Kártyanaptár 4 _1970-1979

Boldog Új Évet Kívánnak a Fővárosi Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat dolgozói kártyanaptár 1979 Nagyon aranyos fénykép A keret nélküli kártya fotóján egy szőke, kormos arcú, fekete kéményseprő ruhába öltözött hölgy éppen az előtte álló kéményt golyózással tisztítja. A kép jelzetlen.

Higiénia Vegyiáru Üzletház kártyanaptár 1979 1978. HIGIÉNIA Vegyiáru Üzletház (Budapest, Váci út - Csanády utca sarok) nagyon népszerű üzlet volt. A keret nélküli kártya színes rajza középen egy kék kontúros, fehér palackot mutat, amelynek felirata a hirdető cég nevét, elérhetőségét mutatja: VEGYIÁRU ÜZLETHÁZ BUDAPEST XIII: VÁCI ÚT 34. NYITVA 9-18 SZOMBATON 14 ÓRÁIG, alatta a cég emblémája látható A flakon kétoldalát színes habpamacsok (virágok?) díszítik, fölöte sárga-narancssárga színű sugarak a tisztaságot (?) jelképezik. A kép jelzetlen.

ABBA kártyanaptár 1979 Az ABBA svéd eurodiszkó-együttest 1972-ben alapította Agnetha Fältskog (Anna), Björn Ulvaeus, Benny Andersson és Anni-Frid Lyngstad (Frida). 1974-ben váltak világszerte ismertté, amikor Waterloo című dalukkal megnyerték az Eurovíziós Dalfesztivált, és attól kezdve éveken át uralták a különböző országok toplistáit. Legnagyobb slágereik, melyek a kezdeti sikert követték: S.O.S., Mamma Mia, Fernando, Dancing Queen, Money, Money, Money, Knowing Me, Knowing You, Voulez-Vous, Gimme! Gimme! Gimme! (A Man After Midnight) , Super Trouper , Lay All Your Love On Me , The Winner Takes It All, Happy New Year és a csapat utolsó nagy slágere a One Of Us . Magyar kiadásban ugyan egyetlen album sem látott napvilágot a szocializmus uralma alatt, azonban a legnagyobb slágereket a Pepita kislemez formájában megjelenítette LP lemezen. Az ABBA nevet Stig Anderson találta ki a tagok nevének kezdőbetűiből (Agnetha, Björn, Benny, Anni-Frid). Az első "B" tükörképként írva összetéveszthetetlenné tette, könnyen megjegyezhető, s bárki számára könnyen kimondható, rögtön le is védették. Pályafutásuk során több mint 100 dalt jelentettek meg és kb. 400 millió lemezt adtak el. Az együttes tagjai 1982 végén elhatározták, hogy szünetet tartanak, ami végül igencsak elhúzódott, és az ABBA végét jelentette. Legnagyobb vetélytársuk a néhány évvel az ABBA után alakult NSZK-beli Boney M. volt, amely az ABBA-hoz hasonlóan óriási sikereket ért el hazai és nemzetközi porondon egyaránt. A tagok profi zenészek voltak már az ABBA előtt is. Benny és Björn saját zenekarában énekelt és zenélt. Agnetha és Frida sikeres szólókarriert tudhattak maguk mögött. A hetvenes évek elején kezdődtek a közös munkák, ahol a dalokat és a dalszövegeket főleg Björn és Benny írta. A slágergyártásban pedig Stig Anderson (1931–1997) menedzser keze is alaposan benne volt. A közös munka eredménye az egyre jellegzetesebb hangzásvilágú, szerethető, jól eladható zene lett. Az énekesnők eltérő hangszínnel – Agnetha szoprán, Frida mezzoszoprán – jól kiegészítik egymást. Az ABBA tekinthető az első profi módon menedzselt popcsapatnak. Ők készítették az első, mai szemmel kezdetleges videóklipeket is, melyek hozzájárultak az együttes népszerűsítéséhez. Nagyszabású koncertkörutak, évente új nagylemez, mindegyiken több nagy sláger jellemezte fennállásuk évtizedét. Fellépőruháik akkoriban kissé extravagánsnak, később inkább mókásnak tűntek. Népszerűségük sok országban nagyobb volt, mint hazájukban. Legtöbb daluk angol nyelvű, de közülük sok eredetileg svédül íródott. Énekeltek még