Kártyanaptár 4 _1970-1979

Szállj ki és szaladj kártyanaptár 1972 Fuss naponta 10 percet és 10 évvel tovább élsz! A fehér kerettel kék alapon ábrázolt kártya kibocsátó említése nélkül hívja fel a figyelmet az egészséges életmódra: SZÁLLJ KI SÉ SZALADJ! FUSS NAPONTA TÍZ PERCET TÍZ ÉVVEL TOVÁBB ÉLSZ. A kártyán egy középkorú család, anya, apa, gyerekek kiszállnak a piros autóból, feltehetően a Trabiból és futnak, feltehetően az egészségükért. A kép tervezője: "judi"

Eredményekben gazdag új évet kíván a VOSZK kártyanaptár 1972 VOSZK Vendéglátóipari Szövetkezetek Kereskedelmi -Ipari és Szolgáltató Közös Vállalat/1972 1078 Budapest, Landler Jenő utca 14. A kártyán fehér keretben vörös alapon barna, mosolygó hölgy, kezében pezsgősüvegekkel, arcán félmosollyal, szerpentinekkel övezve kíván 1972-ben a fekete betűs felirat szerint: Eredméyekben gazdag újévet kíván a (Rákosi címerre emlékeztető keretben) a VOSZK

A Braun cég igazi hírnevét egyik saját találmányuk, a Hubertus likőr hozta meg, melyet a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 1904. november 10-én lajstromoztattak be 12009. sorszám alatt. Az időközben részvénytársasággá alakult cég 1922-ben újabb készítményeket jegyeztetett be: Braun brandy és Braun Cherry brandy. Az apáról fiúra szálló üzlet közismert reklámjai mindig szolidak voltak, a jómódú család is visszafogottan élt, tagjai soha nem vettek részt a politikában vagy a közéletben. A Braun Testvérek Rt.-t 1949-ben államosították és a termelést leállították. 1956 elején a gépsorokat is leszerelték, a gyárépület átmenetileg a Gyümölcsszeszipari Trösztnek adott helyet, majd az 1956. novemberi harcok során teljesen elpusztult. A Hubertust először a Magyar Likőripari Vállalat, majd 1984-től a Budapesti Likőripari Vállalat (Buliv) készítette, annak 1991-es privatizációja óta pedig - akárcsak a Lánchíd újjáépítésének tiszteletére 1949-ben gyártani kezdett Lánchíd brandyt - a Zwack Unicum Rt. A kártya fekete alapon vörös likőrös üvegben, szintén ilyen palackot tartó, sárga lengeruhás hölgyet ábrázol, aki nyilvánvalóan az ital fogyasztására ösztökél. A lap alján fehér csíkban a reklámozó cég neve jelenik meg fekete betükkel: BUDAPESTI LIKŐRIPARI VÁLLALAT A kép jelzetlen.

