Kártyanaptár 4 _1970-1979

Reggelitől vacsoráig Csemege kártyanaptár 1971 A "Közért" 1948 óta mind a mai napig - jóllehet néhány éve már nem létezik - az élelmiszerboltot jelenti a budapestieknek, s kevesen tudják, hogy valójában a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. nevének rövidítése volt. A Közért vállalat mellett működött negyven éven keresztül a Csemege Kereskedelmi Vállalat, amelyet (pontosabban jogelődjét) 1952-ben alapították azzal a céllal, hogy mint országos nagyvállalat példát mutasson a korszerű kereskedelmi módszerek és technika alkalmazásában, s nem utolsó sorban árukínálatban. A vállalat nagy alapterületű ABC-áruházakat épített Budapesten, a Balatonnál és vidéki városokban. Budapesten elsődlegesen az új lakótelepekre és a jelentős közlekedési csomópontokba kerültek a vállalat új ABC áruházai. Privatizációja során a Csemege vállalat részvénycsomagját, illetve a teljes bolthálózatot az osztrák Meinl cég vásárolta meg, majd azt 1999-ben eladta a belga Delhaize-csoportnak, s immár Match logóval működött az üzletek többsége, majd ez s lánc is megszünt. A kártyán fehér alapon, középen züld színnel a cég emblémáját a Csemege kosarat lehet látni, benne fekete felirat: reggelitől - vacsoráig. A kosarat fekete színű rajzok veszik körül, témájuk a korszak - 70-es évek - ismert női figurája, Jucika, különféle élelmiszerek, kifli, tojás, sonka, fagyi, desszert, bor, hal és Jucika párja, aki mohó szemmel szemléli a finomságokat

Boldog Új Évet Kíván a Szénsavtermelő Vállalat Répcelak kártyanaptár 1971 A Szénsavtermelő Vállalat répcelaki üzeme 1954 és 1956 között épült. A 1960-as években indult be igazán. A Szénsavtermelő Vállalat egyike volt a nyereségesen működő cégeknek. A világ több mint húsz országába exportálta termékét. Tehette, hiszen Répcelakon a szén-dioxid – amely tiszta formában Európában is nagyon ritka – 99,8 százalékos tisztaságú. A rendszerváltás idején levált az Országos Kőolaj és Gázipari Trösztről. Az 1991-es sikeres privatizációt követően a LINDE AG lett az új tulajdonosa. Ma is működik.

Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda kártyanaptár 1971 VOLT EGYSZER EGY UTAZÁSI IRODA...1957-2007 Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda A FIATALOK UTAZÁSI IRODÁJA! Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, elsősorban tanulmányi kirándulások, társasutazások, üdültetések és rendezvények szervezésével, ki és beutaztatással foglalkozó cég volt. A 3016/1957-es sz. kormányrendeletben (január 15.) határoztak a „Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány mellett működő Express Ifjúsági Utazási és Szolgáltató Vállalat” létrehozásáról (visszamenőleges hatállyal 1956. december 1-vel) az 1956 ban megszűnt DISZ romjain és egykori munkatársaival. A „B” kategóriás állami vállalat felügyeletét a Minisztertanács Titkársága látta el. 1959. január 1-vel került a KISZ KB felügyelete alá és még ez évben nevet változtatott, Express Ifjúsági Szolgáltató Vállalat-ra. A vállalat 1960. október 15.-én vette fel az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda nevet. 1978 ban készült el a 320 szobás Balatonföldvári Hotel Fesztival*** (2+1 ágyas, erkélyes, fürdőszobás szobákkal), majd a 100 szobás Hotel Juventus*. 1980 ban fejezték be a Velencei Ifjúsági Üdülőközpont több lépcsős beruházását a 250 férőhelyes motelszobák átadásával, de ezekben az években került átadásra a Kőszegi Park Hotel*, a Verőcemarosi Touring Hotel*, majd, később a motelszobák építése. Kiliántelepen is fejlesztett az Express, új épületek készülnek az NDK-s partnerirodával közös beruházásban. Az 1980-as évek elején már 20 megyei és 16 kiemelt kirendeltséggel, Moszkvai és Berlini képviselettel,10 000 férőhelyes belföldi szálláshely kapacitással rendelkezett. Az utaztatásokat a 40 db-os autóbuszpark segítette, állandó alkalmazottainak létszáma 350-400 fő volt. 1986 ban a belföldi utasok száma meghaladta az egymillió főt, 110 ezren utaztak külföldre és 115 ezer fő külföldi turistát fogadott az Express. 1992. július 2.-tól Express Utazási és Szálloda Részvénytársaság néven működik. Az akkor jelentős ingatlanállománnyal bíró cég 2002-re teljes vagyonát felélte, eszközeit, táborait, üdülőtelepeit, szállodáit, irodahálózatát értékesítették. Az rt-t 2006-ban felszámolták. 2007 decemberében fejezte be utaztatási tevékenységét közel 50 év után... Az 1971-es kiadású kártyán fehér keret felső részén a cég feketebetűs neve EXPRESS jelenik meg, majd a szürke alapon jókedvű, fehéringes fickó mustárszínű nadrágban és bordó, hímzett mellényben lépeget, fején egyensúlyozva a cég ismert utazótáskáját, oldalán az EXPRESS emblémájával, amely fehér fölgömböt ábrázol, benne egy stilizált, talán madár figura, amely arra céloz, hogy szállunk, mint a madár. A cég alapításakori időkben három nagy utazási iroda létezett, az IBUSZ, EPRESS és a COOPTOURIST. Ezek intézték az utazáskat, az útlevél beszerzéseket, az utazásokhoz szükséges "ablakok" (a vízumnak felelt meg szocialista országok esetén, ahova hivatalosan nem kellett vízum ) beszerzését, a valutaváltást, esetleges reklamációkat, biztosítást.

AUTÓKER MOGÜRT kártyanaptár 1971 Magyar Országos Gépkocsi Üzem Rt. (MOGÜRT) az Autó és Alkatrészkereskedelmi Vállalat, azaz Autóker csak alkatrészekkel foglalkozott. Autóvillamossági Felszerelések Gyára Budapest, Balzac u. 2/6. (Váci út sarok) Hatalmas épület volt. Az 1980-as években lebontották, mert a Nyugati tér (akkor Marx tér) rendezésének eddig tartott a hatóköre. A Váci úti gyárak közül ez volt a legközelebb a városközponthoz. Ma a Diageo irodaház van a helyén.

