Kártyanaptár 5_1980-1989

Boldog Új Évet Kíván az Országos Takarékpénztár kártyanaptár 1980 Minden forint a takarékban többet ér 1949-ben alapították az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot, amely átalakult a ma is működő OTP Bankká. A szervezett magyar szerencsejáték születésnapja október 19-e. 1947-ben ugyanis ezen a napon indult a Totó játék árusítása - az angol Góltotó mintájára -, azzal a céllal, hogy a magyar csapat kijuthasson az 1948-as londoni olimpiára. Az Ötöslottó első sorsolását 1957. március 7-én tartották. A Szerencsejáték Zrt.[2]100%-os állami tulajdonban lévő, budapesti központtal működő gazdasági társaság. A vállalat Magyarország egész területén kizárólagos joggal forgalmaz sorsolásos játékokat (Ötöslottó, Hatoslottó, Skandináv lottó, Eurojackpot, Joker, Kenó, Luxor, Puttó), sorsjegyeket és totalizatőri fogadást (Totó, Góltotó), továbbá engedéllyel rendelkezik a bukmékeri típusú sportfogadás (Tippmix), valamint távszerencsejáték (Tippmixpro) szervezésére is A fehérkeretes, kék alapszínű kártyán egy kissé nyitott takarékbetét-könyvből áradnak ki a száz- és húszforintos bankjegyek, ezt támasztja alá fehér betűs felirat: minden forint takarékban többet ér A kép jelzetlen. A kép jelzetlen.

Országos Közlekedésbiztonsági Tanács kártyanaptár 1980 Országos Közlekedésbiztonsági Tanács 1973. januárjában alakult meg, és 19 év elteltével, 1992-ben fejezte be működését. Az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ORFK-OBB) 1992. november 24-én jött létre, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács (OKBT) megszűnését követően. Az ORFK-OBB 1992-ben kezdte meg működését, elődje az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács volt, amely korábban kis számú külsős szakértő bevonásával szervezte és látta el a balesetmegelőzéssel kapcsolatos állami feladatokat. Az új szervezet létrehozásával a balesetmegelőzésért dolgozó szakemberek körét és a balesetmegelőzés társadalmi támogatottságát kívánták bővíteni. Fő céljai a közlekedési balesetek számának visszaszorítása, a közlekedési ismeretek általános színvonalának emelése, az önkéntes jogkövetés növelése mellett annak bemutatása, hogy a közúti közlekedési balesetek milyen valós és olykor megdöbbentő veszélyekkel, illetve következményekkel járhatnak. A fehér keretes kártya színes rajzán a sárga úton kék, csuklós autóbusz készül kihajtani a megállóból, mellette egy zöld személygépkocsi erre nem sok lehetőséget biztosít. A busz fölött felirat: SEGÍTSÜK ŐKET! A jobb alsó sarokban jelenik meg a Tanács emblémája, ismertetve a teljes nevet: ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS, középütt egy nyitott tenyér hordoz egy sétáló embert. A kép jelzetlen.

Állami Biztosító kártyanaptár 1980 Biztos ami biztos! Ők tudják, hogy kár lenne biztosítás nélkül Biztosítás minden korosztálynak biztonság Kérjük forduljon hozzánk mindig bizalommal! 1948-ban a biztosítási piacot állami irányítás alá vonták, 1949. június 20-án létrejött az Állami Biztosító Nemzeti Vállalata. Az állami monopol helyzet 1986-ban megszűnt. Az állami biztosítók helyére két biztosító társaság az Állami Biztosító és a Hungária biztosító került. A CSÉB csoportos élet- és baleset biztosítási rendszer bevezetésére a 60-as évek elején került sor. Egységes díj, munkahelyi díjfizetés (levonás) jellemzi.   A szürke alapszínű kártya színes fotóján egy többgenerációs, 11 tagú családot ábrázolnak. A családtagokra nyilak mutatnak, amelyek a megfelelő biztosítási csomagot kínálják: anyának aa Gondoskodás Életbiztosítás, Lakásbiztosítás, CASCO, CSÉB-80-at, lányának és annak párjának az Épület-és lakásbiztosítást, nagyinak és nagyapónak Életjáradék biztosítást Nyaralóbiztosítást és a gyerekeknekTanuló balesetbeiztosítást. A család feje felett a jó tanács: Biztos ami biztos! Ők tudják, hogy KÁR LENNE biztosítás nélkül. Alattuk: BIZTOSÍTÁS MINDEN KOROSZTÁLYNAK BIZTONSÁG A kép jelzetlen.

