![Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum [CC BY-NC-SA]](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/6/679387-kd_szk_7418/hazai_fesuesfono_es_szoev/hazai-fesuesfono-es-szoevogyar-kartyanaptar-1970-679387.jpg)
Hazai Fés?sfonó és Szöv?gyár kártyanaptár 1970..A terménykereskedéssel foglalkozó Kohner bankház és a Magyar Általános Hitelbank magyar részr?l, valamint az Elberfelder Textilwerke és a lipcsei Kammgarnspinnerei Stöhr Co. részvénytársaságok német részr?l 1922-ben alapították meg a Hazai Fésüsfonó és Szöv?gyár Rt.-t, ezzel új iparágat honosítva meg Magyarországon, a különlegesen finom min?ség? ún. fésült gyapjú el?állítását...A szomszédos Fegyvergyártól megvett telken az I. világháború alatt épült, de már üzembe nem helyezett fegyvergyári épületeket 1922-23-ban alakították át textiltermelési célokra, Quittner Ervin tervei alapján. Az els? f?épületet a fonó-, a másodikat a mosó-, fésül?- és szöv?-, végül pedig a harmadikat a kikészít?- és a fest?üzem részére létesítették, valamint elkészült az energiát szolgáltató er?telep kéményes nagycsarnoka. Az id?közben szükségessé vált b?vítésekre 1939-42-ben került sor, Györgyi Dénes tervezésével...A gyár épületeinek formavilága igen eltér?, de a Quittner-féle épületeknél azonos a magas, nagy szem? kavicsokkal fedett lábazat...Az 1929-es gazdasági világválsággal összefügg? szanálást követ?en a 1930-as években nagy fellendülést élt meg a gyár, fonaltermelése csaknem ötszörösére emelkedett, igaz a szövettermelés növekedése ett?l elmaradt. Kiépült a gyár teljes vertikalitása, a gyapjúmosástól a textilkikészítésig minden munkafázist elvégezhetett. A Fésüsfonó 1944 december 23-ig üzemelt, ekkor már nagyrészt honvédségi megrendelésekre. A harcok során néhány találat érte, de jelent?sen nem károsodott. A németek által elrendelt üzembénítás végrehajtásának köszönhet?en elkerülhette a felrobbantást. A háborút követ?en a gyár az ország egyik legnagyobb gyapjúipari üzeme volt. Német tulajdonosi részesedése miatt 1946-ban a S