Magyar Hírlap kártyanaptár 1971 Mind a 7 nap Magyar Hírlap A Magyar Hírlap 1968 óta[3] megjelenő, jobboldali orientációjú közéleti, politikai napilap. 1968-tól a rendszerváltásig Az újságot a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának napilapjaként (kormánylapként) alapították, szemben az MSZMP (Népszabadság), a Hazafias Népfront (Magyar Nemzet) és a Szakszervezetek Országos Tanácsa (Népszava) című napilapjaival. 1968. április 6-án adták ki első próbaszámát, eleinte igen kezdetleges tördeléssel, „Megjelenik a hét minden napján, hétfőn is” jelmondattal. Végül 1968. május 16-án elindult az újság. Ez volt az egyetlen, a Kádár-korszakban indított napilap. A kormánylap mellett a tanácsi vonal 1985-re a lap egyik fő identitásjelzője lett, ekkori elmondásuk szerint Az újság a hétfői napokon Hétfői Magyar Hírlap címen jelent meg. A 70'-es években, ami a lap fénykora volt. 1989–2006. 1989-ig a Minisztertanács lapja maradt. Ekkor alakult át liberális szellemiségű napilappá. A 2003 és 2006 közti időszak mozgalmas volt a Magyar Hírlap történetében. Mind gazdaságilag, mind az ideológiát, szellemiséget illetően meghatározó változások mentek végbe az újságnál. Nem példátlan a sajtótörténetben, hogy egy orgánum hovatartozása, hírlappiacon betöltött helye és ezzel együtt célközönsége megváltozik. A rendszerváltás után a napilapok nagy része külföldi tulajdonba került. A Magyar Hírlap az angol Maxwell, majd Marquard, ezután 2003 áprilisától a svájci Ringier magyarországi kiadóvállalatának, a Ringier Kiadó Kft.-nek a tulajdonát képezte. Ez az állapot 2004 októberéig tartott, amikor a vállalat megvásárolta a Népszabadságot is. Ekkor lépett fel az a jogi probléma, miszerint egy vállalat tulajdonában nem lehet egynél több napilap egy időben, így a cég kénytelen volt feláldozni a Hírlapot, és túladni rajta. Így 2004 októberében a lap szerkesztőségét bezárták. Azonban alig pár nap kényszerszünet után a szerkesztők és munkatársak újjáélesztették az újságot, bár annak kiadási jogai még mindig a Ringier tulajdonában voltak, így nem használhatták az eredeti címet. Így született a tiszavirág életű, alig két hétig megjelenő A Pont című napilap. Ez után a szerkesztőség tagjai vásárolták meg a Magyar Hírlapot, és egészen 2005-ig az ő tulajdonukban is maradt. Ebben az időszakban a munkatársak saját erejükből, anyagi támogatás nélkül tartották fenn a lapot. 2005 szeptemberében azonban színre lépett Széles Gábor magyar üzletember, és megvásárolta az újságot. Az ebben az időszakban végbemenő ideológiai illetve politikai szempontból meghatározó váltások főleg ez után az esemény után 2006-ban mentek végbe. Még a svájci tulajdonosok ideje alatt, külföldi mintára két változtatás történt: bekerült a lapba egy rövid, érdekes híreket, szemelvényeket tartalmazó, "A Nap Témája" címet viselő rovat, illetve megcserélődött két fejezet: a Belföld rovat a Külföld elé került. Napjainkban, 2006-ban, a tulajdonosváltás után szakított korábbi liberális eszméjével, és konzervatívvá vált, a Fideszt kezdte támogatni. Jelenleg is a Magyar Nemzet mellett kormánypárti lapként működik. (Wikipédia) A kártyán fehér keretben, sárga alapon "mind a 7 nap felirat jelenik meg. A fehér 7-es szám mérete nagy, majdnem betölti a lapot, benne a tördelt felirat: Magyar Hírlap

JAVSZER kártyanaptár 1971 A Fővárosi Tanács által 1959-ben alapított Fővárosi Javító-Szerelő Vállalat (Javszer). Feladatként kapta, hogy a budapestiek részére lakáskarbantartási és -felújítási munkákat végezzen, tevékenysége akkor teljes egészében átfogta az építőipari szakmákat. Az igények változásával párhuzamosan profilja folyamatosan bővült, a város területén mintegy 50 szervize volt. 1984-ben a Fővárosi Tanács a Javszert megszüntette, és 12 különböző profilú kisvállalatot hozott létre belőle. Egyikük lett például a gázüzemű berendezések javítására és épületgépészeti munkák ellátására hivatott Gázkészülék Javító-Szerelő Vállalat, a szállítási és autószerelési munkákra létrehozott Fuvarozó és Gépjárműkarbantartó Vállalat vagy a bútorok javítását, felújítását végző Bútor-, Fa- és Kárpitosipari Javító Vállalat. A rendszerváltást jogutódként egyedül a magánszemélyek tulajdonában lévő, 1991 óta Gázkészülék Javító Szerelő Kft.-ként működő részleg élte túl. A le nem védett Javszer megjelölést azonban ma is több kisebb-nagyobb cég használja valamilyen formában nevében.

