Kártyanaptár 4 _1970-1979

Boldog Új Évet kíván a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság kártyanaptár 1973 Magyarországon a második világháború után, 1947. október 19-én indult a Totó. Kezdetben a Posta Takarékpénztár kereteiben szerveződött, majd 1950-ben átkerült a Totószervezés az Országos Takarékpénztárhoz. Az Országos Takarékpénztáron belül a szervező és lebonyolító a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lett. 10 évvel a Totó játék bevezetését követően 1957. január 17-én megszületett a modern magyar lottó is, a pénzügyminiszter megbízta az Országos Takarékpénztárt a magyar lottó, azaz az Ötöslottó szervezésével. A szerencsejáték szervezésben újabb változást az 1991-es év hozott. Az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottó Igazgatóságának tevékenységi köre önállósult, és 1991. január elsejével létrejött a Szerencsejáték Rt., mint nemzeti lottótársaság. A társaság cégformája 2005. szeptember 22-ét követően zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.) lett. (Wikipédia) A kártyán egy barnahajú, meztelen modell térdel zöld pázsíton, sötétkék háttér előtt, igen nagyméretű lottószelvénnyel takarva el bájait. A kép jelzetlen.

Színes fém, rongy, papír, vas MÉH kártyanaptár 1973 Eredetileg a Tollkereskedelmi Vállalat melléktermék és hulladékgyűjtő főosztályaként működött 1950-ig, ebben az évben hozták létre a hulladékgyűjtéssel foglalkozó önálló MÉH-et. 1966-tól tíz tagvállalattal működött a MÉH Nyersanyag-hasznosító Tröszt, valójában tehát nem egy, hanem több MÉH vállalat is létezett. Az ország különböző nagyobb régióihoz igazítva hozták létre ezeket a tagvállalatokat. A nyolcvanas évek közepére hatra csökkent a tagvállalatok száma. A rendszerváltás idején kezdtek foglalkozni a privatizáció gondolatával az állami vagyon fölött akkoriban rendelkező Állami Vagyonügynökségen (ÁVÜ). 1993-ig nem történt meg a MÉH privatizációja, ám már megjelentek a magán hulladékgyűjtők, így a MÉH részesedése a hulladékpiac 40 százalékára zsugorodott és gazdálkodása veszteségessé vált. Végül 1993-ban privatizálták a vállalatcsoportot, melynek egyes cégei különböző vállalkozások kezébe kerültek. A vállalat privatizálását követően számos hulladékátvevő-hely megszűnt. A fehér keretes kártya közepén a cég emblémája látható: MÉH. Körülötte sárga, piros, sötétkék, zöld, fehér sávok osztják fel a lapot, közöttük a cég által felvásárolt anyagok feketebetűs felsorolása olvasható: SZINES FÉM. RONGY. PAPÍR. VAS A kép jelzetlen.

Boldog új évet kíván a Fogyasztási Szövetkezet kártyanaptár 1973 Igényei szerint megvásárolhatja ruházati cikkeit a szövetkezetei boltban, áruházban. Az 1896-os agrárprogram tartalmazta a szövetkezetek támogatását, a helyi összefogás - a szövetkezeti eszme fejlesztését is. Ezt követően emelkedett törvényerőre 1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvénytervezet, majd ugyanebben az évben létrejött a termelő- értékesítő és fogyasztási szövetkezetek HANGYA központja is. A HANGYA stratégiai alapelve az volt, hogy lerövidítve az áru és szolgáltatás útját az értékeket és a pénzt is minél nagyobb hányadban a rendszerén belül tartva megteremtse az egyén és a vidék boldogulásának anyagi és társadalmi feltételeit. Így lett a HANGYA Közép-Európa egyik legnagyobb vállalatcsoportja tagságát, valamint a kereskedelmi tevékenységét illetően, (Wikipédia) A fehér alapszínű kártyán átlós irányban egy szőke manöken fotója látható, aki fekete mellényes, matyóhímzéses, amelyen elől szintén matyóhímzéses feketekendő lóg lila rojttal. A ruha ujja és szoknyája fehér plisszérozott anyagból készült. A hölgy fekete, magas plattformos, szandált visel. Lábait közrefogja a felirat: IGÉNYEI SZERINT megvásárolhatja ruházati cikkeit a szövetkezeti boltban, áruházban. Majd a cég emblémája tűnik föl: házalakú ötszögben kekete SZ betű. A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet Kíván az Országos Takarékpénztár kártyanaptár 1973 1949-ben alapították az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot, amely átalakult a ma is működő OTP Bankká. A fehérkeretes kártya alapszíne zöld, ezen jelenik meg a bank rövidített neve piros, fekete és narancs színekben: OTP. Az O betű felső részén egy 10 forintos érme tekeredik, így csak a fele látszik, előre jelezve a következő idők inflációját. A kép jelzetlen.

