F?városi Csatornázási M?vek kártyanaptár 1980..Budapest általános csatornázását megel?z? korszakokban, a csatornák építésénél egyrészt, minél rövidebb úton igyekeztek a Dunát elérni, másrészt, a csatornák szelvényeit nem a szükségletnek megfelel?en építették ki, hanem jelent?sen túlméretezték. A Duna-balparti csatornák közül a legrégebbi, az 1780-ban épült Zsibárus és Köt? utcai (jelenleg Párisi utca, Pesti Barnabás utca és Március 15. tér)alatti csatorna, amely az Invalidus ház (mai F?városi Önkormányzat) szennyvizeit vezette a Dunába. Ugyanebb?l az id?b?l származott a Hal téri (Duna és Irányi utcák közötti) csatorna is. Az építésben közrejátszhatott, hogy az épületekt?l minden eszközzel igyekeztek távol tartani a minduntalan fellép? járványokat...A Duna-jobbparti városrészek csatornaépítkezéseinek története olyan pontossággal nem követhet? nyomon, mint Pesten. Óbuda csatornázása a hegyvízlevezet? árkokból alakult ki. A Cserepes, Nagyszombat, Galagonya, Dereglye utcákon, a Szépvölgyi úton, a Harcsa és a Kavics utcában nyílt árkok vezették el a záporvizeket és a sz?k területre összezsúfolódott épületek utcára kifolyó szennyvizeit is. A Duna két partján egységes csatornázás, a f?város egyesítéséig nem alakult ki...Pest rendszeres csatornázásának megoldására 1869-ben Sir Morton Peto angol vállalkozó a város f?polgármesteréhez tervet nyújtott be. A terv címe: "Jelentés és Tervrajz szab. kir. Pest város föld alatti csatornázásának megjavítása tárgyában. Sir Morton Peto rendeletére el?terjesztve Bazalgette W. 1. London város f?mérnöke által. Pest június hóban 1869."..A vállalkozó 250 000 angol fontos ajánlatot tett a f?gy?jt?k megépítésére. Bazalgette Pesten megismerkedett a meglév? hálózattal, és a tervek kidolgozásánál figyelembe vette a Duna szabályozásának lehet?ségeit. Felismerte a