Kártyanaptár 5_1980-1989

Boldog Új Évet Kíván az Országos Takarékpénztár kártyanaptár 1980 Minden forint a takarékban többet ér 1949-ben alapították az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot, amely átalakult a ma is működő OTP Bankká. A szervezett magyar szerencsejáték születésnapja október 19-e. 1947-ben ugyanis ezen a napon indult a Totó játék árusítása - az angol Góltotó mintájára -, azzal a céllal, hogy a magyar csapat kijuthasson az 1948-as londoni olimpiára. Az Ötöslottó első sorsolását 1957. március 7-én tartották. A Szerencsejáték Zrt.[2]100%-os állami tulajdonban lévő, budapesti központtal működő gazdasági társaság. A vállalat Magyarország egész területén kizárólagos joggal forgalmaz sorsolásos játékokat (Ötöslottó, Hatoslottó, Skandináv lottó, Eurojackpot, Joker, Kenó, Luxor, Puttó), sorsjegyeket és totalizatőri fogadást (Totó, Góltotó), továbbá engedéllyel rendelkezik a bukmékeri típusú sportfogadás (Tippmix), valamint távszerencsejáték (Tippmixpro) szervezésére is A fehérkeretes, kék alapszínű kártyán egy kissé nyitott takarékbetét-könyvből áradnak ki a száz- és húszforintos bankjegyek, ezt támasztja alá fehér betűs felirat: minden forint takarékban többet ér A kép jelzetlen.

Gelka kártyanaptár 1980 A GÉPIPARI ELEKTROMOS KARBANTARTÓ VÁLLALAT, közismert nevén Gelka magyar állami vállalat volt 1960-1993 között. A Gelkát a Kádár-korszakban a Kohó- és Gépipari Minisztérium a kormány Gazdasági Bizottságának 1960-ban hozott határozata alapján létesítette. Feladatául szabták, hogy országos vállalatként végezze el a tartós közszükségleti elektromos cikkek garanciális, illetve garancián túli javítását a jogelőd Ravel (Rádió Vételtechnikai Vállalat) és a szétszórtan működő gyári márkaszervizek helyett. 1983-ban a Gelka-szervizek nagyobb része 80 tanácsi felügyelet alatt álló kisvállalattá alakult, kisebb részük a Gelka keretén belül működött tovább. Ekkorra profiljának nagyobb részét már az alkatrész-kereskedelem töltötte ki, csak mintegy negyedrész volt a szolgáltatás aránya. A rendszerváltás után részvénytársasággá próbálták alakítani, hogy később privatizálják, de ez nem volt sikeres. Adósságállománya 1992-ben már meghaladta a cég vagyonát, így 1993 közepén az Állami Vagyonügynökség a vállalat felszámolásáról határozott. Az egyes szervizegységeket az ott dolgozókból alakult társaságok vették meg a névhasználati joggal együtt, többségük azóta is az eredeti tevékenységi körrel működik, elnevezésében valamilyen formában megőrizve a Gelka nevet. (Wikipédia) A fehér alapszínű kártyán fekete betűkkel tüntetik fel a cég nevét: Gelka, alatt színes számokkal a kiadás évét: 1980. Nem tűnik fel azonban sem a cég teljes neve, sem az egyes telephelyek elérhetősége, sem pedig a hirdetés célja. A kép jelzetlen.

Herbária kártyanaptár 1980 Bojtorján kivonat, hajszesz Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat A Herbária gyógyteák, kozmetikumok és gyógynövény alapú készítmények gyártásával foglalkozó, közel 60 éves szakmai tapasztalattal rendelkező cég. A Gyógynövények jótékony hatásainak ismeretei évezredekkel ezelőttre vezethető vissza. Ezeket a korábbi ismereteket és a legkorszerűbb kutatási eredményeket összevetve készülnek a Herbária termékek. A fehér és vékony fekete keretes, zöld alapszínű kártyán a cég termékei közül sárga flakonban BOJTORJÁN KIVONAT, fekete flakonban Bánfi HAJSZESZ látható két szál virág társaságában. A kép jelzetlen.

