Kártyanaptár 4 _1970-1979

Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat kártyanaptár 1978 IDEÁL 77, OPTIRON, UNIRON. korabeli mosószer márkák. 1964-ben jött létre a Vállalat, mely Martfűn 1980-ban kezdte meg termelését. Az üzem elsősorban az Alföldön termesztett napraforgó, repce és szója feldolgozását végezte. Az NMV-hez hat gyár, az egész magyar olajosmag-feldolgozás, a margaringyártás, valamint a hazai mosószeripar mintegy fele tartozott. A Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalat (NMV) privatizációját tízéves pereskedés követte. 1992-ben a gyár az olasz Cereol Rt.-hez került, pontosabban az olajmagfeldolgozó, étolajfinomító és palackozó üzem. 1996-ban vásárolta ki a Cereolból az Unilever a palotai termelés maradékát. 2006-ra az Unilevernek négy magyarországi gyára maradt: ezek között található a rákospalotai üzem, ahol margarin- és dresszinggyártás folyt, majd ezeket a tevékenységeket külföldre vitte a tulajdonos, ami a Rákospalotai Növényolajgyár végleges bezárását jelentette. A fehér alapszínű kártya baloldalán egy bordó hátterű színes fotón a cég mosóporai látszanak. A dobozokon egy-egy figura mutat a termék nevére: IDEÁL '77, OPTIRON, UNIRON. A kép jobb alsó sarkában megjelenő sárga gyermek éjjeliedényen a nevek ismét megjelennek. A kártya jobb oldalán a cég jókívánsága: BUÉK olvasható. A kép jelzetlen.

40 éves a taliándörögdi űrtávközlési állomás A Taliándörögdön megépült hazai űrtávközlési földi állomást 40 éve, 1978. január 20-án avatták fel. Az eredetileg Interszputnyik űrtávközlési állomás adott később otthont az Intelsat hazai földi állomásának is, hogy aztán 2005-ben a csökkenő forgalom következtében beszüntesse a működését. A következőkben a negyven évvel ezelőtti avatás évfordulóját ünnepeljük. A nagy távolságú televíziós közvetítések megvalósítását a műholdas átjátszó rendszerek tették lehetővé, a kontinensek közötti óceánokat is ezzel a módszerrel lehetett korábban áthidalni. Az első aktív távközlési műholdat, a Telstart 1962-ben lőtték fel, ettől kezdve volt lehetőség a kontinensek közötti televíziós közvetítésekre –igaz, a pálya alacsony elliptikus volta miatt csak húszperces intervallumokban. Az Intelsat első geostacionárius műholdja, az Early Bird 1965-ben állt pályára, ezzel sikerült először állandó összeköttetést teremteni. Két évvel később, 1967-ben Magyarország csatlakozott a szovjet blokk országait összefogó Interkozmosz programhoz, melyből négy év múlva vált külön az űrtávközlési kereskedelmi ágazat. Az Interszputnyik elnevezésű Nemzetközi Űrtávközlési Rendszer és Szervezet létrehozására vonatkozó megállapodást 1971-ben kilenc szocialista ország – köztük hazánk – írta alá. 1973-ban a Szovjetunió és Magyarország kormányközi egyezményt kötött egy hazai Interszputnyik rendszerű földi állomás létesítésére, melyben a szovjet fél vállalta, hogy 1973 és 1977 között műszaki segítséget nyújt az objektum létrehozásában. Első lépésként a Posta Kísérleti Intézet munkatársai végeztek zavarszint méréseket az ország azon részein, ahol egyáltalán lehetőség adódott az állomás telepítésére. A rádiófrekvenciás zavarok elkerülése érdekében eleve csak völgykatlanok jöttek szóba, de még ezek közül is a leginkább zavarmentes helyet kellett megtalálni. Így esett a választás a dörögdi medencére. Az állomást a kormányközi egyezmény keretében a Szovjet Posta Tervező Intézet és a budapesti Posta Tervező Intézet tervezte meg közösen. A tervek egy négyszintes, kör alaprajzú épületet tartalmaztak, melyhez Kovács Sándor építész tervezte meg az ezt félkaréjszerűen körbevevő földszintes kiszolgáló épületet. Az állomás megépítése 1975-ben kezdődött meg és 1977 végére készült el. A négyszintes épület alsó szintjén szociális helyiségek és irodák kaptak helyet, a többi szintet azonban teljes mértékben a földi űrtávközlési állomás funkciója határozta meg. A második szint, mintegy bejárható álpadló arra szolgált, hogy megkönnyítse a harmadik szint átlátható szerelését, karbantartását. Ezen a szinten helyezkedtek el ugyanis a műszaki berendezések, az antenna mozgatását végző berendezések valamint a tényleges adó-vevők. kaptak helyet. A legfelső, negyedik szint szerepe egészen különleges, ennek ugyanis az antenna mozgásából származó rezgéseket is csillapítania kell, de ugyanakkor ennek a tengelyében már a tetőn elhelyezett, 12 méter átmérőjű, 60 tonnás Cassegrain parabolaantenna alsó részei is beépültek. A harmadik szinten elhelyezett berendezéseknek valóban szükségük volt erre a speciális tervezésű épületre, mert az antenna jeleinek a feldolgozására különleges előírások betartása volt szükséges. A vevő előfokozatát például folyékony nitrogénnel hűtötték, hogy a vevő zajhőmérséklete ne legyen több mint 70 K. A kiszajú erősítőknek a 250 MHz sávszélesség mellett a frekvenciakarakterisztika ingadozásra is maximum 1 dB volt előírva. A Cassegrain antennának is különleges feltételeket kellett kielégítenie. A 0 és 90 fok közötti függőleges szögben és a 0 és 270 fok közötti vízszintes szögben forgatható antennát mind kézi, mind programozott vagy automatikus üzemmódban kellett tudnia mozgatni a rendszernek. Erre azért volt szükség, mert a szovjet Orbita rendszer még az elnyújtott ellipszispályán keringő Molnyija műholdakat használta, melyek nem geostacionárius pályán keringtek. Emellett még az antennának 25 m/s-os szélsebesség mellett is működőképesnek kellett lennie, de ki kellett bírnia az 53 m/s-os szélnyomást is. Az elkészült űrtávközlési állomást 1978. január 20-án avatták fel és Balaton néven regisztrálták. Az első időkben a televíziós közvetítésekben játszott fontos szerepet, majd később telefonbeszélgetések továbbítására is használták. A Magyar Postától a jogutód MATÁV vette át a tulajdonjogot, majd 1992-93 között ide települt az Intelsat földi állomás is, ennek keretében két 18 méter átmérőjű parabolaantennát telepítettek az épület mellé. Az egyik antenna az atlanti-óceáni régió, a másik az indiai-óceáni régió műholdjeleinek a vételére volt képes. A földi űrtávközlési állomás 2005-ig látta el feladatát, ekkor tulajdonosa, a Magyar Telekom úgy döntött, bezárja az állomást a csökkenő forgalom miatt. Még ugyanebben az évben az épületet műemléknek nyilvánították. dr. Bartolits István Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület A kártya fotóján a távközlési állomás épülete látszik, tetején egy parabola antennával. A képen nem jelenik meg sem a kártya kiadójának neve, elérhetősége, sem a kiadás célja. A kép jelzetlen.