Van már autó van már lakás szőnyeggel jöhet Békésszentandrás kártyanaptár 1972 Magyarországon a kézi szőnyegszövés évszázados hagyományokra tekint vissza. Az egyik legrégebbi műhely Békésszentandráson található, melynek termékei a világ minden részén ismertek és elismertek. Több mint fél évszázada szőnek és csomóznak itt, többségében iparművész által tervezett gyapjúszőnyegeket,de tradicionális minták alapján is készülnek szőnyegek. Békésszentandrási szőnyeg díszíti a magyar Parlamentet, a washingtoni Fehér Házat, a Windsori Kastélyt és számos nagykövetséget is. A nap sztorija – 100 éves a békésszentandrási szőnyegkészítés 40 szövőszéken kezdték (forrás: behir.hu) 2018. szeptember 23. 14:30 | Diós Zsolt Tudják, hogy mi a közös a washngtoni Fehér Házban, a francia Loire-menti kastélyokban, a windsori kastélyban és a magyar parlamentben? Az, hogy mindegyikben található békésszentandrási, kézzel készített szőnyeg. Békés megye legnyugatibb településén pontosan 100 esztendeje foglalkoznak szőnyegszövéssel. A centenárium alapos ok arra, hogy a behir.hu időutazó rovata utánaeredjen ennek a fantasztikus történetnek. Régmúltra visszatekintő hagyományok egy nem is olyan távoli helyről Békésszentandrás a Hármas-Körös mentén elterülő, közel 4000 fős nagyközség, Békés megye nyugati kapuja. A szőnyegszövés a településen a háziipari tevékenységben gyökerezik és 1918-tól kezdődően napjainkig a népi iparművészet kiemelkedő termékei között tartják számon. A békésszentandrási szőnyegkészítés története az első világháború után indult. Ebben az évben települt a faluba Erdélyből, Székelyudvarhelyről Farkas János és felesége, Strassner Vilma. A házaspár nagyon sok kész szőnyegmintát hozott magával, így kezdetben a békésszentandrási szőnyegeken az erdélyi, székely minták domináltak. Farkas János a település jegyzője lett, felesége pedig a környéken lakó fiatal lányok oktatásával foglalkozott, megtanította őket a műhelyrajzok készítésére és a szabályos csomózásra. Kibérelte a katolikus kör helyiségeit és negyven szövőszéket állított fel. A falubeli lányok és asszonyok hamar elsajátították az érdekes szőnyegszövési technikákat. A napi 12–13 óra munka fárasztó volt, mégis élvezettel tevékenykedtek, hiszen művészi feladatokat végeztek. A szőnyegkészítés olyan méretekben fejlődött, hogy 1920–1921-ben nagy mennyiségben már a kereskedelem részére dolgoztak az asszonyok a 40 szövőszéken. A Szentandráson zajló munkának országos híre lett. A központi szőnyegüzem épületét 1924-ben kezdték el építeni, melynek alapítója több budapesti tőkés, vagyis befektető mellett az első világháborúban, Isztambulban katonaként szolgált Bagi Alajos volt. Törökországban az élet fontos tartozékának tekintették az egyszerű emberek által készített szőnyegeket, így szeretett bele a hazatérő tiszt az ősidők óta létező szőnyegkészítés művészetébe. Bagi Alajos Törökországból való hazaérkezésekor, 1924. szeptember 27-én alapította meg az üzemszerűen működő Békésszentandrási Keleti Szőnyegipari Részvénytársaságot, 400 dolgozóval. A szőnyeggyárban ekkor francia exportra dolgoztak, török előmunkásokkal. A perzsaszőnyeg gyártása 1924-ben már olyan magas szintet ért el, hogy a településen készített termékek a keleti szőnyegek legjobbjaival is felvették a versenyt és a keletről behozott átlagszőnyegeket minden tekintetben felülmúlták. Az európai piacot fokozatosan meghódította a „magyar perzsa”. Az üzletnek nem tett jót a kirobbanó második világháború. A világégést a szövőszékek és a nyersanyagok a gyár betonpincéjében vészelték át, befalazva. Azonban 1945. február 20-án a szőnyegszövés folytatódott, cérnázó és festő részleggel bővülve. Az üzem az 1950-es években már mintegy ötven országba exportálta termékeit, elsősorban a perzsaszőnyegeket, de nagy keletje volt a torontáli, az erdélyi csíkos és a tabriz szőnyegeknek is. A nagy kereslet a gyár üzemeltetőit arra késztette, hogy a központi üzemben dolgozókon kívül bedolgozókat is foglalkoztassanak. A településen jelentős számban voltak olyan nők, akik a mindennapi mezőgazdasági munka mellett aktívan - az otthonukban, a gyár számára teljesítménybérért - gyári vagy saját szövőszéken szőttek. Az üzemeltetők ezzel a megoldással nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a családos édesanyák is munkát tudjanak vállalni. A központosítás természetesen Békésszentandrást sem kerület ki. A Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet (HISZ) 1951. június 12-én alakult meg Szabados György vezetésével és tizenhat taggal. Az Érdekes Újság 1957. október 5-i számában az emberek már arról olvashattak, hogy a békésszentandrási szőnyeg a világban egyre híresebb. A szövetkezet 1972. március 30-án jóváhagyott alapszabálya célul tűzte ki a környék népművészeti és népviseleti formáinak, valamint a színek és a szőnyegminták gyűjtését „a népi iparművészeti hagyományok fennmaradásának elősegítése érdekében”. A szövöde termékei messzeföldre eljutottak, az óceán túloldaláról is érkezett megrendelés. Francia kastélyok, az angol uralkodóház is a szentandrási cég partnere volt. Az 1980-as évek végén a szövetkezet már 756 főt foglalkoztatott. A központi üzem mellett vidéki részlegek is működtek: Öcsödön, Tiszasason és Kunszentmártonban. A rendszerváltást megelőzően virágzott a szőnyegipar Magyarországon. Sopronban, Kőszegen is gyártottak gépi szőnyegeket, Békésszentandrás mellett kézi szőnyegeket csomóztak Gyulán, Mezőtúron és Szegeden is. A rendszerváltás után átalakuló piac a szőnyegszövő cégeket sem kímélte, sorra szűntek meg a hazai gyárak. Kivéve a Békésszentandrási szövetkezetet. A településen igyekeztek alkalmazkodni a piaci igényekhez. A szőnyegszövő megmaradása a szorgos asszonyok mellett Czuczi Ernő érdeme, aki 1979 óta vezette a Szőnyeggyárat, korábban a HISZ elnöke volt. Társtulajdonosokkal 1994 augusztusában megalapították az Art-Kelim Szőnyegszövő és Kereskedelmi Kft.-t. A korábbi elnök lett a cég vezetője, ügyvezető igazgatója. A Kft. fő tevékenysége továbbra is a kézi csomózású szőnyegek szövése. Figyelembe véve a vásárlói igényeket, egyéb termékeket is gyártottak. Időközben az ágazat is hullámvölgybe került, de a szentandrási cég a zuhanást is túlélte. A 2000-es évek elején még 1,5 és 3,5 milliárd forint között mozgott a magyarországi szőnyeggyártás termelési értéke, amely 2006-tól 2010-ig majdhogynem megtizedelődött – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2000-es évek végére mindössze 418 millió forintra zsugorodott az ágazat. A 2010-es mélypont óta azonban fokozatosan és egyenletesen növekszik a magyarországi szőnyeggyártás. Az ezredforduló után, ahogy más szektorokban, úgy a szőnyegszövésben is megjelent a szakemberhiány. Megszűnt a szőnyegszövő szakmunkásképzés, a legtöbb szakember vagy nyugdíjas, vagy hamarosan az lesz. Békésszentandrásról az Országházba Legutóbb júliusban került az érdeklődés kereszttűzébe a 100 esztendős szentandrási szőnyegkészítés, amikor elkészült az Országgyűlés felsőházi társalgójának 21,3x7,3 méteres szőnyege, vagyis Európa legnagyobb kézi csomózású szőnyege, melyet 19 hónapig készítettek. A történet érdekessége, hogy ebből a műhelyből került ki 1970-ben az a szőnyeg, mely a magyar parlamentbe került. 46 év után, 2016-ban úgy döntöttek, hogy a szőnyeget lecserélik, az új elkészítésére kiírt pályázatot pedig a szentandrási szövöde nyerte el A fehér keretes, barna alapszínű kártyán varieté táncosnőnek öltözött csinos ifjú hölgyet ábrázolnak különböző, feltekert békésszentandrási szőnyegek társaságában.