spanyolul, németül, franciául is. Noha a kritikusok muzsikájukat sokszor nevezik „glamour-popnak", az mégis időtállónak bizonyult, hiszen évtizedek elteltével is széles körben ismert és kedvelt. Sikereikben annak is szerepe van, hogy zenéjük minden generáció számára befogadható és élvezhető. Az ABBA minden idők egyik legnépszerűbb együtteseként állandó viszonyítási alap, legenda lett. A sikertörténet 1972-ben kezdődött, amikor úgy döntöttek, hogy csapatban próbálnak betörni a svéd zeneiparba. Az első album munkálatait még abban az évben megkezdték, aminek eredménye első slágerük, a People Need Love. Első nagylemezük, a Ring Ring felvételeit 1972. szeptember 26-án kezdték meg. A címadó dallal menedzserük, Stig Anderson tanácsára részt vettek a Melodifestivalenon, ahol harmadik helyezést értek el. 1973 elején már ABBA-ként hivatkoztak rájuk, az együttes tagjai keresztnevének kezdőbetűjéből álló mozaikszóval. Első emblémájukat Rune Söderqvist tervezte News Gothic betűtípussal, Benny tükrözött B betűje 1976-ban jelent meg először, és később ez a verzió az együttes hivatalos márkajelzésévé vált. 1974-ben kijutottak az Eurovíziós Dalfesztiválra, amit április 6-án meg is nyertek Waterloo című számukkal. Ekkor vette kezdetét az ABBA nemzetközi karrierje. Innentől már Svédországon kívül is ismertté váltak, a Waterloo betört az angol és a német piacra is. 1974 őszétől kezdve 1975 elejéig Európában turnéztak, szinte mindenhol telt házas koncerteket adtak. Közben készült a harmadik album, ami ABBA címmel 1975 tavaszán adtak ki. Az SOS szám nagy sikert ért el Angliában, első helyen volt 18 egymást követő top 10-es listán. Majd következtek a Dancing Queen és a Mamma Mia című számok, melyek a Waterloo sikeréhez hasonlóan a toplista élén landoltak. 1975 nyarán piacra dobták az I Do, I Do, I Do, I Do, I Do című számot, majd 1976 márciusában elkészült a Fernando, amely az egyik legsikeresebb számuk lett. Negyedik sorlemezük, az 1976-ban megjelent Arrival első számú bestseller lett Európában és Ausztráliában. Erről az albumról először a Money Money Money című dal jelent meg, s hatalmas sikert aratott, majd a Knowing Me, Knowing You című szám, amely öt hétig volt az első az angol toplistán. 1977-ben nagyobb koncertturnéra indultak, Ausztráliában is adtak 11 koncertet. Ugyanebben az évben forgatták az ABBA: A film című filmet, melyet Lasse Hallström rendezett. Ez egy időben jelent meg következő sorlemezükkel, a The Albummal, amelyről a Take a Chance On Me című dal szintén jelentős sikereket ért el. 1979-ben a Chiquitita című számuk, melyet a New York-i UNICEF-gálán mutattak be, 10 országban első helyezést ért el a toplistákon. Hatodik sorlemezük, a Voulez-Vous szintén 1979-ben jelent meg, a címadó dalt Miamiban vették fel. 1980-ban Japánban jártak, ahol 11 koncertet adtak, ezután jelent meg Super Trouper címmel következő sorlemezük. Ugyanebben az évben legsikeresebb számaikat spanyol nyelven is felvették, ezek Gracias por la Música címmel jelentek meg. A Chiquitita spanyol változata nagy népszerűséget hozott számukra immár Latin-Amerikában is. Az ABBA tíz évvel a megalakulás után abbahagyta a zenélést, így vége lett az 1970-es évek legsikeresebb popcsapatának. Dalaik mind a mai napig népszerűek a világ minden táján. A kártya felső harmadát kitöltő kép a világhírű ABBA énekkar négy tagjának rajzos portréját ábrázolja. A kép alatti felirat: SIKER VOLT 1978-BAN, SIKER LESZ 1979-BEN ABBA SZÍNES, ZENÉS SVÉD-AUSZTRÁL FILM A kép jelzetlen.