JAVSZER kártyanaptár 1971 A Fővárosi Tanács által 1959-ben alapított Fővárosi Javító-Szerelő Vállalat (Javszer). Feladatként kapta, hogy a budapestiek részére lakáskarbantartási és -felújítási munkákat végezzen, tevékenysége akkor teljes egészében átfogta az építőipari szakmákat. Az igények változásával párhuzamosan profilja folyamatosan bővült, a város területén mintegy 50 szervize volt. 1984-ben a Fővárosi Tanács a Javszert megszüntette, és 12 különböző profilú kisvállalatot hozott létre belőle. Egyikük lett például a gázüzemű berendezések javítására és épületgépészeti munkák ellátására hivatott Gázkészülék Javító-Szerelő Vállalat, a szállítási és autószerelési munkákra létrehozott Fuvarozó és Gépjárműkarbantartó Vállalat vagy a bútorok javítását, felújítását végző Bútor-, Fa- és Kárpitosipari Javító Vállalat. A rendszerváltást jogutódként egyedül a magánszemélyek tulajdonában lévő, 1991 óta Gázkészülék Javító Szerelő Kft.-ként működő részleg élte túl. A le nem védett Javszer megjelölést azonban ma is több kisebb-nagyobb cég használja valamilyen formában nevében.

Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat kártyanaptár 1971 Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat A II. Világháború utáni államosításkor számos kisebb-nagyobb vegyipari céget olvasztottak egybe, megalakították a Kozmetikai és Háztartásvegyipari vállalatot. A drapp színű kártyán a cég által forgalmazott, különböző termékek neve fekete, piros kék színekben olvasható. Pl. magyar termékek: camea, CA-O-LA, Opera szappan, Star rúzs, SUPER MOS 6 mosószer, BARBON borotvahab, Amodent fogkrém, WU-2, NDK-beli hajsampon. A kártya alján kékbetűs felirat mutatja a reklámozó cég nevét: KOZMETIKAI ÉS HÁZTARTÁSVEGYIPARI VÁLLALAT A kép jelzetlen.

Játékkártyagyár és Nyomda kártyanaptár 1971 1950-1974 Budapest, VII. Rottenbiller utca 17. A háborús károk helyreállítása után 1946-tól állami felügyelet mellett működött a Piatnik Kártyagyár, de külföldi tulajdonként elkerülték az államosítást. 1949-ben aztán ez is bekövetkezett. A tulajdonosok kártalanítása után a Könnyűipari Minisztérium által kiadott alapítólevelével létrejött a Piatnik Kft. utóda, a Játékkártyagyár és Nyomda Nemzeti Vállalat. (Cégbíróság: 10.649/1950; július 4.) Székhelye a Rottenbiller utcában maradt és több, kisebb nyomdaüzemet csatoltak hozzá, pl. Bakács Albert és Fia Nyomdát, Seidner Emil Plakát- és Címke Nyomdáját. Az alkalmazottak száma 1950-ben 180, 1956-ban 190 fő volt. A kártyanaptár reklámoldalán szokatlan módon megjelenik az 1971-es év első hat hónapja, mellette kék alapon, zöld jambósapkás, zöld padon ülő lilaruhás hölgy csatolja műkorcsolyáját, mellette a kor divatjának megfelelő, már levetett, ocelotmintás csizmája látható. A reklámból nem derül ki, hogy a hölgy a korcsolyát, vagy a telet reklámozza-e. Alatta az időpont lila számokkal: 1971, lejjebb fekete betűkkel: JÁTÉKKÁRTYAGYÁR ÉS NYOMDA BUDAPEST

ORWO Film kártyanaptár 1971 ORiginal WOlfen kelet-német fotófilm és fotópapír gyár 1909-től 1995-ig működött. A magyar Forte mellett az egyetlen fotófilm és fotópapírgyár volt a keleti blokkban. A kártyán fehér keretben, kék alapon, fehér betűkkel a felső harmadban felirat, a cég emblémája, ORWO FILM, alatta kisebb betűkkel: VEB FILMFABRIK WOLFEN DEUTSCHE DEMOKRATISCHE REPUBLIK, hívja fel a figyelmet az NDK (Német Demokratikus Köztársaság) gyártmányra. Az alsó harmadban ugyanennek tükörképét jelenítik meg.

