MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kártyanaptár 4 _1970-1979

Kártyanaptár 4 _1970-1979

Taliándörögdi űrtávközlési állomás kártyanaptár 1978

40 éves a taliándörögdi űrtávközlési állomás A Taliándörögdön megépült hazai űrtávközlési földi állomást 40 éve, 1978. január 20-án avatták fel. Az eredetileg Interszputnyik űrtávközlési állomás adott később otthont az Intelsat hazai földi állomásának is, hogy aztán 2005-ben a csökkenő forgalom következtében beszüntesse a működését. A következőkben a negyven évvel ezelőtti avatás évfordulóját ünnepeljük. A nagy távolságú televíziós közvetítések megvalósítását a műholdas átjátszó rendszerek tették lehetővé, a kontinensek közötti óceánokat is ezzel a módszerrel lehetett korábban áthidalni. Az első aktív távközlési műholdat, a Telstart 1962-ben lőtték fel, ettől kezdve volt lehetőség a kontinensek közötti televíziós közvetítésekre –igaz, a pálya alacsony elliptikus volta miatt csak húszperces intervallumokban. Az Intelsat első geostacionárius műholdja, az Early Bird 1965-ben állt pályára, ezzel sikerült először állandó összeköttetést teremteni. Két évvel később, 1967-ben Magyarország csatlakozott a szovjet blokk országait összefogó Interkozmosz programhoz, melyből négy év múlva vált külön az űrtávközlési kereskedelmi ágazat. Az Interszputnyik elnevezésű Nemzetközi Űrtávközlési Rendszer és Szervezet létrehozására vonatkozó megállapodást 1971-ben kilenc szocialista ország – köztük hazánk – írta alá. 1973-ban a Szovjetunió és Magyarország kormányközi egyezményt kötött egy hazai Interszputnyik rendszerű földi állomás létesítésére, melyben a szovjet fél vállalta, hogy 1973 és 1977 között műszaki segítséget nyújt az objektum létrehozásában. Első lépésként a Posta Kísérleti Intézet munkatársai végeztek zavarszint méréseket az ország azon részein, ahol egyáltalán lehetőség adódott az állomás telepítésére. A rádiófrekvenciás zavarok elkerülése érdekében eleve csak völgykatlanok jöttek szóba, de még ezek közül is a leginkább zavarmentes helyet kellett megtalálni. Így esett a választás a dörögdi medencére. Az állomást a kormányközi egyezmény keretében a Szovjet Posta Tervező Intézet és a budapesti Posta Tervező Intézet tervezte meg közösen. A tervek egy négyszintes, kör alaprajzú épületet tartalmaztak, melyhez Kovács Sándor építész tervezte meg az ezt félkaréjszerűen körbevevő földszintes kiszolgáló épületet. Az állomás megépítése 1975-ben kezdődött meg és 1977 végére készült el. A négyszintes épület alsó szintjén szociális helyiségek és irodák kaptak helyet, a többi szintet azonban teljes mértékben a földi űrtávközlési állomás funkciója határozta meg. A második szint, mintegy bejárható álpadló arra szolgált, hogy megkönnyítse a harmadik szint átlátható szerelését, karbantartását. Ezen a szinten helyezkedtek el ugyanis a műszaki berendezések, az antenna mozgatását végző berendezések valamint a tényleges adó-vevők. kaptak helyet. A legfelső, negyedik szint szerepe egészen különleges, ennek ugyanis az antenna mozgásából származó rezgéseket is csillapítania kell, de ugyanakkor ennek a tengelyében már a tetőn elhelyezett, 12 méter átmérőjű, 60 tonnás Cassegrain parabolaantenna alsó részei is beépültek. A harmadik szinten elhelyezett berendezéseknek valóban szükségük volt erre a speciális tervezésű épületre, mert az antenna jeleinek a feldolgozására különleges előírások betartása volt szükséges. A vevő előfokozatát például folyékony nitrogénnel hűtötték, hogy a vevő zajhőmérséklete ne legyen több mint 70 K. A kiszajú erősítőknek a 250 MHz sávszélesség mellett a frekvenciakarakterisztika ingadozásra is maximum 1 dB volt előírva. A Cassegrain antennának is különleges feltételeket kellett kielégítenie. A 0 és 90 fok közötti függőleges szögben és a 0 és 270 fok közötti vízszintes szögben forgatható antennát mind kézi, mind programozott vagy automatikus üzemmódban kellett tudnia mozgatni a rendszernek. Erre azért volt szükség, mert a szovjet Orbita rendszer még az elnyújtott ellipszispályán keringő Molnyija műholdakat használta, melyek nem geostacionárius pályán keringtek. Emellett még az antennának 25 m/s-os szélsebesség mellett is működőképesnek kellett lennie, de ki kellett bírnia az 53 m/s-os szélnyomást is. Az elkészült űrtávközlési állomást 1978. január 20-án avatták fel és Balaton néven regisztrálták. Az első időkben a televíziós közvetítésekben játszott fontos szerepet, majd később telefonbeszélgetések továbbítására is használták. A Magyar Postától a jogutód MATÁV vette át a tulajdonjogot, majd 1992-93 között ide települt az Intelsat földi állomás is, ennek keretében két 18 méter átmérőjű parabolaantennát telepítettek az épület mellé. Az egyik antenna az atlanti-óceáni régió, a másik az indiai-óceáni régió műholdjeleinek a vételére volt képes. A földi űrtávközlési állomás 2005-ig látta el feladatát, ekkor tulajdonosa, a Magyar Telekom úgy döntött, bezárja az állomást a csökkenő forgalom miatt. Még ugyanebben az évben az épületet műemléknek nyilvánították. dr. Bartolits István Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület A kártya fotóján a távközlési állomás épülete látszik, tetején egy parabola antennával. A képen nem jelenik meg sem a kártya kiadójának neve, elérhetősége, sem a kiadás célja. A kép jelzetlen.