Fővárosi Gázművek a készülékek földgázra való átállítását díjtalanul végzi. kártyanaptár 1978 Boldog új évet! A fővárosi gázszolgáltatás története 1855-ig nyúlik vissza, amikor a Fővárosi Gázművek jogelődje, az Általános Osztrák Légszesztársaság június első hetében megkezdte a pesti gázgyár építését a mai Köztársaság téren. A berendezések és a csövek nagy részét külföldről szerezték be, az építési és szerelési költség elérte a 711 ezer aranyforintot. Az első próbaüzemet 1856 nyarán tartották. 2017. november 6-ával egységesen, Nemzeti Közművek márkanévvel folytatta tevékenységét a FŐGÁZ Zrt. A váltást követően a FŐGÁZ Zrt. neve NKM Földgázszolgáltató Zrt.,. lett. A fehér keretes, mustársárga alapszínű kártyán két fekete-fehér stilizált korongban sárga gázláng ég, középen, fehér korongon a felirat: FŐVÁROSI GÁZMŰVEK A KÉSZÜLÉKEK FÖLDGÁZRA VALÓ ÁTÁLLÍTÁSÁT DÍJTALANUL VÉGZI. A kép jelzetlen.

Traubisoda kártyanaptár 1978 Traubi, Traubi, Traubisoda  A Magyarországon 1971 óta gyártott Traubisodának meglehetősen kalandos márkatörténete van, a védjegyek és a gyártás is többször gazdát cserélt Magyarországon közel fél évszázada gyártják az osztrák eredetű, szőlőízű Traubit. Elindult azonban a Traubisoda magyarországi védjegyeivel rendelkező, az üdítőitalt több mint két évtizede gyártó Ráthonyi Kft. felszámolása. A fehér alapszínű kártya rajzában és színeiben is a magyarkártya makk ász lapjára emlékeztet. Felirata: Február. A cégre a rajzon látható figura emlékeztet, amint bal kezével egy traubis üvegből önti az italt egy pohárba. A kép jelzetlen.

25 éves a Szivárvány kártyanaptár 1978 A hét hat napján Szivárvány. Korszerűség, választék, garancia. A Sugár áruház megnyitásakor szinte minden akkori nagyobb hálózat képviseltette magát: volt benne Szivárvány és még sok más üzlet. (WIKIPÉDIA) A kártya felső részén fehér korongban a Szivárvány Áruház fekete betűs emblémája látszik, felirata: 25 ÉVES, alatta babérkoszorú. Körülötte sugár alakban a szivárvány színei jelennek meg. A sugárkoszorút lent fehér csík szakítja meg, benne feketebetűs felirat: A HÉT HAT NAPJÁN SZIVÁRVÁNY. A kép jelzetlen.

Boldog új évet kívánnak a TOTO-LOTTÓ Kirendeltség dolgozói kártyanaptár 1978 Szelvényeit vásárolja rendszeresen TOTO-LOTTÓ Kirendeltségünknél 1949-ben alapították az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot, amely átalakult a ma is működő OTP Bankká. A szervezett magyar szerencsejáték születésnapja október 19-e. 1947-ben ugyanis ezen a napon indult a Totó játék árusítása - az angol Góltotó mintájára -, azzal a céllal, hogy a magyar csapat kijuthasson az 1948-as londoni olimpiára. Az Ötöslottó első sorsolását 1957. március 7-én tartották. A Szerencsejáték Zrt.100%-os állami tulajdonban lévő, budapesti központtal működő gazdasági társaság. A vállalat Magyarország egész területén kizárólagos joggal forgalmaz sorsolásos játékokat (Ötöslottó, Hatoslottó, Skandináv lottó, Eurojackpot, Joker, Kenó, Luxor, Puttó), sorsjegyeket és totalizatőri fogadást (Totó, Góltotó), továbbá engedéllyel rendelkezik a bukmékeri típusú sportfogadás (Tippmix), valamint távszerencsejáték (Tippmixpro) szervezésére is. A fehér keretes, kék alapszínű kártya középen egy fehér TOTO feliratos piros focilabdát, körülötte sárga ovális alakban zöld lóheréket ábrázolnak, fölötte fekete keretes fehér alapon zöld LOTTO feliraton a Szerencsejárték Kft. ismert reklámfigurája, egy piros sapkás, sárga inges, fekete nadrágos és csizmás kisfiú jobb kezét magasra emelve egy lottoszelvényt tart. Jobb felső sarokban felirat: MINDENHOVÁ ELKÍSÉRI A SZERENCSE! Az alsó, fehér szegély felirata: BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNNAK A TOTÓ-LOTTÓ KIRENDELTSÉG DOLGOZÓI A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet Kíván az Országos Takarékpénztár 1978 "Balatoni táj" Mészöly Géza festménye az 1946-ban kibocsátott egymillió B pengősről. Ezt a bankjegy címletet 1946 június 3.-tól nyomtatták és 1946 július 4.-én kerültek forgalomba. Nem volt sokat használatban, mert 1946 július 31.-én kivonták a forgalomból, mert 1946 augusztus 1.-től már bevezették a forintot. A hiperinfláció jelképe volt, mert alig egy hónapot volt forgalomban. Az előoldalon Kossuth Lajos portréja a hátoldalon "Balatoni táj" Mészöly Géza festménye látható. A foto alatti felirat: "Balatoni táj" Mészöly Géza festménye az 1946-ban kibocsátott egymillió B. pengősről. A kép jelzetlen.