A Badacsonyi Szőlősgazdák Hegyközség Szakszövetkezete kártyanaptár 1972 Badacsonyi Borvidék Hegyközségei A Badacsonyi Borvidék a Badacsony Hegyközség, Badacsonyi Borfalvak Hegyközség, Káptalantóti-Csobánc Hegyközség és Szent György-hegy Hegyközség társulásaiból áll. Badacsony Hegyközség A Badacsony Hegyközség a Badacsonyi Borvidék részeként Badacsonytomaj és Nemesgulács településekből áll. A fehérkeretes kártyán világoskék alapon sötétkékruhás, csinos szőke hölgy kóstolgatja a borvidékek három palackban bemutatott borait, amelyek egy piros tetejű fahordón reklámozzák a Hegyközségek legjobb termékeit.

Kelet-német kártyanaptár 1972 NDK A fehér alapszínű kártya német fémfúvós hangszereket és jelzőberendezéseket reklámoz. Vélhetően régi, világoskék emblémákat mutat. Legfelül a Hans Hoyer mester jelzésűt, alatta fekete felirat: Spitzenleistungen deutscher Instrumentenbaukunst!, középen a B+S MARKNEUKIRCHE KLINGENTAL koszorúba foglalt emblémája, alatta fekete felirat: Solisteninstrumente von Weltruf!, a harmadik embléma földgömbön WELTKLANG felirattal hirdeti: Qualitaets- Erzeugnisse. - begehrt und anerkannt! A kártya legalján fekete betűkkel a hirdető neve látszik: VEB Blechblas- und Signal - Instrumenten - Fabrik DDR 9935 Markneukirchen

Illatszerbolt kártyanaptár 1972 Névnapok dátum szerinti felsorolása. 1972-ben még ezek voltak a leggyakoribb keresztnevek. A fehér színű kártya pink keretben sorolja fel emlékeztetőül fekete betűkkel az I.-XII. hónapig található gyakoribb névnapokat. A lap felső részén pink betűkkel: NÉVNAPRA, alul pedig: ajándékot az Illatszerboltokból. A kártya jelzés nélküli.

Illatszerbolt kártyanaptár 1972 Névnapok dátum szerinti felsorolása. 1972-ben még ezek voltak a leggyakoribb keresztnevek. A fehér színű kártya világoskék keretben sorolja fel emlékeztetőül fekete betűkkel az I.-XII. hónapig található gyakoribb névnapokat. A lap felső részén kék betűkkel: NÉVNAPRA, alul pedig: ajándékot az Illatszerboltokból. A kártya jelzés nélküli.