Az új esztendőben is keresse fel a Kunszentmárton és Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmi egységeit Strandolás után szórakozzon a Cserkeszőlői vendéglátó egységeinkben Vásároljon a Harmónia Áruhát osztályain kártyanaptár 1979 A Céginformáció.hu adatbázisa szerint a(z Kunszentmárton és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Magyarországon bejegyzett szövetkezet. A két részre osztott kártya balodalán piros fürdőruhás, barna hajú manöken pózol világoskék háttér előtt, felhívja a figyelmet az alatta olvasható szöveg szerint : Strandolás után szórakozzon a Cserkeszőlői vendéglátó egységeinkben, meglepő módon a vendéglői viselet eszerint fürdőruha. A kártya másik oldalának felső részén a Harmónia Áruházról készített szíínes fényképet, alatt a hiradástechnikai részleg árukészletét látjuk, alatta a felhívással: Vásároljon a Harmónia Áruház osztályain. A képen nem tűntetik fel sem a kiadó cég nevét, sem elérhetőségét. A kép jelzetlen.

Eredményekben gazdag boldog új évet kíván a Borsod megyei Tejipari Vállalat kártyanaptár 1979 1951-ben alapították a Borsod megyei Tejipari Vállalatot. Ide tartozott a miskolci tejgyár. A rendszerváltás után privatizálták és többször nevet és tulajdonost változtatott. 2014-ben megszűnt. A Céginformáció.hu adatbázisa szerint a(z) Borsod Megyei Tejipari Vállalat Magyarországon bejegyzett Vállalat Cég állapota: Átalakulás útján megszűnt Felszámolási eljárást kezdeményeztek a Minna Tejipari Zrt. ellen. Az 1951-ben alapított Borsod megyei Tejipari Vállalat jogutódja, amely 1993. szeptember utolsó napján alakult részvénytársasággá Északtej Tejipari Rt. néven. Mostani nevét 2003 nyarának végén vette fel a társaság, amely a miskolci székhelyet egy évvel korábban cserélte budapestire, ahol több váltás után jelenleg a második kerületben van bejegyezve a cég. A keret nélküli színes fotón egy erősen dekoltált felsőt, sötét szoknyát viselő hölgy előre hajolva zacskóból pohárba tölt tejet feltehetően az ott várakozó, csíkos pólót viselő kisfiának. A kép jelzetlen.

Elektroimpex kártyanaptár 1979 A Céginformáció.hu adatbázisa szerint a ELEKTROIMPEX Kereskedelmi Részvénytársaság Magyarországon bejegyzett részvénytársaság. A keretnélküli színes fotón egy erősen alúlöltözött, piros-rózsaszín csíkos bolerót, fehér alsónemüt, szalmakalapot viselő manöken népszerűsíti a hirdető céget, amelynek neve a kártya hosszabbik oldalán: elektroimpex BUDAPEST, az üdvözlet ideje pedig a hölgy bőrén és a fehér alsóneműn: 1978-1979 jelenik meg. Így nem tudható, hogy a hölgy reklámozza-e a céget, vagy a cég a hölgyet. A kép jelzetlen.

Naumann varrógép kártyanaptár 1979 A Naumann ma is ismer varrógép márka a Német Demokratikus Köztársaságból. Több típusa létezik: Textima A fehér keretes, sárga alapszínű kártya felső részén cakkos ollóval kivágott kék felületen a cég emblémája és fehér betűkkel neve szerepel: Naumann VERITAS, alatta a sárga mezőben piros felirat: Naehmaschinen Strickmaschinen Bügelmaschinen aus Wittenberge DDR VEB Naehmaschinenwerk TEXTIMA. A kép jelzetlen.

