Kártyanaptár 5_1980-1989

Ápoltság= jó megjelenés Legyen egész évben ápolt keresse fel a Fodrász Szövetkezetek szalonjait. kártyanaptár 1980 A fehér alapszínű kártyán vékony barna keretes, ovális formában egy barna hajú,fbarna najszú érfi portré látható. Ápolt haját és a nyakában viselt fekete pántot ciklámen színű virágok díszítik. A kép alatti felirat: SZÉPSÉG = ÁPOLTSÁG. A KÉP JELZETT: MOLNÁR GÉZA

Ápoltság=jó megjelenés Legyen egész évben ápolt keresse fel a Fodrász Szövetkezetek szalonjait. kártyanaptár 1980 A fehér alapszínű kártyán vékony barna keretes, ovális formában egy barna hajú,fbarna najszú érfi portré látható. Ápolt haját és a nyakában viselt fekete pántot ciklámen színű virágok díszítik. A kép alatti felirat: SZÉPSÉG = ÁPOLTSÁG. A kép jelzett: Molnár Géza

Fodrász Szövetkezet kártyanaptár 1980 Szépség=ápoltság Legyen egész évben ápolt. Keresse fel a Fodrász Szövetkezetek Szalonjait. A fehér alapszínű kártyán vékony pink keretes, ovális formában egy barna hajú, szép női portré látható. Ápolt haját és a nyakában viselt fekete pántot ciklámen színű virágok díszítik. A kép alatti felirat: SZÉPSÉG = ÁPOLTSÁG. A KÉP JELZETT: MOLNÁR GÉZA

Pajtás kártyanaptár 1980 Egész évben pajtás Pajtás minden Csütörtökön A Magyar Úttörők Szövetsége, „a gyermekek önkéntes tömegszervezeti tömörülése” a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség ernyője alatt alakult meg 1945-ben. 1946 és 1948 között a kommunisták nagy számban beépültek a cserkészek közé, előkészítve azok demokratikus jogutódának, a fasizmussal való kollaboráció vádjától mentes, Karácsony Sándor elnökölte Magyar Cserkészfiúk Szövetségének 1948-as beolvasztását az úttörőmozgalomba. A szocializmus alatt az iskolás gyermekek túlnyomó többsége a tagja volt ennek a szervezetnek, amelyben a kommunista ideológiai nevelés döntő szerepet játszott, de emellett a serdülő sport, és a gyerekközművelődés (pl. gyermekszínjátszó fesztiválok), valamint a technikai nevelés bázisa volt. A cserkészmozgalomból sok motívumot felhasználtak (őrs, raj, csapat, egyenruha, táborozások, próbák stb.), de az úttörőmozgalmat az új politikai berendezkedés céljaira, a kommunista ideológia terjesztésére használták fel. Az úttörőmozgalom deklarált célja sokáig az volt, hogy tagjait „a haza és a párt iránti szeretetre és hűségre, proletár nemzetköziségre” nevelje. Sajátos, hogy 1986-ban az MSZMP vezetése kérte, hogy az alapszabályból töröljék: a „Párt gyermekszervezete” toposzt. Normái az 1848-as hagyományokat idéző 12 pontban jelentek meg, mely értéklista többször érzékenyen változott követve a mozgalom mainstreamjének mozgását.  A Pajtás a 10-14 évesek lapja először 1946. december 20-án jelent meg. A Hüvelyk Matyi 1949-es megszűnése után igény volt arra, hogy a 6-12 éveseknek is legyen önálló gyermeklapjuk. Először 1952-ben jelent meg a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) Központi Vezetőségének folyóirataként. 1956 november és 1957 február között kényszerű szünetet tartott. 1957 februárjában Kisdobos Gyermekújság címmel alakult újjá, majd 1957 szeptemberétől vette fel végleges nevét: Kisdobos, a Magyar Úttörők Szövetsége gyermeklapja. (WIKIPÉDIA) A fehér keretes, zöld hátterű kártya rajzán egy álló , sárga, piros nyakkendős kutyafigura (?) bal mancsában egy piros fedelű lapot tart, amelyen fehér P betü és PAJTÁS 1980 felirat reklámozza a gyermekújságot. A kutyától balra hirdeti a az ismeretlen hirdető, mikor lehet vásárolni a lapot: EGÉSZ ÉVBEN PAJTÁS A kép jelzetlen.

