Kártyanaptár 4 _1970-1979

Magyar Posta kártyanaptár 1978 postai díjtáblázat Magyarországon az irányítószám egy négyjegyű szám, amit 1973. január 1-jén vezettek be. A bevezetést a növekvő forgalom és a technika fejlődése indokolta. Az akkori szakemberek azért döntöttek a négy számjegy mellett, mert a világon addig ez volt a leggyakoribb. Az irányítószámok bevezetését nagyszabású kampány előzte meg, amelyben megtanították a lakosságot a kódszámok használatára. A kampány népszerű főszereplője Siménfalvy Sándor színművész volt, aki postásként naponta bejelentkezett a televízió képernyőjén, és figyelmeztette a nézőket: ne felejtsék el a borítékra felírni az irányítószámot. Újságokban is ismertették az irányítószámok rendszerét és bélyegen is megjelent. A sárga alapszínű kártyán fekete betűs táblázaton ismerteti a Posta az 1976--ban érvényes POSTAI DÍJAK-at. A jobb alsó részen jelenik meg a Posta emblémája: fekete postakürt, alatta MAGYAR POSTA felirattal. A kép jelzetlen.

Egész évben utazzon velünk Cooptourist Szövetkezeti Utazási Iroda kártyanaptár 1978 Kellemes utazást kíván a Cooptorist. 34 éves múlt után fejezheti be működését a Cooptourist Idegenforgalmi Rt., az országszerte 13 irodát működtető társaság október 22-től felfüggesztette utazásszervező- és közvetítő tevékenységét. 1997-ben még 2 milliárdos árbevételről, 1996-ban pedig 3,5 milliárdosról adtak számot, ezzel az árbevétellel, valamint a 65 ezer, zömében német beutazó cooptouristos turistával a cég a legnagyobb forgalmú magyarországi irodának számított. Mi több: az Expresszt, az IBUSZ-t és a West Travelt megelőzve - azokkal együtt - helyet kapott az FVW német idegenforgalmi szaklap kétszázas európai toplistáján. A hivatalos cégnyilvántartásban fellelhető információk szerint a Hotel Rege tulajdonosa az FLM-Contra Kft., amelyben a Cooptourist már csak közvetve érdekelt.  A fehér keretes kártyán egy bajszos, pörge kalapos, fekete mellényes, fehér gatyás, fekete csizmás "magyaros" férfi jobb kezével böröndöt cipel, baljával fehér kendővel integetve hatalmas léptekkel rohan a Föld körül. Kiindulópontja a sárga földrészeken pirossal jelölt Magyarország. A kék égen jelenik meg a COOPTOURIST BUDAPEST kerek emblémája. A figura talpa alatt fekete betűkkel: EGÉSZ ÉVBEN UTAZZON VELÜNK, SZÖVETKEZETI UTAZÁSI IRODA A kép jelzetlen.

Győr Sopron Megyei Idegenforgalmi Hivatal kártyanaptár 1978 Győr-Moson-Sopron megye a magyarországi turisztikai régiók közül a Nyugat-Dunántúl régióba tartozik, fő turisztikai vonzerejét a számtalan értékes műemlék, Győr és Sopron város történelmi hangulatú belvárosa, a megyei kisvárosok és falvak barokk templomai, kastélyai, valamint a nagy hagyományú borkultúra jelenti. Sokan keresik fel a gyakran csak „Magyar Versailles”-ként becézett fertődi Esterházy-kastélyt és a magyarság egyik nemzeti zarándokhelyének számító nagycenki Széchenyi-kastélyt. Különleges értéket képvisel a Pannonhalmi Bencés Főapátság és a Fertő-táj, amelyek szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján. A megyében számos védett természeti érték is található. Van, amelyik nagyobb összefüggő területet alkot. Ilyen a Fertő vagy a Hanság, és a térség hajdani természetes állapotát őrző további természetvédelmi területek, például a Szigetköz erdei és nádasai. A megyének számos olyan természeti értéke is van, amely emberi kéz munkája, mint a kastélyparkok vagy arborétumok. Vannak, amelyek várostól távol találhatók, és van olyan, amelyet körülölel egy település. Győr-Moson-Sopron megye turisztikai vonzerejéhez hozzájárul az itt élők leleménye és szorgalma. (WIKIPÉDIA) A fehér alapszínű kártya felső részén egy fehér korongban a tájék védett növénye, a ciklámen, körülötte a kártyát kiadó cég neve: GYŐR-SOPRON MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATAL és annak alapítási éve, 1920 látható. Az embléma alatt a központi kirendeltség neve kiemelten, majd továbbbi hét kirendeltség elérhetősége olvasható. A kép jelzetlen.