Magyar Posta kártyanaptár 1979 Kérjük az automatikus levélfeldolgozásban legyen Ön is a Posta partnere! Magyarországon az irányítószám egy négyjegyű szám, amit 1973. január 1-jén vezettek be. A bevezetést a növekvő forgalom és a technika fejlődése indokolta. Az akkori szakemberek azért döntöttek a négy számjegy mellett, mert a világon addig ez volt a leggyakoribb. Az irányítószámok bevezetését nagyszabású kampány előzte meg, amelyben megtanították a lakosságot a kódszámok használatára. A kampány népszerű főszereplője Siménfalvy Sándor színművész volt, aki postásként naponta bejelentkezett a televízió képernyőjén, és figyelmeztette a nézőket: ne felejtsék el a borítékra felírni az irányítószámot. Újságokban is ismertették az irányítószámok rendszerét és bélyegen is megjelent. A fehér keretes, zöld alapszínű kártya felső részén a Posta fekete hollója látható, alatta a feliratban kéri a cég a feladványküldők segítségét.: Kérjük az automatikus levélfeldolgozásban legyen Ön is a Posta partnere! A szöveg alatt jelenik meg a hagyományos postakürt, alatta a név: Magyar Posta A kép jelzetlen.

Magyar Posta kártyanaptár 1979 Kérjük az automatikus levélfeldolgozásban legyen Ön is a Posta partnere! Magyarországon az irányítószám egy négyjegyű szám, amit 1973. január 1-jén vezettek be. A bevezetést a növekvő forgalom és a technika fejlődése indokolta. Az akkori szakemberek azért döntöttek a négy számjegy mellett, mert a világon addig ez volt a leggyakoribb. Az irányítószámok bevezetését nagyszabású kampány előzte meg, amelyben megtanították a lakosságot a kódszámok használatára. A kampány népszerű főszereplője Siménfalvy Sándor színművész volt, aki postásként naponta bejelentkezett a televízió képernyőjén, és figyelmeztette a nézőket: ne felejtsék el a borítékra felírni az irányítószámot. Újságokban is ismertették az irányítószámok rendszerét és bélyegen is megjelent. A fehér keretes, zöld alapszínű kártya felső részén a Posta fekete hollója látható, alatta a feliratban kéri a cég a feladványküldők segítségét.: Kérjük az automatikus levélfeldolgozásban legyen Ön is a Posta partnere! A szöveg alatt jelenik meg a hagyományos postakürt, alatta a név: Magyar Posta A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet Kíván a Szolnok-Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1979 A magyarországi élelmiszer-kereskedelem tervgazdaságban kialakult rendszerének me­revsége az iparcikk-kereskedeleleménél is jóval lassabban oldódott. Az élelmiszer és vegyiáru nagykeres­ kedelmével 10 úgynevezett füszértvállalat foglalkozott, területileg elkülönül­ten. A keret nélküli kártya színes fotóján feltehetően egy vendéglő nyitott teraszán az asztal mellett ülő, piros ruhás, barna haát napszemüveggel rögzített hölgy kevés érdeklődéssel hallgatja a mellette ülő, fehér zakót viselő, karórás férfi magyarázatát. Az úr tasakos teát készit hölgyének, előttük az asztalon tükörtojás, zsemle, cukortartóban kockacukor, dobozos LIPTON tea, citrom, papírszalvéta látható. A kép jelzetlen.

OFOTÉRT Fényképezzen kártyanaptár 1973 A tél hónapokban is exponáljon helyesen! Deutsches Institut für Normung (DIN; magyarul Német Szabványügyi Intézet) a német nemzeti szabványügyi szervezet. Az ASA az amerikai a GOST a szovjet szabvány rövidítése. 1948-ban az iparkamarákat,1949-ben a magánvállalkozásokat is megszüntették, közöttük a látszerész szakmáét is. A látszerészek zöme az OFOTÉRT Válalatnál helyzkedett el. A fehér alapszínű kártyánfekete betűkkel, közlik: A TÉLI HÓNAPOKBAN IS EXPONÁLJON HELYESEN! A felszólítás alatt táblázatosan tűntetik fel a különböző időjárási körülményeknél alkalmazandó exponálási időket a különböző érzékenységű filmek esetén. A táblázat alján, a vízszintes irányú másik táblázat átszámítási értékeket közöl a DIN, ASA GOST jelzésűek, valamint a távolság beállításánál szükséges méter, ill. láb között. A kép jelzetlen.