Országjárásod szabad útja a rendszeres takarékosság. Eredményes tanulást kíván a Tanulók Takarékpénztára kártyanaptár 1980 Puha papírból készült gyűjtőlap fejlécén ez áll: "Tanulók Takarékpénztára Budapest V., Münnich Ferenc u. 16."; a személyes adatok alatt viszonylag nagy betűkkel azt olvashatjuk, "VIGYÁZZ! HA ELVESZTED, ELVÉSZ A PÉNZED!". Alul, a bank logója fölött kisebb betűkkel pedig azt: "A takarékbetét összegének visszafizetésére vonatkozó követelés nem évül el." De az igazi gyöngyszemek a belső oldalakon találhatók. A dolog lelkét természetesen maguk a bélyegek alkotják; az apró, színes kis vignetták mindig valamilyen nevelő célzatú üzenetet igyekeztek eljuttatni a tanulókhoz. A bélyegeken így rendszeresen szerepeltek például a KRESZ-szabályait rajzfilm formában népszerűsítő kutya és cica; az energiatakarékosság mellett korteskedő megszemélyesített vízcsepp; vagy az elsősegély és a mentőhívás fontosságát hangsúlyozó rajzfilmfigurák. Az idő pénz A bélyeg beragasztására hivatott belső felületet megfelelő méretű kis "ablakok" tagolják, amelyeket az alkotók további üzenetek közvetítésére is alkalmasnak találtak. Mindenekelőtt itt van a kihajtható belső oldalakon végigtekergőző "pénzkígyó", amelynek teste régi forintos érmékből állt, rabul ejtve az anyagi világba éppen belecsöppent ifjú fantáziáját, egyúttal mintegy vezetve őt egy ideális végkifejlet felé. A kígyó által szabadon hagyott ablakokban olyan kikezdhetetlen axiómák olvashatók itt-ott, mint "Sok kicsi sokra megy", "Takarékosság vidám nyár", "Az idő pénz", vagy a ma már mégiscsak meghaladott "Fillérből lesz a forint". A gyűjtőlapon elvileg 88 bélyeg beragasztására volt lehetőség, de ez nem jelentette azt, hogy beteltével le kellett volna mondani a további takarékoskodásról, hiszen ebben az esetben újabb gyűjtőlapot lehetett kérni (nyilván a takarékossági megbízott tanártól. A művészet és a gazdaság példás együttműködését jelezve még egy apró versikét is a hátlapra nyomtattak B. Radó Lili tollából, címe Sok kicsi: "Bármibe fogsz a nagyvilágon, légy takarékos, azt ajánlom, egyet soha, soha el ne feledj: egy kicsi, két kicsi, öt kicsi, tíz kicsi, sok kicsi sokra megy." (ORIGO, MAJOR ANDRÁS) A fehér keretes, színes rajz egy kanyargós országutat, kis falut nagy templommal mutat zöld tájban. Az utat egy piros-fehér sorompó zárja le egy szőke copfos, hátizsákos úttörő előtt. A lány jobb kezében egy érmét tart, amelyet bedobhat a sorompó részét képező piros, OTP feliratú perselybe, amely fizetéskor feltehetően kinyílik. A kép jelzetlen.

Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1980 Széchenyi utca (Miskolc) – Wikipédia Az egykori Borsod-Miskolci Hitelbank épülete (Széchenyi utca 15–17.) ... A háború után a Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat központja volt benne. A fehér keretes kártya színes rajzán egy pink ruhát és hatalmas pink színű, fehér virággal díszített kalapot viselő szőke hölgy látszik. Mellette a hirdető cég emblémája jelenik meg: piros korongon fekete betűs felirat: BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI V. BRKV. és benne egy fekete négyzetben egy háromtagú család áll. A kép jelzetlen.

Építőipari Vállalat kártyanaptár 1980 A fekete alapszínű kártyán sárga lekerekített téglalap alakú keretben jelképes rajz építőanyagokat ábrázol, a mellettük levő évszám 1949, valószínűleg a vállalat alapítási évét jelöli, középen, függőleges betüsor: D ÉLÉP. A kép jelzetlen.

Kossuth Könyvkiadó kártyanaptár 1980 Újvilág A mai Kossuth Kiadó jogelődjét 1944 novemberében a Magyar Kommunista Párt Szikra Könyvkiadó néven alapította Szegeden. A világháború után átvette Budapesten a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. és a Stádium Rt. nyomdáját, s 1945–1948 között a Szikra Irodalmi és Lapkiadó Vállalat Nyomdai Rt. néven működött. Az 1948-as államosítás nyomán külön váltak a nyomdák, a lap- és könyvkiadók, azok a rendszerváltásig (1989) külön működtek. A fehér alapszínű kártyán három könyv borítója jelenik meg: galina nyikolajeva: útközben, m. andersen nexö: hódító pelle, vasco pratolini: szegény szerelmesek krónikája. Alattuk olvasható: KOSSUTH ÚJVILÁG KÖNYVKIADÓ. A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet Kíván a Budapesti KÖZÉRT Vállalat kártyanaptár 1980 Áruházaink a főváros minden pontján. A közért az élelmiszer-kiskereskedelmi üzleteket jelölő mozaikszó. Ma már nem márkanév, a privatizáció óta nem kötődik egyik kereskedelmi vállalkozáshoz sem. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült, élelmiszerüzletet jelentő közért szót kisbetűvel kezdjük. A Közért (későbbi nevén Közért Vállalat, eredeti hivatalos nevén Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt.) 1948. május 15-én alapított magyarországi élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, amely a rendszerváltásig működött. A vállalat neve idővel 'élelmiszerbolt' jelentéssel köznevesült A fővárosi törvényhatósági bizottság 1911-ben alapította Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusító Üzemét, főként a húsárak mérséklése céljából. Az üzemnek eredetileg 14 boltja volt, 1939-ben pedig már 51. Az árukínálat a későbbiekben kibővült és a "Községi" üzletei népszerűvé váltak. Az üzem 1948. május 15-ig működött. A Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. A Gazdasági Főtanács 882/1948 sz. határozata alapján 1948 májusában 50 millió Ft alaptőkével alapították a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. nevű vállalatot. Ennek a rövidítése volt a KÖZÉRT. Az rt. üzlethálózata az Általános Fogyasztási, Termelési és Értékesítő Szövetkezet, a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Termelő és Értékesítő Szövetkezete, valamint a korábbi „Községi” népszerű boltjaiból állt össze. Fő feladata a közellátás biztosítása volt. Alapításakor 358 budapesti, továbbá 31 vidéki bolttal rendelkezett. A budapesti üzletek száma a későbbiekben növekedett, míg a vidéki üzletek más üzlethálózatokhoz kerültek. 1955 augusztusában nyílt meg a vállalat [5] legelső önkiszolgáló üzlete, Budapest II. kerületében .Az 1960-as évek közepén a vállalat üzleteinek már közel 50 %-a önkiszolgáló rendszerben működött. A nagyobb alapterületű ABC áruházak 1966-1967-től terjedtek el. 1969-ben jelentős átszervezést hajtottak végre: 10 kerületi közértvállalatot hoztak létre, átlagosan két-két kerület közértjeinek átcsoportosításával. (Wikipédia) A fehér és két, vékony zöld keretes, sárga alapszínű kártya felső részén budapest térképe, fölötte a kártyát kiadó cég emblémája jelenik meg. A térkép felirata: ÁRUHÁZAINK A FŐVÁROS MINDEN PONTJÁN. Alatta narancsszínű alapon fekete betűkkel olvasható az összes üzlet címe. A kép jelzetlen.

