Kártyanaptár 4 _1970-1979

Boldog Új Évet Kíván a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége kártyanaptár 1970 A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége (MABÉOSZ) 1952-ben alakult a jelenlegi formájában és néven. A szocializmus éveiben ez a társadalmi szervezet hangolta össze az akkor legnépszerűbb hobbinak tartott bélyeggyűjtő tevékenységet. Az 1970-es években 250000 fős tagsága volt és szinte minden iskolában, gyárban, munkahelyen működött. Újságot adott ki, kiállításokat, klubokat csereprogramokat és előadásokat tartottak. A gyerekek számára az iskolákban rendszeresen tartottak bélyeg szakköröket is. az igényeket pedig nemcsak a posta elégítette ki, hanem a kimondottan gyűjtőkre specializálódott állami cég, a Magyar Filatéliai Vállalat is, és jó néhány maszek kereskedő. A mai napig működik bár sajnos már csak nagyon alacsony és időskorú tagsággal. Az udvarlásnak ezen kedves formáját: "Gyere, szivi, megmutatom a bélyeggyűjteményemet!" ma már nem sokan veszik komolyan. De a bélyeggyűjtést sem. Mai központ: Budapest VI. kerület Vörösmarty utca 65. A kártyanaptáron látható cím: Budapest VI. kerület Népköztársaság útja 3. A mai Andrássy út 3. az egykori Postamúzeum épülete. A kép jelzetlen.

Tengerentúli exportnál legelőnyösebb a transzkonténer. Olcsóbb hajózás, sérülésmentes átrakás. Megfelelő csomagolással védje áruit a fagykártól. Megfelelő csomagolással a fagykár elkerülhető. 1867-ben, a kiegyezés évében felhatalmazást kapott a magyar kormány az Országgyűléstől államkölcsön felvételére. Gróf hídvégi Mikó Imre, a MÁV-ot megalapító miniszter A vasút- és csatornaépítésekre felvett államkölcsön egy részéből a kormány 1868. július 1-jén felvásárolta a csődbe ment Magyar Északi Vasutat, amely a Pest–Salgótarján vonalat kezelte. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1869-ben elrendelte, hogy az államkincstár kezelésébe vett vasút és a közeljövőben megnyíló Zákány–Zágráb vonal neve együtt Magyar Királyi Államvasutak legyen – így alakult meg a mai MÁV jogelődje. Ettől az évtől kezdve az állami szerepvállalás erősödött, a nehéz anyagi helyzetbe kerülő magánvasutakat az állam kisegítette vagy kivásárolta. Vonalaikat és járműveiket a Magyar Királyi Államvasutak vette át, így a hálózat fejlődése töretlen volt. 1949. március 15-én a MÁV formálisan is a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, vagyis az állam része lett, és így is működött a rendszerváltozásig. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1993. június 30-án létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot (MÁV Rt.), a Magyar Állam 100 százalékos tulajdoni hányadával, határozatlan időtartamra. 2005. szeptember 1-jén a társaság zártkörű részvénytársasággá (MÁV Zrt.) alakult, alapítói jogai a gazdasági és közlekedési miniszterhez kerültek. (Wikipedia) A kártya fehér keretben türkisz alapon fehér betűkkela szállításhoz ad ajánlásokat: TENGERENTÚLI EXPORTNÁL legelőnyösebb a transzkonténer. Olcsóbb hajózás, sérülésmentes átrakás. Ezalatt a MÁV szárnyas logoját látjuk, alatta ismét felirat: Megfelelő téli csomagolással védje áruit a fagykártól. Majd a tanácsadás megismételve: Megfelelő csomagolással a fagykár elkerülhető. A kártya jelzése: 69.6343. Mj.

