Magyarország sajátos vízföldtani adottságokkal rendelkezik: viszonylag szegény felszíni vízfolyásokban, viszont igen gazdag mélységi rétegvizekben. Jó min?ség? és b? vízadó-képesség? vízadó rétegek az ország túlnyomó részén a felszínt?l kezd?d?en 2000-2500 m mélységhatárig megtalálhatók...A körülmények kedvez? és kényszerít? hatására a “mélységi vízbányászat” azaz a vízkútfúró tevékenység már a 19. század elején elkezd?dött és mind a mai napig rendkívül intenzív és magas színvonalú hazánkban...A tevékenység intenzitását jól érzékelteti a magas kúts?r?ség. Az ország 93000 km2-es területén az országos kútkataszter több mint 60 ezer m?köd?képes mélyfúrású kutat tart nyilván...1868-ban mutatta be Budapesten Ferenc József császárnak a 970 m mély városligeti termál-kutat Zsigmondi Vilmos a “vízbányász”...Ez az akkoriban kolosszális teljesítmény Európa legmélyebb vízkútja volt...A Zsigmondi cég és a kútfúrás ekkor kezdett önálló szakmává fejl?dni. A jogutód a VIKUV Rt. a visegrádi múzeummal, megemlékezésekkel ápolja a Zsigmondi hagyományt...A VIKUV cégtörténete..1958-ban a korábban államosított legnagyobb fúróvállalatok – Zsigmondy, Lapp, Kaczender-Kalamaznyik, stb. – egyesítésével hozták létre Budapesti Központtal az Országos Vízkutató és Vízkútfúró Vállalatot (a cégnév többször változott), amely jogel?djeit is figyelembe véve – több mint 140 éves múltra tekint vissza...A vállalat 1993-ban átalakult részvénytársasággá és még ugyanebben az évben privatizálták (MRP) – így jelenleg VIKUV – Vízkutató és Fúró Zrt.-ként üzemel...A vállalat a privatizációig az Országos Vízügyi F?igazgatóság irányítása alá tartozott és az ágazat tudományos szerveivel, beruházóival illetve tervez?ivel (VIKTUKI, OVIBER, VIZITERV, stb.) együttm?ködve részt vett a jelent?seb