MÉH kártyanaptár 1980 A MÉH ez évben is számít gyűjtőmunkájára, mellyel a nyersanyagellátást, az energiatakarékosságot és a környezetvédelmet szolgálja. A MÉH (Melléktermék- és Hulladékhasznosító) Vállalat kifejezés a második világháború után, 1950-ben létrejött magyar állami vállalatcsoport regionális tagjainak közös neve volt. Ezek a vállalatok hulladékátvevő telepeket működtettek, ezek voltak az úgynevezett MÉH-telepek, de köznevesülés révén a hulladékátvevő telepeket manapság is MÉH-telepnek vagy MÉH-nek nevezik. Eredetileg a Tollkereskedelmi Vállalat melléktermék és hulladékgyűjtő főosztályaként működött 1950-ig, ebben az évben hozták létre a hulladékgyűjtéssel foglalkozó önálló MÉH-et. 1966-tól tíz tagvállalattal működött a MÉH Nyersanyag-hasznosító Tröszt, valójában tehát nem egy, hanem több MÉH vállalat is létezett. Az ország különböző nagyobb régióihoz igazítva hozták létre ezeket a tagvállalatokat (pl.: Közép-Magyarországi MÉH Vállalat, Budapesti Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat). A nyolcvanas évek közepére hatra csökkent a tagvállalatok száma, melyek közel 200 telephelyén 6000 ember dolgozott. A rendszerváltás idején kezdtek foglalkozni a privatizáció gondolatával az állami vagyon fölött akkoriban rendelkező Állami Vagyonügynökségen (ÁVÜ). 1993-ig nem történt meg a MÉH privatizációja, ám már megjelentek a magán hulladékgyűjtők, így a MÉH részesedése a hulladékpiac 40 százalékára zsugorodott és gazdálkodása veszteségessé vált. Végül 1993-ban privatizálták a vállalatcsoportot, melynek egyes cégei különböző vállalkozások kezébe kerültek. A vállalat privatizálását követően számos hulladékátvevő-hely megszűnt. (Wikipédia) A fehér keretes kártya színes fotója egy hulladékot rakodó emelőt és feldolgozó gépet ábrázol. Az előtérben egy munkavédelmi felszereléssel ellátott szaki figyeli a rakodást.A kép jobb alsó részén fehér téglalapban fekete felirat ismerteti a MÉH vállalat célját: A MÉH EZ ÉVBEN IS SZÁMÍT GYÜJTŐMUNKÁJÁRA, mellyel - a nyersanyag-ellátást, - az energiatakarékosságot és - a környezetvédelmet szolgálja. A kép jelzetlen.

ÁFOR kártyanaptár 1980 Fáradtolajgyűjtés=energiatakarékosság, környezetvédelem Az első robbanómotoros autósok, mint Bertha Benz, még a patikákból szerezhették be az üzemanyagot, a motorizáció fejlődésével azonban elkészült az első mechanikus üzemanyag pumpa és hamarosan megjelentek az első benzinkutak. A világ első, kimondottan autó tankolásra épített benzinkútja 1913-ban nyitott meg, Pittsburghben. Magyarországon 1924-ben helyezte üzembe a Fővárosi Autóüzem Rt. az első két kutat. Ezt követően nagy ütemben terjedtek hazánkban a magánkutak is, majd a második világháború után, az államosítás következtében egységesítése kerültek. Minden kutat felvásárolt az Ásványolajforgalmi Rt. azaz Áfort, később Áfor, a MOL elődje. A keret nélküli kártya színes rajzán kék háttér előtt álló sárga, a cég vörös emblémájával díszített vödörbe egy tölcséren át folyik az üzemanyag. A tölcsérben levő olaj felületén az olajfinomító rajza látható. A vödör egy tarka hólyagos alapon és háttár előtt látható, mögöttük szivárvánnyal. Felül a felhívás a környezetvédelemre: FÁRADTOLAJGYŰJTÉS=ENERGIATAKARÉKOSSÁG KÖRNYEZETVÉDELEM A kép jelzetlen.