Irodagéptechnika Vállalat kártyanaptár 1972 A vállalat 1948. december 1-jén Irodagépértékesítő N. V. néven alakult irodagépek importálására és elosztására. 1949-ben államosított műhelyekkel, kisiparosokkal bővült. 1950-ben kettévált a kereskedelmi tevékenységet az Irodagépértékesítő Vállalat, míg az ipari tevékenységet az Irodagépipari Vállalat folytatta. 1956-ban vette fel a Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat nevet. A vállalat többszöri átszervezés, profilrendezés után 1962-ben alakult ki, a szolgáltató részleg leválásával. Irodagéptechnikai Vállalat néven új vállalat alakult az eredeti Budapest, V. kerület Bécsi u. 8 szám alatti központi helyen. Az NDK-tól több licencet is megvásároltak. A felfutott termelés biztosítására - összhangban a kormány ipartelepítési koncepciójával - vidéki gyártóhelyeket kellett létesíteni. Így hozták létre 1969. január 1-jén Kecskeméten a Sokszorosítógép Gyárat, és 1970. július 1-jén Kiskőrösön a Finommechanikai Gyárat, majd 1971 második félévében elkezdte az I. számú üzem telepítését Vasad községben. A gyárban került kifejlesztésre és megépítésre az első magyar fejlesztésű és gyártású elektronikus pénztárgép. Az első kivitelben L-TTL integrált áramkörökkel működött.Ennek a gyakorlatban nem volt használati értéke. A kecskeméti gyárban készült az első igazán gyártható és használható elektronikus gép az EP-06-os, melynek a vezérlése a 8080-as processzorcsalád elemeiből épült fel és szinte kizárólag szovjet és hazai eszközöket tartalmazott. Bajnóczy László és Szabó József villamosmérnökök voltak akik az első darabokat saját kezűleg elkészítették. Ugyancsak ők és munkatársaik ültették át gyártásba ezt az akkor rendkívül piacképes hazai gyártmányt. A drapp színű kártyanaptár középen fekete betükkel a cég ITV emblémáját mutatja, felül fekete alapon fehér pontokból kirakott nyilat, baloldalon csillagot, jobbra szintén fekete alapon fehér ITV-nek látszó logot mutat. Lent fekete betűkkel a cég neve és címe olvasható: IRODAGÉPTECHNIKA VÁLLALAT Budapest V. Bécsi u. 8-10 t: 182-980. A jeleket kék-piros-kék hajlított vonalak keretezik. A lap jelzetlen.

Illatszerbolt kártyanaptár 1972 1972-ben még a felsoroltak voltak a legnépszerűbb utónevek. A fehér színű kártya sárga keretben sorolja fel emlékeztetőül fekete betűkkel az I.-XII. hónapig található gyakoribb névnapokat. A lap felső részén sárga betűkkel: NÉVNAPRA, alul pedig: ajándékot az Illatszerboltokból. A kártya jelzés nélküli.

Magyar Autóklub egész évben az autósok szolgálatában 1900. november 30-án, Budapesten 45 tag képviseletében a Royal szállodában alakult meg a mai Klub elődje, a Magyar Automobil Klub, amelynek elnöke gróf Szapáry Pál, a választmány tagjai pedig többek között Bánki Donát, Csonka János és Törley József lettek. Jelentősebb elnökei között például 1906-tól gróf Andrássy Sándor (1863-1946), országgyűlési képviselő, nagybirtokos volt. A Club 1911-ben felvehette a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) nevet. A nevéből később elhagyta a „királyi” jelzőt. 1960-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára felvette a Magyar Autóklub nevet Székhelyét 2011-ben Újpestre, a 2011. november 11-én 11 óra 11 perckor felavatott új, Berda József utcai Magyar Autóklub Szolgáltató Központ irodaházába helyezte át. A fehérszínű kártyán fekete keretben felül A MAGYAR AUTÓKLUB EGÉSZ ÉVBEN AZ AUTÓSOK SZOLGÁLATÁBAN felirat olvasható. Alatta világoskék, fekete, világoszöld koncentrikus körökben egy piros autó látható. A kép jelzett: Czapp Gy 71

Kamara Varieté kártyanaptár 1972 Boldog Új Évet A volt Terézkörúti Színpad helyén alakult 1939-ben Sallay György vezetésével, aki 1949-ig, az államosításig, állt az intézmény élén. Ekkor Karádi Béla lett a színház igazgatója. 1951-ben Artista Varieté néven folytatta működését. 1954-ben visszakapta eredeti nevét. Artista műsorokra építő kabaré-varieté jellegét 1977-ig megtartotta. 1978-tól helyét a Játékszín foglalta el. A fehérszínű kártya vékony fekete keretben varieté táncosnőt ábrázol a kor mulató-divatjának megfelelően lenge (ledér?), főleg tarka tollakból álló öltözékben. A kép alsó részében fekete keretű vörös és zöld betűs felirat: KAMARA VARIETÉ. A kártya jelzetlen.

