találhatók.