1891-ben kezdték el gyártani, majd 1930-ban átalakították a tömeggyártás követelményeinek megfelel?en. A tárba az öt töltényt fölülr?l, tölténykeret segítségével lehet betölteni. A városi múzeum gy?jteményében T.T.2000.01.01. leltári számmal szerepel egy ismétl?puska, mely még a múzeum 1994-es megalakulása el?tt került a Helytörténeti Bizottság gy?jtésébe. A fegyver nem más, mint a híres-hírhedt „dióver?”, mellyel magyar férfiak nemzedékei találkoztak el?ször, mint az ellenség reguláris l?fegyverével, majd a második világháború után, mint a Magyar Néphadseregben rendszeresített ismétl?puskával. A Moszin-Nagant története a cári Oroszországig nyúlik vissza. Az orosz vezérkar – akárcsak a többi nagyhatalom – a technikai fejl?dés miatt változtatásra kényszerült, és pályázatot írt ki 1889-ben az egylövet?, hátultölt?s Berdan-féle puska leváltására. A bizottság végül az orosz Szergej Ivanovics Moszin kapitány fegyverét fogadta el azzal a kikötéssel, hogy a tervez? átalakítja, a változtatások az új fegyver könnyebb szétszerelhet?ségét és a l?szeradagolás javítását szolgálták. A pályázaton végül vesztes belga fegyvertervez?, Leon Nagant jogi úton megtámadta az eredményt, azt állította, hogy a gy?ztes ismétl?puska elemeit az ? fegyverér?l vették át. A nemzetközi botrány és a további jogi viták elkerülése érdekében a cári hadsereg bizottsága végül mind a két pályázónak egyforma összeget, 200-200 ezer rubelt fizetett ki. Technikailag a fegyver dönt?en Moszin tervein alapult, egy-két részletet átvéve Naganttól. Oroszországban nem nevezték a fegyvert Moszin-Nagant-nak, a nyugati szakirodalomban azonban így terjedt el. Hivatalos neve a cári hadseregben 1891 M háromvonásos puska volt. Az eredeti fegyver 130,8 centiméter hosszú, a cs? 80 centiméter. A Moszin-Nagant eredeti tömege 4,3 kilogramm, l?szerkapacitása öt 7,62×54 milliméteres puskatöltény. Hatásos l?távolsága 400 méter, távcs?vel 800 méter. Az így kialakított fegyvert több orosz üzemben kezdték gyártani, de elégtelen kapac