Veszprém megyei Szikvíz és Üdítőitalipari Vállalat kártyanaptár 1973 A Káli-medence forrásait már a rómaiak is ismerték, ennek ékes bizonyítéka a Kékkút határában fellelt római villa (villa rustica), és arra az időre eredeztetik vissza a kútnak, a bizánci Theodora császárnőre utaló elnevezését is. Sok középkori leírás említi, hogy Kékkút „…határjában savanyú víz forr…”, amelyet a korabeli térképeken ivópohárral jeleztek. 1907-ben palackozót építettek rá és megkezdték a forgalmazást „Kékkúti Anna-forrás víz” néven, egyre inkább elterjedt és kedveltté vált a Kékkúti víz, olyannyira, hogy az 1912. évi párizsi és londoni egészségügyi kiállításon aranyéremmel jutalmazták. 1921-től vezették be a Theodora nevet, melynek jelentése istennő, Isten ajándéka. Az államosítás után a Veszprém megyei szikvíz és üdítőital ipari vállalat telephelye lett, 1977-től a Badacsonyvidéki Pincegazdaság, majd a privatizációt követően 1990-től a Kékkúti Ásványvíz Kft. új tulajdonosa a Lucienne Ltd. angol befektető csoport volt. A cég 2000-től a Nestlé Waters tulajdonába került és jelenleg Zrt.-ként működik. A fehérkeretes, kék alapszínű kép felső felében balra egy narancs színű palack jelenik meg ORANGE felirattal, jobbra egy sárga színű JAFFA-val. Alattuk zöld mezőben olvasható: VESZPRÉM MEGYEI SZÍKVÍZ ÉS ÜDÍTŐIPARI VÁLLALAT. A kép jelzetlen.

Autóápolási cikkeket vásároljon az Autóápolási Szaküzletekben kártyanaptár 1973 A fehérkeretes képen a háttérben bárányfelhős kék ég látszik, előtte piros alapon egy elakadásjelző háromszüg azelőtt HÉT, különféle autóápolási cikk jelennek meg műanyagflakonba csomagolva. A kép jelzetlen.

Csak egy pohár sört Kőbányai Sörgyár kártyanaptár 1973 Kőbányán az első serfőző üzemek az 1850-es évek elején létesültek. Több család is folytatta ezt a mesterséget, s a közeli Pest korcsmárosainak szállították az ízletes nedűt, amely akkor még komolytalan konkurenciája volt a jó magyar bornak, és spritzernek, azaz a fröccsnek. 1850-ben több serfőző család megalakítja a Kőbányai Serház Társaságot, Igazi áttörést az 1892-es filoxéra járvány miatt hosszabb időre kieső bortermelési okozta kedvező konjunktúra virágoztatta fel a kőbányai sörgyártást. Közben átalakult a gyártás folyamata is, és megindult a nagyipari termelés, az újabbnál újabb technológiák alkalmazásával. 1920-1930 között alapvetően három nagy cégre redukálódott le a sörgyártás, amely a második világháború után végképp megváltozott az államosításokkal, amikor is egyesítették egy szocialista nagyvállalattá a sörgyárakat. A szocialista korszak monopol központja lett kőbányai székhellyel, az Magyar Országos Söripari Vállalat, amelyhez számos vidéki sörgyárat is hozzárendeltek. A Kőbányai Sörgyárat 1993-ban megvásárolta a South African Breweries (Dél-Afrikai Sörgyár), mely 1997 óta Dreher Sörgyárak Zrt. néven működik. A fehérfoltos, sötétkék alapszínű kártyán egy fehérkabátos, fekete csokornyakkendős-cipős pincér jobbján egy fehér szalvétával, baljában egy hatalmas méretű tálcán egy szintén túldimenzionált söröspoharat egyensúlyoz, amelyben a pohár tartalmának kb. egyharmada hab. A kártya kibocsátójának: KÖBÁNYAI SÖRGYÁR ajánlata: csak egy pohár sört. A kép jelzetlen.

A Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) sport és szabadidős tevékenységeket szervező országos félkatonai szervezet volt 1948 és 1990 között. Története során politikai okokból többször átalakult. Az MHSZ nevet 1967-ben kapta a szervezet. Céllövő, motoros, kerékpáros, sí, lovas, repülő, rádiós és ejtőernyős szakosztályokat, kultúrcsoportokat működtetett. A katonai szolgálatra (sorkatonai és a tiszti pályára is) való felkészítés volt a szervezet feladata. Sokan itt tanultak meg autót, teherautót vezetni. Vitorlázó és motoros repülőgép vezetési kiképzés is folyt. A fehérkeretes, piros alapszínű kártya felső részén egy bronzszínű korongon jelenik meg a kártya kibocsátójának emblémája, másolva az u.n. Rákosi címer búzakalász által tartott ötszögletű csillagát, belsejében egymást keresztezve a kalapács a munkásosztályt, a gépfegyver a honvédelmet jelképezi. Felettük száll egy repülőgép. A koszorú aljában felirat: MHSZ. A korong alatt két bronzszínű babérlevéllel közrefogott 25 jelenti a szövetség fennállásának idejét, legalul fekete felirat: MAGYAR HONVÉDELMI SZÖVETSÉG A kép jelzetlen.

Óbuda TSZ. virágüzletek kártyanaptár 1973 A valamikor "ÓBUDA"i székhelyű, mezőgazdasági és kertészeti profilú "ÓBUDA" Szövetkezetből alakult zártkörű részvénytársaság, napjainkban elsősorban vagyonkezelői tevékenységet folytat, ingatlanjait főként bérbeadással hasznosítja. A fehér alapszínű kártya baloldali kb. negyedét a virágüzletek címei foglalják el, felettük a cég emblémája, egy sárga alapszínű téglalapban egy szép, stilizált, zöld-fehér közepű, narancssárga virág jelenik meg, alatta felirat: ÓBUDA TSZ BUDAPEST. A kép jobboldalán a kiadás évének, 1973-nak első öthónapi naptára látható fekete és piros betűkkel. A kép jelzetlen.

Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda kártyanaptár 1973 Fiatalok utazási irodája az Express! A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) a magyar kommunistaállampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) ifjúsági szervezete volt 1957 és 1989 között. Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda: a KISZ vállalata, elsősorban tanulmányi kirándulások szervezésével foglalkozó cég volt, az 1980-as évek elején már 20 megyei és 16 kiemelt kirendeltséggel, 10 000 férőhelyes belföldi szálláshely kapacitással működött. A narancsaárga alapszínű kártya közepén egy kékmadár jellegű repülőgép tetején egy fehér inges, piros mellényes, sárga nadrágos gyerek ül, balkezében fehér kendőt lobogtat. A gép farkán az utazási iroda emblémája látható, amelyen a fekete repülőgép formája megegyezik a kékkel, de ez a gép egy glóbusz körül repül, felette a felirat a cég rövidített neve: EXPRESS. A lap alján barna betűkkel írják ki a vállalat teljes nevét: EXPRESS IFJÚSÁGI ÉS DIÁK UTAZÁSI IRODA. A kép jelzetlen.

Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár kártyanaptár 1973 Az Egis egyik jogelődjét, a Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyárat Balla Sándor gyógyszerész a svájci Dr. Albert Wanderrel közösen alapította Budapesten 1913-ban, Kőbányán. A Népgazdasági Tanács 1950 február 8-i határozata alapján létrehozták az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár Nemzeti Vállalatot, amelynek magja a Dr Wander Gyógyszer- és Tápszergyár volt. A későbbiekben az állami vállalat Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár néven működött. Rövidítése az EGYT volt. A vállalat nevét 1985-ben EGIS-re változtatták. A privatizáció során 1991-ben alakult részvénytársasággá. 1995-ben a francia Servier gyógyszergyár lett a társaság többségi tulajdonosa és stratégiai partnere. (Wikipédia) A sárga lapszínű kártyán egy hosszúhajú, szakállas, lila pulóveres, kék nadrágos, széken ülő hippi játszik egy olyan húros hangszeren, feltehetőleg mandolinon, amelyen megjelenik a gyár emblémája, egy fekete színű benzolgyűrűben a cég nevének rövidítése: EGYT. A kép alatt pedig a gyár neve: Gyógyszervegyészeti Gyár. A kép jelzetlen.