Vasedény kártyanaptár 1980 A rendsszerváltás előtti korszak nagy állami vállalatai közé sorolhatjuk a teljesség igénye nélkül a Vasedényt, a Röltexet, az Óra-Ékszert, az Aranypókot, az Ofotértet, a Gelkát, az Ezermestert, a Keravillt vagy éppen a Patyolatot. Van, amelyik korábban, van, amelyik később múlt ki, sőt, egy-két márka mind a mai napig dacol a globális kiskereskedelem nagyágyúival, vagy éppen egy nagy nemzetközi vállalatcsoport része lett.  A Vasedény is rizikós pályára állt a rendszerváltás után, de ezt már szinte mondanunk sem kell, hiszen 1996-ban egy befektetői csoport Vasedény Trade Kft. néven megvette az üzlethálózatot. Majd 2000-ben a cég vezetése bérbe adta az üzleteket, ekkor került képbe a Vasedény-Falko Kft., amely először öt üzlet működtetési jogát vette meg. Később stabilizálták a márkát, és hat budapesti üzletből és egy webshopból álló hálózatot alakítottak ki, amely ma is él és virul. A korszak nagy állami vállalatai közé sorolhatjuk a teljesség igénye nélkül a Vasedényt, a Röltexet, az Óra-Ékszert, az Aranypókot, az Ofotértet, a Gelkát, az Ezermestert, a Keravillt vagy éppen a Patyolatot. Van, amelyik korábban, van, amelyik később múlt ki, sőt, egy-két márka mind a mai napig dacol a globális kiskereskedelem nagyágyúival, vagy éppen egy nagy nemzetközi vállalatcsoport része lett.  A Vasedény is rizikós pályára állt a rendszerváltás után, de ezt már szinte mondanunk sem kell, hiszen 1996-ban egy befektetői csoport Vasedény Trade Kft. néven megvette az üzlethálózatot. Majd 2000-ben a cég vezetése bérbe adta az üzleteket, ekkor került képbe a Vasedény-Falko Kft., amely először öt üzlet működtetési jogát vette meg. Később stabilizálták a márkát, és hat budapesti üzletből és egy webshopból álló hálózatot alakítottak ki, amely ma is él és virul. A korszak nagy állami vállalatai közé sorolhatjuk a teljesség igénye nélkül a Vasedényt, a Röltexet, az Óra-Ékszert, az Aranypókot, az Ofotértet, a Gelkát, az Ezermestert, a Keravillt vagy éppen a Patyolatot. Van, amelyik korábban, van, amelyik később múlt ki, sőt, egy-két márka mind a mai napig dacol a globális kiskereskedelem nagyágyúival, vagy éppen egy nagy nemzetközi vállalatcsoport része lett.  A Vasedény is rizikós pályára állt a rendszerváltás után, de ezt már szinte mondanunk sem kell, hiszen 1996-ban egy befektetői csoport Vasedény Trade Kft. néven megvette az üzlethálózatot. Majd 2000-ben a cég vezetése bérbe adta az üzleteket, ekkor került képbe a Vasedény-Falko Kft., amely először öt üzlet működtetési jogát vette meg. Később stabilizálták a márkát, és hat budapesti üzletből és egy webshopból álló hálózatot alakítottak ki, amely ma is él és virul. A korszak nagy állami vállalatai közé sorolhatjuk a teljesség igénye nélkül a Vasedényt, a Röltexet, az Óra-Ékszert, az Aranypókot, az Ofotértet, a Gelkát, az Ezermestert, a Keravillt vagy éppen a Patyolatot. Van, amelyik korábban, van, amelyik később múlt ki, sőt, egy-két márka mind a mai napig dacol a globális kiskereskedelem nagyágyúival, vagy éppen egy nagy nemzetközi vállalatcsoport része lett.  A Vasedény is rizikós pályára állt a rendszerváltás után, de ezt már szinte mondanunk sem kell, hiszen 1996-ban egy befektetői csoport Vasedény Trade Kft. néven megvette az üzlethálózatot. Majd 2000-ben a cég vezetése bérbe adta az üzleteket, ekkor került képbe a Vasedény-Falko Kft., amely először öt üzlet működtetési jogát vette meg. Később stabilizálták a márkát, és hat budapesti üzletből és egy webshopból álló hálózatot alakítottak ki, amely ma is él és virul. A függőlegesn három, kék, fehér, sárga csíkra osztott kártya közepén a VASEDÉNY reklámfigurájának rajza szerepel, alatta: VEVŐSZOLGÁLAT VII. Rákóczi út 24. 24. sz. Tel: 224-415 ismerteti a válalat elérhetőségét. A kép jelzetlen.

Centrum Áruházak kártyanaptár 1980 A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték, 2005-ben megszünt. (Wikipédia) A fehér keretes kártya színes fotóján egy szeles vízparton, a nádas mellett fiatal pár álldogál. A jobb alsó sarokban jelenik meg egy fehér korong fekete közepén az áruház emblémája: fehér háromszögben C betű, alatta kis betűkkel: CENTRUM ÁRUHÁZAK. A kártyából nem derül ki, hogy a vállalat a ruhákat vagy a természetet reklámozza-e. A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet Kíván a Magyar Édesipari Vállalat 1980 Hazánkban a 19. század első felében alakult ki a cukrász kézműipar. Ebben az időben Magyarországra több svájci cukrász vándorolt be, akik újszerű készítményeket honosítottak meg, és meggyorsították a cukrász kézműipar fejlődését. A legtöbb kézműipari cukrászműhelyben a cukrásztevékenység több ágazatát is művelték. A fejlődés következményeként aztán mindinkább kezdett elkülönülni a csokoládé, a drazsé és a lisztesáru, azaz azon termékek előállítása, amelyek termelése gépesíthető. A 19. század végén, illetve a 20. század elején még békésen megfért egymás mellett a napi fogyasztásra termelt cukrászáru és a tartós édesáru termelése. A magyarországi gyári édesipar bölcsőjének a cukrászipar tekinthető. Kivételt képez ez alól a csokoládégyártás, mert a csokoládékészítés eleve gépesített, gyáripari termelésként indult. A korai csokoládékészítők csak csokoládéitalt készítettek, a cukrászok pedig csak felhasználói voltak a csokoládénak. 1884 után Gerbeaud Emil vezette be Magyarországon a csokoládés desszert, illetve a bonbon előállítását. Rövid időn belül e termékek termelését átvették a cukrászok is. A fehér alapszínű kártyafelső felét egy színes rajz díszíti. A képen egy piros katonai egyenruhát hordó diótörő bábut ábrázolnak, "aki" egy mogyorós "sláger" szeletet próbál szétharapni. A kép alatti felirat utal a cég nevére és a hirdetés céljára: BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN A MAGYAR ÉDESIPARI VÁLLALAT. A kép jelzetlen.