Hajdú-Bihari Napló Olvassa mindennap! kártyanaptár 1978 Első száma, akkor még Néplap néven 1944-ben jelent meg. Az indító ok részben a második világháború, részben pedig a friss információk iránti igény. A Hajdú-bihari Napló a szocializmus évtizedei alatt - csakúgy, mint a többi megyei napilap - a párt, vagyis az MSZMP lapja volt, tehát kiadóként a párt felügyelte. A Hajdú-bihari Napló a Russmedia Kft. által kiadott, naponta megjelenő, független megyei hírlap. Az újság utcai árusítás, online, illetve előfizetés útján jut el az olvasókhoz. Körülbelül 179 000 olvasója van a lapnak, ennek a 95%-a előfizető. (WIKIPÉDIA) A fehér keretes, kék alapszínű kártya bal felső részén az újság neve olvasható fekete, ill. fehér betűkkel: HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ. Tőle jobbra egy fényképen szökőkutas medence mögötti épület fotója látszik. Az alsó fekete csíkban az ajánlás: OLVASSA MINDENNAP! A jelzetlen.

Szovjet villamos mozdony kártyanaptár 1978 A CSSZ4 (cirill betűkkel: ЧС4 – Чехословацкий, тип 4, magyar átírásban: Csehoszlovackij, tyip 4, magyarul: csehszlovák 4-es típus) csehszlovák gyártmányú fővonali, hattengelyes, váltakozó áramú villamosmozdony, melyet a Škoda Művek gyártott 1963–1972 között a Szovjet Vasutak részére. Tervezését 1962-ben kezdték a plzeňi Škoda Műveknél a Szovjet Vasutak igényei alapján. Az első, S 699.001 jelzésű prototípust 1963-ban készítették el a Škodánál, amely a későbbi sorozatgyártású változat alapja lett. Az első CSSZ4 mozdonyt 1965-ben szállították a Szovjetunióba, mellyel próbafutásokat végeztek. Ezek eredményeit figyelembe véve több módosítást végeztek a mozdonyon, többek között módosították a futóművet. A forgalomba állított mozdonyok a Szovjetunió európai részén (Rosztov, Brjanszk, Kijev, Szaratov) üzemeltek. Gyári típusjelzése 52E. 1973-tól már csak a modernizált, CSSZ4T jelű változatát gyártották. Ez látható a képen. A megmaradt példányok napjainkban elsősorban Oroszországban, Fehéroroszországban és Ukrajnában üzemelnek. A zöld keretes kártya fotóján egy piros elektromos mozdony húzza a szintén piros vagonokat egy sínpáron. Az előtérben a töltés kövei és beton talpak, a háttérben sűrű zöld növényzet látszik. A zöld keret alsó részén a gyártó cég emblémája és egy orosz felirat látszik. A kép jelzetlen.

Boldog új évet kíván a Kőbányai Sörgyár kártyanaptár 1978 A Kőbányai sör a magyar sörpiac egyik legismertebb márkája. 1948 óta gyártják. Európaszerte szokás volt, hogy a gyárak városukról nevezik el „alapsörüket". Így kapta a Kőbányai Sörgyár „alapsöre" a Kőbányai Világos nevet. A Kőbányai Sörgyárat 1993-ban megvásárolta a South African Breweries (Dél-Afrikai Sörgyár), mely 1997 óta Dreher Sörgyárak Zrt. néven működik.   1850-ben több serfőző család megalakítja a Kőbányai Serház Társaságot, 1854-ben megkezdi működését a Baber-Kluzelmann serfőzde, 1855-ben a Kőbányai Részvényes Serfőzőház alakult meg, 1862-ben kezdi meg termelését a Dréher Antal-féle kőbányai serház, 1867-ben az Első Magyar Részvényes Serfőző Társaság kezdi meg termelését itt, majd 1892-ben a Kőbányai Polgári Serfőzde Rt. Igazi áttörést az 1892-es filoxéra járvány miatt hosszabb időre kieső bortermelési okozta kedvező konjunktúra virágoztatta fel a kőbányai sörgyártást. Közben átalakult a gyártás folyamata is, és megindult a nagyipari termelés, az újabbnál újabb technológiák alkalmazásával. Sőt a hordóban tartott és szállított sörök forgalmazását felváltotta lassan a palackozott sörök farekeszeit szállító söröskocsik sokasága. Apróbb kiegészítő találmány volt a sörnyitó (1867 táján), amelyről ma kevesen tudják, hogy Sätzer József kőbányai sörgyáros és fejlesztőinek köszönhet a világ. 1898-ban a Király Serfőzde, majd a Budafokon 1879 óta működő Haggenmacher sörgyár nyitott telepet Kőbányán 1912-ben. A sörtermelés 1850-1918 között robbanás-szerű fejlődésen ment keresztül Kőbányán. Az első világháborúig az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág lett Magyarországon az élelmiszeriparon belül a kőbányai sörgyártás, amely idővel hat nagy vállaltra redukálódott, a különböző átalakulásokkal. A Dréher csak egy volt ezek között. A nagyvállalatok átlag 2 millió hektoliter sört állítottak elő évente gyáranként ekkoriban már.  Az ország piaci nagyságának csökkenése jelentősen átrendezte az erőviszonyokat a kőbányai sörgyártás terén is, az első világháború után. 1920-1930 között alapvetően három nagy cégre redukálódott le a sörgyártás, amely a második világháború után végképp megváltozott az államosításokkal, amikor is egyesítették egy szocialista nagyvállalattá a sörgyárakat. A szocialista korszak monopol központja lett kőbányai székhellyel, az Magyar Országos Söripari Vállalat, amelyhez számos vidéki sörgyárat is hozzárendeltek. (Wikipédia) A fehér keretes kártyán királykék színű háttér előtt egy söröshordóval és különböző figurákkal díszített, fémfedeles söröskupa látszik. A képen nem tüntetik fel sem a kártyát kiadó vállalat nevét, telephelyét, sem pedig a hírdetés célját. A kép jelzetlen.