Kossuth Könyvkiadó kártyanaptár 1973 A mai Kossuth Kiadó jogelődjét 1944 novemberében a Magyar Kommunista Párt Szikra Könyvkiadó néven alapította Szegeden. A világháború után átvette Budapesten a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. és a Stádium Rt. nyomdáját, s 1945–1948 között a Szikra Irodalmi és Lapkiadó Vállalat Nyomdai Rt. néven működött. Az 1948-as államosítás nyomán külön váltak a nyomdák, a lap- és könyvkiadók, azok a rendszerváltásig (1989) külön működtek. (Wikipédia) A kártyán megjelennek a kiadó 1973-ban megjelentetett kötetei eredeti borítóban: PLOHANOV válogatott filozófiai írásai, DIMITROV , A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK TÖRTÉNETE, SZERVEZÉS és IRÁNYÍTÁS, PETŐFI TÜZE, valamint a kiadó neve: KOSSUTH. A kép jelzetlen.

Kossuth Könyvkiadó kártyanaptár 1973 A mai Kossuth Kiadó jogelődjét 1944 novemberében a Magyar Kommunista Párt Szikra Könyvkiadó néven alapította Szegeden. A világháború után átvette Budapesten a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. és a Stádium Rt. nyomdáját, s 1945–1948 között a Szikra Irodalmi és Lapkiadó Vállalat Nyomdai Rt. néven működött. Az 1948-as államosítás nyomán külön váltak a nyomdák, a lap- és könyvkiadók, azok a rendszerváltásig (1989) külön működtek. (Wikipédia) A kártya felső kétharmadán fekete keretben és felezővel egy sárga-kék-zöld-pink színű, absztrakt mintás kép látható, alatta pink keretes fehér téglalapon fekete betűkkel a cég neve: KOSSUTH KÖNYVKIADÓ. A kép jelzetlen.

Egész évben várják Önt a Múzeumok kártyanaptár 1973 A kártyáról nem derül ki, hogy mely Múzeumok adták ki 1973-ban. A fehérkeretes, kék alapszínű kártyán zöld színnel jelenik meg egy gótikus ívben egy lovon ülő páncéllovag. Mögötte egy fekete ruhás férfi kézenfogva tart egy szintén feketébe öltöztetett kisfiút. Mindkettőnek szép, pirospozsgás arca van. Az alsó, fehér felületen a kiadás évszáma látható: 1973. A kép jelzetlen.

Egész évben az Ön szolgálatában a MÁV kártyanaptár 1973 A magyar ipar 1960-ban megvásárolta egy szilícium-egyenirányítós mozdony licencét a nyolc gyárat tömörítő „50 periódusú vasútvillamosítás fejlesztésére alakult nyugati munkaközösség”-től. A licenc vásárlásra azért került sor, mert a hazai ipar nem rendelkezett a szükséges gyártási tapasztalattal és háttérrel. A szovjetek gazdaságossági okokból szintén nem vállalták a sorozatgyártást, mert a saját vasúti hálózatukon nem tudták volna használni. Pedig a gazdasági és társadalmi, változások valamint az újjáépülő infrastruktúra egyre jobban igényelte egy kedvezőbb energiafogyasztású, gyors-, személy- és tehervonati, valamint ingavonati üzemre egyaránt alkalmas mozdonyok forgalomba állítását. Az amennyire romantikus, annyira gazdaságtalan gőzmozdonyoktól már akkor elkezdtek megszabadulni. Az első hét mozdonyt a licencadó munkaközösség készítette a németországi Essenben 1963-ban, köztük képen látható MÁV V43,1005 pályaszámút. Az 1973-as kártyanaptár vélhetően a 10. évforduló kapcsán jelent meg. A V43 1008 pályaszámú mozdony már Magyarországon, Budapesten készült. A mozdonyok villamos részét a Ganz Villamossági Gyár, jármű szerkezeti részeit a Ganz–MÁVAG gyártotta egészen 1982-ig. A legyártott 379 db V43 sorozatú mozdonyból eddig 17-et selejteztek, 16 db-ot a GYSEV-nek adtak át, 1 db a BGOK tanmozdonya, 1 db műszaki emlék, 7 db-ot pedig villamos előfűtő géppé alakítottak át. A közel 60 éves átlagéletkorú V43-as villanymozdonyok évtizedek óta a MÁV villamos vontatójármű-parkjának meghatározó típusa. A húsz éve tartó folyamatos korszerűsítések ellenére mostanra már elavultnak számítanak. Az új korszerűbb mozdonyok tömeges megjelenése azonban még várat magára. Ezért még sokszor fogjuk látni a V43-asokat. A fehérkeretes képen egy kék vasúti szelvény fényképe jelenik meg, amelyet egy villanymotor húz. A kép jelzetlen.