Lady Camea kártyanaptár 1980 Lady Camea Bocskay úton székelő Kozmetikai és Háztartásvegyipari Gyár (KHV), amely az akkoriban igen népszerű Opera család tagjaként illatos arcszeszt, a Camea termékek új zászlóshajójaként pedig deót dobott piacra a 60-as évek elején. A Lady Camea dezodort egyébként tíz évvel később még egy ipari nagydíjjal is kitüntették. Nem csoda, hogy a KHV volt az első a deógyártásban, hiszen ők működtették az Örs vezér tere mellett az ország egyetlen illatgyárát is. A Kompozíció és Illóolaj gyár névre hallgató üzemi egységben a ma parfümőrként ismert szakmát akkoriban vegyészek képviselték, így például Dr. Then Mária, akit valódi „orrszakértőnek” tartottak. Az illóolaj-intézmény egyrészt magyar fejlesztésű illatokat gyártott, másrészt 3000 különböző illatot értékesített a világ különböző illat-nagykereskedőitől. A hazai gyártáshoz számos külföldi országból érkeztek alapanyagok, így Svájcból, Vietnamból, Kínából, itthon pedig a nálunk is termő növényekből állítottak elő a felhasznált illóolajokat: levendulából, kamillából, rozmaringból, erdei fenyőből, zsályából és tölgyfazuzmóból. A keret nélküli fotón egy göndör, hosszúhajú, rózsaszínű blúzt, fekete mellényt viselő, könyöklő hölgy előtt, a kártya alján jelenik meg a hidetett árucikk neve: Lady camea. Nem jelenik meg azonban sem a hirdető, sem a gyártó cég neve. elérhetősége. A kép jelzetlen.

Röltex kártyanaptár 1980 Egész évben várják önt a Röltex szaküzletei! A szocializmus idején hasonlóképpen ismert bolthálózatnak számított a rövidáru-féleségek és lakástextíliák kiskereskedelmére 1950-ben alapított Röltex állami vállalat, emblematikus figurájával, Röltex Rózsival. A közel 50 üzlettel rendelkező vállalat 1989-ben részvénytársasággá alakult, rövid ideig az osztrák Werla cég is 30 százalékos tulajdonostárs lett. 1991 októberében a Werla eladta részvényeit a Bankár Kft.-nek, amely a dolgozói részvények megszerzésével 1993-ra 64 százalékra emelte tulajdonhányadát, majd az egész pakkot továbbadta a Kordax Rt.-nek, amely 1994-ben már 96 százalékot birtokolt az addigra 35 boltra apadt láncban. A cég forgótőkehiány miatt 1996-ra a fizetésképtelenség közelébe került, a boltokba elvétve érkezett áru, az elfekvő készletek kiárusításából a korábbi forgalom 25-30 százalékát érte el. Az időközben eladósodott Kordax újonnan létrehozott társaságokba vitte a legjobb Röltex-üzletek bérleti jogát, majd - a Kordax társaságiadó-hátraléka miatt - az APEH lefoglalta a Röltex 62,5 százaléknyi részvénycsomagját. A cég a következő években már csak vegetált, sorra zárták be üzleteit, 1998 óta felszámolás alatt áll. A fehér keretes kártya színes fotóján egy szőke manöken kék egyrészes fürdőruhát és kék-fehér csíkos fürdőköpenyt reklámoz egy vízzel megtöltött úszómedence előtt. Fejét rózyaszínű szalaggal és virággal díszített Girardi kalappal védi. A kép alatt a nem ismertetett hirdető jókívánsága: BÚÉK olvasható. A kép jelzetlen.