Utasellátó Vállalat kártyanaptár 1978 Az Utasellátó Nemzeti Vállalat alapítólevelét 1948. november 20-án fogadták el, és november 24-én a vállalat hivatalosan megkezdte működését. Az utasellátás története azonban ennél sokkal régebbi múltra nyúlik vissza, egyidős magával a modern értelemben vett tömegközlekedéssel. Az Utasellátó szerepet játszott Magyarország óvatos nyitásában is a nyugat felé az 1960-as évek elejétől. A cég 1962-től a Budapest-Bécs között közlekedő nemzetközi szárnyashajó járaton szolgálta ki az utasokat. Az 1984-től már a Budapest-Passau útvonalon közlekedő nyugat-német Donauprinzessin (1983) luxus szállodahajón is a vállalat biztosította az ellátást. Nyaranta a Rákóczi (1964) és a Táncsics (1963) kirándulóhajók állandó bérlője volt az Utasellátó, amely a bécsi hajóállomás éttermét is működtethette. Az 1900-as évek második felében gyakorlatilag nyugdíjig tartó életformát jelentő utasellátózásból egész felszolgáló- és szakács korosztályok nőttek ki, amelyek a szakma mestereit adták az ifjaknak. Számos szakács és pincér ifjú több évtizedes munka után igazgatói beosztásból ment nyugdíjba. Az Utasellátó nagyon ismert és elismert márkának számított. A kártya fotóján az előtérben két, utazáshoz lezseren öltözött manöken az Utasellátótól vásárolt szörpöt, brióst és csokoládét tart kezében. A háttérben az autómata sor előtt egy férfi fog a gépből vásárolt , feltehetően szintén üditőitallal telt műanyag poharat. A kép alsó részén jelenik meg a cég emblémája: fehér alapon fekete keretes szárnyban szintén fekete betűkkel: UTASELLÁTÓ. Alatta fehér betűkkel: 30 ÉVE AZ UTAZÓKÖZÖNSÉG SZOLGÁLATÁBAN. A kép jelzetlen.