Országos Közlekedésbiztonsági Tanács kártyanaptár 1980 Ittasan gyalog is veszélyes Az ORFK-OBB 1992-ben kezdte meg működését, elődje az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács volt, amely korábban kis számú külsős szakértő bevonásával szervezte és látta el a balesetmegelőzéssel kapcsolatos állami feladatokat. Az új szervezet létrehozásával a balesetmegelőzésért dolgozó szakemberek körét és a balesetmegelőzés társadalmi támogatottságát kívánták bővíteni. Fő céljai a közlekedési balesetek számának visszaszorítása, a közlekedési ismeretek általános színvonalának emelése, az önkéntes jogkövetés növelése mellett annak bemutatása, hogy a közúti közlekedési balesetek milyen valós és olykor megdöbbentő veszélyekkel, illetve következményekkel járhatnak. A fehér keretes kártya színes rajzán egy tántorgó piros emberi alak, kezében egy sárga flaskával egyensúlyoz át az esti, már sötétkék úttesten, a háttér világoskék. A figura fölött és alatt a figyelmeztetés: ITTASAN GYALOG IS VESZÉLYES! A bal alsó sarokban a kiadó emblémáján a felirat: ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS, középütt egy emberi figura egy tenyéren lépked. A kép jelzetlen.

Országos Közlekedésbiztonsági Tanács kártyanaptár 1980 Ittasan gyalog is veszélyes Az ORFK-OBB 1992-ben kezdte meg működését, elődje az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács volt, amely korábban kis számú külsős szakértő bevonásával szervezte és látta el a balesetmegelőzéssel kapcsolatos állami feladatokat. Az új szervezet létrehozásával a balesetmegelőzésért dolgozó szakemberek körét és a balesetmegelőzés társadalmi támogatottságát kívánták bővíteni. Fő céljai a közlekedési balesetek számának visszaszorítása, a közlekedési ismeretek általános színvonalának emelése, az önkéntes jogkövetés növelése mellett annak bemutatása, hogy a közúti közlekedési balesetek milyen valós és olykor megdöbbentő veszélyekkel, illetve következményekkel járhatnak. A fehér keretes kártya színes rajzán egy tántorgó piros emberi alak, kezében egy sárga flaskával egyensúlyoz át az esti, már sötétkék úttesten, a háttér világoskék. A figura fölött és alatt a figyelmeztetés: ITTASAN GYALOG IS VESZÉLYES! A bal alsó sarokban a kiadó emblémáján a felirat: ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS, középütt egy emberi figura egy tenyéren lépked. A kép jelzetlen.

Mindannyian vigyázzunk egymás testi épségére kártyanaptár 1980 Az ORFK-OBB 1992-ben kezdte meg működését, elődje az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács volt, amely korábban kis számú külsős szakértő bevonásával szervezte és látta el a balesetmegelőzéssel kapcsolatos állami feladatokat. Az új szervezet létrehozásával a balesetmegelőzésért dolgozó szakemberek körét és a balesetmegelőzés társadalmi támogatottságát kívánták bővíteni. Fő céljai a közlekedési balesetek számának visszaszorítása, a közlekedési ismeretek általános színvonalának emelése, az önkéntes jogkövetés növelése mellett annak bemutatása, hogy a közúti közlekedési balesetek milyen valós és olykor megdöbbentő veszélyekkel, illetve következményekkel járhatnak. A kártya színes rajzán zöld alapon kék vonat készül kihajtani a megállóból, ahol hét, sárga ruhás pályakarbantartó és egy kalauz várakozik. A vonat fölött felirat: Mindannyian vigyázzunk egymás testi épségére! A kép jelzetlen.

MÉH kártyanaptár 1980 A MÉH ez évben is számít gyűjtőmunkájára, mellyel a nyersanyagellátást, az energiatakarékosságot és a környezetvédelmet szolgálja. A MÉH (Melléktermék- és Hulladékhasznosító) Vállalat kifejezés a második világháború után, 1950-ben létrejött magyar állami vállalatcsoport regionális tagjainak közös neve volt. Ezek a vállalatok hulladékátvevő telepeket működtettek, ezek voltak az úgynevezett MÉH-telepek, de köznevesülés révén a hulladékátvevő telepeket manapság is MÉH-telepnek vagy MÉH-nek nevezik. Eredetileg a Tollkereskedelmi Vállalat melléktermék és hulladékgyűjtő főosztályaként működött 1950-ig, ebben az évben hozták létre a hulladékgyűjtéssel foglalkozó önálló MÉH-et. 1966-tól tíz tagvállalattal működött a MÉH Nyersanyag-hasznosító Tröszt, valójában tehát nem egy, hanem több MÉH vállalat is létezett. Az ország különböző nagyobb régióihoz igazítva hozták létre ezeket a tagvállalatokat (pl.: Közép-Magyarországi MÉH Vállalat, Budapesti Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat). A nyolcvanas évek közepére hatra csökkent a tagvállalatok száma, melyek közel 200 telephelyén 6000 ember dolgozott. A rendszerváltás idején kezdtek foglalkozni a privatizáció gondolatával az állami vagyon fölött akkoriban rendelkező Állami Vagyonügynökségen (ÁVÜ). 1993-ig nem történt meg a MÉH privatizációja, ám már megjelentek a magán hulladékgyűjtők, így a MÉH részesedése a hulladékpiac 40 százalékára zsugorodott és gazdálkodása veszteségessé vált. Végül 1993-ban privatizálták a vállalatcsoportot, melynek egyes cégei különböző vállalkozások kezébe kerültek. A vállalat privatizálását követően számos hulladékátvevő-hely megszűnt. (Wikipédia) A fehér keretes kártya színes fotója egy hulladékot rakodó emelőt és feldolgozó gépet ábrázol. A kép jobb alsó részén fehér téglalapban fekete felirat ismerteti a MÉH vállalat célját: A MÉH EZ ÉVBEN IS SZÁMÍT GYÜJTŐMUNKÁJÁRA, mellyel - a nyersanyag-ellátást, - az energiatakarékosságot és - a környezetvédelmet szolgálja. A kép jelzetlen.