Fővárosi Csatornázási Művek kártyanaptár 1980 Budapest általános csatornázását megelőző korszakokban, a csatornák építésénél egyrészt, minél rövidebb úton igyekeztek a Dunát elérni, másrészt, a csatornák szelvényeit nem a szükségletnek megfelelően építették ki, hanem jelentősen túlméretezték. A Duna-balparti csatornák közül a legrégebbi, az 1780-ban épült Zsibárus és Kötő utcai (jelenleg Párisi utca, Pesti Barnabás utca és Március 15. tér)alatti csatorna, amely az Invalidus ház (mai Fővárosi Önkormányzat) szennyvizeit vezette a Dunába. Ugyanebből az időből származott a Hal téri (Duna és Irányi utcák közötti) csatorna is. Az építésben közrejátszhatott, hogy az épületektől minden eszközzel igyekeztek távol tartani a minduntalan fellépő járványokat. A Duna-jobbparti városrészek csatornaépítkezéseinek története olyan pontossággal nem követhető nyomon, mint Pesten. Óbuda csatornázása a hegyvízlevezető árkokból alakult ki. A Cserepes, Nagyszombat, Galagonya, Dereglye utcákon, a Szépvölgyi úton, a Harcsa és a Kavics utcában nyílt árkok vezették el a záporvizeket és a szűk területre összezsúfolódott épületek utcára kifolyó szennyvizeit is. A Duna két partján egységes csatornázás, a főváros egyesítéséig nem alakult ki. Pest rendszeres csatornázásának megoldására 1869-ben Sir Morton Peto angol vállalkozó a város főpolgármesteréhez tervet nyújtott be. A terv címe: "Jelentés és Tervrajz szab. kir. Pest város föld alatti csatornázásának megjavítása tárgyában. Sir Morton Peto rendeletére előterjesztve Bazalgette W. 1. London város főmérnöke által. Pest június hóban 1869." A vállalkozó 250 000 angol fontos ajánlatot tett a főgyűjtők megépítésére. Bazalgette Pesten megismerkedett a meglévő hálózattal, és a tervek kidolgozásánál figyelembe vette a Duna szabályozásának lehetőségeit. Felismerte a helyrajzi adottságokat – Pest, a Duna felé lejtő dombokkal övezett, tágas, félmedencében fekszik –, ezért a főgyűjtőknek olyan vonalvezetést választott, melyet a természetes környezet szabott meg. A város csatornázása egyesített (tout á I'égout) rendszer szerint történne, azaz olyan rendszerben, amelyben a háztartási, ipari szennyvizek, valamint a csapadékvíz egyetlen szelvényben folynak el. Egyesített rendszerű London, Hamburg, Frankfurt, Berlin és München csatornázása is. A Bazalgette-féle terv elbírálására 1869. június havában a város a tervet négy tagú szakbizottságnak adta át, amelynek tagjai Lindley Vilmos, a pesti vízművek főmérnöke, Reitter Ferenc, Szumrák Pál és Vogler József mérnökök voltak. William Lindley angol mérnök tervei szerint 1868-ban megépült Pest város első vízvezetéke. Ez, – bár a járványveszélyen sokat enyhített – tovább sürgette a csatornázás egységes kialakításának ügyét. Reitter Ferenc terve (1873) A bal parti városrész csatornázásánál Reitter teljes mértékben magáévá tette Bazalgette főgyűjtőinek vonalvezetését, attól csak annyiban tért el, amennyire azt az új városrendezési terv megkívánta. Kőbánya részére önálló, új gyűjtőt javasolt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa határozatában kimondta, hogy "e csatornázási munkálat milliókba fog kerülni és az századok tartamára készül", javasolja, hogy a város hirdessen tervpályázatot. 1875. márciusában felkérték Bodoky Lajost, Durand, Clay és Mille francia mérnököket, Lechner Lajost és Vogler Józsefet, hogy a Reitter-féle elgondolások alapján, készítsék el a csatornázási terveket. A mérnöki hivatal Martin Ottót bízta meg az eddig összegyűjtött javaslatok, tervek alapján az általános csatornázási terv elkészítésével, a következő utasítással: "a körúti főgyűjtő a tervbe mindenesetre felvétessék, a csatornahálózatba a pesti rész egész lakott területe bevonassék, a pincetalaj is vízmentesíttessék." Ezt követően a Soroksári úton, a ferencvárosi szivattyútelep építését határozták el. A budai oldal általános csatornázása (1873-1914) A Bazalgette-terv Budával nem foglalkozott, Reitter Ferenc érdeme, hogy a budai városrészre is ki-dolgozta a csatornázás tervét. A budai oldal hegyi vízfolyásai a szenny- és csapadékvizek levezetői voltak. Az Ördög-árkot 1873-ban beboltozták, hogy a patak bűze a levegőt ne fertőzze. Az 1875. június 25-én Budapestre zúdult katasztrofális zápor az árok boltozatát felszakította. Az újra beboltozott Ördög-árok Budapest legnagyobb méretű és vízvezető képességű főgyűjtő csatornája. Reitter tervei szerint épült meg a pesti oldalon a Dunába torkolló, csatornákat összekötő, első gyűjtőcsatorna, amely lehetővé tette a csatornák árvízi elzárását. Ez már az 1876. évi árvízkor megvédte Pestet, míg Budát ismét a csatornákon keresztül öntötte el a folyó. Pesten a lezárt csatornák vizét gőzszivattyúk emelték a Dunába. Lechner Lajos 1876-ban elkészült és sokáig vitatott pályaműve alapján, az 1883-ban szervezett csatornázási osztály készítette az új terveket. Martin Ottó művét Fodor József és Klimm Mihály bírálta el. E szakértői vélemények alapján, a főgyűjtő és a szivattyútelep kapacitását 27 m3/sec-ra emelték. Ennek a messzemenő előrelátásnak köszönhető, hogy a főgyűjtőrendszer ma, és a jövőben is kielégítheti a pesti oldal igényeit. A főváros központi szivattyútelepe 1889-től 1894-ig épült. Hat pár szivattyú emelte a Dunába Pest ideérkező szennyvizeit. A szivattyúkat páronként egy-egy 200 lóerős gőzgép hajtotta meg. A telephez tartozó főgyűjtők 1907-ig épültek meg, hosszuk kb. 25 km. Martin Ottó tervében nem riadt vissza a merész műszaki megoldástól sem. A várhegy alatt átmenő főgyűjtő Szalag utcai szakaszát 24 m mélységre helyezte, és hidraulikával rendelkező pajzs védelmében, alagútépítési módszerrel tervezte a kivitelezést. Az Ördög-árok völgyének főgyűjtőjén érkező nagy mennyiségű szennyvíz, a város belsejében fertőzi a Dunát. Ezért a szennyvíz megcsapolását a Fehérsas térnél tervezte, mégpedig úgy, hogy a Duna-parti főgyűjtőt ide vezette az Apród és Virág Benedek utcákon át. A Fehérsas térnél az Ördög-árok +4,13 m (lánchídi mérce) fenékszintje már lehetővé teszi, hogy alatta építsék meg a Duna-parti főgyűjtőt és a száraz idei szennyvizet oda lebuktassák. Óbudán 1912-1917 között épült meg a főgyűjtő és szivattyútelep. Az elektromos üzemű gépekkel felszerelt telepet úgy helyezték el, hogy a budaújlaki vízmű kútjait a szennyvízbeömIés ne veszélyeztesse. A hegyi vizek levezetésére szolgáló Villányi úti főgyűjtőt 1915-1917 között építették meg. Az I. világháború után Budapesten építési konjunktúra kezdődött. A megnövekedett igények kielégítésére új csatornázási alaplétesítményekre volt szükség. Ebben az időben épült az angyalföldi és a kelenföldi szivattyútelep, sor került a pesti külső kerületek és Kelenföld csatornázására is. A fejlesztéseket az 1917. és 1938. évi általános tervek szerint végezték. Budapest csatornaellátottságának növelése mellett fontos feladat a meglévő hálózat jó karbantartása is. Ez a csatornák rendszeres vizsgálatát, a hibák felderítését, kijavítását és a hálózat tisztítását jelenti. 1916-ig a tisztítást és a javításokat a kerületi elöljáróságok vállalkozókkal végeztették el. A munkát kézi erővel végezték; évente csak 1000 öl (kb. 1900 m) megtisztítására futotta. 1928-tól három, egymástól független szervezet végezte a javítási, vizsgálati, tisztítási, illetve a főgyűjtők, vízkiömlők fenntartási munkáit. A háborús károk helyreállítása (1945-1947) A második világháború bombázásai és az ostrom következtében a csatornahálózat 153 helyen, 3360 m hosszban sérült meg. A csatornahálózaton kívül, súlyos károsodás érte az átemelőtelepeket is. Legjobban a központi szivattyútelep károsodott; a telep 32 bombatalálatot kapott. Az óbudai szivattyútelep gépháza teljesen víz alá került. A bombatalálatok következtében a csatornákban mintegy 24 000 m3 iszap rakódott le, és kb. 105 km hosszban megbénult a hálózat működése. A helyreállítások a háborút követően azonnal megkezdődtek. A szivattyútelepeken először a szennyvizek zavartalan lefolyását kellett biztosítani, csak ezután kerülhetett sor a gépészeti berendezések javítására és pótlására. Az üzemelésre alkalmassá tétel 1947-ben fejeződött be. Az újjáépítések hőskorában, 1946. április 1-jén alakult meg a Budapest Székesfővárosi Csatornázási Művek. A Fővárosi Csatornázási Művek szervezetében az egységes Hálózatfenntartási Osztály feladata a 3000 km-es hálózat megóvása. A munka mára szinte teljesen gépesítetté vált. 1950-ben alakult meg Nagy-Budapest. A város területe 194 km2-re nőtt, de a közel 1300 km-es csatornahálózat csak 300 kilométerrel bővült. Budapest peremkerületeinek nagy részén, elválasztott rendszerű csatornázás létesült, így a vízvezetékes területek teljes csatornázottságát hamarabb lehetett elérni. Szennyvíztisztító telepek építése (1955-től) Az óriási iparosodás következtében a korábban háztartási jellegű szennyvíz, döntően ipari eredetűvé változott. Ez fokozott veszélyt jelentett a Duna vízminőségére. Az ezredforduló után megvalósítani tervezett szennyvíztisztítási program alapján új, teljes biológiai tisztítást is végző szennyvíztisztító telepeket és a hozzájuk vezető gyűjtőhálózatot kellett kiépíteni. Budapest első biológiai tisztítást végző műve, a dél-pesti telep,1955-1966 között épült. Az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep első üteme 1985-ben készült el. A képen a kártya mindkét oldala látható. Fehér keretben, sárga alapszínen a baloldali kép 1980 év naptárját mutatja, a jobboldalin pedig a cég emblémája látszik: a hatszög nagyobb részét a rövidített név, FCSM, alatta kisebbekkel a teljes név tölti ki: FŐV.CSATORNÁZÁSI MŰVEK. A kép jelzetlen.