Budapesti Közlekedési Vállalat kártyanaptár 1971 Budapesti Közlekedési Zrt. Zártkörűen Működő Részvénytársaság Budapesti Közlekedési Zrt. Jogelőd Fővárosi Autóbuszüzem Fővárosi Villamosvasút Budapesti Helyiérdekű Vasút Alapítva 1968. január 1. Székhely 1072 Budapest, Akácfa utca 15. 1922. december 27-én megalakították a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaságot (BSzKRt, köznyelvben leginkább „Beszkárt”-ként emlegették). Az új vállalat az elkövetkező tíz évben magába olvasztotta az összes budapesti közlekedési ágazatot. 1949. szeptember 30-ával megszüntették a BSZKRT-ot, helyette új közlekedési vállalatok alakultak: Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat (FVKV), Fővárosi Autóbusz Községi Vállalat (FAKV), Fővárosi Helyiérdekű Vasút Községi Vállalat (FHVKV), Fővárosi Villamosvasút Főműhely Községi Vállalat (FVFKV), Fővárosi Autóbusz Főműhely Községi Vállalat (FAFKV) és Fővárosi Vasútépítő Községi Vállalat. 1967-ig a vállalati széttagoltság évei következtek. Az 1960-as években nyilvánvalóvá vált, hogy a BSZKRT feldarabolása és megszüntetése hiba volt: nem volt egységes közlekedéspolitika, hálózatfejlesztés, forgalomirányítás, vállalatigazgatás stb. Mindemellett – a BKV honlapján található, a cég történetéről szóló rövid összefoglaló szerint – "az önállósított vállalatokat együttműködés helyett a verseny jellemezte, ráadásul fenntartásuk is sokba került", ezért a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1967. október 11-i ülésén meghozott döntése alapján ezeket a vállalatokat összevonták és 1968. január 1-jén megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat, a BKV. Az 1971-ben kiadott fehérkeretes kártyán kék alapon középtájt a BKV és Budapest címere kapott helyet, körülötte fekete, vázlatos közlekedési eszközök jelennek meg

Triál kártyanaptár 1971 Sport Játék és Hangszerkereskedelmi Vállalat A Sport -, Hangszer- és Játékáru Nagykereskedelmi Vállalat 1967-től felveszi a rövidebb TRIÁL nevet. Ezt később az emberek már egyértelműen a sport-, hangszer- és játéküzletekkel azonosították. Az elnevezéshez új embléma is készült, amelyet rendszeresen hirdettek, így a vevők nagy része már az 1970-es évek elején tudta, mit jelent a TRIÁL. 1979. január 1 -je előtt a vállalatnak összesen három saját boltja volt, s ezek együttesen 62 millió forintos forgalmat bonyolítottak le, ez az akkori forgalomnak mindössze 2,5 százalékát tette ki. A többi bevétel a nagykereskedelmi tevékenységből adódott. A TRIÁL elsősorban „nagykeráru" forgalmazásával foglalkozott, s az ipari és külkereskedelmi beszerzések terén elsőbbséget élvezett. A FŐBUHA megszűnése után a legtöbb fővárosi játékbolt a TRIÁL kezébe került. A boltok átvételekor a TRIÁL elárasztotta áruval a kiskereskedelmi egységeket. A fehér kártyán fekete, koncentrikus ellipszisek láthatóak, esetleg hanglemez barázdáira utalva céloznak hangszerkereskedelmi tevékenységükre. Középen pink betükkel a cég neve olvasható: triál A kép jelzetlen.

Fővárosi Dohánybolt Vállalat 1972 Dohánybolt A kártyán fehér alapon három dohánylevélen ül (fekszik?) egy, a kiadás éve (1972) reklámjain szokásosan lengén, rózsaszínű bikinibe öltözött ifjú hölgy, alatta fekete nagybetűs felirat: DOHÁNYBOLT. A kép jelzetlen.