Boldog Új Esztendőt Kíván a Népművészeti Vállalat kártyanaptár 1973 Ajándékozásra, lakásdíszítésre vásárolja a művészileg zsűrizett népművészeti alkotásokat. Az 1950-es évek első felében gombamód jöttek létre olyan háziipari szövetkezetek, melyek fő profiljukul a népművészeti (jellegű) tárgyak készítését tűzték ki. Nagy számuk okán államilag indokolt lett, hogy gazdasági, társadalmi és művészeti szempontból is összefogják tevékenységüket. Az 1952-ben, Győrött tartott ankét eredményeként 1953-ban, a 2034/1953-as kormány- rendelet értelmében létrejött a Háziipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (HISZÖV) és a Népi Iparművészeti Tanács (NIT). A Népművészeti és Háziipari Vállalat feladata is megváltozott, hiszen ezután gazdaságilag a HISZÖV, művészetileg pedig a NIT irányította a szövetkezeti termelési folyamatokat. A fehér alapszínű kártyán színes fotón két, kalocsai mintás blúzt, féketőt (fejkendőt), sok szoknyát, mellényt, viselő lányt lehet látni egy fal előtt, amelyre szinén kalocsai mintát pingálnak. A kép jelzetlen.

Irány a MÉH kártyanaptár 1973 Boldog Új Évet kíván a MÉH Eredetileg a Tollkereskedelmi Vállalat melléktermék és hulladékgyűjtő főosztályaként működött 1950-ig, ebben az évben hozták létre a hulladékgyűjtéssel foglalkozó önálló MÉH-et. 1966-tól tíz tagvállalattal működött a MÉH Nyersanyag-hasznosító Tröszt, valójában tehát nem egy, hanem több MÉH vállalat is létezett. Az ország különböző nagyobb régióihoz igazítva hozták létre ezeket a tagvállalatokat. A nyolcvanas évek közepére hatra csökkent a tagvállalatok száma. A rendszerváltás idején kezdtek foglalkozni a privatizáció gondolatával az állami vagyon fölött akkoriban rendelkező Állami Vagyonügynökségen (ÁVÜ). 1993-ig nem történt meg a MÉH privatizációja, ám már megjelentek a magán hulladékgyűjtők, így a MÉH részesedése a hulladékpiac 40 százalékára zsugorodott és gazdálkodása veszteségessé vált. Végül 1993-ban privatizálták a vállalatcsoportot, melynek egyes cégei különböző vállalkozások kezébe kerültek. A vállalat privatizálását követően számos hulladékátvevő-hely megszűnt. A fehér alapszínű kártyán egy vidám, fehérgalléros, lila kabátkát, fekete nadrágot és fekete cipőt viselő, fekete hajú fiúcska balkezével húz egy saját lábán menő, vélhetően hulladékkal teli, szürke zsákot, hasán a MÉH vállalat narancsszínű emblémájával. Jobb kezével felfelé mutat a közöttük álló szürke, irányjelző táblára, amelyen megint, de ezúttal feketében jelenik meg az embléma: MÉH. A tábla fölött narancsszínű felirat igazít el, ha nem értenénk a táblát: irány a..MÉH. A táblán még a madár is ezt dalolja. A kép jelzetlen.

Üvegesek KTSZ kártyanaptár 1973 A fehér alapszínű kártyán kék betűkkel hirdet a cég: ÜVEGESEK KTSZ, Központ: VIII. Baross u. 66-68. T.: 334-998. : RÉSZLEGEK CÍMEI a szolgáltatás jellege (üvegező, Üvegfestészet, Keretléckészítő, Közp. keretező, Csiszolda) szerint. A címek alatt a cég teljes szolgáltatási palettája olvasható: Üvegezés, üvegcsiszolás, tükörkészítés, ólomüvegezés, képkeretezés, savhomályosítás. A kép jelzetlen.