A Fővárosi Cipőbolt szaküzletek 1970-es kártyanaptára. Fehér keretben, szürke alapon jelenítik meg a kártya felső harmadában a cég köralakú logoját, amelynek fekete felírata: FŐVÁROSI CIPŐBOLT, a gyűrün belül egy piros csizmáskandúr kínál vételre egy darab cipőt meghatározhatatlan nemü vásárlónak. Alatta fekete felirat: SZAKÜZLETEK, majd pirossal: NAGYOBB VÁLASZTÉK. Thomas Bata az 1930-as években kívánt cipőgyárat létesíteni valahol Magyarországon. A helyszínt illetően a választása Martfűre esett, ahol vízi, közúti és vasúti csomópont található. A gyár területét 1939-ben vásárolta meg. A vállalat elődje Cikta Rt. néven kezdte a termelést, 1942-ben. A második világháború éveiben sok változás történt a vezetésben, melyek a termelést nem befolyásolták. A háborút követően a gyárnak nagy veszteségei voltak, gumitalpú cipők helyett fatalpúakat gyártottak. 1949 augusztusában az államosított Cikta Rt.-t Tisza Cipőgyár Nemzeti Vállalatra nevezték át. Az 1950-60-as években a gyár főleg a magyarországi kereslet kielégítésére termelt, export csak a szocialista országokba történt. A Fővárosi Cipőboltokban is főleg Tisza cipőket lehetett vásárolni. Sok derültséget okozott a cég reklámszlogenje: Cipőt a cipőboltból. Ugyanis másutt nem lehetett venni. A kép jelzetlen.

A jéghideg Coca-Cola az igazi kártyanaptár 1970 Palackozza és forgalomba hozza a Magyar Likőripari Vállalat A Zwack márka megalapítása Zwack József nevéhez fűződik, aki 1840-ben (más források szerint 1847-ben) nyitotta meg Pesten, a Marokkó-udvarban (a mai Erzsébet téren) likőrgyárát, a szeszfőzési szabályok megváltoztatása miatti gazdasági lehetőségek kiaknázására. A termelés hamar felfutott és az 1855-ös Budapesti Országos Általános Kiállítás katalógusában már tisztes iparról, 22 munkás foglalkoztatásáról és 20-30 ezer forintnyi exportról számoltak be. Kicsit később a termékek jó minőségéről is visszajelzést kaphattak a fogyasztók: az 1880-85 között rendezett világkiállításokon két aranyérmet és több elismerő kitüntetést is nyertek a Zwack termékek. 1881-ben bejegyezték az első védjegyoltalom alá vett likőrjüket, a kor csodalova után nem kis marketingérzékkel elnevezett Kincsem likőrt. Két évvel később pedig szintén szabadalmi oltalom alá került az új Unicum keserűlikőrük. 1866-ban Zwack József testvére Maximilian betársult az üzletbe és a cég ettől kezdve Zwack József és Társa Likőr-, Rum-, és Eczetessentia Gyár néven működött tovább. 1892-ben a cég kinőve korábbi telephelyeit, a Duna partjára költözött, a termelésnek mai napig is otthont adó, korszerű Soroksári úti Zwack üzembe. A vállalat ekkor vette fel a Zwack J. és Tsai nevet, mivel az alapító Zwack József öccse Miksa és fia Lajos is társult az üzletbe. A századfordulóra a cég Európa-hírű likőrgyártó lett, tekintélyes üzletet bonyolított és a jó érzékű marketingmunka (lásd a gömbölyű üveget és a legendássá vált plakátot) az Unicumot a legismertebb, legnagyobb mennyiségben gyártott termékké tette. A fejlődés töretlen volt. 1914-ben már a harmadik Zwack generáció is belépett az üzletbe, Zwack Lajos legidősebb fia, Béla is üzlettárs lett, míg a kisebbik Zwack unoka, János 1926-ban csatlakozott a céghez. A cégalapító Zwack József 1915-ben hunyt el. A két háború között mintegy 220-féle italt állított elő az üzem, a Zwack márka szilárd lábakon álló, híres, jó minőségű termékcsaláddá vált. A fordulatot a II. világháború jelentette. A nélkülözések miatt visszaeső kereslet mellett egy 1944-es bombatámadás tett jóvátehetetlen károkat, az üzemet súlyos pusztítás érte. A termelés 1945-ben, a romos gyár két épen maradt helyiségében indult újra és megkezdődött az újjáépítés. 1948-ban az államosítás az időközben teljesen rendbe hozott Zwackot is érintette, tulajdonosaitól kárpótlás nélkül elvették a gyárat. Az államosítás után a gyár egy darabig önállóan működött, majd beolvasztották az 1961-ben létrejött Magyar Likőripari Vállalatba, amelynek egyik üzemegysége lett az ötből. A termékszerkezet teljesen átalakult, ám az Unicumot, vagy a St. Hubertust továbbra is gyártották. Az Amerikába, majd onnan Olaszországba emigrált Zwack család időközben érvényesítette a márkaoltalmat és az állami gyár Magyarországon kívül nem árulhatta a vezérterméket, a Zwack Unicumot ilyen néven. A Zwack előnévtől megfosztott, hamis recept alapján gyártott Unicum keserűlikőrt is csak a belpiacon értékesítették, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben a Zwack márka Magyarországon megszűnt létezni, a vezértermékei továbbvitték a belpiaci hagyományt. Kicsit később, 1981-ben az egykori Soroksári úti Zwack gyár kivált a Magyar Likőripari Vállalatból és megalakult az önálló Budapesti Likőripari Vállalat (BULIV). A méltán népszerű üdítővel hivatalosan 1967-ben találkozhattak először a fogyasztók, amikor bemutatta azt a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV). Az eseményen pillanatok alatt elkapkodtak minden egyes palack Coca-Colát, és a rajongóknak nem kellett sokat várniuk a kedvező bejelentésre, hiszen hamar ki is hirdette a Magyar Likőripari Vállalat, hogy a következő évben megkezdi az üdítőital palackozását. 1968-ban el is készült az első, hazánkban palackozott Coca-Cola, klasszikus kétdecis kontúrpalackban, mint a háború utáni Magyarország első hazánkban előállított amerikai terméke. (Wikipedia) Az 1970-es években már szinte természetes, hogy minden terméket szép nőkkel reklámoznak, függetlenül attól, hogy van-e köze a témához. A kártyán fehér keretben, szürke alapon csíkos ruhás szőke nő nem a balkezében tartott, reklámozni kívánt kólás üvegre néz, hanem a jobbjában levő felismerhetetlen tárgyra tekint. A bal felső sarokban a cég piros színű logoja, alsó részén pedig a fekete felirat látható: PALACKOZZA ÉS FORGALOMBA HOZZA A MAGYAR LIKÖRIPARI VÁLLALAT A kép jelzetlen.

