A Homokmégy közigazgatási területéhez tartozó Halom nem ismeretlen a régészeti kutatás számára. Az 1930-as években egy avar temet?t tártak itt fel, amelynek anyagát Garam Éva közölte. Ett?l a lel?helyt?l keletre, kb. 350 méter távolságban, a 106-os magaslatként jelzett domb délkeleti lejt?jén 1951-ben homokbányát nyitottak, ahol nem sokkal a munkálatok megkezdése után rábukkantak az els? honfoglalás kori sírra. 1952 januárjában folytatták a homok kitermelését, ekkor került el? a 2. sír, melyet már Laszczik Ern?, megbízott múzeumigazgató saját maga bontott ki és az el?került csontvázat beszállította a kalocsai múzeumba. A leleteket jelentették a Múzeumok Országos Központjának. Az év hátralév? részében hárman is Cs. Sós Ágnes, Komáromy József és Mérey-Kádár Ervin végeztek itt leletmentést. Munkájuk során további 6 sír került el?. ..A 7. számú, egykor viszonylag gazdagon eltemetett férfi sírjából el?került leletek közül mára csak két tárgy maradt meg, a harcos öve és tegeze. A tegez eredetileg b?rb?l, esetleg fakéregb?l készülhetett, alját és fedelét vaspántokkal er?sítették meg, száját csontlemezekkel keretezték. A tegezb?l mára csak a szájrész fedél- és oldallemezei maradtak meg. A halomi tegez mára sajnos töredékessé vált csontkeretén vésett díszítés és rovásfelirat található, mely egyedülálló a Kárpát-medencében. Az enyhén ívelt fedéllemez közepére levélcsokros mintát véstek. Az eredetileg minden bizonnyal négyzet alakot formázó indakeret sarkaiból, illetve oldalainak karéjosan ívelt közepéb?l egy-egy levél n? ki, melynek erezete is megfigyelhet?. A bal oldali, er?sen hiányos oldallemezen nincsenek díszítésnyomok, a jobb oldali, kevésbé hiányos lemez középs? harmadában helyezkedik el a bekarcolt rovásfelirat. A lemez töredezett alján, egy vékony vonallal kiemelt, palmetta bekunkorodó vég