Aranypók kártyanaptár 1973 Az első világháború után a nők munkába állása, a sport előretörése és a gazdasági válság leegyszerűsítette az öltözködést. Hódított a pulóver, nagyobb szerephez jutott a harisnya. Az 1927-ben bejegyzett GFB védjegyű áruit - főként pulóvert, harisnyát - mérsékelt áron kínálta egységes, modern berendezésű, tetszetős kirakatú Pók üzleteiben, melyek közül az elsőt 1931-ben nyitotta a Rákóczi úton. Cége a gazdasági válság idején is virágzott, rendszeresen szállított külföldre is, 1934-ben már ezer alkalmazottat foglalkoztatott. Az államosítás után (az üzem Budapesti Harisnyagyár néven működött tovább) az állami tulajdonba vett Pók-üzletek az 1950-ben alapított ARTEX Nemzeti Vállalathoz kerültek, melyből 1962-ben megalakult a Fővárosi Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat, majd 1973-tól az Aranypók Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat, 1982-től pedig az Aranypók Kereskedelmi Vállalat. A névadás ötletét a vásárlók körében jól ismert Pók üzletek és egy ott árusított Aranypók márkájú harisnya adták, a védjegyet 1977-ben jegyezték be. Profilja mindvégig a jó minőségű fehérnemű, bugyi, melltartó, a kiegészítő divat- és kötöttáru, a bőrdíszmű- és - kisebb mennyiségben - a konfekcióáru maradt. Nagy kiváltságnak számított eladóként - üzletvezetőnek még inkább - az Aranypókban dolgozni. A vásárlók megbíztak az Aranypók dolgozóiban. A hetvenes évek derekán a cégnek 90 üzlete volt Budapesten, később Kecskeméten és Zalaegerszegen is nyitottak egy-egy boltot. A 33 üzletből álló láncot 1991-ben privatizálták, a boltok több mint felét később elárverezték, majd az Aranypók Kereskedelmi Rt.-t 1993-ban bevezették a Budapesti Értéktőzsdére, s megkezdődött a nevet megőrző bolthálózat bővítése. Ötletes reklámszövegek és média megjelenései voltak. A jellegzetes Aranypók felirat és embléma évtizedek óta a legismertebbek közé tartozik. "Mindig nagyon ügyelj a fehérneműdre, mert soha nem tudhatod, hogy mikor kerülsz olyan helyzetbe, amikor meglátják" "Az Aranypók mindig ügyel a részletekre!" Ma már nagyon kevés Aranypók üzlet maradt. Az Aranypók Kereskedelmi Zrt. nagylelkű felajánlásaként a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) megkapta a bontásra ítélt, XIV. ker. Gizella út 24-26. szám alatti épületen található, ma már ritkaságnak számító feliratos cégtáblát. A tábla bekerült az MKVM kereskedelmi tárgyi gyűjteményébe, a restaurálás után a nagyközönség is megtekintheti. A fehérkeretes, zöld alapszínű kártyán egy piros, fehérmintás, meglehetősen kicsi bikinibe öltözött manöken fotója látható, csípőre tett kézzel. A feje fölött a vállalat emblémája jelenik meg: pókhálóban a felirat: Aranypók. A kép jelzetlen.

200 éves a magyar zálogház kártyanaptár 1973 BÁV Bizományi Áruház Vállalat Az 1773-ban Pozsonyban alapított Első Magyar Királyi Zálogház 1787-ben költözött Budára, majd 1802-ben Pestre. A növekvő forgalom az 1890-es évekre szükségessé tette a korábbiakhoz képest egy jóval nagyobb épület létesítését az intézmény számára. 1901 és 1903 között fel is épült Révész Sámuel és Kollár József tervei alapján a IX. kerületi Lónyay u. 30-32. szám alatt az újabb, immáron több mint 4000 négyzetméteres, „L” alakú, klinkertáglás saroképület. Az 1919-es tanácsköztársaság alatt rövid ideig a Magyar Állami Zálogházak nevet viselte, majd 1920-tól Állami Árverési Csarnok néven működött tovább. 1924-ben egyesült a Postatakerékpénztárral, majd 1948-ban különvált tőle Állami Zálogház és Árverési Csarnokként. Tevékenységének módosulásával 1951-ben a Bizományi Áruház Vállalat (rövidítve BÁV) nevet kapta. A rendszerváltást követően részvénytársasággá alakult és 1991-től BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt., 1998-tól BÁV Zálog Pénzügyi és Szolgáltató Rt. néven működött tovább. 2001-ben zártkörű részvénytársaság lett. Régi épületét 2006-ig használta, 2007-től a Bécsi utca 1-ben működik. (Wikipédia) A képen egy perzsaszőnyeg előtt egy mosolygó manöken fényképe látszik, aki jobbjában egy valószínűleg értékes bundát tart, baljában pedig felehetően ékszereket. Lehet, hogy öröme annak szól, hogy pénzszűkében a tárgyakért a BÁV-ban pénz vehet fel. A kép jelzetlen.

