Kártyanaptár 5_1980-1989

Állami Könyvterjesztő Vállalat kártyanaptár 1980 A könyvkiadás első államosítására az első világháború után, 1919 tavaszán, a Tanácsköztársaság idején került sor. A proletárdiktatúra megszüntette a sajtószabadságot. A sajtótermékek kiadásának és terjesztésének engedélyezéséről a Szellemi Termékek Országos Tanácsa döntött. Az 1920-as, 1930-as években a könyvkiadás terén visszaálltak a dualizmus kori tulajdonviszonyok: a kiadóvállalatok, nyomdák és könyvkereskedések visszakerültek a korábbi tulajdonosok kezébe. A második világháborút követő koalíciós időkben, 1945-1948 között a könyvkereskedelem jelentős része még magánkézben volt, a háborús pusztítások és egyéb megpróbáltatások miatt azonban a régi könyvesboltok csak nehezen tudtak újból kereskedelemmel foglalkozni. A koalíciós korszak és a többpártrendszer 1949-ben véget ért. A szocialista kultúrpolitika jellemzői – a központi pártirányítás, a más világnézetek iránti harcos intolerancia és a magánkezdeményezések elfojtása – lettek az irányadóak. Már 1948-ban elkezdődött a nagy könyvkiadók (Athenaeum, Révai, Franklin, Hungária, Új Magyar Könyvkiadó Vállalat) államosítása, majd a következő évben államosították a közép- és kisvállalkozások legtöbbjét is. A könyvterjesztés 1949-től a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá került. Létrejött a Könyvterjesztő Nemzeti Vállalat, mely az állami kézben levő könyvtárakat és azokat a könyvesboltokat foglalta magában, amelyek jogutód nélkül maradtak. E szervezetekből vált ki 1950-ben a kiskereskedelem irányítására a Könyvesbolt Kiskereskedelmi Vállalat. Ezen vállalatok, valamint a Szikra Könyv- és Propagandaanyag-terjesztő összevonásával született meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat 1951-ben. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat megindította az országos könyvesbolti hálózat kiépítését. Megszűntek azok a több évszázados hagyományra visszatekintő vegyes könyvesboltok, amelyek a könyveken kívül papírárut és írószert is árusítottak. Szakkönyvesboltokat és antikváriumokat hoztak létre (orvosi, műszaki, mezőgazdasági, zenemű, idegen nyelvi, stb.). 1972-től a fővárosban a bolti és az üzemi könyvterjesztést az Állami Könyvterjesztő Vállalat, vidéken pedig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat látta el. (Wikipedia) A keretnélküli, zöld alapszínű kártya fekete rajzán a szabadban űlő Pán olvas fel egy könyvből egy biedermeyer stílusú ruhát viselő, űlő hölgynek. Egy másik könyv mellettül hever a fűben. A kép jelzetlen.

ÁFOR benzin olaj kártyanaptár 1980 Használja ki a M-SE olajok maximális csereidejét. Pénzt és energiát takarít meg. Ásványolaj Forgalmi Vállalat Az első robbanómotoros autósok, mint Bertha Benz, még a patikákból szerezhették be az üzemanyagot, a motorizáció fejlődésével azonban elkészült az első mechanikus üzemanyag pumpa és hamarosan megjelentek az első benzinkutak. A világ első, kimondottan autó tankolásra épített benzinkútja 1913-ban nyitott meg, Pittsburghben. Magyarországon 1924-ben helyezte üzembe a Fővárosi Autóüzem Rt. az első két kutat. Ezt követően nagy ütemben terjedtek hazánkban a magánkutak is, majd a második világháború után, az államosítás következtében egységesítése kerültek. Minden kutat felvásárolt az Ásványolajforgalmi Rt. azaz Áfort, később Áfor, a MOL elődje. A fehér keretes kártya színes rajzán zöld erdő előtt, kék talajon meglehetősen ferdén áll egy sárga-narancs színű személyautó, alatta felirat: HASZNÁLJA KI AZ M-SE OLAJOK MAXIMÁLIS CSEREIDEJÉT. PÉNZT ÉS ENERGIÁT TAKARÍT MEG. A jobb felső sarokban egy pink keretes fehér téglalapon látszik a cég emblémája: pink szárny fölött pink felirat: ÁFOR, alatta fehér betűkkel: OLAJ - BENZIN. A kép jelzetlen.

