Hajómalmok és molnárok a múltban Promontor-Budafokon.....Promontoron a hajómalmokról először Savoyai Jenő herceg, a ráckevei uradalom birtokosának 1736-ban bekövetkezett halála után készült vagyon összeírásban lehet olvasni. A hajómalmok kikötési helyei, az úgynevezett malomszögek a vízbe levert fenyőoszlopok az uradalmi birtok részei voltak és a működtető molnárok évenként vízi illetéket fizettek...Az uradalom 10 hajómalom után kapott járadékot...A Duna Promontor előtti kiöblösödő szakasza, a később Kopaszi gátnak nevezett kiszögeléstől egészen a Hárosi-szigetig igen kedvező lehetőséget biztosított hajómalmok telepítésére...A délről jövő hajóvontató út közvetlenül a Duna parton a környező települések gabona beszállítását megkönnyítette. A gabonát a Duna sodorvonal határán álló hajómalomba egy lapos dereglyén vitték be a partról. A gabonaszállítók Tétényből, Csepelről, a Zsámbéki medence településeiről jöttek és addig maradtak a malmok mellett, amíg gabonájuk őrlése befejeződött...A megrendelők emberei a hajón és a part menti molnárkertben, a műhelyben laktak és vigadtak...Télre a Háros szigetek közötti öblökbe vontatták a hajómalmokat. így védték télen a malmokat a jégzajlásoktól, a tavaszi árvizektől...1767-ben az uradalmi prefektus négy promontori hajómalom jövedelméről számol be...A hajómalmok tulajdonosai és a molnármesterek céhekbe tömörültek, így védték érdekeiket a promontori molnárok. Valószínűleg a Pest-budai (Óbuda-Újlak) céh fiók céhe volt a promontori...A hajómalomban a mesteren kívül, a molnárlegények, úgy mint harmados molnár, hatodos molnár és hetibéres legények dolgoztak. Igen fontos volt a hajóácsok, malomkő faragók szaktudása a malmok működéséhez...Az inas, csak törvényes szülők gyereke lehetett és fogadalomtétel után kerülhetett a malomba. A tanuló idő három é