20 éves az Óra és Ékszerkereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1970 Patinás név tűnik el a kiskereskedelmi piacról: az Orex Óra-Ékszer Kereskedőház Zrt.-nél május 30-én a végelszámolás mellett dönthet a cégvezetés – értesült a Nol. A végelszámolás június 30-án kezdődhet meg. Az Orexhez tartozó három cég közül a Zálog Zrt.-t a BÁV Aukciósház és Záloghitel Zrt. vásárolja meg, ám a kereskedőházat és a harmadik Orex-céget, az Orex Ingatlan Kft.-t a felvásárlás nem érinti. A magyar kiskereskedelmi piac egyik legrégebbi szereplője az Orex: 1950-ben alapították Óra és Ékszerkereskedelmi Vállalat néven. 2004 óta működik zrt.-ként. A végelszámolásra esélyes cégnél 112-en dolgoznak a lap nem hivatalos információi szerint. (hvg) A kártyán fekete alapon a felső harmadban egy óra szürke számlapját körbeveszi egy másik, stilizált számlap színes pöttyökkel. Lent fehér alapon a cég neve: ÓRA ÉS ÉKSZERKERESKEDELMI VÁLLALAT jelenik meg. A kép jelzetlen.

Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kártyanaptár 1970 A terménykereskedéssel foglalkozó Kohner bankház és a Magyar Általános Hitelbank magyar részről, valamint az Elberfelder Textilwerke és a lipcsei Kammgarnspinnerei Stöhr Co. részvénytársaságok német részről 1922-ben alapították meg a Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár Rt.-t, ezzel új iparágat honosítva meg Magyarországon, a különlegesen finom minőségű ún. fésült gyapjú előállítását. Budapesten a IX. kerületben a Soroksári úton szomszédos Fegyvergyártól megvett telken az I. világháború alatt épült, de már üzembe nem helyezett fegyvergyári épületeket 1922-23-ban alakították át textiltermelési célokra, Quittner Ervin tervei alapján. Az első főépületet a fonó-, a másodikat a mosó-, fésülő- és szövő-, végül pedig a harmadikat a kikészítő- és a festőüzem részére létesítették, valamint elkészült az energiát szolgáltató erőtelep kéményes nagycsarnoka. Az időközben szükségessé vált bővítésekre 1939-42-ben került sor, Györgyi Dénes tervezésével. A gyár épületeinek formavilága igen eltérő, de a Quittner-féle épületeknél azonos a magas, nagy szemű kavicsokkal fedett lábazat. Az 1929-es gazdasági világválsággal összefüggő szanálást követően a 1930-as években nagy fellendülést élt meg a gyár, fonaltermelése csaknem ötszörösére emelkedett, igaz a szövettermelés növekedése ettől elmaradt. Kiépült a gyár teljes vertikalitása, a gyapjúmosástól a textilkikészítésig minden munkafázist elvégezhetett. A Fésüsfonó 1944 december 23-ig üzemelt, ekkor már nagyrészt honvédségi megrendelésekre. A harcok során néhány találat érte, de jelentősen nem károsodott. A németek által elrendelt üzembénítás végrehajtásának köszönhetően elkerülhette a felrobbantást. A háborút követően a gyár az ország egyik legnagyobb gyapjúipari üzeme volt. Német tulajdonosi részesedése miatt 1946-ban a Szovjetunió tulajdonába került, egészen 1952-ig. Az 1960-as évek összevonásai keretében hozzárendelték a kistarcsai Fésüsfonó gyárat. A nagyvállalat a gyapjuipar fésülési kapacitásának 88 %-át, fésüsfonó kapacitásának 60 %-át képviselte. Az 1960-1970-es években a gyár fő terméke a Terlyster szövet lett, jelentős nemzetközi elismerés mellett. 