Magyar Posta kártyanaptár 1978

Magyar Posta kártyanaptár 1978 Magyarországon az irányítószám egy négyjegyű szám, amit 1973. január 1-jén vezettek be. A bevezetést a növekvő forgalom és a technika fejlődése indokolta. Az akkori szakemberek azért döntöttek a négy számjegy mellett, mert a világon addig ez volt a leggyakoribb. Az irányítószámok bevezetését nagyszabású kampány előzte meg, amelyben megtanították a lakosságot a kódszámok használatára. A kampány népszerű főszereplője Siménfalvy Sándor színművész volt, aki postásként naponta bejelentkezett a televízió képernyőjén, és figyelmeztette a nézőket: ne felejtsék el a borítékra felírni az irányítószámot. Újságokban is ismertették az irányítószámok rendszerét és bélyegen is megjelent. A sárga alapszínű kártyán fekete betűs táblázaton ismerteti a Posta az 1976--tól érvényes POSTAI DÍJAK-at. A jobb alsó részen jelenik meg a Posta emblémája: fekete postakürt, alatta MAGYAR POSTA felirattal. A kép jelzetlen.

Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Belgrádi találkozó 1977...

Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Belgrádi találkozó 1977 kártyanaptár 1978 Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (röviden EBESZ, angolul Organization for Security and Co-operation in Europe, OSCE) a világ legnagyobb biztonsági szervezete, amely Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia 57 részt vevő államát fogja össze. Eredetileg 1975-ben értekezletként hozták létre, annak érdekében, hogy a Helsinki záróokmány értelmében alkalmi fórumot teremtsenek a többoldalú, de főképp a kelet-nyugati párbeszédnek. 1992-ben alakították állandó intézménnyé, az 1994-es budapesti konferencián vette fel a jelenlegi nevét. A bécsi székhelyű szervezet célja a korai figyelmeztetés, a válságmegelőzés, a válságkezelés, a válság utáni rehabilitáció. A Magyar Posta 20 forint névértékű bélyegívet bocsátott ki, ez látható a kártyanaptáron. A fehér alapszínű kártya jobb oldalán egy 20.- Ft értékű, EURÓPA feliratos postatiszta bélyeg, ennek baloldalán háromtornyos vár, a dunán vitorláscsónakos címer és alattuk különböző nemzetek zászlói láthatóak. A kártya felső részén szürke felifrat: EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET-BELGRÁDI TALÁLKOZÓ 1977 A kép jelzetlen.