Könyv szórakozás műveltség kártyanaptár 1972 A kártyanaptár a hirdetőt nem tünteti fel. Fehér alapon vékony fekete keretben francia kártyához hasonló királyfigura látszik, koronával, jogarral és az országalma helyett kezében tartott, ámde nem olvasott nyitott könyvvel. A fölső, egyben megfordítás után az alsó részen is megegyező a felirat: KÖNYV = SZÓRAKOZÁS, MŰVELTSÉG. A fordítás után a másik figura a királynét ábrázolja jogar helyett egy szál virággal, de ő is nyitott könyvet tart, amit szintén nem olvas. A kártya jelzetlen.

Pest Megyei Hírlap naponta hírt ad a világról kártyanaptár 1972 A lap a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei bizottsága és a Pest Megyei Tanács napilapjaként indult azon az 1957-es május elsején, amely az 1956-os forradalom után a Kádár-rendszer konszolidációjának demonstratív kezdőnapja volt. A lap szerkesztősége Budapesten, a Hírlapkiadó Vállalat Somogyi Béla utcai épületében volt (ma: VIII. Német utca), majd a rendszerváltást és a kiadóváltást követően a XII. kerületi Nagy Jenő utcába költöztek. A tartalmi kérdéseknek kezdetben egy szerkesztőbizottság, majd 1960-tól felelős szerkesztőként, 1962-től főszerkesztőként Bácskai László (1925–1995) volt a felelőse. Kiadója indulásától a Hírlapkiadó Vállalat volt egészen 1994 januárjának utolsó napjáig. 1994. február 1-től a KDNP-s Giczy György vezette Magyar Penna Kiadói Kft. lett a sajtóorgánum kiadója. A rendszerváltás jelentős változásokat indított el a lapnál: öt év alatt három főszerkesztője volt, 1992 nyarán pedig az Új Magyarország című konzervatív napilaptól több mint egytucatnyian jöttek át a megyei napilaphoz. 1994-ben Horn Gyula alakíthatott kormányt, ami jelentős változásokat indított el a médiapiacon. 1995. február 4-én, a XXXIX. évfolyam 30. számaként jelent meg utoljára. (Wikipedia) A kártya fehér alapon egy felhajló újság-címlapot ábrázol, amelynek fejlécén a hirdető: PEST MEGYEI HÍRLAP neve szerepel, alatta a vezércikk címe: Naponta hírt ad a világról. A feliratok és a hasábok sorai fekete színüek. A felhajtott lap mutatja a következő oldalt, rajta kék alapon egy fehér földgömb, fekete északi- és délkörökkel. A kártya jelzetlen.

Magyar Nemzet a Hazafias Népfront lapja kártyanaptár 1972 A Magyar Nemzet országosan megjelenő magyar közéleti, politikai napilap volt. 1938. augusztus 25-i alapítása, és 2018-as megszűnése között kis híján 80 évet élt, ezzel Magyarország egyik legpatinásabb újságja volt. Történetében számos alkalommal változott, formájában, és politikai kötődésben is. A napilap a 2018-as országgyűlési választásokat követően, 2018. április 11-ével szűnt meg. Munkatársainak egy része még az év májusában megalapította a szellemi utódnak szánt Magyar Hangot. A megszűnt újság nevét 2019 februárjától a Magyar Idők vette fel. (Wikipedia) A fehér alapú kártyanaptár a francia kártyák megfordítható elvét követi, a felezőtől mindkét oldalon egy-egy zöld nyíl mutat középre, benne egy-egy sárga körrel és felirattal: A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA. Középen mindkét irányban az újság neve: Magyar Nemzet olvasható. A kártya jelzetlen.

Új Írás, Élet és Irodalom, Nagyvilág, Kortárs Elsősorban az élő magyar irodalom bemutatására vállalkozott az Új Írás, de közéleti érdeklődésű elméleti-publicisztikai írások, esszék, tanulmányok, kritikák, viták is helyet kaptak a folyóiratban. Kritikai rovatában nemcsak a szépirodalom, hanem a színház, a film, a képzőművészet és a televízió művészeti alkotásairól is tájékozódhatott az olvasó. Színvonalas és olvasott lap volt a maga idejében, az orgánumnak mindig hozzáértő, jeles szerkesztői voltak. A Nagyvilág a Magyar Írók Szövetsége kiadásában indult, havonta jelentkező világirodalmi folyóirat volt. Első száma 1956 októberében jelent meg. Az 1992/9. számtól az Országos Idegennyelvű Könyvtár adta ki, az 1993/10. számtól a Nagyvilág Alapítvány, majd az Új Világ Alapítvány. A megjelenés 2016 januárja óta szünetel, így lényegében a folyóirat jelenleg [2019] megszűntnek tekinthető. Korábban indult rokon lapjai a Kortárs c. szintén havonta megjelenő szépirodalmi folyóirat, valamint az Élet és Irodalom c. hetilap, ez utóbbi is a kritikai és közéleti írások mellett rendszeresen közölt és közöl szépirodalmi alkotásokat is. 1991-ben az anyagi támogatás elmaradása miatt szűnt meg az Új Írás. (Wikipedia) A kártyanaptár alsó és felső részén egy-egy fehér csík között zöld alapon fehér betűkkel az új írás, sárga nyilat ábrázoló alapon fekete betűkkel az ÉLET ÉS IRODALOM, alatta türkisz alapon fehér betűkkel a NAGYVILÁG, ezalatt megint sárga alapon pirosbetűs a KORTÁRS újságnév szerepel. A kártya nem jelzett.

