![Szépművészeti Múzeum [CC BY-NC-SA]](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/import_89/201610/10194721559.jpg)
A hatszögletű, ívelt oldalú, tört meandermintával szegélyezett kép Orpheust sziklán ülve ábrázolja. Mellette fa (babér?), rajta énekesmadár. A hérós ujjas, rövid tunikát, a jobb vállán ruhakapcsoló tűvel (fibula) megtűzött, baloldalt lecsüngő köpenyt, testhez simuló nadrágot és sarut visel. Fején phrygiai sapka. Baljával négyhúrú lantot penget, jobbjában lantverő (pléktron). A képet nagyrészt négyszögletes, 5-8 milliméteres kőkockák alkotják, de a finomabb részleteket, például az arcot vagy a bal kéz ujjait jóval kisebb, gazdag színárnyalatú mozaikszemekből rakták ki. A mozaik készítője – elsősorban a színhatás gazdagítására – üveglapocskákkal egészítette ki a kőkockákat.Észak-Afrika középső területe, Africa provincia a római birodalom egyik leggazdagabb régiója volt. A hatalmas méretű nagybirtokokon folyó mezőgazdasági termelés kulcsszerepet játszott a birodalom ellátásában. A térség művészetét tekintve is elválaszthatatlanul kapcsolódott a görög-római mediterráneum klasszikus kultúrájába: bár végig megőrizte sajátos vonásait – amelyek főleg a föníciai-pun hagyományból származtak, és hatásuk Karthágó elpusztítása (Kr. e. 146) után sem szűnt meg –, Africa a hellénizált művészeti koiné szerves része lett. Nem meglepő tehát, hogy az észak-afrikai mozaikok fontos szereplői közé tartozik Orpheus, a görög mitológia egyik legismertebb alakja.Orpheus a par excellence dalnok hérós. Apjának általában Apollón istent, anyjának pedig Kalliopé múzsát tartották. Leghíresebb tette az volt, hogy élve lemerészkedett az alvilágba feleségéért, Eurydikéért. A dalától és lantjátékától megbűvölt alvilági istenek vissza is adták neki az asszonyt. Muzsikájának ereje a vadállatokat is megzabolázta. Ez a jelenet a római mozaikművészet egyik gyakori témája volt, középen Orpheussal, körülötte pedig a felé