Juhász Jácint kártyanaptár 1978 Juhász Jácint (Mogyoród, 1943. május 13. – Budapest, 1999. január 9.) Jászai Mari-díjas magyar színész. 1965-ben szerezte diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a veszprémi Petőfi Színház társulatának tagja lett. 1967-ben csatlakozott a Madách Színház társulatához. Jászai Mari-díjas (1984). Színházi szereplésein kívül számos tévéfilmben is szerepelt, elsőként a Tenkes kapitányában 1963-ban. Utolsó filmszerepe Mr. Hackl volt A napfény íze című filmben, 1998-ban. 1999. január 9-én hosszan tartó súlyos betegségben, Budapesten hunyt el. MOKÉP Moziüzemi Vállalat A fehér keretes kártya fotóján a zöld inget viselő ismert színész arcképe látszik. A fénykép alatt fekete betűkkel olvasható neve és négy filmjének címe: JUHÁSZ JÁCINT Ballagó idő, Két pont között a legrövidebb görbe, K.O. Nyolcvan huszár. A kép jelzetlen.

30 éves a Magyar Honvédelmi Szövetség kártyanaptár 1978 A Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) sport és szabadidős tevékenységeket szervező országos félkatonai szervezet volt 1948 és 1990 között. Története során politikai okokból többször átalakult. Az MHSZ nevet 1967-ben kapta a szervezet. Céllövő, motoros, kerékpáros, sí, lovas, repülő, rádiós és ejtőernyős szakosztályokat, kultúrcsoportokat működtetett. A katonai szolgálatra (sorkatonai és a tiszti pályára is) való felkészítés volt a szervezet feladata. Sokan itt tanultak meg autót, teherautót vezetni. Vitorlázó és motoros repülőgép vezetési kiképzés is folyt. A fehér keretes kártya átlósan felső piros és alsó zöld részre van osztva, a kettőt fehér harmincas szám osztja meg. A nullás számjegyben a sportszövetség "Rákosi" címerre hasonlító emblémája látható: a korong alakot gabonakalászok keretezik, felül ötágú csillag, alul a szövetség rövidített neve, MHSZ, középütt pedig egymást keresztező kalapács és gépfegyver, fölöttük egy repülőgép látható. A harmincas alatt, a zöld zónában a felirat: ÉVES A MAGYAR HONVÉDELMI SZÖVETSÉG. A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet kíván a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság kártyanaptár 1978 1949-ben alapították az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot, amely átalakult a ma is működő OTP Bankká. A szervezett magyar szerencsejáték születésnapja október 19-e. 1947-ben ugyanis ezen a napon indult a Totó játék árusítása - az angol Góltotó mintájára -, azzal a céllal, hogy a magyar csapat kijuthasson az 1948-as londoni olimpiára. Az Ötöslottó első sorsolását 1957. március 7-én tartották. A Szerencsejáték Zrt.100%-os állami tulajdonban lévő, budapesti központtal működő gazdasági társaság. A vállalat Magyarország egész területén kizárólagos joggal forgalmaz sorsolásos játékokat (Ötöslottó, Hatoslottó, Skandináv lottó, Eurojackpot, Joker, Kenó, Luxor, Puttó), sorsjegyeket és totalizatőri fogadást (Totó, Góltotó), továbbá engedéllyel rendelkezik a bukmékeri típusú sportfogadás (Tippmix), valamint távszerencsejáték (Tippmixpro) szervezésére is. A keret nélküli fotón egy hatalmas, fehér, zöld TOTO feliratú focilabdát ábrázolnak, amelyen egy zöld-fehér csíkos minibikinit viselő szőke hölgy jobbját magasra emelve egy tollat emel homlokához, vélhetően a szerencsés számok megálmodása céljából, balját leengedve egy kitöltésre váró havi lottó - esetleg egy totó - szelvényt tart. A kép jelzetlen.

Állami Könyvterjesztő Vállalat kártyanaptár 1978 A könyvkiadás első államosítására az első világháború után, 1919 tavaszán, a Tanácsköztársaság idején került sor. A proletárdiktatúra megszüntette a sajtószabadságot. A sajtótermékek kiadásának és terjesztésének engedélyezéséről a Szellemi Termékek Országos Tanácsa döntött. Az 1920-as, 1930-as években a könyvkiadás terén visszaálltak a dualizmus kori tulajdonviszonyok: a kiadóvállalatok, nyomdák és könyvkereskedések visszakerültek a korábbi tulajdonosok kezébe. A második világháborút követő koalíciós időkben, 1945-1948 között a könyvkereskedelem jelentős része még magánkézben volt, a háborús pusztítások és egyéb megpróbáltatások miatt azonban a régi könyvesboltok csak nehezen tudtak újból kereskedelemmel foglalkozni. A koalíciós korszak és a többpártrendszer 1949-ben véget ért. A szocialista kultúrpolitika jellemzői – a központi pártirányítás, a más világnézetek iránti harcos intolerancia és a magánkezdeményezések elfojtása – lettek az irányadóak. Már 1948-ban elkezdődött a nagy könyvkiadók (Athenaeum, Révai, Franklin, Hungária, Új Magyar Könyvkiadó Vállalat) államosítása, majd a következő évben államosították a közép- és kisvállalkozások legtöbbjét is. A könyvterjesztés 1949-től a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá került. Létrejött a Könyvterjesztő Nemzeti Vállalat, mely az állami kézben levő könyvtárakat és azokat a könyvesboltokat foglalta magában, amelyek jogutód nélkül maradtak. E szervezetekből vált ki 1950-ben a kiskereskedelem irányítására a Könyvesbolt Kiskereskedelmi Vállalat. Ezen vállalatok, valamint a Szikra Könyv- és Propagandaanyag-terjesztő összevonásával született meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat 1951-ben. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat megindította az országos könyvesbolti hálózat kiépítését. Megszűntek azok a több évszázados hagyományra visszatekintő vegyes könyvesboltok, amelyek a könyveken kívül papírárut és írószert is árusítottak. Szakkönyvesboltokat és antikváriumokat hoztak létre (orvosi, műszaki, mezőgazdasági, zenemű, idegen nyelvi, stb.). 1972-től a fővárosban a bolti és az üzemi könyvterjesztést az Állami Könyvterjesztő Vállalat, vidéken pedig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat látta el. (Wikipedia) A kártya közepét egy nyitott könyv rajza foglalja el, benne a cég emblémája: AK. Fölötte sötétzöld mezőben egy fél, ismeretlenfajtájú virág, alatta szintén sötétzöld mezőben fehér betűkkel: ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT felirat látható. A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet Kíván a Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat kártyanaptár 1979 Lipton tea A Compack Vállalatot az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jogelődje alapította 1969. január 3-án és vállalati tanács irányította. Tevékenységi köre alapvetően kávé és tea csomagolására terjedt ki, fénykorában 1600-1700 dolgozót foglalkoztatott. Elődjei: 1949 _Vegyicikkeket Kiszerelő Vállalat 1950_ Fűszerkiszerelô Vállalat 1962_Élelmiszer és Vegyicikkeket Csomagoló Vállalat A keret nélküli kártya színes fotóján egy fiatal, piros ruhás nő és egy fehéringes férfi ül egy fehér abrosszal terített asztalnál, készülődnek a már feltálalt, jénai edényben sütött lágytojás elfogyasztásához, de előbb a férfi LIPTON zacskósteát készít hölgyének. Az asztalom még két doboz LIPTON tea , cukortartó kockacukorral és két fej hagyma látható. A kép jelzetlen.