Újságok kártyanaptár 1980 Az újság időszakonként megjelenő nyomtatvány (időszaki lap), illetve újabban akár percenként megújuló hírekkel megjelenő, elektronikus formában terjedő kiadvány, internetes újság. Állandó neve és megszabott ára van (de lehet ingyenes is). Az újság mellett használatos még a hírlap, a periodika és a folyóirat megnevezés is. Folyóirat alatt elsősorban a nagyobb terjedelmű írásokat közlő lapokat értjük. Tartalmuk általában vegyes, de vannak szakosodott kiadványok is: szaklapok, különféle érdeklődési körű olvasóknak szóló újságok. A vállalat elődje az 1944-ben alakult Szikra Irodalmi és Lapkiadó Vállalat Nyomdai Rt. volt, amelyet az 1948-as államosítás után három cégre bontottak: nyomda, Kossuth Kiadó néven könyvkiadó, Szabadság Lapkiadó Vállalatként pedig lapkiadó lett belőle. A lapkiadót 1949. január 19-én jegyezték be a VIII. kerületi iparlajtromba, akkor még Szabadság Lapkiadó Vállalat néven, tulajdonosként pedig a Magyar Dolgozók Pártja volt feltüntetve. Az újonnan létrejött vállalat a József körút, Blaha Lujza tér, Somogyi Béla utcák által határolt, évtizedekig "sajtópalota" néven ismert épülettömbben helyezkedett el, ahol nem csak szerkesztőségek, de komplett nyomda és expedíció is rendelkezésre állt. (A háború előtt a Budapesti Hírlap székháza volt az épület.) 1970-ben a Magyarországon megjelenő lapok egyharmadát a HKV adta ki, évente 37 ezer tonna papírt használva fel. Olyan lapok jelentek meg a HKV technikai gondozásában, mint a Népszabadság, Esti Hírlap, Pest Megyei Hírlap, Szabad Föld, Hétfői Hírek majd Vasárnapi Hírek, Magyarország, Figyelő, Nők Lapja, Képes Újság, Tükör, majd Új Tükör, Ludas Matyi, Élet és Tudomány stb. Számtalan kisebb példányszámban megjelenő üzemi lap kiadását is a HKV végezte.[6] Az egyes lapoknak volt egy tulajdonosuk és egy kiadójuk. A Népszabadság tulajdonosa a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága volt, a kiadója pedig a HKV, az Esti Hírlaptulajdonosa az MSZMP Budapesti Bizottsága, a Szabad Földé a Hazafias Népfront stb. A tulajdonosi jogok azonban sokkal kevésbé az anyagiak és szerzői jogok feletti diszponálást jelentették, mint inkább a szellemi-ideológiai háttér és irányvonal meghatározását. A kiadói feladatok pedig a technikai-pénzügyi munkafolyamatokra korlátozódtak, mint például a hirdetések szervezése vagy a nyomdai előállítás. A Hírlapkiadó Vállalatnak azonban más jellegű feladata is volt: középirányítói szervként ellátta a megyei lapkiadó vállalatok gazdálkodási, terjesztési tevékenységéhez tartozó feladatokat is. (Wikipédia) A királykék alapszínű kártyán egy fehér, hat szirmú, zöld szárú virág nyílik, amelyen körben a kiadás évében (1980) megjelenő újságok címei fekete betűkkel nyomtatva láthatóak. A kép jelzetlen.

