![Szépművészeti Múzeum [CC BY-NC-SA]](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/import_89/201610/10194708920.jpg)
Messerschmidt töretlenül felfelé ívelő karrierjének titokzatos betegsége vetett véget. A bécsi Képzőművészeti Akadémia szobrásztanszékén a professzori állás várományosa és a császári udvar közkedvelt szobrásza volt, mikor elmebajára hivatkozva hirtelen nyugdíjazták. Megbántódva intett örök búcsút Bécsnek, majd Pozsonyban telepedett le. Javarészt itt született a Karakterfejek néven ismert, egyedülálló, mintegy félszáz büsztöt számláló sorozat is, melynek három darabja ma nálunk található.Sok fejtörést okozott a büsztök értelmezése, amelyeket a szobrász halála után a bécsi Práterben még közönséges vásári látványosságként mutogattak. Kezdetben a művész feltételezett skizofréniájával hozták összefüggésbe, és a freudi tanok hatására a tudatalatti visszatükröződését látták bennük. Felmerült az is, hogy a különös fejeket a szobrásszal közeli barátságban álló orvos, Franz Anton Mesmer sajátos kezelései inspirálták. Mesmer a lelki, de közvetve a fizikai kórokat is az idegrendszer mágneses erőinek zavaraira vezette vissza. A pszichoterápia ősének tartott kezelések során Messerschmidt megfigyelhetett hasonló végletes érzelmeket a betegek arcán. Tény viszont, hogy Messerschmidt korában központi művészeti kérdésnek számított az emberi érzelmek ábrázolása. Akadémiai tanárként ő is biztosan ismerte korának kifejezés-tanulmányait, így hagyományos elnevezésükkel szemben a büsztök sem annyira emberi karaktereket, mint inkább különféle, nemegyszer szélsőséges grimaszokat jelenítenek meg.Szőcs Miriam