Kispesti Halásztanya kártyanaptár 1978

Kispesti Halásztanya kártyanaptár 1978 Budapest XIX. kerület Lenin tér 6. Ma Városház tér 6. Kispest központjában található az 1938-ban épült Halásztanya, mely megõrizte eredeti hangulatát. A mai napig közkedvelt zenés szórakozóhely. Bõséges választékkal állunk vendégeink rendelkezésére halspecialitásokkal, de megtalálható étlapunkon a magyar és nemzetközi konyha széles ételválasztéka is. Nagy tapasztalatot szereztünk esküvők és egyéb családi rendezvények lebonyolitásában. Éttermünk nagyterme 100 fős, melyet egybe tudunk nyitni 45 fős különtermünkkel, így akár 150 főt befogadó rendezvényt is vállalunk. Rendelkezünk még 1 darab 30 fős különteremmel is. Igény szerint folklórmûsoros vacsorát rendezünk kül- és belföldi csoportok számára. 300 fős árnyas kerthelységünk tavasztól - Õszig nagy népszerüségnek örvend vendégeink körében. Már házhoz is szállítunk! http://halasztanyaetterem.com/ Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat A vékony fekete keretes, vörös alapszínű kártya rajzán fekete háttér előtt egy tornyos épület emelkedik ki, alatta a reklámozó cég neve, címe és telefonszáma olvasható: KISPESTI HALÁSZTANYA XIX. Lenin-tér 6. Te. 476-097 A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet Kíván az Országos Takarékpénztár 1978

Boldog Új Évet Kíván az Országos Takarékpénztár 1978 Női fej az 1848-ban kibocsátott százforintos Kossuth-bankóról Kossuth-bankó (hivatalosan forint) néven nevezik azokat a papírpénzeket, melyeket 1848 és 1849 években a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a forradalmi kormány kincstára és az Országos Honvédelmi Bizottmánya megbízására bocsátott ki. A szabadságharc kitörése után az ország magyar ellenőrzés alatti területein ez a papírpénz volt forgalomban. Váltópénze a krajcár volt. 1848. október 22-én került forgalomba a 100 forintos Kossuth bankó. 1949-ben alapították az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot, amely átalakult a ma is működő OTP Bankká. A sötétbarna alapszínű kártya felső részén jelenik meg egy szürke keretes korongban egy szintén szürke színű női fej. Alatta fehérbetűs felirat: Női fej az 1848-ban kibocsátott százforintos Kossuth bankóról. A kép jelzetlen.

Szakács Eszter színésznő kártyanaptár 1978

Szakács Eszter színésznő kártyanaptár 1978 Szakács Eszter (Érsekújvár, 1942. január 14. – Budapest, 2014. március 20.) Jászai Mari-díjas magyar színésznő. Szülei Szakács Rudolf és Korponay Ilona voltak. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1966-ban végzett, majd számos vidéki színház tagja volt. Életében sorsdöntő jelentőségű volt Ruszt Józseffel való találkozása Kecskeméten 1973-ban, ezek után több vidéki városban, Szegeden, Zalaegerszegen és Budapesten is dolgozott a rendezővel. A Csokonai Színházban három évadot töltött. 1970–1972 között a Veszprémi Petőfi Színház, 1972–1973 között a Szegedi Nemzeti Színház, 1973–1979 között a kecskeméti Katona József Színház, 1977-ben a Mafilm, 1980–1985 között a Népszínház, 1985–1988 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, 1988-ban ismét a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1989-től szabadfoglalkozású színésznő, 2001-ig ismét a Veszprémi Petőfi Színház tagja volt. Szerepelt filmen és több tévéjátékban is. A színésznő 1989-ben visszavonult, utána csak néhány kisebb szerepben lehetett látni a Budapesti Kamaraszínházban, többek között García Lorca Bernarda Alba háza című drámájában Maria Josefaként. A színésznőt a szélesebb közönség is megismerhette: emlékezetes marad a Vámos László rendezte Bánk bán című opera tévéváltozatában nyújtott Melinda-alakítása, valamint játszott a Hahó, Öcsi! című, Palásthy György rendezte filmben is. Jellegzetes vörös hajzuhataga, mély zengő hangja, királynői termete a tragikus sorsú szerepekre predesztinálta. Emlékezetes a Hamletben Gertrudként, a Don Carlos Eboli hercegnőjeként, mint Nasztaszja Filippovna A félkegyelműben vagy Brecht Kurázsi mama című darabjának címszerepében. MOKÉP Moziüzemi Vállalat A fehér keretes kártyán a színésznő sapkás, mellényes, színes fotója látható, alatta felirat: SZAKÁCS ESZTER Labirintus Apám néhány boldog éve. A kép jelzetlen.

