A máriás garas (németül: Mariengroschen) a 16–19. század során vert alsó-szász pénzérme volt. Neve onnan ered, hogy eredetileg a gyermek Jézust tartó Szűzanya szerepelt az érméken.
Alsó-Szászországot már a középkor óta meghatározták a független és erős városok, melyek – a Welf-ház hercegei mellett – a térség pénzverést is meghatározták. Leszámítva a Welfek meißeni garas utánzatait, a garasok verése csak későn indult meg Alsó-Szászországban. A 15. században fokozatosan alakult ki a garasérték. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Mátyás-garas megjelenése volt, mely később a máriás garas váltópénze lett. A 16–17. században a városok és a hercegek által létrehozott garas-rendszer helyébe a máriás garas lépett, melyet 1503-ban Goslarban vertek először. Kezdetben az egyes városok és a hercegek eltérő tömegű máriás garasokat vertek. Az Alsó-szász Érmeunió államaiban 1555-től a valamivel súlyosabb hercegi garas verésében állapodtak meg, de az nem tudta a máriás garast teljesen kiszorítani.
hu