Kossuth Könyvkiadó kártyanaptár 1978 A mai Kossuth Kiadó jogelődjét 1944 novemberében a Magyar Kommunista Párt Szikra Könyvkiadó néven alapította Szegeden. A világháború után átvette Budapesten a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. és a Stádium Rt. nyomdáját, s 1945–1948 között a Szikra Irodalmi és Lapkiadó Vállalat Nyomdai Rt. néven működött. Az 1948-as államosítás nyomán külön váltak a nyomdák, a lap- és könyvkiadók, azok a rendszerváltásig (1989) külön működtek. (Wikipédia) A kártyán három, a könyvkiadó cég által megjelentetett könyv címlapja látható. A bal felső sarokban VLAGYIMIR ILJICS LENIN címmel és őt ábrázoló szoborral, jobb oldalon: A nemzetközi kommunista mozgalom dokumentumai 1945-1976, a bal alsó sarokban a Kézfogás címmel és egy, kézfogást nem ábrázoló szoborcsoport címlappal kiadott könyv, a jobb alsó sarokban egy vékony piros csíkkal keretezett négyzet közepén piros nyíl, felette 1978. A lap alján a cég neve szerepel: KOSSUTH KÖNYVKIADÓ. A kép jelzetlen. A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet Kíván a Fővárosi Háztartási és Illatszerbolt Kiskereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1978 1961-ben létrejött az Illatszer és Kozmetikai Vállalat, amelybe beolvasztották az Elida Szappangyárat és a BIP-et is. A létrehozott nagyvállalat a hajdani Baeder Rt. jogait is birtokolta, így 1981-ben felvehette Caola nevet. A vegyipari vállalat termékei közt volt például a Baba- és a Gabi termékcsalád, illetve licence alapján szintén itt gyártották a Nivea- és az Axe termékeket is. A fehér keretes kártya fotóján kék háttér előtt egy sárga műanyag vödörben különböző dobozos (TOMI, Biopon) és flakonos mosószerek és három színű lemosó lapka, a vödrön kívül két flakonos surolószer, műanyag kefe valamint négy, különböző permetezős tisztítószer látható. A kép alatti fekete betűs felirat a kártyát kiadó cég jókívánságát és nevét mutatja: BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN A FŐVÁROSI HÁZTARTÁSI ÉS ILLATSZERBOL KISKERESKEDELMI VÁLLALAT A kép jelzetlen.

25 éves a Szivárvány kártyanaptár 1978 A hét hat napján Szivárvány. Korszerűség, választék, garancia. A Sugár áruház megnyitásakor szinte minden akkori nagyobb hálózat képviseltette magát: volt benne Szivárvány és még sok más üzlet. (WIKIPÉDIA) A kártya felső részén fehér korongban a Szivárvány Áruház fekete betűs emblémája látszik, felirata: 25 ÉVES, alatta babérkoszorú. Körülötte sugár alakban a szivárvány színei jelennek meg. A sugárkoszorút lent fehér csík szakítja meg, benne feketebetűs felirat: A HÉT HAT NAPJÁN SZIVÁRVÁNY. A kép jelzetlen.

Népművelési és Propaganda Iroda kártyanaptár 1978 A Budapest XIII. kerület Kartács utca 24-26 cím alatt egy hatalmas, többemeletes, új építésű lakóház található. 1954-ben a Népművelési Minisztérium felügyelete alatt megalakult a különböző kiadók, pl. Népművelési és Propaganda Iroda. A fehér alapszínű kártyán a kiadás éve jelenik meg: szürke színnel az 1 szám, sárgával a 9, kékkel a 7, pinkkel a 8, tehát 1978. A nyolcas szám alsó körében látszik a kiadó emblémája: fekete, könyv alakú keretben szintén fekete, stilizált NPI betűk. A bal oldalon a kiadó teljes neve és elérhetősége szerepel: NÉPMŰVELÉSI PROPAGANDA IRODA Budapest VII., Gorkij fasor 45. Nyomda XIII., Kartács u. 24-26. A kép jelzetlen.

Elektronikus Mérőkészülékek Gyára kártyanaptár 1978 Budapest XVI. kerület Cziráky utca 26-32. Az egykori Elektronikus Mérőkészülékek Gyára telephelye, ahol ma sok kis- és középvállalkozás központja, raktára található. Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára alapításának közvetlen előzménye az 1940-es évek végén az akkori Orion Rádiógyárban kialakult helyzet volt. Az Orion műszerosztálya által gyártott szignálgenerátorok, oszcilloszkópok és impulzusgenerátorok igen jó szolgálatot tettek mind a hazai iparnak, mind exportviszonylatban. 1950-ben már sokkal több készüléket kellett volna szállítani, mint amennyit az Orion kis létszámú műszerosztálya szállítani tudott. 1950 tavaszán pár mérnök, technikus és munkás magára vállalta, hogy az Orionból kiválva a hazai műszeripar keretein belül megteremti a korszerű elektronikus készülékek sorozatgyártásának alapját. A Népgazdasági Tanács határozata alapján egy új gyárat kellett létesíteni 1950. július 1-jével. Az új gyár átmenetileg az újpesti Baeder-féle szappangyárban kapott helyet. Ugyanakkor az EMG-hez csatoltak még két kisebb üzemet, melyek híradástechnikai rezgő- és szűrőkristályokkal, továbbá különféle elektronikus mérő és orvosi készülékekkel bővítették a vállalat kezdeti szerény gyártmányválasztékát. Az 1950-es évek elején Magyarország és a Szovjetunió között létrejött kereskedelmi egyezmény olyan mennyiségű, és annyira sokféle termék szállítását vállalta, hogy az akkor már nyolc telephelyen működő vállalat keretei között ez már nem volt megoldható. Új, korszerű telephelyet kellett létesíteni, és Sashalmon 1952-ben megkezdődött az építkezés. (WIKIPÉDIA) A kártya közepén a cég emblémája látható: egy fekete hatszög keretben, amelynek fehér korong közepe van, az EMG betűk egy feltehetően alkatrész ábrázoló kép közepén. A kép jelzetlen.