Marina Vlady színésznő kártyanaptár 1978

Marina Vlady színésznő kártyanaptár 1978 Marina Vlady (Clichy, 1938. május 10. –) orosz származású francia színésznő, énekesnő és írónő. Eredeti neve: Marina Catherine De Poliakoff-Baidarov.Az 1940-es évek végén kezdett filmezni. Feltűnő, vadócos szépsége figyelemre méltó jellemábrázoló képességgel párosult, ezért az évek során nemcsak mennyiségileg gyarapodtak a filmjei, hanem a rendezők is egyre szélesebb skálán foglalkoztatták. Az 1960-as években már világsztárnak számított. Több ízben járt Magyarországon, magyar filmekben is szerepelt (Jancsó Miklós: Sirokkó, Mészáros Márta: Ők ketten). Mindhárom nővére színésznő volt. Marina Vlady négyszer ment férjhez. Első férje a Vlagyimir Szemjonovics Viszockij (Moszkva, 1938. január 25. – Moszkva, 1980. július 25.) szovjet-orosz színész, költő, előadóművész, énekes volt, akit az orosz nép tragikus hősei között tartják számon. MOKÉP Moziüzemi Vállalat A fehér keretes kártyán a színésznő színes fotója látható. Alatta felirat: MARINA VLADY Ők ketten. A kép jelzetlen.

Boldog új évet kíván a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház kártyanaptár 1978

Boldog új évet kíván a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház kártyanaptár 1978 Egy lépéssel a divat előtt. A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház 1976. április 3-án nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt Budapesten, a XI. kerületi Schönherz Zoltán (a mai Október 23.) utcában. Az áruházat 2007-ben lebontották, helyére az Allee bevásárlóközpont épült. A telken korábban az 1935-ben megnyílt, 12000 férőhelyes Budapesti EAC stadion működött, amely az áruház 1976-os megnyitását követően, 1977-ben költözött át a mai Bogdánfy utcai sporttelepre, a MAFCpálya mellé. Az áruház a hiánygazdaság idején üde színfolt volt a kiskereskedelem terén. A Szövosz vezetése az igazgatói megbízást Demján Sándornak adta, aki egyetlen feltételként szabad kezet kért, amit meg is kapott.[1] A nagyáruházat létrehozó Demján merőben új filozófia alapján alakította ki és vezette a vállalatot, melyhez hasonlót magyarok addig legfeljebb a bécsi Mariahilfer Strassén láthattak. A köznyelvben csak "budai Skála"-ként emlegették. (Wikipédia) A kártya fotóján egy ismert, szőke, szürke overált viselő manöken elmosódott háttér előtt lépeget. A bal alsó sarokoban lévő felirat szerint: Egy lépéssel a divat előtt. A bal felső sarokban látható az áruház emblémája: pink kockákkal áttört kék S betű, alatta kék felirat: SKÁLA . A kép jelzetlen.