Budapesti Fűszer és Édességnagykereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1973 Bal felső sarokban a Kiváló Áruk Fóruma embléma látható 1951-1989 között a Füszért székháza a Bp. Nyár u. 4 – Dohány utca 40. Sz. sarokházban székelt. A fehér keretes, barna alapszínű kártyán egy stilizált, barna hajú, kékruhás, csokoládét majszló kislány rajza látható. Fölötte fehérbetűs felirat: finom és mellette a Kíváló Áruk Fórumának emblémája, baloldalon különböző csokoládék reklámja szerepel. A kártya alsó részének felirata: BUDAPESTI FŰSZER ÉS ÉDESSÉGNAGYKERESKEDELMI VÁLL. A kép jelzetlen.

Domus Áruház kártyanaptár 1973 Budapest XV. kerület Sipos Dénes utca 9-11. Az egykori Bútorértékesítő Vállalat részeként, mint a korszak legnagyobb, legkorszerűbb magyarországi áruháza nyitotta meg kapuit 1974 májusában. A tízezer négyzetméter alapterületű Domus Áruház tervezését megelőzte a korszerű svédországi bútoráruházak tanulmányozása. Az épületet az Iparterv két munkatársa, Reimholz Péter és Lázár Antal tervezte. A négyszintes áruházat személyliftekkel és mozgólépcsővel szerelték fel. A nyitáskor úgy tervezték, hogy az áruház területén raktározás ne legyen, a vásárló minta után választhassa ki a megvásárolni kívánt bútort, melyet azután a rákospalotai raktárból szállítanak. A raktárkészletet a szinteken elhelyezett úgynevezett R 10-es számítógép rendszeren keresztül tudták folyamatosan nyilvántartani és ellenőrizni. Az áruház eladói divatos formaruhában dolgoztak, melyet később a ország többi Domus áruházában is bevezettek. Az áruválasztékot illetően a hazai bútorgyárak összes termékén kívül monopolcikkek is voltak, melyek kizárólag a Domus Áruházban voltak megvásárolhatók. A nyitás idején 80% volt a hazai termék, 20% az import, melyek többségében jugoszláv, lengyel, román, cseh, NDK, osztrák, NSZK, olasz és skandináv bútorok voltak. A bútorokon kívül lámpatestet, szőnyeget, bútorszövetet, függönyt, kerámiát, porcelánt, üvegtárgyat, tapétát és egyéb lakásfelszerelési cikkeket is árusítottak. Az áruház 2011 nyarán bezárt. (Wikipédia) A világos sárga keretű, sötétebb sárga alapszínű kártya felső részének felirata: DOMUS ÁRUHÁZ BP XV SIPOS DÉNES U 9-11, alatta az áruház bordó színű, házat jelképező emblémája látható. A kép jelzetlen.

Vasért kártyanaptár 1973 A vasért névadója a Heinrich család volt. A XIX. század első évtizedében alapította a firmát Heinrich Alajos Pest kellős közepén, a Városház téren. Idővel a Heinrichek szó szerint frigyre léptek a közeli Vasudvart birtokló Schopperekkel - nem mellékesen a Tömő utca névadóival -, és vasáruk terén többé nem támadhatott konkurenciájuk.  A vaskereskedés a mai Belváros szívében, a régi városházához közel működött egészen az 1890-es évek elejéig. Az Erzsébet híd építése (1897-1904) és a városközpont átalakítása miatt új helyet kellett keresni, melyet a Józsefvárosban, a Mária utca és Üllői út sarkán találtak meg. 1893-ban nyertek engedélyt egy jelentős alapterületű épületegyüttes felhúzására. Ami a vasudvar további sorsát illeti: az 1949. évi államosítást követően a Vasért nevű vállalat költözött ide és használta egészen 1990-ig. Ennek köszönhetően a raktárakat és a főépületet sokáig eredeti funkciójuknak megfelelően használták.1988-ban a háztömb már annyira leromlott állapotban volt, hogy az állami vállalat a rekonstrukció mellett döntött. A rendszerváltozás azonban elsöpörte az elképzelést. Keret nélküli, zöld alapszínű kártya közepén a reklámozó cég neve: VASÉRT, fölötte egy fekete gyűrűben a jókívánság: BUÉK 1973 felirat látható. A kép jelzetlen.