1990-ben privatizálták, azonban a cég néhány év múlva felszámolásra került. Jelenleg az épületek többségében nagyszámú vállalkozás, cég rendezkedett be, kivéve az erőtelep nagy üzemcsarnokát, amely erre alkalmatlan volt, így romlása különösen nagyfokú. Vele szemben, a hajdani szövödei épület egy részében 2000-től működik a Bakelit Multi Art Center. A gyártól különállóan, a Szabadkai út túloldalán, még a szovjet birtoklás idején, 1950-ben épült fel a Kultúrháza. (egykor.hu) A kártya egyik oldalán két, fonalgombolyagot ábrázoló képen a felső felirata: ACRIL szintetikus kézikötőfonal mosható, alaktartó, vasalni nem kell!! Az alsóé: lan ACRIL szintetikus fésűsgyapju keverékü kézikötőfonal, az ACRIL minden előnyét megtartva nedvszívó, ideális. A másik oldalon fehér alapon mustárszínű és kék keretben felül a cég emblémája, alatta fekete keretben és fekete betűkkel neve is kiírva: HAZAI FÉSŰSFONÓ ÉS SZÖVŐGYÁR A kép jelzetlen.

Országos Takarékpénztár kártyanaptár 1970 1949-ben alapították az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot, amely átalakult a ma is működő OTP Bankká. A kártyán fehér keretben balközépen fehér alapon fekete betükkel jelenik meg az OTP logoja, körülötte sugár alakban, váltakozva lila és kék szinekkel osztják meg a képmezőt, közöttük feliratok: ÁRU ÉS ÉPÍTÉSI KÖLCSÖNÖK, TAKARÉKBETÉTKÖNYVEK, AUTÓNYEREMÉNYBETÉT, INGATLAN ÉRTÉKESÍTÉS, TOTO-LOTTO, IKKA, TAKARÉK, ISKOLA, VALUTA ÉS DEVIZA. A felsoroltak ma is ismert szolgáltatások, kivéve az IKKA-t. A szocialista időkben alig, vagy ritkán lehetett külföldre utazni, valutához jutni pedig még ritkábban és kis mennyiségben. Ha valakinek nyugaton élt rokona, küldhetett valutát, amit vagy utazáshoz lehetett felhasználni, vagy u.n. dolláros boltban másutt nem kapható árut vásárolni. A rokonság ezzel tudta segíteni az itthonélőket, akik sokszor mások rendelésére vásároltak, persze felárral. A kép jelzetlen.

BKV kártyanaptár 1970 1968-ban megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV). A budapesti közösségi közlekedés egyik legdinamikusabb szakasza indult meg az 1970-es évek elején. 1970-72-ben megtörtént a 2-es metró üzembe helyezése. 1973. januárjában a BKV irányítása alá került a metró üzemeltetési része. A kártya olív alapszínben egy oszlopot ábrázol, amelyre szokás szerint sok táblát szereltek. A legfelső tábla a BKV logoja a Főváros címerével, alatta balra kék autóbusz-, ettől jobbra piros villamosmegálló táblája, alattuk fehér körben 19-es szám jelzi talán az autóbusz számát, mellette piros keretben 70-szám utal valószínüleg a sebességkorlátozásra, amely sebesség a budapesti villamosoknál aligha képzelhető el. A kp jelzetlen.