Német Demokratikus Köztársaság vegyipar kártyanaptár 1978

Német Demokratikus Köztársaság vegyipar kártyanaptár 1978 A fehér alapszínű kártya közepén fekete színű, "cicás" sminkü szem, fekete hajszálak látszanak, fölöttük zöld mezőben fekete betűs felirat: FLORENA, alattuk szintén zöld mezőben: DDR. LEICHTCHEMIE olvasható. A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet Kíván az Országos Takarékpénztár 1978

Boldog Új Évet Kíván az Országos Takarékpénztár 1978 I. István király lovas szobra az 1939-ben kibocsátott tízpengősről. Strobl Alajos: Szent István lovasszobra a bankjegy hátoldalán látható. A tízpengős bankjegyeket 1936. december 22.-én kezdték nyomtatni a és 1939. május 15.-én került forgalomba. 1946 május 6.-án a hiperinfláció és forint bevezetésének az előkészültei miatt teljesen kivonták a forgalomból. 1949-ben alapították az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot, amely átalakult a ma is működő OTP Bankká. A sötétbarna alapszínű kártyán szürke színnel jelenítik meg I. István király lovasszobrának rajzát. Alatta felirat: I. István király lovas szobra az 1939-ben kibocsátott tízpengősről. A kép jelzetlen.

ÁFÉSZ ruházat kártyanaptár 1978

ÁFÉSZ ruházat kártyanaptár 1978 Az 1896-os agrárprogram tartalmazta a szövetkezetek támogatását, a helyi összefogás - a szövetkezeti eszme fejlesztését is. Ezt követően emelkedett törvényerőre 1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvénytervezet, majd ugyanebben az évben létrejött a termelő- értékesítő és fogyasztási szövetkezetek HANGYA központja is.Az ÁFÉSZ a rendszerváltás előtti Magyarországon elterjedt, elsősorban a vidéki boltokat üzemeltető szövetkezetek egységes neve, az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet rövidítése. Területileg és helyi szinten is több ÁFÉSZ működött, de például szövetkezetekbe tömörültek a fodrászok, cukrászok, cipészek stb. is. Az ÁFÉSZ-ek egy része szövetkezetként működik azóta is (pl. Gyöngyszöv ÁFÉSZ, Körmend és Vidéke ÁFÉSZ, Mór és Környéke ÁFÉSZ), több ÁFÉSZ a rendszerváltás után gazdasági társasággá változott. (Wikipédia) A fehér keretes kártya fotóján egy farmernadrágos, -mellényes, -sapkás, szürke inges, barna hajú manöken fák előtt áll egy virágos. A kártyán nem szerepel a kiadó cég neve, emblémája, a reklám célja és elérhetősége sem. A kép jelzetlen.

Eredményekben gazdag boldog új évet kíván a Törökszentmiklós és Vidéke ÁFÉSZ...

Eredményekben gazdag boldog új évet kíván a Törökszentmiklós és Vidéke ÁFÉSZ kártyanaptár 1978 Az általános fogyasztási szövetkezetek jogutódjai (1968-tól) a valamikori földműves szövetkezeteknek, melyek az államosítás után fokozatosan alakultak ki, tovább folytatva elődeik a Hangya szövetkezetek és a magánkereskedelem tevékenységét.  A fehér keretes, kék alapszínű kártya fotóján egy népies motívummal díszített miniszoknyás és mellényes, fekete hajú manöken jobb kezét csípőjére teszi, megemelt baljában fehér lapot tart, rajta az u.n. Rákosi címerre emlékeztető ÁFÉSZ emblémával. A köralakú embléma jobb oldalát búzakoszorú, balodalát stilizált fogaskerék keretezi, középen ÁFÉSZ felirat, a tetején ötágú csillag. A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet kíván a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság kártyanaptár 1978

Boldog Új Évet kíván a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság kártyanaptár 1978 1949-ben alapították az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot, amely átalakult a ma is működő OTP Bankká. A szervezett magyar szerencsejáték születésnapja október 19-e. 1947-ben ugyanis ezen a napon indult a Totó játék árusítása - az angol Góltotó mintájára -, azzal a céllal, hogy a magyar csapat kijuthasson az 1948-as londoni olimpiára. Az Ötöslottó első sorsolását 1957. március 7-én tartották. A Szerencsejáték Zrt.100%-os állami tulajdonban lévő, budapesti központtal működő gazdasági társaság. A vállalat Magyarország egész területén kizárólagos joggal forgalmaz sorsolásos játékokat (Ötöslottó, Hatoslottó, Skandináv lottó, Eurojackpot, Joker, Kenó, Luxor, Puttó), sorsjegyeket és totalizatőri fogadást (Totó, Góltotó), továbbá engedéllyel rendelkezik a bukmékeri típusú sportfogadás (Tippmix), valamint távszerencsejáték (Tippmixpro) szervezésére is. A keret nélküli fotón egy hatalmas, fehér, zöld TOTO feliratú focilabdát ábrázolnak, amelyen egy zöld-fehér csíkos minibikinit viselő szőke hölgy jobbját magasra emelve egy tollat emel homlokához, vélhetően a szerencsés számok megálmodása céljából, balját leengedve egy kitöltésre váró havi lottó - esetleg egy totó - szelvényt tart. A kép jelzetlen.