Univerzál szaküzletek a városközpontban kártyanaptár 1973 Univerzál Kereskedelmi Vállalat Gombtól a bundáig. Szegtől a bútorig teljes a választék. UNIVERZÁL Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Magyarország, 5600 Békéscsaba, Andrássy út 3-5. Fő tevékenység 4752. Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem. Alapítás dátuma 1958.10.01. A keret nélküli, kék alapszínű kártya fotóin a cég szaküzletei jelennek meg sárga, narancs, zöld, kék, piros színű keretekben: GYULA, OROSHÁZA, SZARVAS, BÉKÉS, BÉKÉSCSABA. A bal alsó sarokban az UNIVERZÁL téglalap alakú emblémája, mellette SZAKÜZLETEK A VÁROSKÖZPONTBAN felirat látható. A kép jelzetlen.

Röltex Boldog Új Évet kártyanaptár 1973 A szocializmus idején ismert bolthálózatnak számított a rövidáru-féleségek és lakástextíliák kiskereskedelmére 1950-ben alapított Röltex állami vállalat, emblematikus figurájával, Röltex Rózsival. A közel 50 üzlettel rendelkező vállalat 1989-ben részvénytársasággá alakult, rövid ideig az osztrák Werla cég is 30 százalékos tulajdonostárs lett. 1991 októberében a Werla eladta részvényeit a Bankár Kft.-nek, amely a dolgozói részvények megszerzésével 1993-ra 64 százalékra emelte tulajdonhányadát, majd az egész pakkot továbbadta a Kordax Rt.-nek, amely 1994-ben már 96 százalékot birtokolt az addigra 35 boltra apadt láncban.

A cég forgótőkehiány miatt 1996-ra a fizetésképtelenség közelébe került, a boltokba elvétve érkezett áru, az elfekvő készletek kiárusításából a korábbi forgalom 25-30 százalékát érte el. Az időközben eladósodott Kordax újonnan létrehozott társaságokba vitte a legjobb Röltex-üzletek bérleti jogát, majd - a Kordax társaságiadó-hátraléka miatt - az APEH lefoglalta a Röltex 62,5 százaléknyi részvénycsomagját. A cég a következő években már csak vegetált, sorra zárták be üzleteit, 1998 óta felszámolás alatt áll. A kártya keret nélküli színes fotóján lakástextíliákat ábrázolnak: tüllfüggönyöket, másodfüggönyöket, bútorhuzatokat és egy gépi szövésű tarka "perzsa"szőnyeget. A kép jelzetlen.

Szentgáli ÁFÉSZ kártyanaptár 1973 1947-ben megalakult Magyar Országos Szövetkezeti Központ sem tudta a falvak ellátását biztosítani, új irányvonalat határozott meg az MDP 1948-ban megtartott Országos Szövetkezeti Konferenciája, amely célul tőzte ki a szövetkezeti mozgalom elmaradottságának megszüntetését, az áruforgalmi tevékenység és a mezőgazdasági termelés összekapcsolását. A fehér alapszínű kártya stilizált liláskék-zöld rajza egy vitrinben néhány dísztárgyat, egy oszlopon virágvázát, előttük egy felismerhetetlen - talán ülőbútort - ábrázol. A kép jelzetlen.