Lipton Tea világmárka Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat kártyanaptár 1979 Boldog Új Évet Kíván a Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat kártyanaptár 1979 Lipton tea A Compack Vállalatot az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jogelődje alapította 1969. január 3-án és vállalati tanács irányította. Tevékenységi köre alapvetően kávé és tea csomagolására terjedt ki, fénykorában 1600-1700 dolgozót foglalkoztatott. Elődjei: 1949 _Vegyicikkeket Kiszerelő Vállalat 1950_ Fűszerkiszerelô Vállalat 1962_Élelmiszer és Vegyicikkeket Csomagoló Vállalat A fehérkeretes kártya színes fotóján bordó háttér előtt fehér teáscsészében húsz zacskót tartalmazó LIPTON tea doboza, előtte egy zacskó tea, mögötte egy fehér porcelán teáskancsó és egy barna gyertyatartó, benne fehér gyertyával látható. A kép alatti felirat: Lipton tea világmárka A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet Kíván a Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat kártyanaptár 1979 Lipton tea A Compack Vállalatot az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jogelődje alapította 1969. január 3-án és vállalati tanács irányította. Tevékenységi köre alapvetően kávé és tea csomagolására terjedt ki, fénykorában 1600-1700 dolgozót foglalkoztatott. Elődjei: 1949 _Vegyicikkeket Kiszerelő Vállalat 1950_ Fűszerkiszerelô Vállalat 1962_Élelmiszer és Vegyicikkeket Csomagoló Vállalat A keret nélküli kártya színes fotóján egy fiatal, piros ruhás nő és egy fehéringes férfi ül egy fehér abrosszal terített asztalnál, készülődnek a már feltálalt, jénai edényben sütött lágytojás elfogyasztásához, de előbb a férfi LIPTON zacskósteát készít hölgyének. Az asztalom még két doboz LIPTON tea , cukortartó kockacukorral és két fej hagyma látható. A kép jelzetlen.

Lipton Tea világmárka kártyanaptár 1979 Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat A Compack Vállalatot az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jogelődje alapította 1969. január 3-án és vállalati tanács irányította. Tevékenységi köre alapvetően kávé és tea csomagolására terjedt ki, fénykorában 1600-1700 dolgozót foglalkoztatott. Elődjei: 1949 _Vegyicikkeket Kiszerelő Vállalat 1950_ Fűszerkiszerelô Vállalat 1962_Élelmiszer és Vegyicikkeket Csomagoló Vállalat A fehérkeretes kártya színes fotóján bordó háttér előtt fehér teáscsészében húsz zacskót tartalmazó LIPTON tea doboza, előtte egy zacskó tea, mögötte egy fehér porcelán teáskancsó és egy barna gyertyatartó, benne fehér gyertyával látható. A kép alatti felirat: Lipton tea világmárka A kép jelzetlen.

A tea üdít és frissít kártyanaptár 1979 Ceylon tea Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat A Compack Vállalatot az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jogelődje alapította 1969. január 3-án és vállalati tanács irányította. Tevékenységi köre alapvetően kávé és tea csomagolására terjedt ki, fénykorában 1600-1700 dolgozót foglalkoztatott. Elődjei: 1949 _Vegyicikkeket Kiszerelő Vállalat 1950_ Fűszerkiszerelô Vállalat 1962_Élelmiszer és Vegyicikkeket Csomagoló Vállalat A fehérkeretes kártya színes fotóján bordó háttér előtt húsz zacskót tartalmazó LIPTON tea doboza, mögötte egy üvegcsészében teafőzet látható. A kép alatti felirat: A tea üdít és frissít A kép jelzetlen.

A tea üdít és frissít kártyanaptár 1979 Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat A Compack Vállalatot az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jogelődje alapította 1969. január 3-án és vállalati tanács irányította. Tevékenységi köre alapvetően kávé és tea csomagolására terjedt ki, fénykorában 1600-1700 dolgozót foglalkoztatott. Elődjei: 1949 _Vegyicikkeket Kiszerelő Vállalat 1950_ Fűszerkiszerelô Vállalat 1962_Élelmiszer és Vegyicikkeket Csomagoló Vállalat A fehérkeretes kártya színes fotóján bordó háttér előtt húsz zacskót tartalmazó LIPTON tea doboza, mögötte egy üvegcsészében teafőzet látható. A kép alatti felirat: A tea üdít és frissít A kép jelzetlen.