Szivárvány Áruház kártyanaptár 1980 A SUGÁR áruház megnyitásakor szinte minden akkori nagyobb hálózat képviseltette magát: volt benne Javszer, Röltex, Patyolat, Ezermester Úttörő- és Barkácsbolt, kétszintes Keravill és Vasedény, Szivárvány, Aranypók, Ofotért, Sportszer- és Játék-, Háztartási- és Illatszerbolt, Óra-Ékszer, IBUSZ és posta (ezek részben ma is bérlők az üzletközpontban), továbbá szépségszalon, fodrászat, könyvesbolt, cipőjavító, az emeleten presszó, drinkbár, snack-bár, söröző, szendvicsbüfé, látványkonyha, cukrászat és még sok más üzlet. (WIKIPÉDIA) A fehér keretes kártya színes fotóján egy fehér teniszruhába öltözött, teniszütőt tartó, sárga sapkás, barna, hosszúhajú manöken áll egy bokor előtt. A kártyán nem jelenik meg sem a hirdető neve, sem eléhetősége, sem pedig célja. A kép jelzetlen.

Traubisoda kártyanaptár 1980 Traubiszoda a természet ajándéka  A Magyarországon 1971 óta gyártott Traubisodának meglehetősen kalandos márkatörténete van, a védjegyek és a gyártás is többször gazdát cserélt Magyarországon közel fél évszázada gyártják az osztrák eredetű, szőlőízű Traubit. Elindult azonban a Traubisoda magyarországi védjegyeivel rendelkező, az üdítőitalt több mint két évtizede gyártó Ráthonyi Kft. felszámolása. A keret nélküli színes kép fotóján egy szőke hajú, lila pólót, fekete sortot viselő manöken kerékpárján ülve szívószálon Trausoda-t iszik a kezében tartott üdítős üvegből. A kép jelzetlen.

Kártyanaptár 1980 Ára: 60 fillér A fehér alapszínű naptár kártyán fekete betűkkel nyomtatva láthatóak a hétköznapok, pirossal pedig az ünnepnapok. A kártyán nem jelenik meg sem a kártya kiadójának neve, elérhetősége, sem pedig célja. A kép jelzetlen.

Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács kártyanaptár 1980 1960-1980 20 év Budapest közlekedésbiztonságáért Az ORFK-OBB 1992-ben kezdte meg működését, elődje az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács volt, amely korábban kis számú külsős szakértő bevonásával szervezte és látta el a balesetmegelőzéssel kapcsolatos állami feladatokat. Az új szervezet létrehozásával a balesetmegelőzésért dolgozó szakemberek körét és a balesetmegelőzés társadalmi támogatottságát kívánták bővíteni. Fő céljai a közlekedési balesetek számának visszaszorítása, a közlekedési ismeretek általános színvonalának emelése, az önkéntes jogkövetés növelése mellett annak bemutatása, hogy a közúti közlekedési balesetek milyen valós és olykor megdöbbentő veszélyekkel, illetve következményekkel járhatnak. A kártya három részből áll, az első az FKBT MOZGALMAI-t sorolja fel: "Vezess Baleset nélkül", második: "Tanítsa meg Családját Biztonságosan Közlekedni", harmadik: Úttörő Gárda Közlekedési szakegység, negyedik: "Aranykerék" A középső rész a kiadás évének (1980) naptára, a harmadik, jobboldali részen a társaság emblémája és a főváros címere látható fehér alapon piros és kék színekben, felirat: FŐVÁROSI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS 1960-1980. Az alsó kék sávon pedig: 20 év Budapest közlekedésbiztonságáért A kép jelzetlen.

Fővárosi Vegyesipari Szolgáltató Vállalat üzemi naptár kártyanaptár 1980 Fővárosi Vegyesipari Szolgáltató Vállalat 1951-ben alapították 1096 Budapest, Lenhossék u. 18. Átalakulás miatt jogutóddal megszünt. A fehér alapszínű kártyán az 1980-as év naptára látható, fölötte felirat: 1980 FŐVÁROSI VEGYESIPARI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT ÜZEMI NAPTÁR, alatt : PIROS NYOMÁS = MUNKASZÜNETI ÉS PIHENŐNAP. Balra: FEKETE NYOMÁS = MUNKANAP , jobbra: ZÖLD NYOMÁS = SZABAD SZOMBAT. A kép közepén jelenik meg a vállalat világoskékkel nyomtatott emblémája, benne a ma már értelmezhetetlen szimbólumokkal. A kép jelzetlen.

Országos Közlekedésbiztonsági Tanács kártyanaptár 1980 Türelemmel, figyelemmel Az ORFK-OBB 1992-ben kezdte meg működését, elődje az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács volt, amely korábban kis számú külsős szakértő bevonásával szervezte és látta el a balesetmegelőzéssel kapcsolatos állami feladatokat. Az új szervezet létrehozásával a balesetmegelőzésért dolgozó szakemberek körét és a balesetmegelőzés társadalmi támogatottságát kívánták bővíteni. Fő céljai a közlekedési balesetek számának visszaszorítása, a közlekedési ismeretek általános színvonalának emelése, az önkéntes jogkövetés növelése mellett annak bemutatása, hogy a közúti közlekedési balesetek milyen valós és olykor megdöbbentő veszélyekkel, illetve következményekkel járhatnak. A fehér keretes kártya színes rajzán egy szőke férfi autót vezet, a szélvédőn át két, bottal járó embert lát. A kártya felirata: TÜRELEMMEL! FIGYELEMMEL! A jobb oldalon jelenik meg a Tanács emblémája, benne nevükkel: ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS, középütt egy emberi tenyéren sétáló emberi alakkal. A kép jelzetlen.

Könyvértékesítő Vállalat a könyvterjesztés szolgálatában kártyanaptár 1980 A Könyvértékesítő Vállalat (TÉKA) 1984 és 1990 között az Editorg közreműködésével, Drucker Tibor szakmai irányításával értékes, klasszikus kézikönyvek bővített kiadásait adta közre a könyvtárak számára. A sorozatban 26 nagykötet és két füzet jelent meg, a nagy művek közül kettő (Rupp Jakab és Pesty Frigyes munkája) az Állami Könyvterjesztő Vállalattal közös kiadásban, Kollin Ferenc szerkesztésében jelent meg. A királykék színű kártya közepén a Kiadó emblémája látható, fölötte a cég teljes neve: KÖNYVÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT, alatta a cég célja: A KÖNYVTERJESZTÉS SZOLGÁLATÁBAN olvasható. A kép jelzetlen.

Áruvásárlási kölcsön Takarékszövetkezet kártyanaptár 1980 A Takarékbank Zrt. a Takarék Csoport országos, univerzális kereskedelmi bankja, mérlegfőösszegét tekintve az ötödik legnagyobb magyarországi pénzintézet, amely több mint 1,2 millió ügyfelet szolgál ki, és az ország legnagyobb fiókhálózatát tartja fenn. Korábban a takarékszövetkezeti integráció 1989-ben létrehozott központi bankját hívták Takarékbanknak, amely azonban 2019 áprilisa óta MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. néven működik. (Wikipédia) A fehér alapszínű kártyán színes betűkkel reklámoznak: ÁRU VÁSÁR LAKÁSKÖLCSÖN, alatta TAKARÉK-SZÖVETKEZET. A hirdető elérhetőségét nem közölték. A kép jelzetlen.

Ruházati Ipari Szövetkezet Törökszentmiklós kártyanaptár 1980 Székhely: 5200 Törökszentmiklós, Táncsics u. 8. Cégjegyzékszám: 16-02-001569 Rövid név: RISZ f.a. Állapot: cégjegyzékből törölve Teljes név: Törökszentmiklósi Ruházati Ipari Szövetkezet Fő tevékenység: Textilruházati ipar A fehér keretes kártya színes fotóján a RUHÁZATI IPARI SZÖVETKEZET TÖRÖKSZENTMIKLÓS piros betűs felirata alatt a kirakatban különböző ruházati termékek, dzsekik, kabátok láthatóak, a hátsó falon egy fekete-fehér fénykép feltehetően a gyártó üzemet ábrázolja. A kép jelzetlen.