A minőség biztosítéka Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1980 A magánkereskedelem államosítása után 1948-tól országosan megalakultak a nagykereskedelmi nemzeti vállalatok. A nagykereskedelmi vállalatok fő feladatát képezte a kiskereskedelmi üzlethálózat minél jobb áruellátása, ugyanakkor a magánkereskedelem árualapokból való részesedésének szabályozása. A nagykereskedelmi vállalatok létrehozása minőségi változását jelentett az ipar és a kereskedelem közötti kapcsolatok megfelelő kialakításában, az árualapokkal való gazdálkodásban. A sárga alapszínű kártyán fekete betűkkel hirdetik a vállalatot: A MINŐSÉG BIZTOSÍTÉKA A FER FELSŐRUHÁZATI NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT BEMUTATÓTERMÜNK CÍME: Budapest V., Arany János u. 27. A kép jelzetlen.

FERROVILL - Észak-Dunántúli Vas, Műszaki Kereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1980 A kártya színes fotóján egy fülhalgatós hölgy ujját szájára téve csendre intve szalagos magnót hallgat. Akkoriban ez nagyon elterjedt és népszerű volt. A kazettás magnók megjelenésével a használatuk visszaszorult. Néhány lelkes zenerajongó és gyűjtő még most is ezeket hallgatja. Az alsó részén jelenik mega hirdető emblémája: lekerekített háromszögben a rövidített cégnév: FERROVILL, fölötte iránytűvel. A kártyán nem szerepel sem a teljes cégnév, sem annak elérhetősége. A kép jelzetlen.

Magyar Posta kártyanaptár 1980 Díjtáblázat Magyarországon az irányítószám egy négyjegyű szám, amit 1973. január 1-jén vezettek be. A bevezetést a növekvő forgalom és a technika fejlődése indokolta. Az akkori szakemberek azért döntöttek a négy számjegy mellett, mert a világon addig ez volt a leggyakoribb. Az irányítószámok bevezetését nagyszabású kampány előzte meg, amelyben megtanították a lakosságot a kódszámok használatára. A kampány népszerű főszereplője Siménfalvy Sándor színművész volt, aki postásként naponta bejelentkezett a televízió képernyőjén, és figyelmeztette a nézőket: ne felejtsék el a borítékra felírni az irányítószámot. Újságokban is ismertették az irányítószámok rendszerét és bélyegen is megjelent. A zöld alapszínű kártya táblázata mutatja a belföldre, ill. külföldre feladott levelek, képeslapok feladási díját. A bal felső sarokban a Posta emblémája, egy fekete postakürt látható, alatta olvasható a kártyakibocsátó neve: MAGYAR POSTA A kép jelzetlen.

2 Donnert kártyanaptár 1980 Boldog Új évet kíván és egész évben várja önt a Fővárosi Nagycirkusz 1146 Budapest Állatkerti körút 7. Donnert Károly (Laufen /NSzK/ 1946. január 12. – Budapest 2011. február 16.) Szomorú kötelezettségünknek teszünk eleget, amikor egy-egy nagy artista életútjának lezárulásával felidézzük, a cirkusztörténet fontos dokumentumaként rögzítjük, az érdeklődők számára hozzáférhetővé tesszük e pálya legfontosabb állomásait, jellemzőit. A délvidéki Donnertek a komédiás nagycsaládok sorába tartoznak, Károly édesapja Donnert János (Szandi / bácsi), édesanyja sz. Czirják Katalin2, akiknek magasiskola és freiheit produkciója 1966-ban Jászai Mari díjat kapott. Donnert Károly 1964-ben húgával, Máriával debütált egy igen színvonalas lovaszsonglőr produkcióval, melyet hamarosan kibővítettek (2, majd 4 Dunai néven futott a szám). 1977-től tigrisszámmal dolgozott, melynek létrehozásában szülei, és később a lovagló tigris bemutatásában felesége, sz. Csiszér Márta voltak a partnerei. Mindkét produkciónak egy-egy változata (a lovaszsonglőr 1971-ből, a tigrisszám 1982-ből) megtekinthető az interneten: http://www.youtube.com/watch?v=3_OHGr9OtWc. Ezen a korai felvételen a számban még csak 6 tigris, a posztamenseken kívül pedig csak két állvány látható. A későbbiekben lépésről lépésre építették tovább a taglétszámot (általában 9 állattal dolgoztak, de előfordult átmenetileg 11 is), kerültek be rekvizitek. A szám fő erőssége a trükkök harmonikus folyamatokban történő átkötése volt. Donnert Károly állami kitüntetései: Jászai Mari díj 1980, Érdemes Művész 1997, Hortobágyi Károly díj 2011. Külföldön elnyert elismerések: Bouglione különdíj (Monte Carlo 1979), Prix Henry Thetard és Bouglione különdíj (Monte Carlo 1994), Bouglione különdíj (Liege, Belgium 1996), Cristal Chapiteau (Messy, Franciaország 1997). epa.oszk.hu A vastag fehér keretes kártya színes fotóján a cirkusz porondján két fehér lovon egy kékruhás pár, Donnerték lovagolnak teltházas nézőtér előtt. A képtől balra, függőleges irányban felirat: 2 DONNERT, a kép alatt pedig: Jászai-díjas. A kép jelzetlen.

