A modern, műanyag burkolatú, hívóművel és beépített lyukszalag egységgel ellátott, aritmikus távgépíró-készülék Magyarországon a 60-as években jelent meg, és a 90-es évek elejéig használták, a telex végberendezéseként. Az irodai írógépektől csak kismértékben különböző billentyűzettel ellátott készülékek könnyen kezelhetőek voltak, sebességük elérhette a 400 szót percenként.