Berlin étterem kártyanaptár 1973 Budapest Szent István körút 13. szám alatti lakóházat is a Haggenmacher család megbízásából tervezték és építették. A lakóház funkciójú épületet Gaál Bertalan tervezte és 1898-ban épült fel. Az 1950-es évek végétől itt működött a Berlin étterem. Akkoriban működött még Szófia, Belgrád és Bukarest elnevezésű étterem is. A szocialista országok konyhaművészetének bemutatására. A Fradi Híradó egyik 1963-as számában a Berlin Étterem képes hirdetése ekként hangzott: "Szeretettel várjuk a Berlin Étteremben ahol magyar és német konyhánkkal (ebéd, vacsora, esküvőre is á la carte ételek, magyar és német ételkülönlegességek stb.) állunk rendelkezésre A német ételeket német szakácsok készítik Felajánljuk szolgáltatásainkat mind belső, mind külső rendezvények lebonyolítására is A bárban tánc, az étteremben zene V. Szt. István körút 13-15. Telefon: 316-588 A Bár reggel 5-ig nyitva!" Napjainkban az épület egyik utcafronti részében a Szeráj Török Étterem üzemel. A fehér keretes,királykék alapszínű kártya közepén az étterem fehér címerpajzsos, fekete medvés emblémája, mellette fekete alapon fehér betűkkel: BERLIN, alatta piros betűkkel Étterem RESTAURANT olvasható. A kártya alján az étterem jókívánsága: B.U.É.K. 1973. látható. A kép jelzetlen.

Diana Vadász Horgász Sport Szaküzletek kártyanaptár 1973 Unitechnika Ipari Szövetkezet UNITECHNIKA IKsz.1985. 2241 Sülysáp, Szecsői ut 5. A CÉG MEGSZŰNT A mustár alapszínű kártya rajzán Dianát, a vadászat istennőjét ábrázoljá egy szarvas kíséretében. Az istennő nevét a félreértések elkerülése érdekében fehér ovális formában oda is írták fekete betűkkel: Diana. A bal alsó sarokban feketebetűs felirat: VADÁSZ HORGÁSZ SPORT SZAKÜZLETEK: azonban ezeknek az üzleteknek címei nem jelennek meg. A kép jelzetlen.

Boldog Újesztendőt kíván a Faért kártyanaptár 1973 FAÉRT Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt". Hatályos:  2012. 05. 22. A vastagabb fehér és vékony fekete keretes, mustár alapszínű kártya közepét hatalmas, zöld fenyőfa uralja. A lapon ismertetik a bemutatóterem, telepeik, barkácsboltjaik címét és telefonszámát. A fa tövénél fekete betükkel és számokkal a hirdető neve: Faért és a kiadás éve: 1973 jelenik meg. A kép jelzetlen.

Mindenütt a Centrumban a Centrum Áruházak kártyanaptár 1973 A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték, 2005-ben megszünt. (Wikipédia) A fehér alapszínű, fekete keretes kártya közepén egy sárga ruhás, sárga kalapos, fekete csokornyakkendős, fekete-fehér csíkos inget, fekete cipőt viselő piros pozsgás arcú figura kezében egy táblát tart, amelynek felirata: Centrum ÁRUHÁZAK, feje fölött felirat: jolly joker. A kártya négy sarkában 1-1 ötágú vöröscsillag dekoráció látható. A kép jelzett: MAYER

Boldog Új Évet Kíván a MÉH kártyanaptár 1973 A MÉH (Melléktermék- és Hulladékhasznosító) Vállalat kifejezés a második világháború után, 1950-ben létrejött magyar állami vállalatcsoport regionális tagjainak közös neve volt. Ezek a vállalatok hulladékátvevő telepeket működtettek, ezek voltak az úgynevezett MÉH-telepek, de köznevesülés révén a hulladékátvevő telepeket manapság is MÉH-telepnek vagy MÉH-nek nevezik. Eredetileg a Tollkereskedelmi Vállalat melléktermék és hulladékgyűjtő főosztályaként működött 1950-ig, ebben az évben hozták létre a hulladékgyűjtéssel foglalkozó önálló MÉH-et. 1966-tól tíz tagvállalattal működött a MÉH Nyersanyag-hasznosító Tröszt, valójában tehát nem egy, hanem több MÉH vállalat is létezett. Az ország különböző nagyobb régióihoz igazítva hozták létre ezeket a tagvállalatokat (pl.: Közép-Magyarországi MÉH Vállalat, Budapesti Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat). A nyolcvanas évek közepére hatra csökkent a tagvállalatok száma, melyek közel 200 telephelyén 6000 ember dolgozott. A rendszerváltás idején kezdtek foglalkozni a privatizáció gondolatával az állami vagyon fölött akkoriban rendelkező Állami Vagyonügynökségen (ÁVÜ). 1993-ig nem történt meg a MÉH privatizációja, ám már megjelentek a magán hulladékgyűjtők, így a MÉH részesedése a hulladékpiac 40 százalékára zsugorodott és gazdálkodása veszteségessé vált. Végül 1993-ban privatizálták a vállalatcsoportot, melynek egyes cégei különböző vállalkozások kezébe kerültek. A vállalat privatizálását követően számos hulladékátvevő-hely megszűnt. A fehér alapszínű kártya alsó részén egy fekete hajú, pink színű ruhát, fekete cipőt viselő kisfiú jobbjával felfelé mutat egy szürke táblára, amely fölött piros betűkkel olvasható: irány, majd a táblán a cég emblémája:MÉH jelenik meg fehér alapon fekete betűkkel- A gyermek bal kezével egy zsinóron szörnyecskére emlékeztető szürke, tömött zsákot húz, amelynek pocakján immár piros alapon fehér betűkkel olvasható ismét: MÉH. Lábai fakírok párnájára emlékeztet. A kép jelzetlen.