Egész évben vásároljon a Zöldért boltjaiban 1970 A Zöldért vállalat boltjaiban élelmiszert, zölséget, gyümölcsöt lehet vásárolni, más zöldárut, pl. fát, virágot nem, bár ezt nem reklámozzák, 1970-ben nyilvánvaló volt. A kártyán fehér alapon zöld mezőben, a felső harmadban jelenik meg az ajánlás első két sora, lent pedig a harmadik: egész évben vásároljon a .............boltjaiban. Középen fehér mezőben pepita mintás Girardi kalapos és fekete csokornyakkendős, kacsintó férfi kerek feje mellett nagy, zöld Z betüben sárga ZÖLDÉRT felirat. Jelzett rajz, aláírás: MAYER/69, ami azt jelenti, hogy a kártya 1970-es elkészüléséhez egy évre volt szükség, esetleg idejében gondoskodtak rajzról. A kép jelzése: MAYER/69

Eredményekben gazdag új évet kíván a Vác és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1971 (A Vác és Környéke (1959-ig Népbolt Vállalat) Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat iratai 1952 — 1995) A vállalat elődje a III. Komárom-Esztergom Megyei Népbolt N. V., Esztergom. A Vác Városi Tanács a 18/1951. T. ü. sz. határozatával (1951. június 15.) állította fel a Népbolt Központot. A váci vállalat 1952. január 1. és 1959. december 31. között a Vác és Környéke Népbolt Vállalat, 1960. január 1. és 1994. február 3. között Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat néven működött. A végelszámolás 1994. február 3. és 1995. december 13. között zajlott le. A kártyán fehér alapon a vállalat piros logoja a váci kaput ábrázolja, alatta félkörívben a felirat: VÁCI ÉLELMISZER KISKER.V. Ettől jobbra nem a szokásos reklám, hanem jókívánság olvasható: Eredményekben gazdag új évet kíván a VÁC ÉS KÖRNYÉKE ÉLELMISZER KERESKEDELMI VÁLLALAT A bal alsó részen az engedélyszám: 15000.PV. 70-3107.

Boldog Új Évet Kívánunk Amfora-Üvért kártyanaptár 1971 Az Amfora-Üvért Kereskedelmi Vállalat a későbbi AMFORA Üveg-, Porcelán-, Kerámia-, Műanyag Kereskedelmi Vállalat elődje A kártya mutársárga alapszínű, rajta fehér keretes kék betűkkel: Boldog újévet kívánunk, alatta stilizált talpaspohár AMFORA-ÜVÉRT felirat. A kép nagy részét két tarkaruhás figura (nipp), tölti ki: egy kislány, akinek fejére teszi a kezét egy bohócruhás alak, reklámozva, hogy ilyen "díszeket" lehet boltjaikban vásárolni. A kép jelzetlen.

Boldog új évet kíván a Fővárosi Dohánybolt Vállalat kártyanaptár 1971 A kártyán pink alapon kék-fehér csíkos polót, kék nadrágot, fekete "Mici" sapkát viselő, a kor szokásos rajzain betörőre emlékeztető, cigarettázó férfi füstkarikájából egy hosszú hajú "bombázó" nő meztelen teste rajzolódik ki. Talán mint vágyálom? Köztük egy fekvő dohánylevélen a felírat: DOHÁNY BOLT. A dohányáruk hirdetését a cigarettázás visszaszorítása érdekében később megtiltották. A kép jelzetlen.

Dél-Zalai Áruház Nagykanizsa kártyanaptár 1971 A Nagykanizsa belvárosában álló, egykoron nagy forgalmú áruház 1970 körül épült. Stílusa megfelelt az 1960-as 1970-es évek funkcionalista, realista elveinek. Sokáig a Skála-Coop áruházi lánc tagja volt. A nyolcvanas években bővítették, az ezredforduló körül pedig mögéépítettek egy üzletházat, amivel összekapcsolták, az átjárónál az új épületbe egy mozgólépcsőt is építettek. A vastagabb fehér és vékony fekete keretben az áruház fényképét lehet látni. Alatta felirat:Vásároljon mindent egy helyen, a Dél-Zalai Áruházban! A kép jelzetlen.