VASIKER kártyanaptár 1980 A vasért névadója a Heinrich család volt. A XIX. század első évtizedében alapította a firmát Heinrich Alajos Pest kellős közepén, a Városház téren. Idővel a Heinrichek szó szerint frigyre léptek a közeli Vasudvart birtokló Schopperekkel - nem mellékesen a Tömő utca névadóival -, és vasáruk terén többé nem támadhatott konkurenciájuk.  A vaskereskedés a mai Belváros szívében, a régi városházához közel működött egészen az 1890-es évek elejéig. Az Erzsébet híd építése (1897-1904) és a városközpont átalakítása miatt új helyet kellett keresni, melyet a Józsefvárosban, a Mária utca és Üllői út sarkán találtak meg. 1893-ban nyertek engedélyt egy jelentős alapterületű épületegyüttes felhúzására. Ami a vasudvar további sorsát illeti: az 1949. évi államosítást követően a Vasért nevű vállalat költözött ide és használta egészen 1990-ig. Ennek köszönhetően a raktárakat és a főépületet sokáig eredeti funkciójuknak megfelelően használták.1988-ban a háztömb már annyira leromlott állapotban volt, hogy az állami vállalat a rekonstrukció mellett döntött. A rendszerváltozás azonban elsöpörte az elképzelést. A fehér és vékony fekete keretes, kék alapszínű kártya felső részén egy fekete csíkon fehér betűkkel jelenik meg a a kártyát kiadó cég elnevezése: VASIKER, alatta 30 év jelzi fennállásának időtartamát. A kép jelzetlen.

A biztonsági öv csak szabályosan bekötve véd! Országos Közlekedésbiztonsági Tanács Fogjunk össze az udvarias közlekedés megteremtéséért. kártyanaptár 1980 Az ORFK-OBB 1992-ben kezdte meg működését, elődje az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács volt, amely korábban kis számú külsős szakértő bevonásával szervezte és látta el a balesetmegelőzéssel kapcsolatos állami feladatokat. Az új szervezet létrehozásával a balesetmegelőzésért dolgozó szakemberek körét és a balesetmegelőzés társadalmi támogatottságát kívánták bővíteni. Fő céljai a közlekedési balesetek számának visszaszorítása, a közlekedési ismeretek általános színvonalának emelése, az önkéntes jogkövetés növelése mellett annak bemutatása, hogy a közúti közlekedési balesetek milyen valós és olykor megdöbbentő veszélyekkel, illetve következményekkel járhatnak. A fehér keretes kártya színes rajza egy, feltehetően autóban ülő, stilizált párt ábrázol. A közlekedők sárga testén piros biztonsági öv van becsatolva. Fölöttük zöld mezőben fehér felirat: A BIZTONSÁGI ÖV, amely felirat alattuk, szintén zöld mezőben folytatódik: CSAK SZABÁLYOSAN BEKÖTVE VÉD! A jobb felső sarokban a kártyát kiadó szerv emblémája jelenik meg: fehér korongban piros színnel. A kép jelzetlen.

Figyelő a gazdaságpolitikai hetilap kártyanaptár 1980 Az 1956-os forradalom leverése után, 1956 decemberében kezdeményezték egy gazdasági hetilap alapítását Molnár Viktória és Varga György közgazdászok. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági figyelő néven jelent meg az első lapszám 1957. március 7-én. Az első főszerkesztő Háy László volt. Őt Garam József követte 1958-ban. A főszerkesztő váltással egyidejűleg, 1958. január 7-től változott a lap neve Figyelőre. A Kádár-korszakban az állampárt, az Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága (KB) szócsöve volt, de néhány kiváltságos szerző lehetőséget kapott a saját véleményének a kifejtésére is. Bemutatta a tervgazdaság hétköznapi vonatkozásait. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor pedig teret adott a vitáknak. Garam József 1985-ig vezette a lapot. Az őt követő Varga György 1995 novemberében vált meg az újságtól. A főszerkesztősége idejére esett a rendszerváltáskor, 1990-ben privatizálták a lapot. Ezt követően többször ismét privatizálták és átalakították a lapot, politikai viták részévé vált. Napjainkban teljes mértékben gazdaságpolitikával kíván foglalkozni. Afehér keretes kártyán sötétkék alapszínben világoskék, hatalmas szemű emberi fej jelenik meg, alatta piros betűkkel olvasható: figyelő. A kép jelzetlen.

Reanal Finomvegyszergyár kártyanaptár 1980 Biokemikáliák, reagensek, fotovegyszerek, analitikai vegyszerek. REANAL Finomvegyszergyár: az I. G. Farbenindustrie német vegyészeti gyár gyógyszerosztálya 1930-ban létesítette a Magyar Pharma Gyógyáru Rt.-t a Bayer termékek gyártására. 1945-ben a vállalalat a Szovjetunió tulajdonába került. 1951-ben alapanyaggyártó üzemet és laboratóriumot is létesítettek, a vállalat neve Magyar Pharma Gyógyszergyár lett. 1955-ben a neve Zuglói Vegyészeti Termékek Gyárára változott. 1957-ben már REANAL Finomvegyszergyár néven működött. (Mező Sándor) A fehér keretes kártya színes fotóján egy kisebb főzőpohárból nagyobba ömlik egy piros folyadék, balodalt pedig egy laboratóriumi hűtő látszik. A jobb felső sarok felirata: BIOKÉMIKÁLIÁK, REAGENSEK, FOTOVEGYSZEREK, ANALITIKAI VEGYSZEREK. Megjelenik a vállalat emblémája: benzolgyűrűben (hatszög ábrázolás) R betü. A kép jelzetlen.