Kártyanaptár 1978

Kártyanaptár 1978 bal alsó sarokban kisbetűkkel ára:60 fillér A fehér alapszínű kártyán az 1978-as év első hat hónapjának táblázatos, feketebetűs naptára látszik, a vasár- és ünnepnepokat piros színnel jelzik. A képen nem tűntetik fel sem a kártyát kiadó vállalat nevér, elérhetőségét, sem pedig célját. A kép jelzett:MSZ.5622

Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1978

Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1978 A magánkereskedelem államosítása után 1948-tól országosan megalakultak a nagykereskedelmi nemzeti vállalatok. A nagykereskedelmi vállalatok fő feladatát képezte a kiskereskedelmi üzlethálózat minél jobb áruellátása, ugyanakkor a magánkereskedelem árualapokból való részesedésének szabályozása. A nagykereskedelmi vállalatok létrehozása minőségi változását jelentett az ipar és a kereskedelem közötti kapcsolatok megfelelő kialakításában, az árualapokkal való gazdálkodásban. A fehér keretes, bordó alapszínű kártya fotóján egy szőke, tarka minibikinit viselő manöken egy fonott, virágokkal megrakott kosarat szorít magához. A kép jobb alsó sarkában a vállalat emblémája látható: esernyő alatt DNV felirat, alatta félkörben a cég teljes neve: DIVATÁRU NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT olvasható. A reklámból nem derül ki, hogy a vállalat a fürdőruhát, a kosarat, a virágokat, ill. a hölgyet reklámozza. A kép jelzetlen.

Centrum Áruházak kártyanaptár 1978

Centrum Áruházak kártyanaptár 1978 33 áruházunk 8000 dolgozójának célja, hogy ön elégedett legyen. A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték, 2005-ben megszünt. (Wikipédia) A fehér keretes kártya fotóján egy szőke, kék fürdőruhás manöken csípőre tett kézzel áll lábujjhegyen egy uszoda medencéje mentén egy trambulinon. A kártyán nem jelenik meg sem a kiadó cég neve, elérhetősége, sem a kiadás célja. A kép jelzetlen.

Jó egészséget kíván egész évre Makk Marci kártyanaptár 1978

Jó egészséget kíván egész évre Makk Marci kártyanaptár 1978 Foky Ottó rendező találta ki a Makk Marci mesefigurát egészségügyi felvilágosító céllal. Rendkívül népszerű volt rajzfilm is készült róla. A kék alapszínű kártya felső részén fehér felirat: Jó egészséget kíván egész évre, alatta egy vékony, fekete keretes fehér korongban jelenik meg a makkot ábrázoló rajzfigura, és neve: makk marci. A kártyán nem jelezték a kiadó nevét, elérhetőségét. A kép jelzetlen.