Minden munkahelyen, minden dolgozónak CSÉB kártyanaptár 1978 kérjük forduljon hozzánk mindig bizalommal Állami Biztosító A CSÉB csoportos élet- és baleset biztosítási rendszer melynek bevezetésére a 60-as évek elején került sor. Egységes díj, munkahelyi díjfizetés (levonás) jellemzi. A Cséb abban nem változott az elmúlt évtizedek során, hogy az adott vállalat részéről történő csoportos élet- és balesetbiztosítás kötése gondoskodást jelent a munkavállaló felé. Ez a biztosítási módozat sok előnnyel járhat nem csak a cégeknek, de gyakran kötik ezt a módozatot sportegyesületek, klubok is tagjaik részére. A fehér alapszínű kártya fotóján hét, különböző foglalkozásra jellemző munkaruhát viselő ember áll, ennek magyarázatát az alatta levő felirat adja: MINDEN MUNKAHELYEN MINDEN DOLGOZÓNAK CSÉB. A kép jelzetlen.

Nem bánja meg, ha éttermünkben étkezik, szórakozik! Várjuk önt is! ÁFÉSZ Park Étterem Törökszentmiklós Kossuth tér kártyanaptár 1978 Az 1896-os agrárprogram tartalmazta a szövetkezetek támogatását, a helyi összefogás - a szövetkezeti eszme fejlesztését is. Ezt követően emelkedett törvényerőre 1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvénytervezet, majd ugyanebben az évben létrejött a termelő- értékesítő és fogyasztási szövetkezetek HANGYA központja is.Az ÁFÉSZ a rendszerváltás előtti Magyarországon elterjedt, elsősorban a vidéki boltokat üzemeltető szövetkezetek egységes neve, az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet rövidítése. Területileg és helyi szinten is több ÁFÉSZ működött, de például szövetkezetekbe tömörültek a fodrászok, cukrászok, cipészek stb. is. Az ÁFÉSZ-ek egy része szövetkezetként működik azóta is (pl. Gyöngyszöv ÁFÉSZ, Körmend és Vidéke ÁFÉSZ, Mór és Környéke ÁFÉSZ), több ÁFÉSZ a rendszerváltás után gazdasági társasággá változott. (Wikipédia) A fehér keretes kártyán négy, fehér abrosszal terített asztal fotója látszik, rajtuk porcelán tányérok, evőeszközök, sótartó, kenyérkosár, vázában virág, mellettük székek. A háttérben a kiszolgálópult presszógéppel, a falakon a kor divatjának megfelelő lambéria látható. A fénykép jobb oldalán vékony, fekete keretes betűkkel áll a hirdető cég jókívánsága: BUÉK. A kártyán nem szerepel a cég neve. emblémája, és elérhetősége sem. A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet Kíván a MÉH kártyanaptár 1978 Eredetileg a Tollkereskedelmi Vállalat melléktermék és hulladékgyűjtő főosztályaként működött 1950-ig, ebben az évben hozták létre a hulladékgyűjtéssel foglalkozó önálló MÉH-et. 1966-tól tíz tagvállalattal működött a MÉH Nyersanyag-hasznosító Tröszt, valójában tehát nem egy, hanem több MÉH vállalat is létezett. Az ország különböző nagyobb régióihoz igazítva hozták létre ezeket a tagvállalatokat. A nyolcvanas évek közepére hatra csökkent a tagvállalatok száma. A rendszerváltás idején kezdtek foglalkozni a privatizáció gondolatával az állami vagyon fölött akkoriban rendelkező Állami Vagyonügynökségen (ÁVÜ). 1993-ig nem történt meg a MÉH privatizációja, ám már megjelentek a magán hulladékgyűjtők, így a MÉH részesedése a hulladékpiac 40 százalékára zsugorodott és gazdálkodása veszteségessé vált. Végül 1993-ban privatizálták a vállalatcsoportot, melynek egyes cégei különböző vállalkozások kezébe kerültek. A vállalat privatizálását követően számos hulladékátvevő-hely megszűnt. A fehér keretes kártyán egy vidám, hulladékokból összeállított robotgép jellegű figura pihen különböző, színű, nyomottmintás textiliákon, hasán a MÉH vállalat piros emblémájával. A színes kép alatt a vállalat emblémája látszik: pink keretben MÉH felirat. A kép jelzetlen.

