![Magyar Nemzeti Galéria [CC BY-NC-SA]](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/import_88/201610/10200239441.jpg)
Az erdélyi Vajdahunyad vára Aranyházának tervezett freskóival kapcsolatban Forster Gyula, a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke már az 1880-as évek végén felkereste Székely Bertalant, s megbízta a munka kivitelezésével. A művész óriási energiával vetette magát a tervezésbe, azonban az elhúzódó építési munkálatok, majd Székely betegsége és halála miatt a tervek nem kerültek kivitelezésre. A terem kifestésének témájául a művész a magyar eredetmondának Arany János által is megörökített egyik mozzanatát választotta: a Csaba-trilógiának Buda halála című részében található hatodik éneket, a Rege a csodaszarvasrólt. Székely nyolc képben tervezte összefoglalni a történetet. A művész a csodaszarvas űzésének kidolgozásánál felhasználta hosszú éveken keresztül végzett lómozgás-tanulmányainak tapasztalatait is. Ez a téma lehetőséget nyújtott egy újfajta kifejezési nyelv megteremtésére, amelyben a régi magyar történelem szimbólumvilágát a régi magyar művészet motívumaival ötvözhette – ez a ciklus valamennyi darabjára érvényes.