Bútorért kártyanaptár 1980 BÚTORÉRT Kft. "végelszámolás alatt"1990 6200 Kiskőrös, Kossuth L. u. 36. A szocialista időszak egyik emblematikus márkájává vált Domus lakberendezési áruházláncot az 1949-ben alapított Bútorértékesítő Vállalat, a BÚTORÉRT hozta létre. A hatvanas-hetvenes évek fordulójára a lakásépítések a bútorok iránti keresletet is jelentősen megnövelték, hiszen az új, minimálisra méretezett otthonok berendezéséhez a régi bútorok nem voltak praktikusak, a panelok kisebb lakásaiba ezek a rusztikusabb darabok nemigen fértek el, vagy egyáltalán be sem fértek. Újat beszerezni meg nem volt olyan egyszerű, ezért a vállalat új rendszerű üzletek létrehozását határozta el. A sötétszürke alapszínű kártya közepén egy háromszög alakú színes fotóban ülőbútorok és dohányzóasztal látható. A kép körül felirat: BÚTORÉRT BÚTORÉRT A kép jelzetlen.

Állami Biztosító kártyanaptár 1980 Biztos ami biztos Biztosítás minden korosztálynak biztonság Kérjük forduljon hozzánk mindig bizalommal. 1948-ban a biztosítási piacot állami irányítás alá vonták, 1949. június 20-án létrejött az Állami Biztosító Nemzeti Vállalata. Az állami monopol helyzet 1986-ban megszűnt. Az állami biztosítók helyére két biztosító társaság az Állami Biztosító és a Hungária biztosító került. A CSÉB csoportos élet- és baleset biztosítási rendszer bevezetésére a 60-as évek elején került sor. Egységes díj, munkahelyi díjfizetés (levonás) jellemzi.   A szürke alapszínű kártya színes fotóján egy többgenerációs, 11 tagú családot ábrázolnak. A családtagokra nyilak mutatnak, amelyek a megfelelő biztosítási csomagot kínálják: anyának aa Gondoskodás Életbiztosítás, Lakásbiztosítás, CASCO, CSÉB-80-at, lányának és annak párjának az Épület-és lakásbiztosítást, nagyinak és nagyapónak Életjáradék biztosítást Nyaralóbiztosítást és a gyerekeknekTanuló balesetbeiztosítást. A család feje felett a jó tanács: Biztos ami biztos! Ők tudják, hogy KÁR LENNE biztosítás nélkül. Alattuk: BIZTOSÍTÁS MINDEN KOROSZTÁLYNAK BIZTONSÁG A kép jelzetlen.

Pepsi-Cola kártyanaptár 1980 Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat 1971. február 23-án került először hazai palackba Pepsi-Cola, mégpedig ugyanott, ahol a nagy sikerű Bambit palackozták, a Margitszigeten, a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalatnál. A nyolcvanas évekre már több mint 80 000 000 üveg Pepsit palackoztak, immár nemcsak a fővárosban, hanem vidéki üzemekben is. A PepsiCo cég a Pepsi márkájú üdítő gyártásához csak az ital alapjául szolgáló - titkos összetételű - kólasűrítményt gyártja, amelyet a világ számos országában található helyi palackozó cégek vásárolnak meg. Ezek a palackozó cégek a számukra kijelölt területre kizárólagos jogokkal rendelkeznek. A koncentrátumból ivóvíz és édesítőszerek hozzáadásával készül a palackokba és alumíniumdobozokba töltött kóla. A koncentrátumot emellett éttermek számára is értékesítik, ahol a szódavizes hígítást az italautomaták végzik el. A fehérkeretes kártya fotóján egy farmerbe öltözött fiatal pár előtt PepsiColás üvegek állnak, a hölgy szívószállal iszik belőle. A kép jelzetlen.