TÜKER kártyanaptár 1973 Budapesti Tüzelő és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat Tüker egyik budapesti telephelyén naponta 80-100 vagon fa, brikett és koksz érkezik és majdnem ugyanennyit el is szállítanak a háztartásokba. A fehér alapszínű kártya főhelyét egy gyönyörű, Mária üveges régi kályha és a tűziszerek rajzai láthatók. Fölöttük felirat mutatja a cég alapításának évét: 1948, a kiadás évszámáig: 1973. A lap alján feketebetűs felirat a kártyakiadó nevét mutatja: TÜKER A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet Kíván a MÉH kártyanaptár 1973 Az anyag körforgása A MÉH (Melléktermék- és Hulladékhasznosító) Vállalat kifejezés a második világháború után, 1950-ben létrejött magyar állami vállalatcsoport regionális tagjainak közös neve volt. Ezek a vállalatok hulladékátvevő telepeket működtettek, ezek voltak az úgynevezett MÉH-telepek, de köznevesülés révén a hulladékátvevő telepeket manapság is MÉH-telepnek vagy MÉH-nek nevezik. Eredetileg a Tollkereskedelmi Vállalat melléktermék és hulladékgyűjtő főosztályaként működött 1950-ig, ebben az évben hozták létre a hulladékgyűjtéssel foglalkozó önálló MÉH-et. 1966-tól tíz tagvállalattal működött a MÉH Nyersanyag-hasznosító Tröszt, valójában tehát nem egy, hanem több MÉH vállalat is létezett. Az ország különböző nagyobb régióihoz igazítva hozták létre ezeket a tagvállalatokat (pl.: Közép-Magyarországi MÉH Vállalat, Budapesti Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat). A nyolcvanas évek közepére hatra csökkent a tagvállalatok száma, melyek közel 200 telephelyén 6000 ember dolgozott. A rendszerváltás idején kezdtek foglalkozni a privatizáció gondolatával az állami vagyon fölött akkoriban rendelkező Állami Vagyonügynökségen (ÁVÜ). 1993-ig nem történt meg a MÉH privatizációja, ám már megjelentek a magán hulladékgyűjtők, így a MÉH részesedése a hulladékpiac 40 százalékára zsugorodott és gazdálkodása veszteségessé vált. Végül 1993-ban privatizálták a vállalatcsoportot, melynek egyes cégei különböző vállalkozások kezébe kerültek. A vállalat privatizálását követően számos hulladékátvevő-hely megszűnt. (Wikipédia) A vastagabb fehér és vékony fekete keretes, sárga alapszínű kártya a felirat szerint AZ ANYAG KÖRFORGÁSA témával foglalkozik, köralakban mutatja az anyag útját a NYERSANYAG, TERMELÉS, FOGYASZTÁS, HULLADÉKANYAGOK, NEM HASZNOSÍTHATÓ HULLADÉKANYAGOK, GYŰJTÉS, FELDOLGOZÁS, MÁSOD NYERSANAYAGOK, EZEK IMPORT-ja, EXPORT-ja szerint. A kép jelzetlen.