Budapesti Tüzép kártyanaptár 1980 Gondtalan az építkezés ha van Anyagbiztosítási Megállapodás Eredményekben gazdag boldog új évet kíván a Budapesti Tüzép Tüzép. Így hívták azokat az építőanyag kereskedéseket, amiket az állam még az 50-es években alapított, hogy így segítse a második világháborút követő újjáépítéseket, és az azt követő beruházásokat.A regionálisan létrejövő tüzép hálózatok a megnövekedett igényeknek köszönhetőan gyorsan fejlődtek: egyre több féle termékkel, egyre nagyobb mennyiségben próbálták kiszolgálni a piacot.Ahogy az a szocialista gazdálkodásban megszokott volt, több, kevesebb sikerrel, volt, hogy olyan nagy volt a várakozási lista, hogy 1-1 termékre, heteket, hónapokat kellett várni, mire azt a tüzép telepre beszállították. Tüzép = Tüzelőanyag és építőipari vállalat. A tüzép mozaik szó jelentésétre már csak kevesen emlékeznek, viszont ebből könnyű kikövetkeztetni, hogy nem csak építőanyagokat lehetett kapni a telephelyeken, hanem tüzelő anyagot, többek között fát, brikettet, szenet. Ezek forgalmát a gáz általános bevezetése, a gázfűtés elterjedése visszaszorította, mára a tüzép fogalma az építőanyag kereskedéseket jelenti. A fehér keretes, fekete alapszínű kártya felső részén egy stilizált sárga kéz ujjain hasznos információk olvashatóak: GONDTALAN AZ ÉPÍTKEZÉS - HA VAN ANYAGBIZTOÍTÁSI MEGÁLLAPOADÁS. A kéz alatt szintén sárga korongon centrális elhelyezésben a cég által forgalmazott árucikkek ismertetése olvasható. A korongból kivezető egyenes egy élére állatortt négyzetben végződik, amelyen a cég vörös-fekete emblémája látható. A kép jelzetlen.

Műszaki Anyag és Gépkereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1980 A használt gépek adásvétele Nyugaton már régóta működött, idehaza pedig a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat (MAGÉV) kezdte el ezt a tevékenységet állami szinten. A cég felszámolás-alatt/1985. A szürke alapszínű kártya felső részén fehér korongban jelenik meg a vállalat emblémája, egy gépalkatrészekből összeszerelt futó figura, körülötte a cég teljes neve: MŰSZAKI ANYAG ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT. Az embléma alatt a szürke mezőben ismét olvasható a cég teljes neve, központjának címe, valamint hét telephelyének elérhetősége szakterületüknek megfelelően. A kép jelzetlen.

Műszaki Anyag és Gépkereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1980 A használt gépek adásvétele Nyugaton már régóta működött, idehaza pedig a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat (MAGÉV) kezdte el ezt a tevékenységet állami szinten. A cég felszámolás-alatt/1985. A szürke alapszínű kártya felső részén fehér korongban jelenik meg a vállalat emblémája, egy gépalkatrészekből összeszerelt futó figura, körülötte a cég teljes neve: MŰSZAKI ANYAG ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT. Az embléma alatt a szürke mezőben ismét olvasható a cég teljes neve, központjának címe, valamint hét telephelyének elérhetősége szakterületüknek megfelelően. A kép jelzetlen.