Lottó kártyanaptár 1972 Sportfogadási és Lottó Igazgatóság A Szerencsejáték Zrt.100%-os állami tulajdonban lévő, budapesti központtal működő gazdasági társaság. A vállalat Magyarország egész területén kizárólagos joggal forgalmaz sorsolásos játékokat. A szervezett magyar szerencsejáték születésnapja október 19-e. 1947-ben ugyanis ezen a napon indult a Totó játék árusítása - az angol Góltotó mintájára -, azzal a céllal, hogy a magyar csapat kijuthasson az 1948-as londoni olimpiára. Akkoriban ugyanis bevett gyakorlatnak számított, hogy az állami irányítású intézetek Európa legtöbb országában külön sportfogadást szerveztek azért, hogy a befolyó sportfogadási összegekből finanszírozzák az olimpiai játékokra való felkészülést és a részvételi költségeket a II. világháborút követően. Több mint 70 év távlatában elmondható, hogy igazán jó döntésnek bizonyult a játék bevezetése, hiszen a magyar csapat összesen 28 érmet, ebből 10 aranyat, 5 ezüstöt és 13 bronzérmet szerzett az 1948-as nyári játékokon. Emellett – többek között - ezen az olimpián nyerte első aranyérmét Papp László ökölvívó. A játék legnagyobb, 13+1-es főnyereményét 2013-ban nyerte meg egy játékos, amely 57 145 865 forintot ért. A játék szervezése 1950-ig a Posta Takarékpénztár kereteiben zajlott, majd átkerült az Országos Takarékpénztárhoz, ahol a szervező és lebonyolító a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lett. 10 évvel a Totó játék bevezetését követően 1957. január 17-én megszületett a modern magyar lottó is. A játék első sorsolását 1957. március 7-én tartották. A magyarországi szerencsejáték-történet vitathatatlanul legsikeresebb játéka valószínűsíthetően az 1956-os forradalom leverését követően, némiképp kedélyjavító intézkedésként, a társadalmi igények kielégítése érdekében került bevezetésre. Az Ötöslottó történetének legnagyobb nyereményét 2003-ban vitték haza, egy szerencsés nyertes 5 092 890 758 forintot nyert. A szerencsejáték szervezésben újabb változást a 1991-es év hozott. Az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottó Igazgatóságának tevékenységi köre önállósult, és 1991. január elsejével létrejött a Szerencsejáték Rt., mint nemzeti lottótársaság. A társaság cégformája 2005. szeptember 22-ét követően zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.) lett. (Wikipedia) Fehér alapon hatalmas lottószelvényt áttörve kihívó pózban bukkan elő egy nagyon csinos, fekete hajú, bikinis nő. A kártyanaptár megjelenésének évében, 1972-ben kezdtek erotikus pózokban látható nőket ábrázolni, ami miatt néhány éve tüntetéseket szerveznek, mert a fiatal női test nem reklámanyag

Mechanikai Művek kártyanaptár 1972 Tűzkosár Az egykori fegyver és lőszergyár fedőneve volt. Az 1972-es kártyanaptár reklámoldalán balra fehér alapon egy fekete, a mellette levő felirat szerint tűzkosarat ábrázolnak. A jobboldalon narancsszínű mezőben fehér napkorong és protuberanciái láthatóak, benne a Mechanikai Művek fekete emblémájával.