Magyarország sajátos vízföldtani adottságokkal rendelkezik: viszonylag szegény felszíni vízfolyásokban, viszont igen gazdag mélységi rétegvizekben. Jó minőségű és bő vízadó-képességű vízadó rétegek az ország túlnyomó részén a felszíntől kezdődően 2000-2500 m mélységhatárig megtalálhatók. A körülmények kedvező és kényszerítő hatására a “mélységi vízbányászat” azaz a vízkútfúró tevékenység már a 19. század elején elkezdődött és mind a mai napig rendkívül intenzív és magas színvonalú hazánkban. A tevékenység intenzitását jól érzékelteti a magas kútsűrűség. Az ország 93000 km2-es területén az országos kútkataszter több mint 60 ezer működőképes mélyfúrású kutat tart nyilván. 1868-ban mutatta be Budapesten Ferenc József császárnak a 970 m mély városligeti termál-kutat Zsigmondi Vilmos a “vízbányász”. Ez az akkoriban kolosszális teljesítmény Európa legmélyebb vízkútja volt. A Zsigmondi cég és a kútfúrás ekkor kezdett önálló szakmává fejlődni. A jogutód a VIKUV Rt. a visegrádi múzeummal, megemlékezésekkel ápolja a Zsigmondi hagyományt. A VIKUV cégtörténete 1958-ban a korábban államosított legnagyobb fúróvállalatok – Zsigmondy, Lapp, Kaczender-Kalamaznyik, stb. – egyesítésével hozták létre Budapesti Központtal az Országos Vízkutató és Vízkútfúró Vállalatot (a cégnév többször változott), amely jogelődjeit is figyelembe véve – több mint 140 éves múltra tekint vissza. A vállalat 1993-ban átalakult részvénytársasággá és még ugyanebben az évben privatizálták (MRP) – így jelenleg VIKUV – Vízkutató és Fúró Zrt.-ként üzemel. A vállalat a privatizációig az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányítása alá tartozott és az ágazat tudományos szerveivel, beruházóival illetve tervezőivel (VIKTUKI, OVIBER, VIZITERV, stb.) együttműködve részt vett a jelentősebb vízügyi beruházások megvalósításában. 1999 évben nyitotta meg a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum vízfúró állandó kiállítását, főleg a VIKUV Rt. adományaiból, mely a vízkútfúró gépek, eszközök, és technológia fejlődését reprezentálja. Cégünk tevékenysége A cég főtevékenysége a felszín alatti vízkutatásra: vízkutató-, feltáró- és termelő kutak tervezésére illetve létesítésére irányul; a kismélységű öntöző-, környezetvédelmi-, kárelhárító-, mérnökgeológiai- és ivóvíz-ellátási célokat szolgáló fúrásoktól a 2000 méter mélységű termál-kutakig terjed. A megrendelői igények teljes körű kielégítése érdekében a fő tevékenység kiegészül a kutakhoz kapcsolódó felszíni létesítmények – kút-felsőrész és vízkezelő rendszerek, csőhálózatok – kulcsrakész kivitelezésével, valamint a működő kutak szervizelésével, javításával és felújításával, kapcsolatos tevékenységekkel. Modern műszaki felszerelés, kellő szakértelem és tapasztalat birtokában vállal vízkutakban kútvizsgálati és kiértékelési munkálatokat mélységi és felszíni, leszívási és visszatöltődési nyomás-teszteket, mélységáramlási méréseket, zártkörű TV-kamerás vizsgálatokat, mélységi vízmintavételezéseket, szabad és oldott gázok mennyiségi meghatározását és mintavételezését Rendelkezik minden szükséges műszerrel, felszereléssel és számítógépes kiértékelő programmal, megfelelő felkészültségű és sok éves tapasztalat birtokában lévő szakemberekkel, a legjobb minőségű geofizikai mérések és kiértékelések elvégzéséhez, mind a kis mélységű hideg vizes, mind a nagy mélységű termál-kutak esetében. Kiemelkedő eredményeket maga mögött tudó, jól képzett és nagy tapasztalattal rendelkező tervező-mérnöki csoportja, vállalja alábővítéses-kavicsolt, nagy átmérőjű-kavicsolt, és hagyományos technológiával kivitelezett hidegvizes és termál-kutak tervezését, gazdaságos kútszerkezettel, a célnak legmegfelelőbb anyagú és méretű béléscsövekkel, pálcavázas és csővázas, tekercselt és szitaszövetes, sorozatgyártású, és különleges egyedi igényeket is kielégítő, szén-acél, rozsdamentes-acél, és PVC alapanyagú, nagy teherbírású szűrökkel, különböző típusú és méretű hideg és melegvizes kútfejekkel, kútaknával, szerelvényekkel és kulcsrakész állapotban teljes kútgépészettel. Megfelelő műszaki háttér és szaktudás birtokában, több évtizedes tapasztalattal, garanciálisan vállal kútjavítási-felújítási munkálatokat, kompresszoros-légemeléses kúttisztítást, meghibásodott szűrőrakatok visszahúzását és új szűrőre cserélését, alacsony vízhozamú hagyományos kutak átalakítását alábővített-kavicsolt nagyhozamú kutakká, betétszűrő rakatok beépítését, speciális, egyedi igényeknek megfelelő munkálatok elvégzését. A fúrási mélységhatárok (100-300-500-1200-2000 m), valamint a lehetséges kútátmérők (kis-, normál-, nagyátmérő) figyelembevételével kialakított fúróberendezés-park, valamint a kiegészítő segédberendezések és felszerelések a szóba jöhető szakmai igények teljes körű kielégítését lehetővé teszik. A hazai tevékenységen kívül cégünk az 1958-as alapítástól kezdve folyamatosan végzett export munkákat külföldön: Mongóliában 500 db 150-300 m-es kút, Líbiában 35 db 300 m-es kút, Kambodzsában, Kuvaitban, Jugoszláviában (Arandjelovac-Knjaz Milos ásványvíz, Mladenovac-Seltercvíz, Szabadka, Radenc strand), Szlovákiában, Ausztriában. A külföldi munkák közül kiemeljük Szlovákiát, ahol 18 éven át – 1973-1991 – folyamatosan dolgoztunk a Szlovák Földtani Hivatal hévízkutatási programjának kivitelezőjeként. Feladatunk volt az egyes térségek hévízbeszerzési lehetőségeinek, hévíz mennyiségi és minőségi paramétereinek, kitermelhető készletének meghatározása. Az elvégzett munkákról – 42 db 1200-2800 m mélységű kutak – társaságunk készítette el a zárójelentéseket is.(vikuv.hu) A fehér keretes kártya fotóján egy kertben, sötét üveg látszik, rajta felirat: SALVUS . A fénykép az ismert keserűvízzel reklámozza a kép alatti felirat szerinti VÍZKUTATÓ ÉS FÚRÓ VÁLLALAT-ot, amelynek címe: 1051 Budapest, Zrinyi utca 1. Telefon: 183-233 Telex: 22-5764 A kép jelzetlen.