Figyelő a gazdaságpolitikai hetilap kártyanaptár 1971 Az 1956-os forradalom leverése után, 1956 decemberében kezdeményezték egy gazdasági hetilap alapítását Molnár Viktória és Varga György közgazdászok. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági figyelő néven jelent meg az első lapszám 1957. március 7-én. Az első főszerkesztő Háy László volt. Őt Garam József követte 1958-ban. A főszerkesztő váltással egyidejűleg, 1958. január 7-től változott a lap neve Figyelőre. A Kádár-korszakban az állampárt, az Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága (KB) szócsöve volt, de néhány kiváltságos szerző lehetőséget kapott a saját véleményének a kifejtésére is. Bemutatta a tervgazdaság hétköznapi vonatkozásait. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor pedig teret adott a vitáknak. Garam József 1985-ig vezette a lapot. Az őt követő Varga György 1995 novemberében vált meg az újságtól. A főszerkesztősége idejére esett a rendszerváltáskor, 1990-ben privatizálták a lapot. Ezt követően többször ismét privatizálták és átalakították a lapot, politikai viták részévé vált. Napjainkban teljes mértékben gazdaságpolitikával kíván foglalkozni. A fekete négyzethálós alapon egy vörös, feketebetűs, figyelő feliratos emelőhorog függ, beleakaszkodva egy feketebetűs fehér szalagba, amelynek felirata: GAZDASÁGPOLITIKAI HETILAP A kép jelzetlen.

A sokoldalú Népszabadság kártyanaptár 1971 A Népszabadság első évfolyamának 1. száma az MSZMP kiadásában, a korábbi Szabad Nép utódaként jelent meg 1956. november 2-án. A Magyar Szocialista Párthoz (MSZP) kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a pártnak a lapban. A lapot ekkor a Mediaworks Hungary Zrt. vásárolta meg. 2016. október 8-án a kiadó bejelentette, hogy felfüggeszti a lap kiadását. Az utolsó kiadott szám a LXXIV. évfolyam 237. száma volt. December 12-én a kiadó tulajdonosa hivatalosan is közölte, hogy megszüntetik a lapot, mert nem látják sem racionális lehetőségét, sem gazdasági megalapozottságát a Népszabadság újraindításának. - (Wikipedia 21.06.2017) A fehérkeretes, lila alapszínű kártya felső részén stilizált focilabda egyik ötszögében N betű látható, utalva az újság nevének kezdőbetűjéte. Alatta fehér felirat: SOKOLDALÚ, majd ezalatt egy fehér újságlap fejlécén fekete betűkkel nyomtatva a lap neve: NÉPSZABADSÁG, szerepel. A kép jelzetlen.

Centrum Áruházak kártyanaptár, 1971 A Centrum Áruházak Magyarország egyik legnagyobb áruházlánca volt, a Skála mellett. Az áruházlánc évtizedeken keresztül árulta termékeit Magyarország nagyobb városaiban. A Társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab” megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek.1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték. 1991-ben az átszervezést követően a vállalat Centrum Áruházak Kft. néven működött, később részvénytársasági formát vett fel. A vállalat 1999-ben fuzionált a Skála Divatházzal. – forrás: wiki A Vállalat kártyanaptárain olyan neves grafikusok dolgoztak, mint Pusztai Pál és Sajdik Ferenc, valamint olyan híres modellek szerepeltek rajtuk, mint Pataki Ági, Pintér Mari és Halász Ilona. 1945 után a kiskereskedelem krémjét jelentő áruházakat államosították, Budapesten az emblematikus üzletközpontok közül több is a Rákóczi úton működött, amelyek a szocialista időszakban új neveket kaptak, mint például Lottó, Verseny, Úttörő Áruház stb. Majd lassan megkezdődött egy koncentrálódási folyamat, és egész hálózatok léptek a színre. 1966-ban megalakult az Országos Áruházi Vállalat, amely egy évvel később Centrum Áruházakra változtatta a nevét. Legismertebb fővárosi tagjaik közé sorolhatjuk a Blaha Lujza téren a Corvin Áruházat, illetve az Andrássy úton a Divatcsarnokot (Párisi Nagyáruház), de a hatvanas években sorra épültek vidéken is a Centrum áruházak, amelyek egyre nagyobb választékot kínáltak a nagyvárosokban. Szegeden például 1966-ban, Kecskeméten pedig 1983-ban nyitotta meg kapuit a 8000 négyzetméteres Centrum Áruház, amely akkoriban az egyik legnagyobb vidéki egysége volt a láncnak. A hálózat a rendszerváltás környékén mintegy 25 egységgel rendelkezett az országban. A teljes cikk: http://realista.hu/news/details/133029 A fehérkeretes kártyán egy elegáns, hölgy kék, zöld, fekete koncentrikus körös esernyőt tart a kezében kicsit Klimt képeire emlékeztető mintájú kabátban tölti be a kép nagyrészét. A jobb alsó sarokban az áruház logoja szerepel. A kép jelzetlen.