Röltex kártyanaptár 1980 Egész évben várják önt a Röltex szaküzletei 1971. február 23-án került először hazai palackba Pepsi-Cola, mégpedig ugyanott, ahol a nagy sikerű Bambit palackozták, a Margitszigeten, a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalatnál. A nyolcvanas évekre már több mint 80 000 000 üveg Pepsit palackoztak, immár nemcsak a fővárosban, hanem vidéki üzemekben is. A PepsiCo cég a Pepsi márkájú üdítő gyártásához csak az ital alapjául szolgáló - titkos összetételű - kólasűrítményt gyártja, amelyet a világ számos országában található helyi palackozó cégek vásárolnak meg. Ezek a palackozó cégek a számukra kijelölt területre kizárólagos jogokkal rendelkeznek. A koncentrátumból ivóvíz és édesítőszerek hozzáadásával készül a palackokba és alumíniumdobozokba töltött kóla. A koncentrátumot emellett éttermek számára is értékesítik, ahol a szódavizes hígítást az italautomaták végzik el. A fehér keretes kártya fotóján egy kék, egyrészes fürdőruhát, kék-fehér csíkos fürdőköpenyt, szalmakalapot viselő szőke hölgy áll egy fürdőmedence előtt. Alatta a fehér keretben pink felirat: BÚÉK. A kártyán nem tűntetik fel sem a kiadó nevét, elérhetőségét, sem pedig a kiadás évét. A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet kíván a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság kártyanaptár 1980 Magyarországon a második világháború után, 1947. október 19-én indult a Totó. Kezdetben a Posta Takarékpénztár kereteiben szerveződött, majd 1950-ben átkerült a Totószervezés az Országos Takarékpénztárhoz. Az Országos Takarékpénztáron belül a szervező és lebonyolító a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lett. 10 évvel a Totó játék bevezetését követően 1957. január 17-én megszületett a modern magyar lottó is, a pénzügyminiszter megbízta az Országos Takarékpénztárt a magyar lottó, azaz az Ötöslottó szervezésével. A szerencsejáték szervezésben újabb változást az 1991-es év hozott. Az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottó Igazgatóságának tevékenységi köre önállósult, és 1991. január elsejével létrejött a Szerencsejáték Rt., mint nemzeti lottótársaság. A társaság cégformája 2005. szeptember 22-ét követően zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.) lett. (Wikipédia) A fehér keretes, kék alapszínű kártyán egy szőke, minibikinis modell áll lóherékkel díszített alapon, kezében egy nagyméretű zöld lóherét tart, amelynek felirata: LOTTÓ. A kártyán nem jelenik meg sem a kiadó vállalat neve, sem pedig elérhetősége. A kép jelzetlen.

Skála Coop kártyanaptár, 1980 A kártyanaptáron a Skála Coop térbeli emblémájára két reklámhölgy, támaszkodik. Balra a kedves arcú modell, Komjáthy Ágnes („Skála Ági”), aki éveken keresztül a cég háziasszonya volt. A fotó alatt az Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat felirat olvasható. 1976-ban nyitotta meg kapuit a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház, majd a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalattal való fúziót követően megalakult a Skála-Coop Közös Vállalat. A Skála-Coop Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat 1979-ben alakult az ÁFÉSZ-ek közös tulajdonában levő Skála Nagyáruház és a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalat egyesülésével. Az 1980-as években valóságos Skála-birodalom jött létre. A vállalat sok nagy- és kiskereskedelmi szervezetet olvasztott magába, a játékgépek üzemeltetésétől a televízió-gyártásig szinte mindennel foglalkozott. Igazgatója Demján Sándor volt.

Vásároljon a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ áruházaiban és szaküzleteiben Boldog Új Évet Kíván a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ Cegléd kártyanaptár 1980 Dél-Pest Megyei Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet A Céginformáció.hu adatbázisa szerint a(z) Dél-Pest Megyei Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Magyarországon bejegyzett szövetkezet Céginformációk Állapot: cégjegyzékből törölve Teljes név: Dél-Pest Megyei Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Rövidített név: ÁFÉSZ Dél-Pest Megye Ország Magyarország Település: Cegléd Cím: 2700 Cegléd, Kossuth tér 9. Utolsó létszám adat dátuma: 2007.01.01 Utolsó létszám adat: 4 fő A sárga alapszínű kártya fotóján egy szőke manöken fehér pólóban pózol, amelyen a cég emblémája lárható: középen egy fehér korongon a hajdani u.n. Rákosi címer koszorújában ÁFÉSZ felirat, körülötte: DÉL-PEST MEGYEI ... CEGLÉD. A hölgy alatt látható a cég felhívása: VÁSÁROLJON A DÉL-PEST MEGYEI ÁFÉSZ ÁRUHÁZAIBAN ÉS SZAKÜZLETEIBEN A kép jelzetlen.

Skála Coop kártyanaptár, 1980 A kártyanaptáron a Skála Coop térbeli emblémájára két reklámhölgy, támaszkodik. Balra a kedves arcú modell, Komjáthy Ágnes („Skála Ági”), aki éveken keresztül a cég háziasszonya volt. A fotó alatt az Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat felirat olvasható. 1976-ban nyitotta meg kapuit a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház, majd a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalattal való fúziót követően megalakult a Skála-Coop Közös Vállalat. A Skála-Coop Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat 1979-ben alakult az ÁFÉSZ-ek közös tulajdonában levő Skála Nagyáruház és a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalat egyesülésével. Az 1980-as években valóságos Skála-birodalom jött létre. A vállalat sok nagy- és kiskereskedelmi szervezetet olvasztott magába, a játékgépek üzemeltetésétől a televízió-gyártásig szinte mindennel foglalkozott. Igazgatója Demján Sándor volt.