Makkegészség egyik titka, egész évben legyél tiszta kártyanaptár 1980 Makk Marci Piért A kéztörlő használata higiénikus, praktikus 1949-ben alapított „Állami Papír és Irószer Kereskedelmi Vállalat” az ÁPISZ Rt. 1989-ben alakult részvénytársasággá és többszöri tulajdonosváltást követően 2001 márciusában került teljes egészében magántulajdonba, azóta irodaellátással foglalkozik. A Buda-Piért Kft. 1990. július 31-ével vált ki az országos Piért (alapítva: 1949.) vállalatból. 1991. évi privatizációja óta magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalkozásként működik. A két cég (ÁPISZ Rt. és Buda-Piért Kft.) 2004 augusztusában került azonos magántulajdonosi csoporthoz, akik elhatározták, hogy a két vállalkozás hagyományaira alapozva, új, a hazai irodaellátásban és a papír- írószer- irodaszer-kereskedelemben meghatározó egységes társasággá vonják össze azokat. Létrejött az ÁBP Zrt. (Ápisz-Budapiért Zrt.), amely 2004 novemberében tagja lett az Európai Irodaellátók Szövetségének EOSA (European Office Supplies Alliance). Az ÁPISZ-Budapiért Zrt. (ÁBP Zrt.) tevékenysége során egyaránt végez kiskereskedelmi és nagykereskedelmi értékesítést, a B2B irodaellátási piacon, valamint a közbeszerzési pályázatokon való részvétele növekszik. Az ÁPISZ Rt. 1999 őszétől fokozatosan megjelent az ország egész területén partnerüzletekkel és 2005-től franchise partnerekkel egyaránt. (Wikipédia) A fehér keretes, világoskék alapszínű kártya színes rajzán egy stilizált, kézzel, lábbal rendelkező makk-figura kezet mos, a zöld mosdó fölött egy tartóban fehér törlőpapír-tekercs látható. A figura feletti írás: Makkegészség egyik titka Egész évben legyél tiszta. A kép jelzetlen.

Kossuth Könyvkiadó kártyanaptár 1980 Lenin Összes Művei 1-55 kötet Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (1870-1924). Az 55 kötet és 2 kiegészítő kötet együtt 38 kg. 33.594 oldal terjedelmű a teljes sorozat. Antikváriumokban még mindig megvehető a teljes sorozat. A mai Kossuth Kiadó jogelődjét 1944 novemberében a Magyar Kommunista Párt Szikra Könyvkiadó néven alapította Szegeden. A világháború után átvette Budapesten a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. és a Stádium Rt. nyomdáját, s 1945–1948 között a Szikra Irodalmi és Lapkiadó Vállalat Nyomdai Rt. néven működött. Az 1948-as államosítás nyomán külön váltak a nyomdák, a lap- és könyvkiadók, azok a rendszerváltásig (1989) külön működtek. (Wikipédia) A fehér keretes, lilás alapszínű kártyán hirdeti a KOSSUTH KÖNYVKIADÓ LENIN ÖSSZES MŰVEI 1-55 KÖTET-ét. A képen csak 10 kötet és egy földgömb látható. A kép jelzetlen.

Észak-Pesti Vendéglátó Vállalat kártyanaptár 1980 Legyen a vendégünk a XIV. kerületi üzleteinkben Az 1960-as években, a konszolidálódott Kádár rendszerben még tervutasításos gazdálkodás folyt az országban. A vendéglátóiparban is az uniformizálás, az egységes anyaghányadok, egységes receptúrák voltak kívánatosak. Venesz József: Egységes vendéglátó receptkönyv és konyhatechnológia című könyve volt használatban országszerte, annak alapján 12 dkg hús volt az anyagszabata az ország összes étlapján a rántott szeletnek, a flekkennek stb. De még az elkészítés és a fűszerezés is uniformizálva volt. Ám kialakult egy reformgondolkodás a magyar közgazdászok között amely megjelent 1968-ban „Új gazdasági mechanizmus” néven az országot irányító párt határozataiban is. A tervutasításos merev gazdálkodás reformjaként lépések történtek a működő, működtethető gazdaság megteremtésére. A fehér alapszínű kártya felső részén vékony piros keretben É-Pest piros színű térképén 1-11-ig számozva jelennek meg a céghez tartozó éttermek, az alsó részen pedig fekete betűkkel olvashatóak ezek pontos címei. A kép jelzetlen.

Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kártyanaptár 1980 A BHG gyár kezdeti története a Standard és az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt-hez kapcsolódik. A Standard az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. távbeszélő és távíró-osztályaiból vált ki és lett önálló gyár 1928. január elsejétől. Korábban telefonközpontokat, telefonkészülékeket gyártott, de a rádiókészülékek gyártását is elkezdte 1926-28 között Standard márkanévvel. A 4B, a 3A, a Standardyne, majd a 30-as ével elején a mai napig közkedvelt Darlig rádió tervezték és gyártották le, többek között. A hazai rádiógyártás meghatározójává válik, hiszen az elsők között kezdi el a készülékek, valamint az alkatrészek gyártását, amelyet az 1948-as államosításig végez. Készülékei széles választékkal vannak jelen folyamatosan a piacon. Hamar ismertté válnak a Standard rádiók, a fejhallgatók, a „Conus” hangszórók, a Standard erősítők. 1932-ben a Standard kapott megbízást a székesfehérvári rádió távíróállomás bővítésére és a Postának egy 25 kW-os műsorszórásra is alkalmas távíróadót szállít le. Később több hasonló nagyteljesítményű adót készít el külföldi megrendelésekre is. Az 1930-as években gyártottak hordozható adó-vevőkészüléket is katonai megrendelésre. A magyarországi telefonhálózat fejlesztésében is fontos szerepet tölt be, az egyik fontos állomása volt, amikor 1928-ban Budapesten üzembe helyezik az első forgókefés (Rotary rendszerű) 7A típusjelű központot. Ezek a központok (7A1, 7A2) több, mint ötven évig szolgálták a magyar távközlést. A Standard Villamossági Rt. nem csak Magyarországra, hanem a környező országokba és a Közel-Keletre is szállította a Rotary központokat. A központokat már előkészítették az automata helyközi kapcsolások elvégzésére is, de a háború közbeszólt. A második világháború előtt a Standard Rt. volt hazánk egyik legjelentősebb híradástechnikai vállalata. A cég termékei egyaránt megtalálhatóak voltak a HM, BM és a Posta eszközei között, de a rádiók és a telefonok közül sok típus a lakosság számára készült. A vállalat a háborút viszonylag kedvezően úszta meg. Gépparkjának nagy része épségben maradt, s azokat sem a németek, sem az oroszok nem vitték e. 1949. decemberében a Standard Villamossági Rt.-t államosították. A Standard gyár államosításához egy szabotázs- és kémperre volt szükség, a gyár vezetőinek egy részét (többek között: Geiger Imre vezérigazgatót, akit 1954-ben halálra ítélnek, Dr. Kozma László műszaki igazgatót) 1949. november 25-én letartóztatják. 1950-től BHG (Beloiannisz Híradástechnikai Gyár) néven termel tovább. A gyár nevét a görög kommunista Nikosz Beloiannisz személyéről nevezték el. Ebben az időben a görög polgárháborúból sokan menekültek Magyarországra. A cég legnagyobb megrendelői továbbra is a HM, a BM és a Posta maradtak. Elsősorban rádiókat, adó- és vevőkészülékeket, valamint CB és LB telefonkészülékeket és központokat gyártottak itt, szigorú tervutasításos rendszerben. 1954-1955-ben beindítja a rádiókészülékek gyártását. Egy év alatt 3 típust gyárt le, de a BHG a rádiógyártását megszünteti miután a Videoton gyár a rádiókészülékek gyártását megkezdi. A Beloiannisz A117 és a 228A, 228B készülék típusokkal beírja a nevét a rádiógyártók névsorába. A BHG komoly fejlesztésekbe kezdett a telefonközpontok terén. 1959-ben kifejlesztették az ikerhidas Crossbar rendszerű kapcsolómezőt, majd 1962-ben a Teréz központ épületében üzembe helyezték az első elektronikusan vezérelt Crossbar központot. Termékei Algériában, Brazíliában, Görög- és Lengyelországban, valamint Kubában és Irakban hirdették a magyar mérnöki tudást. A gyár a sikereivel elérte, hogy kizárólag a telefontechnikára specializálódhasson. Eredményeiket a Nyugat is elismerte: ennek tudható be, hogy hosszas előkészítő munka után 1968-ban műszaki együttműködési szerződést köthettek a svéd Ericssonnal, aki a Standard gyárnak az egyik tulajdonosa volt 1933-ig. A vállalat számára a gazdasági csúcsot az 1965-1986 közötti időszak jelentette. Ezen időszak alatt jött létre a tatabányai, a szekszárdi, a kunhegyesi, majd a debreceni telephely. A rendszerváltás előtt négy esztendővel a gyárhoz csapták a csődbe ment Híradótechnika Vállalatot, amely elsősorban a Néphadseregnek és a külügynek termelt. A csatlakozással hat vidéki és három budapesti gyáregységre nőtt a BHG. Több nagy megrendelő a leszállított eszközöket nem fizeti ki, nem tudja kifizetni. 1989-ben a vállalat nagy veszteségeket halmoz fel. 1991-ben egy meghirdetett tenderen a BHG - Northern Telecom együttes elbukott, amely végül a vállalat széteséséhez vezetett. Kollár Ernő írása http://www.radiomuseum.hu/index_bhg.html A fehér keretes kártya színes fotóján fák előtt két szürke konténer látható, amelyek rendeltetését a fölöttük olvasható felirat magyarázza: MOBIL TÁVBESZÉLŐ KÖZPONT, ettől balra látható a vállalat emblémája: fehér keretes , világoskék alapszínű téglalapban felül egy békegalamb, alatta a rövidített név: BHG BUDAPEST A kép jelzetlen.:

Bétex-Szivárvány kártyanaptár 1980 A SUGÁR áruház megnyitásakor szinte minden akkori nagyobb hálózat képviseltette magát: volt benne Javszer, Röltex, Patyolat, Ezermester Úttörő- és Barkácsbolt, kétszintes Keravill és Vasedény, Szivárvány, Aranypók, Ofotért, Sportszer- és Játék-, Háztartási- és Illatszerbolt, Óra-Ékszer, IBUSZ és posta (ezek részben ma is bérlők az üzletközpontban), továbbá szépségszalon, fodrászat, könyvesbolt, cipőjavító, az emeleten presszó, drinkbár, snack-bár, söröző, szendvicsbüfé, látványkonyha, cukrászat és még sok más üzlet. (WIKIPÉDIA) A fehér keretes kártya színes fotóján virágos faágra akasztott piros, lila és mintás kelmék lógnak. A jobb felső sarokban a hirdető cég nevének rövidítése: BÉTEX olvasható. A kép jelzetlen.

Minden kedves utasunknak boldog új évet kívánunk BKV kártyanaptár 1980 NE szálljon fel a járműveinkre ha a jelzőcsengő szól! A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Budapest közösségi közlekedését működtető cég, mely a Fővárosi Önkormányzat 100%-os tulajdonában van. 1968. január 1-jén az addigra egységesülő vonalhálózat önálló közlekedési vállalatai összevonásával alakult meg Budapesti Közlekedési Vállalat néven. (Wikipédia) A fehér alapszínű kártya színes rajzán felül egy sárga tenyéren több álló és ülő utast ábrázolnak. Az álló embereknek csak egy része kapaszkodik. A kéz alatt egy kezelt, sárga villamosjegy és egy kék autóbuszjegy mellett a vállalat jókívánsága: MINDEN KEDVES UTASUNKNAK BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK! A jegyek alatt jelenik meg a cég emblémája: Budapest város címere, alatta BKV felírattal. A kép jelzetlen.