Gyapjúmosó és Szövőgyár kártyanaptár 1971 Az Első Magyar Gyapjúmosó 1869-től egészen 1974-ig működött Újlipótvárosban, a Kárpát-Ipoly-Gogol- és Pannónia utcák négyszögében. Akkoriban több gyár is működött az Újlipótvárosban, távolabb a Váci úttól, pedig az volt az ismertebb ipari terület. Az ország legrégibb és legnagyobb kártolt szövetgyára volt. A második világháború után Földes Pál (Mátészalka, 1900. június 4. – Budapest, 1975. július 26. textilmérnök, gyárigazgató, diplomata, Kossuth-díjas (1953)) vezetése alatt jelentős fejlesztéseket valósított meg. Az 1980-as években a textilmúzeum is itt volt. Ezt pár évre rá Óbudára költöztették. A Gyapjúmosó és Szövőgyárat az 1980-as 1990-es években teljesen lebontották és a KLEOPÁTRA HÁZ nevű komplexum épült a helyére. A hat toronyépület által határolt belső kertes-udvaros lakópark meghatározza a környék arculatát.

Boldog Új Évet Kíván az Utasellátó kártyanaptár 1971 1948-ban alapították az Utasellátó Vállalatot. Valaha azokon a hosszabb távra közlekedő vonatokon, amelyeken nem volt étkezőkocsi, legalább büfék álltak az utasok rendelkezésére, ahol viszont a vendégek is álltak egy kisebb kiszolgáló pult mellett. A büféből időnként kis kocsit tolva végigjárt a szerelvényen egy kiszolgáló, akinél üdítőt, csokoládét, cukorkát lehetett venni. ez a szolgáltatás később megszünt, újraindítása szóba került. A kártya felső részén fehér alapon fekete betüs felirat: BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN AZ ... ezalatt különböző színű körök előtt fiatal bikinis nő talán a következő évi nyarat reklámozza, lent pedig az UTASELLÁTÓ szárnyas logoja jelenik meg.

Divatos ruhát, fehérneműt a Szövetkezeti Áruházban, szaküzletben vásárolhat. kártyanaptár 1971 A vevők különféle, kisebb üzletekben tudták megvásárolni az élelmiszereket, pl. húst, tejet, tejterméket, kenyeret, amely üzletekben sorba kellett állni a kiszolgálópult előtt az áruért, majd a pénztárban és újra a pultnál, hogy átvehessék az immár kifizetett cikkeket. 1968-tól már nyíltak Szövetkezeti ABC áruházak, ahol minden élelmiszert egy helyenlehetett megvásárolni, és tartottak háztartási iparcikkeket is. Külön szövetkezet alakult ruházati termékek forgalmazására, a SZÖVETKEZETI ÁRUHÁZ. A kártyán fehér keretben világoskék alapon két - egy szőke és egy fekete - meglehetősen lengén öltözött fiatal nő reklámozza a hálóruhákat. Ebben az időben szokásos volt - ha a tárgyhoz tartozott, ha nem - mindent vonzó hölgyekkel bemutatni. A baloldali feketebetűs felirat mutatja célt: Divatos ruhát, fehérneműt a SZÖVETKEZETI ÁRUHÁZBAN, SZAKÜZLETBEN VÁSÁROLHAT

Centrum Áruházak kártyanaptár 1971 A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték. 1991-ben az átszervezést követően a vállalat Centrum Áruházak Kft. néven működött, később részvénytársasági formát vett fel. 1997-ben tulajdonosváltás történt, mivel a német Tengelmann tulajdonban lévő Skála Coop Rt. többségi tulajdont szerzett a Centrum Rt.-ben. Az új vezetés 1999-ben úgy döntött, hogy a Skála és a Centrum Áruházak egyesüljön, és így létrejött a Skála és Centrum Rt. Ezt követően a két áruházlánc profilja keveredni kezdett, de a domináns fél végül a Skála lett, és a Centrum Áruházakat felváltotta a Skála márkanév. 2001-ben sok áruház zárt be. 2005-ben a vállalati vezetés belátta, hogy nem váltak valóra a reményeik, és az áruházak eladása mellett döntöttek, négy kivételével az összes áruházat eladták. Jelenleg az áruházak a Skála áruházlánc áruházaiként működnek. (Wikipedia) Fehér keretben fekete alapon Klimt osztrák festőre emlékeztető, átlósan, tarka kabátban, esernyővel ábrázolt szőke nő reklámozza a Centrumáruházak választékát. A jobb alsó sarokban megjelenik a cég emblémája.