Mind a 7 nap Magyar Hírlap kártyanaptár 1972 Az újságot a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának napilapjaként (kormánylapként) alapították. A Minisztertanács először 1968. április 4-én jelentette be, hogy új országos napilapot indítanak, Magyar Hírlap címmel, így a magyar sajtótörténetben ez lett a negyedik, Magyar Hírlap címen megjelent napilap. Április 6-án adták ki első próbaszámát, eleinte igen kezdetleges tördeléssel, „Megjelenik a hét minden napján, hétfőn is” jelmondattal. Végül 1968. május 16-án elindult az újság. Ez volt az egyetlen, a Kádár-korszakban indított napilap. Első főszerkesztője Darvasi István országgyűlési képviselő volt. (Wikipedia) A kép alján mutársárga alapon egy felkelő narancssárga nap reklámozza az újságot: MAGYAR HÍRLAP. A napból kilenc fehér sugár árad, feiratuk szintén Magyar Hírlap. A felső részen ismertetik a szlogent, mint újdonságot: mind a 7 nap, tehát valóban minden nap napilap vásárolható. A kép jelzetlen.

Magyarország olvassa az egész ország kártyanaptár 1972 1964. január 31-én megjelent a Magyarország című politikai és társadalmi hetilap első száma. A Hírlapkiadó gondozásában megjelent, indulásakor 2 forintba került. Az előzetesen tervezett 60 ezernél rövidesen 10 ezerrel több lett az engedélyezett átlagpéldányszáma. A hetilap kezdetben a külpolitika és a világgazdaság kérdéseivel foglalkozott, de az 1980-as évek végére a magyar belpolitikai élet témái kerültek előtérbe. Korszerű tördelésben, képanyaggal tájékoztatott a világban zajló fontos politikai és gazdasági történésekről. A lap alapító főszerkesztője Pálfy József volt, aki korábban, 1956 és 1961 között a Magyar Távirati Iroda (MTI) párizsi tudósítója, majd a Hétfői Hírek főszerkesztője volt. Pálfy több mint két évtizedig, 1989-ig állt a lap élén, és főszerkesztősége alatt az újság a pártállami időszak egyik legszínvonalasabb és legnépszerűbb sajtóorgánuma lett, amely a frissességet tartotta elsődleges feladatának. 1989-től Kanyó András, 1990-1992-ben Gyapay Dénes, 1992-1993-ban Alexa Károly, 1993-95-ben Speidl Zoltán, 1995-96-ban pedig Nagy N. Péter volt a főszerkesztő. 1991-től három éven keresztül a lap Heti Magyarország, 1994-től pedig ismét Magyarország címmel jelent meg. 1995 augusztusában az addigi laptulajdonos, a Hírlapkiadó Rt. eladta az újságot az Eastern Bridge Kft.-nek, amely nem sokkal ezután továbbadta a hetilapot az Exclusive Kft.-nek. A tulajdonosváltás után nem sokkal, 1996-ban azonban a lap megszűnt. Néhányan próbálkoztak az újraindításával, de sikertelenül. (regiujsag.hu) A kártyanaptár fehér keretben vörös alapon, fehér szíben ábrázolja Magyarország térképét, fölötte fehérbetűs felirat: MAGYARORSZÁG, a térképben fekete betűkkel: OLVASSA AZ EGÉSZ ORSZÁG. A kép jelzetlen.