Magyarország sajátos vízföldtani adottságokkal rendelkezik: viszonylag szegény felszíni vízfolyásokban, viszont igen gazdag mélységi rétegvizekben. Jó minőségű és bő vízadó-képességű vízadó rétegek az ország túlnyomó részén a felszíntől kezdődően 2000-2500 m mélységhatárig megtalálhatók. A körülmények kedvező és kényszerítő hatására a “mélységi vízbányászat” azaz a vízkútfúró tevékenység már a 19. század elején elkezdődött és mind a mai napig rendkívül intenzív és magas színvonalú hazánkban. A tevékenység intenzitását jól érzékelteti a magas kútsűrűség. Az ország 93000 km2-es területén az országos kútkataszter több mint 60 ezer működőképes mélyfúrású kutat tart nyilván. 1868-ban mutatta be Budapesten Ferenc József császárnak a 970 m mély városligeti termál-kutat Zsigmondi Vilmos a “vízbányász”. Ez az akkoriban kolosszális teljesítmény Európa legmélyebb vízkútja volt. A Zsigmondi cég és a kútfúrás ekkor kezdett önálló szakmává fejlődni. A jogutód a VIKUV Rt. a visegrádi múzeummal, megemlékezésekkel ápolja a Zsigmondi hagyományt. A VIKUV cégtörténete 1958-ban a korábban államosított legnagyobb fúróvállalatok – Zsigmondy, Lapp, Kaczender-Kalamaznyik, stb. – egyesítésével hozták létre Budapesti Központtal az Országos Vízkutató és Vízkútfúró Vállalatot (a cégnév többször változott), amely jogelődjeit is figyelembe véve – több mint 140 éves múltra tekint vissza. A vállalat 1993-ban átalakult részvénytársasággá és még ugyanebben az évben privatizálták (MRP) – így jelenleg VIKUV – Vízkutató és Fúró Zrt.-ként üzemel. A vállalat a privatizációig az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányítása alá tartozott és az ágazat tudományos szerveivel, beruházóival illetve tervezőivel (VIKTUKI, OVIBER, VIZITERV, stb.) együttműködve részt vett a jelentősebb vízügyi beruházások megvalósításában. 1999 évben nyitotta meg a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum vízfúró állandó kiállítását, főleg a VIKUV Rt. adományaiból, mely a vízkútfúró gépek, eszközök, és technológia fejlődését reprezentálja. Cégünk tevékenysége A cég főtevékenysége a felszín alatti vízkutatásra: vízkutató-, feltáró- és termelő kutak tervezésére illetve létesítésére irányul; a kismélységű öntöző-, környezetvédelmi-, kárelhárító-, mérnökgeológiai- és ivóvíz-ellátási célokat szolgáló fúrásoktól a 2000 méter mélységű termál-kutakig terjed. A megrendelői igények teljes körű kielégítése érdekében a fő tevékenység kiegészül a kutakhoz kapcsolódó felszíni létesítmények – kút-felsőrész és vízkezelő rendszerek, csőhálózatok – kulcsrakész kivitelezésével, valamint a működő kutak szervizelésével, javításával és felújításával, kapcsolatos tevékenységekkel. Modern műszaki felszerelés, kellő szakértelem és tapasztalat birtokában vállal vízkutakban kútvizsgálati és kiértékelési munkálatokat mélységi és felszíni, leszívási és visszatöltődési nyomás-teszteket, mélységáramlási méréseket, zártkörű TV-kamerás vizsgálatokat, mélységi vízmintavételezéseket, szabad és oldott gázok mennyiségi meghatározását és mintavételezését Rendelkezik minden szükséges műszerrel, felszereléssel és számítógépes kiértékelő programmal, megfelelő felkészültségű és sok éves tapasztalat birtokában lévő szakemberekkel, a legjobb minőségű geofizikai mérések és kiértékelések elvégzéséhez, mind a kis mélységű hideg vizes, mind a nagy mélységű termál-kutak esetében. Kiemelkedő eredményeket maga mögött tudó, jól képzett és nagy tapasztalattal rendelkező tervező-mérnöki csoportja, vállalja alábővítéses-kavicsolt, nagy átmérőjű-kavicsolt, és hagyományos technológiával kivitelezett hidegvizes és termál-kutak tervezését, gazdaságos kútszerkezettel, a célnak legmegfelelőbb anyagú és méretű béléscsövekkel, pálcavázas és csővázas, tekercselt és szitaszövetes, sorozatgyártású, és különleges egyedi igényeket is kielégítő, szén-acél, rozsdamentes-acél, és PVC alapanyagú, nagy teherbírású szűrökkel, különböző típusú és méretű hideg és melegvizes kútfejekkel, kútaknával, szerelvényekkel és kulcsrakész állapotban teljes kútgépészettel. Megfelelő műszaki háttér és szaktudás birtokában, több évtizedes tapasztalattal, garanciálisan vállal kútjavítási-felújítási munkálatokat, kompresszoros-légemeléses kúttisztítást, meghibásodott szűrőrakatok visszahúzását és új szűrőre cserélését, alacsony vízhozamú hagyományos kutak átalakítását alábővített-kavicsolt nagyhozamú kutakká, betétszűrő rakatok beépítését, speciális, egyedi igényeknek megfelelő munkálatok elvégzését. A fúrási mélységhatárok (100-300-500-1200-2000 m), valamint a lehetséges kútátmérők (kis-, normál-, nagyátmérő) figyelembevételével kialakított fúróberendezés-park, valamint a kiegészítő segédberendezések és felszerelések a szóba jöhető szakmai igények teljes körű kielégítését lehetővé teszik. A hazai tevékenységen kívül cégünk az 1958-as alapítástól kezdve folyamatosan végzett export munkákat külföldön: Mongóliában 500 db 150-300 m-es kút, Líbiában 35 db 300 m-es kút, Kambodzsában, Kuvaitban, Jugoszláviában (Arandjelovac-Knjaz Milos ásványvíz, Mladenovac-Seltercvíz, Szabadka, Radenc strand), Szlovákiában, Ausztriában. A külföldi munkák közül kiemeljük Szlovákiát, ahol 18 éven át – 1973-1991 – folyamatosan dolgoztunk a Szlovák Földtani Hivatal hévízkutatási programjának kivitelezőjeként. Feladatunk volt az egyes térségek hévízbeszerzési lehetőségeinek, hévíz mennyiségi és minőségi paramétereinek, kitermelhető készletének meghatározása. Az elvégzett munkákról – 42 db 1200-2800 m mélységű kutak – társaságunk készítette el a zárójelentéseket is.(vikuv.hu) A fotón két palack PARÁDI, szénsavval dúsított ásványvíz reklámozza a céget, a fénykép alatti felirat szerinti VÍZKUTATÓ ÉS FÚRÓ VÁLLALAT-ot, amelynek címe: 1051 Budapest, Zrinyi utca 1. Telefon: 183-233 Telex: 22-5764 A kép jelzetlen.