Utazzon Szövetkezeti Taxival kártyanaptár 1978

Utazzon Szövetkezeti Taxival kártyanaptár 1978 A VAZ–2101 (ismertebb nevén Lada 1200 illetve Zsiguli 1200) a szovjet (később orosz) AvtoVAZ autógyár (Togliatti város) 1970 és 1988 között gyártott első modellje, illetve a Fiat 124 műszaki alapjain kifejlesztett és közel 42 éven át gyártott hátsókerék-meghajtású Lada „classic” gépkocsicsalád első tagja. A Szovjetunió vezetősége az 1960-as évekre egyre súlyosbodó gépkocsihiányra és technológiai lemaradásra megoldást keresve arra a döntésre jutott, hogy egy új, nagy termelőkapacitású autógyár építésébe fog, melyben egy külföldi (elsősorban nyugati) autógyár egyik korszerű modelljét fogja licenc alapján nagy tömegekben gyártani, az adott autógyár már bevált technológiáját alkalmazva. A gyártott személygépkocsinak alkalmasnak kellett lennie többek között a szélsőséges időjárás tolerálására, valamint az akkori rossz útviszonyokon való megbízható közlekedésre. A szovjet mérnökök több nyugati modell átfogó tesztelését követően végül az olasz Fiat autógyár Fiat 124-es modelljét találták a legmegfelelőbbnek. A fehér keretes kártya színes fotóján egy parkolóban zöld LADA autó áll, tetején egy TAXI feliratú lámpával, oldalán SZÖVTAXI felirattal, lehúzott ablakás dúshajú sofőr tekint ki. Az autó fölött fekete betűs szöveg: UTAZZON SZÖV. TAXIVAL. A kép jelzetlen.

Kisdobos A Magyar Úttörők Szövetségének gyermeklapja kártyanaptár 1978

Kisdobos A Magyar Úttörők Szövetségének gyermeklapja kártyanaptár 1978 Kisdobos a Te lapod Kisdobos! Demokratikus Ifjúsági Szövetség ernyője alatt alakult meg 1945-ben. 1946 és 1948 között a kommunisták nagy számban beépültek a cserkészek közé, előkészítve azok demokratikus jogutódának, a fasizmussal való kollaboráció vádjától mentes, Karácsony Sándor elnökölte Magyar Cserkészfiúk Szövetségének 1948-as beolvasztását az úttörőmozgalomba. A szocializmus alatt az iskolás gyermekek túlnyomó többsége a tagja volt ennek a szervezetnek, amelyben a kommunista ideológiai nevelés döntő szerepet játszott, de emellett a serdülő sport, és a gyerekközművelődés (pl. gyermekszínjátszó fesztiválok), valamint a technikai nevelés bázisa volt. A cserkészmozgalomból sok motívumot felhasználtak (őrs, raj, csapat, egyenruha, táborozások, próbák stb.), de az úttörőmozgalmat az új politikai berendezkedés céljaira, a kommunista ideológia terjesztésére használták fel. Az úttörőmozgalom deklarált célja sokáig az volt, hogy tagjait „a haza és a párt iránti szeretetre és hűségre, proletár nemzetköziségre” nevelje. Sajátos, hogy 1986-ban az MSZMP vezetése kérte, hogy az alapszabályból töröljék: a „Párt gyermekszervezete” toposzt. Normái az 1848-as hagyományokat idéző 12 pontban jelentek meg, mely értéklista többször érzékenyen változott követve a mozgalom mainstreamjének mozgását.  A Pajtás a 10-14 évesek lapja először 1946. december 20-án jelent meg. (WIKIPÉDIA) A fehér alapszínű kártya felirata piros betűkkel: Kisdobos, a gyermekújság neve. A kártyát egy hintalovon űlő és doboló bohóc rajza tölti ki. A kép jelzetlen.

Szerencsés új esztendőt kíván az OTP Totó-Lottó Bizományosa kártyanaptár 1978

Szerencsés új esztendőt kíván az OTP Totó-Lottó Bizományosa kártyanaptár 1978 Megvette már az ehetit? 1949-ben alapították az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot, amely átalakult a ma is működő OTP Bankká. A szervezett magyar szerencsejáték születésnapja október 19-e. 1947-ben ugyanis ezen a napon indult a Totó játék árusítása - az angol Góltotó mintájára -, azzal a céllal, hogy a magyar csapat kijuthasson az 1948-as londoni olimpiára. Az Ötöslottó első sorsolását 1957. március 7-én tartották. A Szerencsejáték Zrt.[2]100%-os állami tulajdonban lévő, budapesti központtal működő gazdasági társaság. A vállalat Magyarország egész területén kizárólagos joggal forgalmaz sorsolásos játékokat (Ötöslottó, Hatoslottó, Skandináv lottó, Eurojackpot, Joker, Kenó, Luxor, Puttó), sorsjegyeket és totalizatőri fogadást (Totó, Góltotó), továbbá engedéllyel rendelkezik a bukmékeri típusú sportfogadás (Tippmix), valamint távszerencsejáték (Tippmixpro) szervezésére is. A fehérkeretes, sárga alapszínű kártya zöld felirata: SZERENCSÉS ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁN AZ OTP TOTÓ-LOTTÓ BIZOMÁNYOSA. Felette egy szintén zöld TOTO feliratú focilabda mint fej és egy kisfiú feje jelenik meg, 13+1 feliratú és lóherét ábrázoló kendőkkel integetnek.