Egész évben jó szórakozás Kamara Varieté kártyanaptár 1973 Az 1898-ban a Jókai utca 21. szám alatt épült ötszintes társasház földszintjén jó lehetőség kínálkozott színházterem kialakítására. A hosszúkás kabaréhelyiséget eredetileg garázsnak vagy kocsiszínnek szánták. 1907-től kezdve kabaré működött benne. 1951–1954 között Artista Varieté néven új intézménnyel működött a színház. 1954-től ismét Kamara Varieté néven működött, egészen 1977-ig. 1977-ben a Kulturális Minisztérium határozata alapján megszűnt a Kamara Varieté. 1978. október 4-én nyílt meg a Játékszín 1980-ban részleges felújításra került sor, 1988-ban pedig teljesen felújították az épületet. 1999. április 1-től a Játékszín átalakult Játékszín Teréz körúti Színház Közhasznú Társasággá, majd 2009-ben megalakult a Játékszín Nonprofit Kft. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2011 decemberi döntésének értelmében, 2012. január 1-től azonnali hatállyal megszüntette a teátrum állami támogatását, amely működésének ellehetetlenülését jelentette. (Wikipédia) A fehérkeretes, türkiszszínű kártya felső harmadában sárga betűkkel nyomtatva olvasható: EGÉSZ ÉVBEN JÓ SZÓRAKOZÁS: középen fehérrel a színház emblémája: KAMARA, alatta álarc, azalatt VARIETÉ látható. A lap alján ismét sárga etűkkel az elérhetőség található: TELEFON: 120-430 A kép jelzetlen.

TÜKER kártyanaptár 1973 Budapesti Tüzelő és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat A „TÜKER" -vállalatot 1948-ban alapították a lakosság tüzelővel való ellátásának érdekében. A cég leghíresebb terméke a TÜKER alágyújtós volt, amely megkönnyítette a kályhákban a tűzgyújtást. A fehér alapszínű kártyán egy antik Mária-üveges kályha és hozzá való tűzszerszámok láthatók. A jobb felső sarokban a két évszám: 1948-1973 a cég felállásának 25 évére utal, alatta pedig a vállalat rövidített neve látszik: TÜKER A kép jelzetlen.

Domus Áruház kártyanaptár 1973 Budapest XV. kerület, Székely Elek út 9-11. (Sipos Dénes utca 9-11.) Sipos Dénes sütőmunkás, szakszervezeti vezetőként vett részt az ellenállásban, és 1944-ben kivégezték.1931-ben költözött Rákospalotára, a Beller Imre utcában lakott, 1948-ban neveztek el róla közterületet (ami 1991 óta Székely Elek út). A címen ma is bútoráruház van. Fehér keretes, sárga alapszínű kártya felső harmadában fekete betűkkel az áruház neve és címe szerepel: DOMUS ÁRUHÁZ BP XV SIPOS DÉNES U 9-11. A felirat alatt pinkszínű négyzeten szintén pink nyíl mutat a kártya kiadójára. A négyzetben fekete-sárga koncentrikus körök közepén egy - talán az áruház emblémájára utaló - ábra jelenik meg. A kép jelzetlen.

Iparművészet modellbolt Budapest V. kerület Kecskeméti utca 4. (ma Sony elektronikai szaküzlet) kártyanaptár 1973 Iparművészeti Vállalat A fehér kerettel két részre osztott kártyán a felső, fekete alapszínű negyedben a cég neve szerepel fehér betűkkel: IPARMŰVÉSZET modellbolt. Az alsó, nagyobb felület alapszíne királykék, benne egy fekete ruhás-kalapos, fehér arcú stilizált nőalak mellette a cég emblémája szerepel : fekete korongon fehér váza, amelyben ecsetek helyett a bolt rövidített neve IV látható, a korongot körbeveszi a cég teljes neve: IPARMŰVÉSZETI VÁLLALAT A kép jelzetlen.