Délmagyarország kártyanaptár 1972 Az 1910-ben alapított Délmagyarország egy Csongrád megyei napilap, mely a hét hat napján jelenik meg. A lap alapítója, illetve első szerkesztője Róna Lajos volt. Lázár György Szeged polgármestere segített a lapindításban és a névválasztásban. A lap alapításának több célja is volt: az egész akkori Dél-Magyarországot informálják a napi történésekről és aktuális irodalommal lássák el a legtávolabbi tanyán élő családokat is. A részvénytársaságnak volt egy korszerű nyomdája is. A lap szelleme liberális és a polgári radikalizmussal rokonszenvező volt. (Wikipedia) A kártya fehér alapján felül feket csíkban a lap neve: DÉLMAGYARORSZÁG szerepel, alatta kék mezőben feketévelt rajzolt kéz mutatóujja az olimpiai ötkarikára irányítja a figyelmet, mandzsettáján felirat mutatja ALAPÍTVA: 1910-BEN, mellette fehér betűkkel figyelmeztet: NAPONTA FRISSEN TÁJÉKOZTAT! A kép jelzetlen.

Centrum Áruházak kártyanaptár 1972 A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték. 1991-ben az átszervezést követően a vállalat Centrum Áruházak Kft. néven működött, később részvénytársasági formát vett fel. 1997-ben tulajdonosváltás történt, mivel a német Tengelmann tulajdonban lévő Skála Coop Rt. többségi tulajdont szerzett a Centrum Rt.-ben. Az új vezetés 1999-ben úgy döntött, hogy a Skála és a Centrum Áruházak egyesüljön, és így létrejött a Skála és Centrum Rt. Ezt követően a két áruházlánc profilja keveredni kezdett, de a domináns fél végül a Skála lett, és a Centrum Áruházakat felváltotta a Skála márkanév. 2001-ben sok áruház zárt be. 2005-ben a vállalati vezetés belátta, hogy nem váltak valóra a reményeik, és az áruházak eladása mellett döntöttek, négy kivételével az összes áruházat eladták. Jelenleg az áruházak a Skála áruházlánc áruházaiként működnek. (Wikipedia) A fehér alapú kártyán fekete tükörben jólöltözött hölgy képe jelenik meg, mögötte egy margaréta virág. A lap alsó negyedében a Centrum Áruház emblémája mellett piros betűs felirat: = divat, jelentése szerint az áruházakban divatos ruhákat lehet vásárolni. A kép jelzése: MAYER A.

Mindent egy helyen! A Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ABC áruházaiban kártyanaptár 1972 Tudósítás a hiánygazdálkodás idejéből: Örömmel ad hírt róla az Észak-Magyarország, hogy van például csizma: a már a kirakatokban látható készlet mellett december közepéig 50-55 millió forint értékben várnak még szállítmányokat. A hazai terméket a külföldről – Mexikóból, Jugoszláviából, Olaszországból – beszerzett lábbelikkel egészítik ki. Bizonyos termékek már nem számítanak hiánycikknek. Így néhány napja van férfi fehérnemű. Az ünnepi asztalra valóról is szót ejt a tudósító. Első helyen említve a szaloncukrot, amelynek árusítása már november közepén megkezdődött. Időben elkészültek azok a csomagok is, amelyek Mikulás napján a gyermekek örömét jelentik majd. A Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üzletekbe várják már a déligyümölcsöt is. Rövidesen kapható lesz a kubai narancs és a grape fruit. A fehérkeretes, rózsaszínű kártyanaptár felső részén feketebetűs felirat: mindent egy helyen! A BORSODI ÉLELMISZER KISKER.V. Alatta lila korongon egy család (?), apa, anya, fiúgyermek mosolyogva figyel, alattuk további, pink színű írás: ABC, majd fekete színnel: áruházaiban. A kép jelzetlen.

Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár kártyanaptár 1972 Ma Egis Gyógyszergyár rt. Az Egis egyik jogelődjét, a Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyárat Balla Sándor gyógyszerész a svájci Dr. Albert Wanderrel közösen alapította Budapesten 1913-ban, Kőbányán. A felfedező kutatás már az 1930-as évek elején elkezdődött a vállalatnál. Az évtized végén kifejlesztették és forgalomba hozták az első heterociklikus szulfonamid készítményt, a Ronint. A Népgazdasági Tanács 1950 február 8-i határozata alapján létrehozták az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár Nemzeti Vállalatot, amelynek magja a Dr Wander Gyógyszer- és Tápszergyár volt, hozzácsatolták 1950-ben az Egger Leó és Egger Izidor Gyógyszervegyészeti Gyárat, a Palik és Társa Gyógyszer és Vegyészeti gyárat, az Octan Gyógyszervegyészeti Gyárat és a Krompecher Tápszer és Gyógyszeripari Kft-t, majd végül 1952-ben a Medichemia Közkereseti Társaságot. A későbbiekben az állami vállalat Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár néven működött. Rövidítése az EGYT volt. (Wikipedia) A fekete alapú kártyán két szál virág fekszik keresztben, amelyeket egy fehér szalag köt össze, jelzése az EGYT emblémája és a kiadás éve, 1972. Baloldalt felírat: PHARMACOCHEMICAL WORKS. A kép jelzetlen.