IBUSZ kártyanaptár 1978 75 éve az utazóközönség szolgálatában. Az IBUSZ egyik jogelődje, az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. 1902-ben alakult meg. Utazásszervezési területen ennek előfutáraként tekinthetünk a Magyar Királyi Államvasutak Menetjegyirodájának 1884-es megalakulására. Az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. 1926. december 11-én olvadt bele az Általános Beszerzési és Szállítási Rt.-be, létrehozva így az IBUSZ-t (Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Részvénytársaság). A Magyar Államvasutakkal 1926-ban kötött szerződése a következő 25 évre kizárólagos jogot biztosított a cégnek, hogy a pályaudvarokon kívül árusítsa a MÁV jegyeit és utazási igazolványait. a cég 1949-es államosítása után az IBUSZ egészen a hatvanas évekig turisztikai monopólium volt hazánkban. 1985-ben a vidéki irodákból területi igazgatóságokat alakítottak (a budapestivel összesen hatot). Pár évvel később részvények kibocsátásáról döntött a vezetőség, és elkezdődött a vállalat 1992-ig tartó privatizációja. 1989-ben az IBUSZ az első privatizált vállalatok közé tartozott, 1990-ben pedig az akkor nyíló Budapesti Értéktőzsdén az IBUSZ volt az első részvény. A privatizáció végeredményeképpen a többségi tulajdonos az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank lett. (WIKIPÉDIA) A fehér keretes kártyán kék színű glóbuszt lila szirmok, mint virágot ölelnek körül, zöld szára és levelei előtt sárga-barna pillangó hátán jelenik meg a fehér ibusz cégnév. A kép jelzetlen.

ÁFÉSZ Iparcikk kártyanaptár 1978 Az 1896-os agrárprogram tartalmazta a szövetkezetek támogatását, a helyi összefogás - a szövetkezeti eszme fejlesztését is. Ezt követően emelkedett törvényerőre 1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvénytervezet, majd ugyanebben az évben létrejött a termelő- értékesítő és fogyasztási szövetkezetek HANGYA központja is. Az ÁFÉSZ a rendszerváltás előtti Magyarországon elterjedt, elsősorban a vidéki boltokat üzemeltető szövetkezetek egységes neve, az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet rövidítése. Területileg és helyi szinten is több ÁFÉSZ működött, de például szövetkezetekbe tömörültek a fodrászok, cukrászok, cipészek stb. is. Az ÁFÉSZ-ek egy része szövetkezetként működik azóta is. (WIKIPÉDIA) A fehérkeretes kép fotóján egy fiatal, kék mini kötényruhás, kockás blúzos nő és egy szintén fiatal, kék pulóveres, fekete inges fiú áll két motorkerékpár előtt. A háttérben további kerékpárok állnak. A képen nem jelenik meg sem a kártyát kiadó cég neve, emblémája, célja, sem elérhetősége. A kép jelzetlen.

ÁFÉSZ Park Étterem Törökszentmiklós Kossuth tér kártyanaptár 1978 Nem bánja meg, ha éttermünkben étkezik, szórakozik! Várjuk önt is! Az 1896-os agrárprogram tartalmazta a szövetkezetek támogatását, a helyi összefogás - a szövetkezeti eszme fejlesztését is. Ezt követően emelkedett törvényerőre 1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvénytervezet, majd ugyanebben az évben létrejött a termelő- értékesítő és fogyasztási szövetkezetek HANGYA központja is.Az ÁFÉSZ a rendszerváltás előtti Magyarországon elterjedt, elsősorban a vidéki boltokat üzemeltető szövetkezetek egységes neve, az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet rövidítése. Területileg és helyi szinten is több ÁFÉSZ működött, de például szövetkezetekbe tömörültek a fodrászok, cukrászok, cipészek stb. is. Az ÁFÉSZ-ek egy része szövetkezetként működik azóta is (pl. Gyöngyszöv ÁFÉSZ, Körmend és Vidéke ÁFÉSZ, Mór és Környéke ÁFÉSZ), több ÁFÉSZ a rendszerváltás után gazdasági társasággá változott. (Wikipédia) A fehér keretes kártyán négy, fehér abrosszal terített asztal fotója látszik, rajtuk porcelán tányérok, evőeszközök, sótartó, kenyérkosár, vázában virág, mellettük székek. A háttérben a kiszolgálópult presszógéppel, a falakon a kor divatjának megfelelő lambéria látható. A fénykép jobb oldalán vékony, fekete keretes betűkkel áll a hirdető cég jókívánsága: BUÉK. A kártyán nem szerepel a cég neve. emblémája, és elérhetősége sem. A kép jelzetlen.