Gyomai Háziipari Szövetkezet kártyanaptár 1972 Kötött áruval foglalkoztak Gyoma ma Gyomaendrőd városrésze Békés megye Gyomaendrődi járásában, 1981. előtt önálló nagyközség volt. A háziipar a XIX. században átalakult és egyre meghatározóbb részévé vált az ipari termelésnek a fejlettebb nyugat-európai államokban. A kiegyezés utáni magyar kormányok a nyugati tapasztalatok alapján kezdték el átfogóan vizsgálni a háziipar fejlesztésének lehetőségeit. Gyomán a hagyományos paraszti kézműves technikák mellett a polgáribb háziipari technikák is meghonosodtak köszönhetően a mezővárosi múltnak és az erőteljes kisiparnak. A Gyomai Háziipari Szövetkezetet 1952 októberében alapította 60 asszony, de már korábban is sokan foglalkoztak kiegészítő munkaként a háziipari termékek előállításával. A Gyomai Szövetkezetet a rendszerváltás után felszámolták, az üzemeket privatizálták. A kártya fehérkeretes világoskék alapon kötöttsapkás és -sálas szőke hölgyet ábrázol kék pulóverben és fekete miniszoknyában, ami ellentétben áll a télies kötöttárukkal. A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet Kíván a Paksi Konzervgyár 1972 Pakson 1979 és 1989 között számos ipari üzem működött. Bár Paksról mindenkinek az Atomerőmű és az Atomváros jut az eszébe. A Paksi Konzervgyár, melynek jogelődje 1932. november 14-én kezdte meg az üveges, dobozos konzervek gyártását. 1979 és 1980-ban a gyár termelési mutatói egyre magasabbra emelkedtek. Főként a keleti piacok első sorban a Szovjetúnió vették át a gyár termékeit, ezzel együtt a gyár a környező településeken termelt nyersanyagokat. Ez a folyamat azonban jelentősen visszaesett a Szovjetunió megszűnésével, a szocialista tábor felbomlásával. Lassan megszűntek az exportlehetőségek, a hazai piac pedig nem tudott ilyen nagy mennyiségű terméket felvásárolni. Rengeteg embert bocsátottak el, végül az egykor szebb napokat megélt gyár 1998-ban bezárta kapuit. A kártyán fehér alapon színes ajándékkosár látható, benne a cég több kíváló terméke, lecsó, zöldborsó, zöldbab konzerv és mellettük ezek friss alapanyaga. A jobb felső sarokban zöld lóherében mutatják a jókívánság évét: 1972. Az alsó harmadban fekete betűkkel olvasható: Boldog új évet kíván a Paksi Konzervgyár. A kép jelzetlen.

Utasellátó kártyanaptár 1972 Az Utasellátó Nemzeti Vállalat alapítólevelét 1948. november 20-án fogadták el, és november 24-én a vállalat hivatalosan megkezdte működését. Az utasellátás története azonban ennél sokkal régebbi múltra nyúlik vissza, egyidős magával a modern értelemben vett tömegközlekedéssel. A klasszikus vasúti restik, vagyis „restaurációk” megjelenése szorosan követte a vasúthálózat kiépülését, az Egyesült Államokban az 1850-es években, Európában pedig az 1870-es évek elején. A magyar vasútvonalakon eleinte a belga Wagon-Lits társasággal kötött megállapodásoknak köszönhetően a cég háló- és étkező kocsijai voltak forgalomban az első világháború kitöréséig. 1916-tól egy rövid időre a német Mitropa vette át a szolgáltatást. A második világháború után a magyar állam a Wagon-Lits-től étkező- és hálókocsikat vett át. A kocsik üzemeltetését kezdetben a MÁV végezte, majd a feladatot az újonnan létrehozott Utasellátó Vállalat kapta meg. A fehérkeretes kártyán pink alapon kék bikiniben pózol "Fabulon Ági" (Pataki Ági), feltehetőleg a hálókocsi sárga lepedőjén, de utasellátásról nincs szó. A kép jelzetlen.

Gyomai Háziipari Szövetkezet kártyanaptár 1972 Gyoma ma Gyomaendrőd városrésze Békés megye Gyomaendrődi járásában, 1981. előtt önálló nagyközség volt. A háziipar a XIX. században átalakult és egyre meghatározóbb részévé vált az ipari termelésnek a fejlettebb nyugat-európai államokban. A kiegyezés utáni magyar kormányok a nyugati tapasztalatok alapján kezdték el átfogóan vizsgálni a háziipar fejlesztésének lehetőségeit. Gyomán a hagyományos paraszti kézműves technikák mellett a polgáribb háziipari technikák is meghonosodtak köszönhetően a mezővárosi múltnak és az erőteljes kisiparnak. A Gyomai Háziipari Szövetkezetet 1952 októberében alapította 60 asszony, de már korábban is sokan foglalkoztak kiegészítő munkaként a háziipari termékek előállításával. A Gyomai Szövetkezetet a rendszerváltás után felszámolták, az üzemeket privatizálták. A fehérkeretes kártya drapp háttér előtt kedves mosolyú, norvégmintás kötöttsapkár és -sálat viselő kisgyereket ábrázol. A kép jelzetlen.