Magyarország sajátos vízföldtani adottságokkal rendelkezik: viszonylag szegény felszíni vízfolyásokban, viszont igen gazdag mélységi rétegvizekben. Jó minőségű és bő vízadó-képességű vízadó rétegek az ország túlnyomó részén a felszíntől kezdődően 2000-2500 m mélységhatárig megtalálhatók. A körülmények kedvező és kényszerítő hatására a “mélységi vízbányászat” azaz a vízkútfúró tevékenység már a 19. század elején elkezdődött és mind a mai napig rendkívül intenzív és magas színvonalú hazánkban. A tevékenység intenzitását jól érzékelteti a magas kútsűrűség. Az ország 93000 km2-es területén az országos kútkataszter több mint 60 ezer működőképes mélyfúrású kutat tart nyilván. 1868-ban mutatta be Budapesten Ferenc József császárnak a 970 m mély városligeti termál-kutat Zsigmondi Vilmos a “vízbányász”. Ez az akkoriban kolosszális teljesítmény Európa legmélyebb vízkútja volt. A Zsigmondi cég és a kútfúrás ekkor kezdett önálló szakmává fejlődni. A jogutód a VIKUV Rt. a visegrádi múzeummal, megemlékezésekkel ápolja a Zsigmondi hagyományt. A VIKUV cégtörténete 1958-ban a korábban államosított legnagyobb fúróvállalatok – Zsigmondy, Lapp, Kaczender-Kalamaznyik, stb. – egyesítésével hozták létre Budapesti Központtal az Országos Vízkutató és Vízkútfúró Vállalatot (a cégnév többször változott), amely jogelődjeit is figyelembe véve – több mint 140 éves múltra tekint vissza. A vállalat 1993-ban átalakult részvénytársasággá és még ugyanebben az évben privatizálták (MRP) – így jelenleg VIKUV – Vízkutató és Fúró Zrt.-ként üzemel. A vállalat a privatizációig az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányítása alá tartozott és az ágazat tudományos szerveivel, beruházóival illetve tervezőivel (VIKTUKI, OVIBER, VIZITERV, stb.) együttműködve részt vett a jelentősebb vízügyi beruházások megvalósításában. 1999 évben nyitotta meg a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum vízfúró állandó kiállítását, főleg a VIKUV Rt. adományaiból, mely a vízkútfúró gépek, eszközök, és technológia fejlődését reprezentálja. Cégünk tevékenysége A cég főtevékenysége a felszín alatti vízkutatásra: vízkutató-, feltáró- és termelő kutak tervezésére illetve létesítésére irányul; a kismélységű öntöző-, környezetvédelmi-, kárelhárító-, mérnökgeológiai- és ivóvíz-ellátási célokat szolgáló fúrásoktól a 2000 méter mélységű termál-kutakig terjed. A megrendelői igények teljes körű kielégítése érdekében a fő tevékenység kiegészül a kutakhoz kapcsolódó felszíni létesítmények – kút-felsőrész és vízkezelő rendszerek, csőhálózatok – kulcsrakész kivitelezésével, valamint a működő kutak szervizelésével, javításával és felújításával, kapcsolatos tevékenységekkel. Modern műszaki felszerelés, kellő szakértelem és tapasztalat birtokában vállal vízkutakban kútvizsgálati és kiértékelési munkálatokat mélységi és felszíni, leszívási és visszatöltődési nyomás-teszteket, mélységáramlási méréseket, zártkörű TV-kamerás vizsgálatokat, mélységi vízmintavételezéseket, szabad és oldott gázok mennyiségi meghatározását és mintavételezését Rendelkezik minden szükséges műszerrel, felszereléssel és számítógépes kiértékelő programmal, megfelelő felkészültségű és sok éves tapasztalat birtokában lévő szakemberekkel, a legjobb minőségű geofizikai mérések és kiértékelések elvégzéséhez, mind a kis mélységű hideg vizes, mind a nagy mélységű termál-kutak esetében. Kiemelkedő eredményeket maga mögött tudó, jól képzett és nagy tapasztalattal rendelkező tervező-mérnöki csoportja, vállalja alábővítéses-kavicsolt, nagy átmérőjű-kavicsolt, és hagyományos technológiával kivitelezett hidegvizes és termál-kutak tervezését, gazdaságos kútszerkezettel, a célnak legmegfelelőbb anyagú és méretű béléscsövekkel, pálcavázas és csővázas, tekercselt és szitaszövetes, sorozatgyártású, és különleges egyedi igényeket is kielégítő, szén-acél, rozsdamentes-acél, és PVC alapanyagú, nagy teherbírású szűrökkel, különböző típusú és méretű hideg és melegvizes kútfejekkel, kútaknával, szerelvényekkel és kulcsrakész állapotban teljes kútgépészettel. Megfelelő műszaki háttér és szaktudás birtokában, több évtizedes tapasztalattal, garanciálisan vállal kútjavítási-felújítási munkálatokat, kompresszoros-légemeléses kúttisztítást, meghibásodott szűrőrakatok visszahúzását és új szűrőre cserélését, alacsony vízhozamú hagyományos kutak átalakítását alábővített-kavicsolt nagyhozamú kutakká, betétszűrő rakatok beépítését, speciális, egyedi igényeknek megfelelő munkálatok elvégzését. A fúrási mélységhatárok (100-300-500-1200-2000 m), valamint a lehetséges kútátmérők (kis-, normál-, nagyátmérő) figyelembevételével kialakított fúróberendezés-park, valamint a kiegészítő segédberendezések és felszerelések a szóba jöhető szakmai igények teljes körű kielégítését lehetővé teszik. A hazai tevékenységen kívül cégünk az 1958-as alapítástól kezdve folyamatosan végzett export munkákat külföldön: Mongóliában 500 db 150-300 m-es kút, Líbiában 35 db 300 m-es kút, Kambodzsában, Kuvaitban, Jugoszláviában (Arandjelovac-Knjaz Milos ásványvíz, Mladenovac-Seltercvíz, Szabadka, Radenc strand), Szlovákiában, Ausztriában. A külföldi munkák közül kiemeljük Szlovákiát, ahol 18 éven át – 1973-1991 – folyamatosan dolgoztunk a Szlovák Földtani Hivatal hévízkutatási programjának kivitelezőjeként. Feladatunk volt az egyes térségek hévízbeszerzési lehetőségeinek, hévíz mennyiségi és minőségi paramétereinek, kitermelhető készletének meghatározása. Az elvégzett munkákról – 42 db 1200-2800 m mélységű kutak – társaságunk készítette el a zárójelentéseket is.(vikuv.hu) A fehér alapszínű kártya felső részén vidám rajzon egy népviseleti ruhás nő, kezében egy pohár feltehetően vizet tartva lejt táncot, mellette egy úrias ruházatú, ülő férfialak baljában szintén egy pohár vizet (?) emel a magasba. A fölöttük lévő felirat szerint: A víz élet, a gyógyvíz egészség! A pár reklámozza a céget, a kép alatti felirat szerinti VÍZKUTATÓ ÉS FÚRÓ VÁLLALAT-ot, amelynek címe: 1051 Budapest, Zrinyi utca 1. Telefon: 183-233 Telex: 22-5764 A kép jelzetlen.