Tiszatáj Irodalmi és kulturális folyóirat kártyanaptár 1980 A Tiszatáj 1947 márciusa óta Szegeden megjelenő irodalmi, művészeti, társadalmi és tudományos folyóirat. Szegeden egy fiatalokból, egyetemi és főiskolai hallgatókból álló munkaközösség jött létre 1946 őszén, a Kálmány Lajos Kör. Kálmány Lajos szegedi születésű néprajzkutató, katolikus pap volt. Céljuk az alföldi néptudományi kutatás, a népi gondolat előadásokkal, kiadványokkal való terjesztése volt egy irodalmi folyóirat hasábjain keresztül. Megszületett a Tiszatáj (Péter László javaslatára kapta e nevet), amely a mai szépirodalmi folyóiratok között a legöregebb. 1947. március 8-án jelent meg az első szám. Elsősorban a szegedi irodalmi hagyományok feltárásához járult hozzá. Elemezte, bemutatta, értékelte Balázs Béla, József Attila, Juhász Gyula, Kálmány Lajos, Móra Ferenc, Radnóti Miklós, Tömörkény István műveit. Közölték a Szeged és a város körüli települések szociográfiai leírásait is. Helyi élő szépirodalom (Baka István, Tóth Béla), magyarországi élő szépirodalom (Ágh István, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Esterházy Péter, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Keresztury Dezső, Nagy László, Németh László, Páskándi Géza, Pilinszky János) s a környező országok magyar nyelvű irodalmának (például Sütő András) bemutatására is folyamatosan törekedett és törekszik, ez utóbbi főleg Ilia Mihály érdeme. 2012-től a folyóirat internetes változata is elérhető. Tiszatáj-ügy 1986 Többször szünetelt a Tiszatáj, például 1956–57-ben az 1956-os forradalom miatt, 1986-ban betiltották egy fél évre Nagy Gáspár A fiú naplójából[4] című versének közlése miatt. (Maga Kádár János kezdeményezte a lap betiltását, mivel valaki felhívta a figyelmét a költeményre és elhitette vele, hogy őt jelképezi a versben szereplő »júdásfa«, illetve az a "nyolcvanas évek közállapotait jelölő kollektív szimbólum". ) A Tiszatáj elleni dühödt támadás a hatalom részéről hamarosan az irodalom elleni támadássá szélesedett. 1987-től új szerkesztőbizottságot hoztak létre a Tiszatájnál, első elnöke Tóth Béla volt, 1989-től Vörös László, majd Olasz Sándor. A főmunkatársak közt dolgoztak a lapnál nemcsak mint szerzők, hanem mint rovatvezetők, szerkesztősegédek is, Vajda László, Péter László, Sütő András, Baka István, Tadeusz Nowak, Széles Klára. Tiszatáj-ügy 2012 2012 őszén kritika érte a Tiszatáj folyóiratot, a 2011 óta működő új szerkesztőséget, mely szerint a lap eltávolodott a hagyományoktól, és ezért nem tölti be a Szeged várossal szembeni hivatását A fehér alapszínű kártya közepét egy kék kontúros, madártollat tartó kéz rajza foglalja el, fölötte piros téglalapon fehér betűkkel tiszatáj felirat, alatta piros betűkkel: IRODALMI ÉS KULTÚRÁLIS FOLYÓIRAT olvasható. A kép jelzetlen.

Kisdobos A Magyar Úttörők Szövetségének gyermeklapja kártyanaptár 1980 Kisdobos! Te lapod a kisdobos a Magyar Úttörők Szövetségének gyermeklapja A Magyar Úttörők Szövetsége, „a gyermekek önkéntes tömegszervezeti tömörülése” a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség ernyője alatt alakult meg 1945-ben. 1946 és 1948 között a kommunisták nagy számban beépültek a cserkészek közé, előkészítve azok demokratikus jogutódának, a fasizmussal való kollaboráció vádjától mentes, Karácsony Sándor elnökölte Magyar Cserkészfiúk Szövetségének 1948-as beolvasztását az úttörőmozgalomba. A szocializmus alatt az iskolás gyermekek túlnyomó többsége a tagja volt ennek a szervezetnek, amelyben a kommunista ideológiai nevelés döntő szerepet játszott, de emellett a serdülő sport, és a gyerekközművelődés (pl. gyermekszínjátszó fesztiválok), valamint a technikai nevelés bázisa volt. A cserkészmozgalomból sok motívumot felhasználtak (őrs, raj, csapat, egyenruha, táborozások, próbák stb.), de az úttörőmozgalmat az új politikai berendezkedés céljaira, a kommunista ideológia terjesztésére használták fel. Az úttörőmozgalom deklarált célja sokáig az volt, hogy tagjait „a haza és a párt iránti szeretetre és hűségre, proletár nemzetköziségre” nevelje. Sajátos, hogy 1986-ban az MSZMP vezetése kérte, hogy az alapszabályból töröljék: a „Párt gyermekszervezete” toposzt. Normái az 1848-as hagyományokat idéző 12 pontban jelentek meg, mely értéklista többször érzékenyen változott követve a mozgalom mainstreamjének mozgását.  A Pajtás a 10-14 évesek lapja először 1946. december 20-án jelent meg. A Hüvelyk Matyi 1949-es megszűnése után igény volt arra, hogy a 6-12 éveseknek is legyen önálló gyermeklapjuk. Először 1952-ben jelent meg a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) Központi Vezetőségének folyóirataként. 1956 november és 1957 február között kényszerű szünetet tartott. 1957 februárjában Kisdobos Gyermekújság címmel alakult újjá, majd 1957 szeptemberétől vette fel végleges nevét: Kisdobos, a Magyar Úttörők Szövetsége gyermeklapja. (WIKIPÉDIA) A fekete alapszínű kártya (játékkártyát idézően) alsó és felső része azonos, kéksapkás figurát ábrázol. Az alsó kék trombitát fúj, a felső dobol. Közöttük zöld ovális mezőben a gyermeklap neve olvasható: kisdobos. A reklámot kiadó cég neve elérhetősége nem szerepel. A kép jelzetlen.