Lottó kártyanaptár 1972 Sportfogadási és Lottó Igazgatóság A génuai rendszerű lottót 1751-ben a császári pátens vezette be az osztrák és cseh örökös tartományokban. Az állam pénzügyi egyensúlyának helyreállítását emlegették indokként, de fontos szempont volt az is, hogy az osztrákok és csehek más országok állami kezelésű szerencsejátékaival oltották fogadási szomjukat, amivel idegen, gyakran rivális államok központi bevételeit gyarapították. Az osztrák lottó bérlője, Cataldi gróf 1763-ban Magyarország területére is koncessziót kapott. Az első játékokat Budán és Pozsonyban rendezték, de sokfelé felállítottak szelvénygyűjtőhelyeket. A bevételek egyharmada az államkincstárat, második harmada a körzet út- és vízépítő hatóságait illette meg, és csak a harmadik harmadából részesedhettek a lottótársaság szervezői. Magyarországon azonban a lottó akkor még nem keltett érdeklődést. A lottó magyarországi meghonosodásának lassú ütemét valószínűleg az idegen eredet és a viszonylag nehézkes játékszabályok eredményezhették. 1868-ban – 1868. évi XV. törvénycikk – létrejött a Magyar Királyi Lottóigazgatóság, amely évente hárommillió forinttal gazdagította az államkincstárt. Mivel a bevételekből származó haszon immár az ország vagyonát gyarapította, rövidesen négyszáz gyűjtőhelyet tartottak nyilván. Az őslottó, vagyis a génuai modell alapján elfogadtak betétet határozatlan egyes húzásra, azaz nyerni lehetett az egyes találattal. Lehetett fogadni határozott egyes húzásra, ez azt jelentette, hogy a fogadónak előre meg kellett határoznia az öt nyerőszámon belül az általa megtett szám kihúzásának sorrendjét. A határozatlan egyes találatért a jogos tizennyolcszoros pénz helyett csak a megtett összeg tizennégyszeresét fizették, a terno majd tizenkétezerszeres nyereményszorzója helyett pedig a tét négyezer-nyolcszázszorosát kínálták csupán. Az osztálysorsjáték sikeres volt, de drágább volt a lottóénál a nyerési esély ára. Ez a sorsjáték a Pénzintézeti Központ kezelésében egészen a II. világháborúig fennállt. A második világháború után a totó jött divatba, a mai modern lottó 1957. január 17-én született meg. Az első húsz év a tárgynyeremény-sorsolások virágzásának ideje volt. Általában havi egy nyereménysorsolást tartottak. A kb. 250 alkalom keretében több mint negyedmillió nyereménytárgy talált gazdára. Egyebek között 505 db öröklakás, 590 db gépkocsi, 224 darab családi ház és üdülő. A fehérkeretes, halványszürke képen egy csinos, hosszú feketehajú, bikinis modell látható az óriásira felnagyított, általa feltépett lottószelvényben. A megjelölt számok: 2,10,39, 76, 74, amelyeket érdemes megfogadni. A kép jelzetlen.

Csak egy pohár sört Kőbányai Sörgyár kártyanaptár 1972 A Kőbányai sör a magyar sörpiac egyik legismertebb márkája. 1948 óta gyártják. Európaszerte szokás volt, hogy a gyárak városukról nevezik el „alapsörüket". Így kapta a Kőbányai Sörgyár „alapsöre" a Kőbányai Világos nevet. A Kőbányai Sörgyárat 1993-ban megvásárolta a South African Breweries (Dél-Afrikai Sörgyár), mely 1997 óta Dreher Sörgyárak Zrt. néven működik. Egy távirat hátlapja is jó reklámfelület volt még 1932-ben a Nektár sör népszerűsítésére. A kőbányai sör egykor nem egyetlen vállalatra utalt, hanem ezek területi elhelyezkedés azonossága volt. A sörgyárak különböző fajtájú, íz világú söreit azonban hamar elfeledték, s az államosítást követően már csak így emlegették: - Kérek egy kőbányait. Innentől fogva az egykori gyűjtőfogalom leegyszerűsödött a szocialista nagyvállalatba egyesített összes korábbi gyár, gyáregység végtermékére: a kőbányai sörre. A sötétkék színű kártyán egy fehérzakós, fekete nadrágos, balkarján fehér konyharuhát tartó pincér jobbkezében egyensúlyoz egy saját méretével megegyező, hazó sörrel megtöltött söröspoharat egy hatalmas tálcán. Baloldalt fehér felirat: csak egy pohár sört, majd alúl a hirdető neve: KŐBÁNYAI SÖRGYÁR A kép jelzés nélküli.