Állami Gazdaságok Boltjai kártyanaptár 1972 A II. világháború idején szétzilált mezőgazdasági termelés kilátásai, sőt az élet újrakezdésének esélyei is kérdésessé váltak a tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatása nélkül. A törvény alapján 3,2 millió hektár, a szántó 30, az erdő 59%-a talált új gazdára. mintegy 400 ezer új, zömében kis- és törpebirtok jött létre. A termelői szövetkezésnek különféle formái voltak. Az Állami Gazdaságok jólellátott élelmiszerláncot hoztak létre. A fehérkeretes kártyán egy élelmiszerüzlet szárazhúsáru - szalámi, kolbász, szalonna, oldalas, kenyér - részelege, némi borosüvegekkel tarkítva látszik. A kép jelzetlen.

Fővárosi Gázművek kártyanaptár 1972 15 év alatt fokozatosan átállunk Budapesten a földgáz szolgáltatásra A fővárosi gázszolgáltatás története 1855-ig nyúlik vissza, amikor a Fővárosi Gázművek jogelődje, az Általános Osztrák Légszesztársaság június első hetében megkezdte a pesti gázgyár építését a mai Köztársaság téren. A berendezések és a csövek nagy részét külföldről szerezték be, az építési és szerelési költség elérte a 711 ezer aranyforintot. Az első próbaüzemet 1856 nyarán tartották. A fehérkeretes képen legfelül halványkék eget, világoskék, alatta középkék városképet látunk, benne egy sárga korongban a cég emblémáját, alatta fehér betűkkel olvasható a vállalat programja: 15 ÉV ALATT FOKOZATOSAN ÁTÁLLUNK BUDAPESTEN A FÖLDGÁZ SZOLGÁLTATÁSRA. Ez meg is történt, a gázgyárak megszüntek. A kép jelzetlen.

Milliók tudják már mi a CSÉB kártyanaptár 1972 A CSÉB (Csoportos Élet- és Baleset) Biztosítási rendszer melynek bevezetésére a 60-as évek elején került sor. Rendkívül népszerű volt. Alacsony havi fix díjat kellett fizetni. Az állami biztosítási rendszer lebontásakor az ÁB-Aegon örökölhette meg a hazai életbiztosításokat. A fehérkeretes kártya pink alapszínű. Felső harmadában fekete betűkkel olvasható: MILLIÓK TUDJÁK MÁR MI A CSÉB, az alsó harmadban a fent említett milliókat fekete kontúrral ábrázolják. A kép jelzetlen.

CASCO kártyanaptár 1972 A Casco a gépjárművek töréskár biztosítása, mely vonatkozik az elemi károkra, lopásra és rongálódásra, ezeken kívül még a részleges lopásra és a totálkárra. A fehérkeretes, zöld színű kártya felső harmadában egy fekete személygépkocsi lebeg, alatta középen casco felíratú szívárványszínekből összeállított C betü jelzi a reklámozás célját, biztosítás kötést. A kép jelzetlen.

Budapesti Röviköt Nagykereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1972 Budapesti Röviköt Nagykereskedelmi Vállalat 1949. március 24-én kezdte meg működését a RÖVIKÖT — akkor még HARIKÖT néven — a mai Dél-dunántúli Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat jogelődjeként. Kezdetleges körülmények között, akkoriban még rekordnak számító átlagosan évi 200 millió forgalmat bonyolított le. A mai nagykereskedelmi vállalat Baranya, Somogy és Tolna megyék ellátásáért felelős, a kötött alsó, kötött felső, harisnya, harisnyanadrág, alsó konfekció, rövid- és divatáru árucsoportokban. A RÖVIKÖT által forgalmazott cikkek fajtáinak száma meghaladja a kilencezret. A fehérkeretes, kék alapszínű kártyán egy 1972-ben nagyon ismert, csípőre tett kezű, távolba meredő, szőke manöken a fényképen piros kötött pulóvert, fekete, előlgombos szoknyát visel. Fejétől jobbra, fehér korongban jelenik meg a cég emblémája: egy címerpajzsban BRV, alatta koszorúban, fekete betűkkel: BUDAPESTI RÖVIKÖT. A kép jelzetlen.