![Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum [CC BY-NC-SA]](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/624186-dm_tt_2383339/buda_es_pest_alap-_es_viz/buda-es-pest-alap-es-vizszabalyzati-kepe-1833-624186.jpg)
A Duna térképe a Pesti-szigett?l a Csepel-sziget csúcsáig. Jelmagyarázattal. A folyón keresztül 39 keresztszelvényben a mért vízmélységek, több helyen két különböz? vízállásnál is felvéve. Szaggatott vonallal a víz sodorvonalát, pontvonallal a legkisebb víz (a budai vízmérce 0 pontja kiterjedését mutatja. A sodorvonal mentén olvashatók a vízsebesség- és vízszínesés-adatok. A folyó mindkét partján a partmagasság egy Vörös László által választott viszonyítósíkhoz mérve. A térkép jobb alsó sarkában a számok használatának magyarázata és egy ismertet? található ?Vízhelyzeti leírása a Duna itt ábrázolt részének? címmel. Itt a folyóban lév? akadályokat veszi sorra, majd a f?várost veszélyeztet? jeges árvizekr?l ír. A térkép el?készületeir?l maga Vörös László számolt be a Társalkodóban megjelent ?Egy két szó a Budapest közötti állóhídhoz tett el?munkálatokról? cím? írásában (1832). Kés?bb a térkép elkészültét Vörös az Értesít? 1833. 53. számában jelentette meg. Mint az els? teljesen magyar munkát a Társalkodó lelkesen üdvözölte. Vörös munkájáról az állóhíd angol tervez?i is nagy elismeréssel nyilatkoztak, a korabeli hírlapok pedig ?palotai s könyvtár szobafal-ékesítésre is? ajánlották. Lépték: 1: 7200.