Egész évben várja Önt a Fővárosi Nagycirkusz kártyanaptár 1978 Komlós Sándor Jászai Mari-díjas állatidomár és akrobata Wulff Ede német–holland cirkuszigazgató 1889. június 27-én nyitotta meg a Városligetben világvárosi műsorral az általa építtetett vasvázas hullámbádogból készült cirkuszépületet. Ennek az épületnek a méretei a jelenlegi Fővárosi Nagycirkuszéval megegyeztek, ám befogadóképessége 2290 fő volt. 1895-ben a Városi Cirkusz bérletét az Állatkert vezetőinek adta át. A főváros 1935-ben újfent pályázatot írt ki a cirkusz bérlésére, Fényes György nyerte meg. Ő szervezte meg az 1936. júliusi bemutatót. Számos kiváló és világhírű artista volt tagja a Fényes Fővárosi Nagycirkusz csapatának, mint például Eötvös Gábor, későbbi Jászai-díjas zenebohóc. Az ő művészetét Charlie Chaplin is elismeréssel méltatta. Az utolsó Fényes-év 1943 volt, 1944-ben ugyanis a fokozódó bombázások miatt a főváros már megtagadta a játékengedély kiadását. 1945 júliusában kezdte meg újbóli működését a Fővárosi Nagycirkusz. 1950-ben alakult meg a későbbi Állami Artistaképző Iskola. 1954-ben alakult meg az Országos Cirkusz Vállalat (később Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat), vagyis a mai Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft., melynek része a Fővárosi Nagycirkusz. A közönség 1955 nyarán ismerhette meg az új, érettségizett artistákat. Az 1950-es évek során a cirkuszt államosították. 1966. március 15-ién tudósítottak a régi cirkuszépület bontásának megkezdéséről Az újbóli megnyitásra 1971. január 14-én került sor. (Wikipédia) A fehér keretes kártya fotójának cirkuszi porondján Komlós Sándor artista a vállán tartj egy oroszlánt és azon ülő feleségét. A ketrec rácsai mellett további két oroszlán pihen emelvényeken. A kép jelzetlen.

Centrum Áruházak kártyanaptár 1978 33 áruházunk 8000 dolgozójának célja, hogy ön elégedett legyen. A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték, 2005-ben megszünt. (Wikipédia) A fehér keretes kárty fotóján egy szőke, kék fürdőruhás manöken csípőre tett kézzel áll lábujjhegyen egy uszoda medencéje mentén egy trambulinon. A kártyán nem jelenik meg sem a kiadó cég neve, elérhetősége, sem a kiadás célja. A kép jelzetlen.

Jó egészséget kíván egész évre Makk Marci kártyanaptár 1978 Foky Ottó rendező találta ki a Makk Marci mesefigurát egészségügyi felvilágosító céllal. Rendkívül népszerű volt rajzfilm is készült róla. A kék alapszínű kártya felső részén fehér felirat: Jó egészséget kíván egész évre, alatta egy vékony, fekete keretes fehér korongban jelenik meg a makkot ábrázoló rajzfigura, és neve: makk marci. A kártyán nem jelezték a kiadó nevét, elérhetőségét. A kép jelzetlen.

Hotel Ifjúság Budapest II. kerület Zivatar utca 1. Tervező: Csángó András Építés éve:1964 A szálló Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda egységeként épült a budai hegyvidék egyik szép kilátású, délkeleti lejtőjén. a Rózsadombon. Magasabb lakószintjeiről teljes körpanoráma nyílik a városra és a Dunapartra. "A tervezők 100 munkanap alatt tervezték az épületet, melynek szerkezeti és helyiségszervezése szigorú és következetes. A homlokzat mintázata nagyvonalú, egyszerű. Mindez robosztusságot árul el, ami Csángó építész alkotótermészetének is jellegzetessége. Véleményünk szerint ez a magatartás hasznos. Ellensúlyozza bonyolult tervezési gyakorlatunkból és boncoló előbírálatokkal megzavart ügyvitelünkből a gyakran tapasztalható építészi bizonytalanságokat. Friss levegőt hoz és fejlesztő hatású áramlást indít, melyre igen nagy szükség van." Dr. Kiss Tibor Az alápincézett, alagsor, fszt.+4 emeletes szállodaépület földszintjét, illetve alagsorát a közösségi és a szolgálati helyiségek, az I-III. emelet a szállodai szobák, a IV. emeletet részben szállodai szobák, részben szép kilátású étterem foglalja el. A középfolyosóról nyíló szállodai szobákat 2-4 ágyas berendezéssel változtathatóan alakították ki, az épület 102 vendégszobájában 400 ágy fér el. A teherhordó monolit vb. szerkezet mindkét homlokzaton emeletenként konzolosan kinyúlik. F: architecahungarica.hu Ma az Európa Tanács Budapesti Európai Ifjúsági Központja (BEIK) külsőleg teljesen át van építve. Az eredeti funkciója viszont megmaradt konferencia termekkel, étteremmel és szálláslehetőséggel 140 személyre. Az épület egy részét azóta elbontották, a maradékból luxuslakásokat alakítottak ki. egykor.hu A fehér keretes, kék alapszínű kártyán egy fekete mellényes, fehér inges fiú jobbjával kapaszkodik az őt szállító hőlégballon kosarának kötélzetébe, baljában fehér kendővel integet. A ballon egy földgömb alsó részét mutatja, a mustárszínű, hajó alakú kosáron jelenik meg az EXPRESS utazási iroda szintén földgömböt és rajta repülőgépet jelképező emblémája. A kép jelzetlen.