Állami Könyvterjesztő Vállalat kártyanaptár 1979 A könyvkiadás első államosítására az első világháború után, 1919 tavaszán, a Tanácsköztársaság idején került sor. A proletárdiktatúra megszüntette a sajtószabadságot. A sajtótermékek kiadásának és terjesztésének engedélyezéséről a Szellemi Termékek Országos Tanácsa döntött. Az 1920-as, 1930-as években a könyvkiadás terén visszaálltak a dualizmus kori tulajdonviszonyok: a kiadóvállalatok, nyomdák és könyvkereskedések visszakerültek a korábbi tulajdonosok kezébe. A második világháborút követő koalíciós időkben, 1945-1948 között a könyvkereskedelem jelentős része még magánkézben volt, a háborús pusztítások és egyéb megpróbáltatások miatt azonban a régi könyvesboltok csak nehezen tudtak újból kereskedelemmel foglalkozni. A koalíciós korszak és a többpártrendszer 1949-ben véget ért. A szocialista kultúrpolitika jellemzői – a központi pártirányítás, a más világnézetek iránti harcos intolerancia és a magánkezdeményezések elfojtása – lettek az irányadóak. Már 1948-ban elkezdődött a nagy könyvkiadók (Athenaeum, Révai, Franklin, Hungária, Új Magyar Könyvkiadó Vállalat) államosítása, majd a következő évben államosították a közép- és kisvállalkozások legtöbbjét is. A könyvterjesztés 1949-től a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá került. Létrejött a Könyvterjesztő Nemzeti Vállalat, mely az állami kézben levő könyvtárakat és azokat a könyvesboltokat foglalta magában, amelyek jogutód nélkül maradtak. E szervezetekből vált ki 1950-ben a kiskereskedelem irányítására a Könyvesbolt Kiskereskedelmi Vállalat. Ezen vállalatok, valamint a Szikra Könyv- és Propagandaanyag-terjesztő összevonásával született meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat 1951-ben. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat megindította az országos könyvesbolti hálózat kiépítését. Megszűntek azok a több évszázados hagyományra visszatekintő vegyes könyvesboltok, amelyek a könyveken kívül papírárut és írószert is árusítottak. Szakkönyvesboltokat és antikváriumokat hoztak létre (orvosi, műszaki, mezőgazdasági, zenemű, idegen nyelvi, stb.). 1972-től a fővárosban a bolti és az üzemi könyvterjesztést az Állami Könyvterjesztő Vállalat, vidéken pedig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat látta el. (Wikipedia) A kártya középkék alapszínén a felső részen piros vonalakból megjelenített korong közepén kis fehér korongban látszik a vállalat emblémája: AK, alatta a teljes cégnév: ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT. A kép jelzetlen.

Kossuth Könyvkiadó kártyanaptár 1978 Ifjúsági Kislexikon A mai Kossuth Kiadó jogelődjét 1944 novemberében a Magyar Kommunista Párt Szikra Könyvkiadó néven alapította Szegeden. A világháború után átvette Budapesten a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. és a Stádium Rt. nyomdáját, s 1945–1948 között a Szikra Irodalmi és Lapkiadó Vállalat Nyomdai Rt. néven működött. Az 1948-as államosítás nyomán külön váltak a nyomdák, a lap- és könyvkiadók, azok a rendszerváltásig (1989) külön működtek. A fehér alapszínű kártya kétoldalát pinkszínű egyenetlen vonalak határolják, alul a vállalat neve: KOSSUTH KÖNYVKIADÓ olvasható. Középen tíz, a kiadó által megjelentetett könyv címlapja látszik. A kép jelzetlen.

Skála kártyanaptár 1979 Skála a Ragaszkodó illat. Boldog Új Évet Kívánnak a Skála Szövetkezeti Áruházak, Budapesten, Fehérváron, Makón, Szombathelyen. A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház 1976. április 3-án nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt Budapesten, a XI. kerületi Schönherz Zoltán (a mai Október 23.) utcában. Az áruházat 2007-ben lebontották, helyére az Allee bevásárlóközpont épült. A telken korábban az 1935-ben megnyílt, 12000 férőhelyes Budapesti EAC stadion működött, amely az áruház 1976-os megnyitását követően, 1977-ben költözött át a mai Bogdánfy utcai sporttelepre, a MAFCpálya mellé. Az áruház a hiánygazdaság idején üde színfolt volt a kiskereskedelem terén. A Szövosz vezetése az igazgatói megbízást Demján Sándornak adta, aki egyetlen feltételként szabad kezet kért, amit meg is kapott. A nagyáruházat létrehozó Demján merőben új filozófia alapján alakította ki és vezette a vállalatot, melyhez hasonlót magyarok addig legfeljebb a bécsi Mariahilfer Strassén láthattak. A köznyelvben csak "budai Skála"-ként emlegették. (Wikipédia) A kártya fotóján pink törölközőbe csavart fejű, ismert manöken mellképe alatt láthatóak a Skála áruház nevével ellátott habfürdős flakonok, dezodoros, szappanos dobozok. A kép alatt jelenik meg az áruház emblémája, a pink kockákkal tagolt kék S betű, mellette fekete felirat: Ragaszkodó illat A kép jelzetlen.

Röltex-Bétex kártyanaptár 1979 A szocializmus idején ismert bolthálózatnak számított a rövidáru-féleségek és lakástextíliák kiskereskedelmére 1950-ben alapított Röltex állami vállalat, emblematikus figurájával, Röltex Rózsival. A közel 50 üzlettel rendelkező vállalat 1989-ben részvénytársasággá alakult, rövid ideig az osztrák Werla cég is 30 százalékos tulajdonostárs lett. 1991 októberében a Werla eladta részvényeit a Bankár Kft.-nek, amely a dolgozói részvények megszerzésével 1993-ra 64 százalékra emelte tulajdonhányadát, majd az egész pakkot továbbadta a Kordax Rt.-nek, amely 1994-ben már 96 százalékot birtokolt az addigra 35 boltra apadt láncban.

A cég forgótőkehiány miatt 1996-ra a fizetésképtelenség közelébe került, a boltokba elvétve érkezett áru, az elfekvő készletek kiárusításából a korábbi forgalom 25-30 százalékát érte el. Az időközben eladósodott Kordax újonnan létrehozott társaságokba vitte a legjobb Röltex-üzletek bérleti jogát, majd - a Kordax társaságiadó-hátraléka miatt - az APEH lefoglalta a Röltex 62,5 százaléknyi részvénycsomagját. A cég a következő években már csak vegetált, sorra zárták be üzleteit, 1998 óta felszámolás alatt áll. A fehér keretes kártya fotóján egy parketten álló támlás széken barna-drapp-fehér színösszeállítású gépi "perzsa" szőnyeg látható. A parketten ismeretlen céllal még két népművészeti ihletésű korsó is áll . A kép jelzetlen.