Eredményekben gazdag boldog új évet kíván a Vetőmag kártyanaptár 1978

Eredményekben gazdag boldog új évet kíván a Vetőmag kártyanaptár 1978 A fehér alapszínű kártya felső részén színes fotón egy vázában tarka virágcsokor látható. A fotó alatt felirat: EREDMÉNYEKBEN GAZDAG, BOLDOG ÚJ ÉVET kíván a VETŐMAG. A kártya ábrájából nem derül ki, hogy mely cég és mikor küldi a reklámot. A kép jelzetlen.

Márka üdítőital kártyanaptár 1978

Márka üdítőital kártyanaptár 1978 Borgazdasági Vállalatok Trösztje  A feltalálók receptúrája alapján az első szőlő ízű szomjoltó 1973-ban készült el, amelyet a Délalföldi Pincegazdaságban palackoztak. A következő években az ország több pincegazdaságában is megkezdődött a különféle ízű Márka üdítők gyártása. A Márka az egyik legrégebbi magyar üdítő, igazi magyar szabadalom. A keret nélküli fénykép előterében szölőindák között egy üveg MÁRKA üdítőital, mellette szintén MÁRKA feliratos, az űdítővel megtöltött pohár áll. A képen nem tüntetik fel sem s hirdető nevét, címét sem a hirdetés célját. A kép jelzetlen.

Népművelési és Propaganda Iroda kártyanaptár 1978

Népművelési és Propaganda Iroda kártyanaptár 1978 A Budapest XIII. kerület Kartács utca 24-26 cím alatt egy hatalmas, többemeletes, új építésű lakóház található. 1954-ben a Népművelési Minisztérium felügyelete alatt megalakult a különböző kiadók, pl. Népművelési és Propaganda Iroda. A fehér alapszínű kártyán a kiadás éve jelenik meg: szürke színnel az 1 szám, sárgával a 9, kékkel a 7, pinkkel a 8, tehát 1978. A nyolcas szám alsó körében látszik a kiadó emblémája: fekete, könyv alakú keretben szintén fekete, stilizált NPI betűk. A bal oldalon a kiadó teljes neve és elérhetősége szerepel: NÉPMŰVELÉSI PROPAGANDA IRODA Budapest VII., Gorkij fasor 45. Nyomda XIII., Kartács u. 24-26. A kép jelzetlen.

A Népszabadság rávilágít kártyanaptár 1978

A Népszabadság rávilágít kártyanaptár 1978 A Népszabadság első évfolyamának 1. száma az MSZMP kiadásában, a korábbi Szabad Nép utódaként jelent meg 1956. november 2-án. A Magyar Szocialista Párthoz (MSZP) kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a pártnak a lapban. A lapot ekkor a Mediaworks Hungary Zrt. vásárolta meg. 2016. október 8-án a kiadó bejelentette, hogy felfüggeszti a lap kiadását. Az utolsó kiadott szám a LXXIV. évfolyam 237. száma volt. December 12-én a kiadó tulajdonosa hivatalosan is közölte, hogy megszüntetik a lapot, mert nem látják sem racionális lehetőségét, sem gazdasági megalapozottságát a Népszabadság újraindításának. - (Wikipedia 21.06.2017) A fehér alapszínű kártya felsőrészén az újság jelmondata olvasható: A NÁPSZABADSÁG RÁVILÁGÍT. Alatta két vonallal átfűzötten, fekete-szürkén jelenik meg egymás alatt Magyarország négy térképe. A kép jelzetlen.

[Rekord frissítve: ]