Fővárosi Csatornázási Művek kártyanaptár 1980 Budapest általános csatornázását megelőző korszakokban, a csatornák építésénél egyrészt, minél rövidebb úton igyekeztek a Dunát elérni, másrészt, a csatornák szelvényeit nem a szükségletnek megfelelően építették ki, hanem jelentősen túlméretezték. A Duna-balparti csatornák közül a legrégebbi, az 1780-ban épült Zsibárus és Kötő utcai (jelenleg Párisi utca, Pesti Barnabás utca és Március 15. tér)alatti csatorna, amely az Invalidus ház (mai Fővárosi Önkormányzat) szennyvizeit vezette a Dunába. Ugyanebből az időből származott a Hal téri (Duna és Irányi utcák közötti) csatorna is. Az építésben közrejátszhatott, hogy az épületektől minden eszközzel igyekeztek távol tartani a minduntalan fellépő járványokat. A Duna-jobbparti városrészek csatornaépítkezéseinek története olyan pontossággal nem követhető nyomon, mint Pesten. Óbuda csatornázása a hegyvízlevezető árkokból alakult ki. A Cserepes, Nagyszombat, Galagonya, Dereglye utcákon, a Szépvölgyi úton, a Harcsa és a Kavics utcában nyílt árkok vezették el a záporvizeket és a szűk területre összezsúfolódott épületek utcára kifolyó szennyvizeit is. A Duna két partján egységes csatornázás, a főváros egyesítéséig nem alakult ki. Pest rendszeres csatornázásának megoldására 1869-ben Sir Morton Peto angol vállalkozó a város főpolgármesteréhez tervet nyújtott be. A terv címe: "Jelentés és Tervrajz szab. kir. Pest város föld alatti csatornázásának megjavítása tárgyában. Sir Morton Peto rendeletére előterjesztve Bazalgette W. 1. London város főmérnöke által. Pest június hóban 1869." A vállalkozó 250 000 angol fontos ajánlatot tett a főgyűjtők megépítésére. Bazalgette Pesten megismerkedett a meglévő hálózattal, és a tervek kidolgozásánál figyelembe vette a Duna szabályozásának lehetőségeit. Felismerte a helyrajzi adottságokat – Pest, a Duna felé lejtő dombokkal övezett, tágas, félmedencében fekszik –, ezért a főgyűjtőknek olyan vonalvezetést választott, melyet a természetes környezet szabott meg. A város csatornázása egyesített (tout á I'égout) rendszer szerint történne, azaz olyan rendszerben, amelyben a háztartási, ipari szennyvizek, valamint a csapadékvíz egyetlen szelvényben folynak el. Egyesített rendszerű London, Hamburg, Frankfurt, Berlin és München csatornázása is. A Bazalgette-féle terv elbírálására 1869. június havában a város a tervet négy tagú szakbizottságnak adta át, amelynek tagjai Lindley Vilmos, a pesti vízművek főmérnöke, Reitter Ferenc, Szumrák Pál és Vogler József mérnökök voltak. William Lindley angol mérnök tervei szerint 1868-ban megépült Pest város első vízvezetéke. Ez, – bár a járványveszélyen sokat enyhített – tovább sürgette a csatornázás egységes kialakításának ügyét. Reitter Ferenc terve (1873) A bal parti városrész csatornázásánál Reitter teljes mértékben magáévá tette Bazalgette főgyűjtőinek vonalvezetését, attól csak annyiban tért el, amennyire azt az új városrendezési terv megkívánta. Kőbánya részére önálló, új gyűjtőt javasolt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa határozatában kimondta, hogy "e csatornázási munkálat milliókba fog kerülni és az századok tartamára készül", javasolja, hogy a város hirdessen tervpályázatot. 1875. márciusában felkérték Bodoky Lajost, Durand, Clay és Mille francia mérnököket, Lechner Lajost és Vogler Józsefet, hogy a Reitter-féle elgondolások alapján, készítsék el a csatornázási terveket. A mérnöki hivatal Martin Ottót bízta meg az eddig összegyűjtött javaslatok, tervek alapján az általános csatornázási terv elkészítésével, a következő utasítással: "a körúti főgyűjtő a tervbe mindenesetre felvétessék, a csatornahálózatba a pesti rész egész lakott területe bevonassék, a pincetalaj is vízmentesíttessék." Ezt követően a Soroksári úton, a ferencvárosi szivattyútelep építését határozták el. A budai oldal általános csatornázása (1873-1914) A Bazalgette-terv Budával nem foglalkozott, Reitter Ferenc érdeme, hogy a budai városrészre is ki-dolgozta a csatornázás tervét. A budai oldal hegyi vízfolyásai a szenny- és csapadékvizek levezetői voltak. Az Ördög-árkot 1873-ban beboltozták, hogy a patak bűze a levegőt ne fertőzze. Az 1875. június 25-én Budapestre zúdult katasztrofális zápor az árok boltozatát felszakította. Az újra beboltozott Ördög-árok Budapest legnagyobb méretű és vízvezető képességű főgyűjtő csatornája. Reitter tervei szerint épült meg a pesti oldalon a Dunába torkolló, csatornákat összekötő, első gyűjtőcsatorna, amely lehetővé tette a csatornák árvízi elzárását. Ez már az 1876. évi árvízkor megvédte Pestet, míg Budát ismét a csatornákon keresztül öntötte el a folyó. Pesten a lezárt csatornák vizét gőzszivattyúk emelték a Dunába. Lechner Lajos 1876-ban elkészült és sokáig vitatott pályaműve alapján, az 1883-ban szervezett csatornázási