Pajtás, minden Csütörtökön kártyanaptár 1978 A Magyar Úttörők Szövetsége, „a gyermekek önkéntes tömegszervezeti tömörülése” a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség ernyője alatt alakult meg 1945-ben. 1946 és 1948 között a kommunisták nagy számban beépültek a cserkészek közé, előkészítve azok demokratikus jogutódának, a fasizmussal való kollaboráció vádjától mentes, Karácsony Sándor elnökölte Magyar Cserkészfiúk Szövetségének 1948-as beolvasztását az úttörőmozgalomba. A szocializmus alatt az iskolás gyermekek túlnyomó többsége a tagja volt ennek a szervezetnek, amelyben a kommunista ideológiai nevelés döntő szerepet játszott, de emellett a serdülő sport, és a gyerekközművelődés (pl. gyermekszínjátszó fesztiválok), valamint a technikai nevelés bázisa volt. A cserkészmozgalomból sok motívumot felhasználtak (őrs, raj, csapat, egyenruha, táborozások, próbák stb.), de az úttörőmozgalmat az új politikai berendezkedés céljaira, a kommunista ideológia terjesztésére használták fel. Az úttörőmozgalom deklarált célja sokáig az volt, hogy tagjait „a haza és a párt iránti szeretetre és hűségre, proletár nemzetköziségre” nevelje. Sajátos, hogy 1986-ban az MSZMP vezetése kérte, hogy az alapszabályból töröljék: a „Párt gyermekszervezete” toposzt. Normái az 1848-as hagyományokat idéző 12 pontban jelentek meg, mely értéklista többször érzékenyen változott követve a mozgalom mainstreamjének mozgását.  A Pajtás a 10-14 évesek lapja először 1946. december 20-án jelent meg. A Hüvelyk Matyi 1949-es megszűnése után igény volt arra, hogy a 6-12 éveseknek is legyen önálló gyermeklapjuk. Először 1952-ben jelent meg a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) Központi Vezetőségének folyóirataként. 1956 november és 1957 február között kényszerű szünetet tartott. 1957 februárjában Kisdobos Gyermekújság címmel alakult újjá, majd 1957 szeptemberétől vette fel végleges nevét: Kisdobos, a Magyar Úttörők Szövetsége gyermeklapja. (WIKIPÉDIA) A fehér keretes kártya rajzán egy piros, lila, sárga vagonokból álló játékvonat gurul hegyen-völgyön át. Mozdonya füstkarikáiból alakul ki az újság neve: Pajtás. A hegyet zöld Pajtás újságok képezik, fölötte a kék ég. A kép jelzetlen.

Juhász Jácint kártyanaptár 1978 Juhász Jácint (Mogyoród, 1943. május 13. – Budapest, 1999. január 9.) Jászai Mari-díjas magyar színész. 1965-ben szerezte diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a veszprémi Petőfi Színház társulatának tagja lett. 1967-ben csatlakozott a Madách Színház társulatához. Jászai Mari-díjas (1984). Színházi szereplésein kívül számos tévéfilmben is szerepelt, elsőként a Tenkes kapitányában 1963-ban. Utolsó filmszerepe Mr. Hackl volt A napfény íze című filmben, 1998-ban. 1999. január 9-én hosszan tartó súlyos betegségben, Budapesten hunyt el. MOKÉP Moziüzemi Vállalat A fehér keretes kártya fotóján a zöld inget viselő ismert színész arcképe látszik. A fénykép alatt fekete betűkkel olvasható neve és négy filmjének címe: JUHÁSZ JÁCINT Ballagó idő, Két pont között a legrövidebb görbe, K.O. Nyolcvan huszár. A kép jelzetlen.