Főnézet.-----.Nagy Szent Gertrúd..pápai szobrász, 1759..aranyozott, festett hársfa; m.:123 cm..Bakonybél, bencés apátsági templom...A 13. században élt apáca a ciszterci rend tagjaként a Jézus szíve misztika kifejlesztője. 1677-ben kanonizálták...1709-től bencés női szerzetesi ruhában ábrázolták, mellén tőrrel áttört szívvel vagy lángoló szívvel, amelyben a..kis Jézus alakja jelenik meg...Nagy Szent Gertrúd szobra a bakonybéli templomból származik, amelynek főoltárát pápai szobrász és fafaragó..készítette 1758. decemberében. Pápai festő, Pollinger Ignác festette a főoltár retablóját és képeit valamint a Szeplőtlen..Szűz és Szent Benedek mellékoltárokat is 1759-ben. A mellékoltárokon ma már nem állnak szobrok, s a főoltárról..is hiányzik két nagyméretű szobor. A templomot és az oltárokat 1878-ban megújították, lehetséges, hogy..ekkor távolították el a szobrokat. A csigás, rocaille-os konzol, amelyen Szent Gertrúd szobra áll, formájában és..színezésében is megegyezik a bakonybéli templom főoltárának és mellékoltárának szobortartó konzoljaival...Szent Gertrúd valószínűleg a Szeplőtlen Szűz oltárnak volt egykor kísérő alakja...A 19. századi aranyozás, az erősen átfestett arc, az ormótlan másodlagos kezek nagymértékben lerontják a szobor..eredeti művészi kvalitásait. Az apáca testtartása, elmélyedt, melankolikus arckifejezése, öltözetének megfaragása,..a középen átlósan csőszerű redőkbe rendeződő ruha, a jellegzetes térd feletti és alatti vízszintes ráncok a..tihanyi bencés apátsági templom Szent Skolasztika oltárának Nagy Szent Gertrúd és Szent Valburga szobráéval..egyezik. A tihanyi Szent Skolasztika és Szent Benedek mellékoltárok oltárképeit ugyanaz a győri festő Stern..János festette 1759-ben, aki a szintén 1759-ben készült bakonybéli Szent Benedek képnek is a mestere.