HILTI kártyanaptár 1971 Építkezéseknél, szereléseknél alkalmazza a HILTI felerősítési módszert! Gyors, gazdaságos, biztonságos. Képviselet: INTERAG RT. (külkereskedelmi vállat volt) Budapest XIII. kerület Rajk László utca 11. (ma Pannónia utca 11. 1974 januárban átadott 10 emeletes irodaépület.) 1941 - ALAPÍTÁS Martin Hilti mérnök (1915-1997) és testvére Eugen (1911-1964) megalapítják a Hilti Maschinenbau OHG-t Schaanban, Liechtensteinben. A képen narancssárga alapon jobboldalt egy HILTI-s feliratú szerelőládát cipelő, szürkezakós férfi kelti fel a figyelmet a baloldali, feketebetűs feliratokra: Építkezéseknél, Szereléseknél alkalmazza a HILTI felerősítési módszert! Gyorgy, gazdaságos, biztonságos! Alatta fehér betűkkel HILTI, a cég neve látszik, majd kisebb felirat a cég címével: Képviselet INTERAG Rt. Budapest XIII., Rajk L. u. 11 A kép jelzetlen.

Centrum Áruházak kártyanaptár 1971 A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték. 1991-ben az átszervezést követően a vállalat Centrum Áruházak Kft. néven működött, később részvénytársasági formát vett fel. 1997-ben tulajdonosváltás történt, mivel a német Tengelmann tulajdonban lévő Skála Coop Rt. többségi tulajdont szerzett a Centrum Rt.-ben. Az új vezetés 1999-ben úgy döntött, hogy a Skála és a Centrum Áruházak egyesüljön, és így létrejött a Skála és Centrum Rt. Ezt követően a két áruházlánc profilja keveredni kezdett, de a domináns fél végül a Skála lett, és a Centrum Áruházakat felváltotta a Skála márkanév. 2001-ben sok áruház zárt be. 2005-ben a vállalati vezetés belátta, hogy nem váltak valóra a reményeik, és az áruházak eladása mellett döntöttek, négy kivételével az összes áruházat eladták. Jelenleg az áruházak a Skála áruházlánc áruházaiként működnek. (Wikipedia) Az ábrán fehér alapon "Jucika" , kezében egy ajándékcsomaggal ölel át egy szintén csomagot tartó férfit (1971-ben férjét? Vőlegényét?). Deréktól lefelé elvlasztja őket a Centrumáruházak háromszhögletű, ezúttal nem fekete, hanem türkisz emblémája. A kép jelzetlen.

Óra és Ékszerkereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1971 A cég a hazai kiskereskedelmi piac egyik legrégibb szereplője: 1950-ben jött létre Óra és Ékszerkereskedelmi Vállalat néven. 1991-ben részvénytársasággá alakult, 2004 óta pedig zártkörű részvénytársaságként működik. A fehér alapú kártya felső kétharmadát a vállalat pinkszínű logoja tölti ki, alatta tarka színű, egymásra dobált, a cégnél vásárolható termék, pl. ékszerek, óra, látható, valamint egy ide nem tartozó pohár csinál kedvet az üzlethez. A kép jelzetlen.

Országos Takarékpénztár kártyanaptár 1971 Ha pénzről van szó OTP 1949-ben alapították az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot, amely átalakult a ma is működő OTP Bankká. A kártyán fehér keretben, viládoskék háttér előtti fekete iskolai táblára írta az elől látható szőke, piros ruhás, asztal mögött űlő tanítónő a napi tananyagot: ha pénzről van szó: o+t+p=Otp. A felirat alsósoknak példát mutató zsínorírással készült, alatta matematikai egyenlet formából alakul ki a bank neve, bár az egyenlet baloldalán az o kisbetű, baloldalán már nagybetű. A kártya szignált: Rw