osztály készítette az új terveket. Martin Ottó művét Fodor József és Klimm Mihály bírálta el. E szakértői vélemények alapján, a főgyűjtő és a szivattyútelep kapacitását 27 m3/sec-ra emelték. Ennek a messzemenő előrelátásnak köszönhető, hogy a főgyűjtőrendszer ma, és a jövőben is kielégítheti a pesti oldal igényeit. A főváros központi szivattyútelepe 1889-től 1894-ig épült. Hat pár szivattyú emelte a Dunába Pest ideérkező szennyvizeit. A szivattyúkat páronként egy-egy 200 lóerős gőzgép hajtotta meg. A telephez tartozó főgyűjtők 1907-ig épültek meg, hosszuk kb. 25 km. Martin Ottó tervében nem riadt vissza a merész műszaki megoldástól sem. A várhegy alatt átmenő főgyűjtő Szalag utcai szakaszát 24 m mélységre helyezte, és hidraulikával rendelkező pajzs védelmében, alagútépítési módszerrel tervezte a kivitelezést. Az Ördög-árok völgyének főgyűjtőjén érkező nagy mennyiségű szennyvíz, a város belsejében fertőzi a Dunát. Ezért a szennyvíz megcsapolását a Fehérsas térnél tervezte, mégpedig úgy, hogy a Duna-parti főgyűjtőt ide vezette az Apród és Virág Benedek utcákon át. A Fehérsas térnél az Ördög-árok +4,13 m (lánchídi mérce) fenékszintje már lehetővé teszi, hogy alatta építsék meg a Duna-parti főgyűjtőt és a száraz idei szennyvizet oda lebuktassák. Óbudán 1912-1917 között épült meg a főgyűjtő és szivattyútelep. Az elektromos üzemű gépekkel felszerelt telepet úgy helyezték el, hogy a budaújlaki vízmű kútjait a szennyvízbeömIés ne veszélyeztesse. A hegyi vizek levezetésére szolgáló Villányi úti főgyűjtőt 1915-1917 között építették meg. Az I. világháború után Budapesten építési konjunktúra kezdődött. A megnövekedett igények kielégítésére új csatornázási alaplétesítményekre volt szükség. Ebben az időben épült az angyalföldi és a kelenföldi szivattyútelep, sor került a pesti külső kerületek és Kelenföld csatornázására is. A fejlesztéseket az 1917. és 1938. évi általános tervek szerint végezték. Budapest csatornaellátottságának növelése mellett fontos feladat a meglévő hálózat jó karbantartása is. Ez a csatornák rendszeres vizsgálatát, a hibák felderítését, kijavítását és a hálózat tisztítását jelenti. 1916-ig a tisztítást és a javításokat a kerületi elöljáróságok vállalkozókkal végeztették el. A munkát kézi erővel végezték; évente csak 1000 öl (kb. 1900 m) megtisztítására futotta. 1928-tól három, egymástól független szervezet végezte a javítási, vizsgálati, tisztítási, illetve a főgyűjtők, vízkiömlők fenntartási munkáit. A háborús károk helyreállítása (1945-1947) A második világháború bombázásai és az ostrom következtében a csatornahálózat 153 helyen, 3360 m hosszban sérült meg. A csatornahálózaton kívül, súlyos károsodás érte az átemelőtelepeket is. Legjobban a központi szivattyútelep károsodott; a telep 32 bombatalálatot kapott. Az óbudai szivattyútelep gépháza teljesen víz alá került. A bombatalálatok következtében a csatornákban mintegy 24 000 m3 iszap rakódott le, és kb. 105 km hosszban megbénult a hálózat működése. A helyreállítások a háborút követően azonnal megkezdődtek. A szivattyútelepeken először a szennyvizek zavartalan lefolyását kellett biztosítani, csak ezután kerülhetett sor a gépészeti berendezések javítására és pótlására. Az üzemelésre alkalmassá tétel 1947-ben fejeződött be. Az újjáépítések hőskorában, 1946. április 1-jén alakult meg a Budapest Székesfővárosi Csatornázási Művek. A Fővárosi Csatornázási Művek szervezetében az egységes Hálózatfenntartási Osztály feladata a 3000 km-es hálózat megóvása. A munka mára szinte teljesen gépesítetté vált. 1950-ben alakult meg Nagy-Budapest. A város területe 194 km2-re nőtt, de a közel 1300 km-es csatornahálózat csak 300 kilométerrel bővült. Budapest peremkerületeinek nagy részén, elválasztott rendszerű csatornázás létesült, így a vízvezetékes területek teljes csatornázottságát hamarabb lehetett elérni. Szennyvíztisztító telepek építése (1955-től) Az óriási iparosodás következtében a korábban háztartási jellegű szennyvíz, döntően ipari eredetűvé változott. Ez fokozott veszélyt jelentett a Duna vízminőségére. Az ezredforduló után megvalósítani tervezett szennyvíztisztítási program alapján új, teljes biológiai tisztítást is végző szennyvíztisztító telepeket és a hozzájuk vezető gyűjtőhálózatot kellett kiépíteni. Budapest első biológiai tisztítást végző műve, a dél-pesti telep,1955-1966 között épült. Az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep első üteme 1985-ben készült el. A cég kártyájának mindkét oldala látható. Mindkettő fehér keretes, sárga alapszínű. A baloldali az 1980-as esztendő naptárját mutatja, a jobb oldalin a vállalat emblémája látható: hatszög alak felső részén a rövidített név: FCSM, alatta a teljes név: FŐV. CSATORNÁZÁSI MŰVEK. A kép jelzett: F.k.: Riklik Ferenc, Készült a Gondolat Kiadó Gondozásában -O.J.