Dörmögő Dömötör kártyanaptár 1980 Dörmögő Dömötör 3-7 éveseknek szóló gyermeklap, amelyet 1957-ben alapítottak és havonta jelent meg. Az újság nevét egy régi mesefigurától, Sebők Zsigmond Dörmögő Dömötör nevű mackójától kölcsönözték. A lap színes, magassága 15 cm, a korosztály számára befogadható rajzok és rövid szövegek találhatók benne. A lap eredetileg a Magyar Úttörők Szövetsége 1957-86, az Állami Ifjúsági Lapkiadó 1986-91, 1991-től a Lutra Kiadó, 1993-tól pedig az Adoc-Semic gondozásában jelent meg. 2011 júniusától a Drize Kiadói Kft. vette át a kiadvány megjelentetését a felszámolás alatt levő Semic kiadótól. A lap jelenleg kéthavonta jelenik meg, minden páratlan hónap első hetében. A fehér alapszínű, kék keretes kártya rajzán középen áll egy kék nadrágot, pink nadrágtartót viselő barna maci, vélhetően maga Dörmögő Dömötör, aki két mancsával két, építőkockából épített oszlopra támaszkodik. Fölötte olvasható a gyermeklap és egyben a maci neve: DÖRMÖGÖ DÖMÖTÖR. A kép jelzetlen.

Emberközelben a világmindenség Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Budapesti Planetárium kártyanaptár 1980 A TIT Budapesti Planetárium egy planetárium a Népligetben, melyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) üzemeltetett. A planetárium célja a tudományos ismeretterjesztés szolgálata és az, hogy hidat alkosson a csillagászat és a nagyközönség között. Az 1977-ben átadott Planetárium az egyik legnépszerűbb és kiemelkedő látogatottságú intézmény volt. A jellegzetes kör alaprajzú kupolás épületet Lux László (Budapest, 1909. július 15. – Budapest, 2002. április 30. Kossuth-díjas magyar építész, az IPARTERV igazgatója, miniszterhelyettes, az 1950-es évek építészetpolitikájának meghatározó alakja.) tervezte és a Középületépítő Vállalat építette. Azonban a világviszonylatban is jelentős épület elavult és teljes körű felújításra és korszerűsítésre szorul. 2016-ban beázás . A rossz állapotok miatt az épület 2017. június 18-án bezárt és a teljes körű felújításáról, korszerűsítéséről még nem született döntés. A fehér alapszínű kártya felső részén táblázatosan jelenik meg 1980-as év naptárja, alatta a különböző programokat ismertetik: feketén: Felnőtt műsorok 16 és 18 órakor zöld színben: Szerda szünnap! feketén: Iskolai programok: kedden és csütörtökön10, 12, 14 órakor pirosan: Ifjúsági előadások: vasár- és ünnepnapokon 10 és 12 órakor feketén: Csoportos jegyrendelés, szervezésünknél telefonon: 344-513/16 mellék A kép jelzetlen.

