"A legelő általában olyan terület, amelyről az állatok a táplálásukra szükséges növényeket, saját maguk legeltetés útján szerzik meg.
A legelőnek több fajtája van. Tartamuk szerint állandó és ideiglenes legelőket különböztetnek meg. Elsőkhöz ama rendszerint természetes legelő területek tartoznak, melyek egyéb használatra nem alkalmasak s azért feltétlen legelőknek is nevezik. Az állandó legelők fekvésük szerint vagy hegyi vagy lapályi legelők, használhatóságuk szerint pedig marha-, juh- és sertéslegelőket szokás megkülönböztetni.
A magas füvet termő legelők marha-, illetve lólegelőknek, a sovány, apró füvet termőket juh-, a mocsaras legelőket sertés- vagy bivalylegelőknek tekintik. Az állandó legelők egyoldalú használatuk miatt rendszerint csekélyebb nyers jövedelmet szolgáltatnak ugyan, mint a rétek, és különösen a szántóföld, mindazonáltal nagy előny, ha a birtoknak jó legelői vannak, egyrészt mert a legelők kezelése nagyon egyszerű, csekély költséggel járó, és ezért tiszta jövedelmük aránylag nagy, másrészt mert állattenyésztés, nevezetesen állatok fölnevelése legelők nélkül sikerrel nem is folytatható." - (hu.wikipedia.org 28.12.2020)
hu