Budapesti Közlekedési Vállalat Szakmunkásképző Osztály kártyanaptár 1980 BKV szakmunkásképzés A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Budapest közösségi közlekedését működtető cég, mely a Fővárosi Önkormányzat 100%-os tulajdonában van. 1968. január 1-jén az addigra egységesülő vonalhálózat önálló közlekedési vállalatai összevonásával alakult meg Budapesti Közlekedési Vállalat néven. (Wikipédia) A fehér keretes, sárga alapszínű kártya fotóján szorgalmas ipari tanulók gépeken dolgoznak. A köralakú fényképet pink sugarak között fekete feliratok keretezik, amelyek ismertetik, hogy a diákok tizenhat szakma közül melyeket választhatják. A képből kitüremlő gépek a vállalat emblémájában végződnek: Budapest címere alatt BKV, fölötte csiga alakban kanyarodva SZAKMUNKÁSKÉPZÉS felirattal. Baloldalon újabb írás: SZAKMUNKÁSKÉPZŐ OSZTÁLY. BUDAPEST XI., BARTÓK BÉLA ÚT 133. A kép jelzetlen.

ÁFÉSZ Élelmiszer kártyanaptár 1980 Az általános fogyasztási szövetkezetek jogutódjai (1968-tól) a valamikori földműves szövetkezeteknek, melyek az államosítás után fokozatosan alakultak ki, tovább folytatva elődeik a Hangya szövetkezetek és a magánkereskedelem tevékenységét.  A fehér keretes kártya színes fotóján egy népi szőttessel leterített asztalon bőségtálat látunk, rajta szalámi, kolbász, töpörtyű, hagyma, fokhagyma, paradicsom, paprika, körte, őszibarack, dísztök. A jobb felső sarokban jelenik meg a vállalat emblémája: a Rákosi címerhez hasonlóan egy korongon baloldalt fogaskerék, jobbra kalász által közrefogott ötágú csillag, ÁFÉSZ felirattal, alatta "élelmiszer "tájékoztat a látnivalón megjelentekről. A kép jelzetlen.

Az űrszelvény életveszélyes kártyanaptár 1980 Az ORFK-OBB 1992-ben kezdte meg működését, elődje az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács volt, amely korábban kis számú külsős szakértő bevonásával szervezte és látta el a balesetmegelőzéssel kapcsolatos állami feladatokat. Az új szervezet létrehozásával a balesetmegelőzésért dolgozó szakemberek körét és a balesetmegelőzés társadalmi támogatottságát kívánták bővíteni. Fő céljai a közlekedési balesetek számának visszaszorítása, a közlekedési ismeretek általános színvonalának emelése, az önkéntes jogkövetés növelése mellett annak bemutatása, hogy a közúti közlekedési balesetek milyen valós és olykor megdöbbentő veszélyekkel, illetve következményekkel járhatnak. A kártya színes rajzán piros alapon sárga vonat készül kihajtani a megállóból, ahol egy kékruhás szaki szalad a szerelvény felé. A vonat feltartja vörös kezét, mellette felirat: Az ürszelvény életveszélyes! A kép jelzetlen.

Boldog új évet kívánnak az Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalatok kártyanaptár 1980 A nagykereskedelem  "termékek és szolgáltatások átalakítás nélküli továbbértékesítése (kereskedő, feldolgozó, termékek raktározásával, szállításával, valamint a termékekhez kapcsolódó közvetlen szolgáltatásnyújtással foglalkozó) viszonteladók számára. A szocialista belkereskedelem ötvenes évek elejére kialakult szervezeti rendszere fõ vonásaiban egészen a rendszerváltásig fennmaradt. Ennek lényege „az egy szervezet–egy feladat” elv következetes megvalósítása. A magyarországi élelmiszer-kereskedelem tervgazdaságban kialakult rendszerének merevsége az iparcikk-kereskedeleleménél is jóval lassabban oldódott. A fehér keretes kártya színes fotóján egy kéz tart egy sárga "nyloncekkert, amelyet már bevásárlás után látunk, benne öőszibarack kompótot és ötféle konzerves dobozt. A képen nem jelenik meg sem a kártyát kiadó vállalat neve, emblémája, célja, sem pedig elérhetősége. A kép jelzetlen.

Centrum Áruházak kártyanaptár 1980 A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték, 2005-ben megszünt. (Wikipédia) A fehér keretes kártya színes fotóján egy szeles vízparton, a nádas mellett fiatal pár álldogál. A jobb alsó sarokban jelenik meg egy fehér korong fekete közepén az áruház emblémája: fehér háromszögben C betű, alatta kis betűkkel: CENTRUM ÁRUHÁZAK. A kártyából nem derül ki, hogy a vállalat a ruhákat vagy a természetet reklámozza-e. A kép jelzetlen.