Állami Könyvterjesztő Vállalat kártyanaptár 1980 Keresse olvasmányait a munkahelyi könyvterjesztőnél! Tanulmányozza prospektusainkat és jegyezze elő azokat a könyveket, amelyeket meg akar vásárolni! A könyvkiadás első államosítására az első világháború után, 1919 tavaszán, a Tanácsköztársaság idején került sor. A proletárdiktatúra megszüntette a sajtószabadságot. A sajtótermékek kiadásának és terjesztésének engedélyezéséről a Szellemi Termékek Országos Tanácsa döntött. A 20 főnél több munkást foglalkoztató vállalatokat már az első napokban államosították és bizottságok irányítására bízták. Később a könyvkiadás és könyvkereskedelem teljes egésze állami befolyás alá került. Ennek a folyamatnak természetes velejárója volt a cenzúra alkalmazása. Az 1920-as, 1930-as években a könyvkiadás terén visszaálltak a dualizmus kori tulajdonviszonyok: a kiadóvállalatok, nyomdák és könyvkereskedések visszakerültek a korábbi tulajdonosok kezébe. A második világháborút követő koalíciós időkben, 1945-1948 között a könyvkereskedelem jelentős része még magánkézben volt, a háborús pusztítások és egyéb megpróbáltatások miatt azonban a régi könyvesboltok csak nehezen tudtak újból kereskedelemmel foglalkozni. A koalíciós korszak és a többpártrendszer 1949-ben véget ért. A szocialista kultúrpolitika jellemzői – a központi pártirányítás, a más világnézetek iránti harcos intolerancia és a magánkezdeményezések elfojtása – lettek az irányadóak. Már 1948-ban elkezdődött a nagy könyvkiadók (Athenaeum, Révai, Franklin, Hungária, Új Magyar Könyvkiadó Vállalat) államosítása, majd a következő évben államosították a közép- és kisvállalkozások legtöbbjét is. Élükre megbízható kommunista vezetőket állítottak, akik legtöbbször teljesen tapasztalatlanok voltak a könyvkiadás területén. A könyvterjesztés 1949-től a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá került. Létrejött a Könyvterjesztő Nemzeti Vállalat, mely az állami kézben levő könyvtárakat és azokat a könyvesboltokat foglalta magában, amelyek jogutód nélkül maradtak. E szervezetekből vált ki 1950-ben a kiskereskedelem irányítására a Könyvesbolt Kiskereskedelmi Vállalat. Ezen vállalatok, valamint a Szikra Könyv- és Propagandaanyag-terjesztő összevonásával született meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat 1951-ben. 1952-ben történt meg a magán-könyvkereskedelem teljes felszámolása: 87 budapesti és 95 vidéki könyvkereskedő iparjogosítványát vonták vissza. A papír- és írószer-kereskedőktől is megvonták a könyvárusítás jogát, s ezzel együtt könyvkészleteiket is elkobozták. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat megindította az országos könyvesbolti hálózat kiépítését. Megszűntek azok a több évszázados hagyományra visszatekintő vegyes könyvesboltok, amelyek a könyveken kívül papírárut és írószert is árusítottak. Szakkönyvesboltokat és antikváriumokat hoztak létre (orvosi, műszaki, mezőgazdasági, zenemű, idegen nyelvi stb.). (Wikipédia) A fekete alapszínű kártyán fehér, zsinorírással szólítanak fel a teendőkre: Keresse olvasmányait a munkahelyi könyvterjesztőnél! Tanulmányozza prospektusainkat és jegyezze elő azokat a könyveket, amelyeket meg akar vásárolni! A kártyán nem tűntetik fel sem a hirdető nevét, sem pedig elérhetőségét. A kép jelzetlen.

Budapesti Tejipari Vállalat kártyanaptár 1980 Ne főzzön otthon. Gondoskodik a család vacsorájáról a Gyermekélelmezési Vállalat A tejipar fejlődése szempontjából döntő jelentőséggel bírt az 1925. évi "A tejtermékek állami ellenőrző jeggyel való ellátása" (márkázás) című törvény és az ennek végrehajtására kiadott rendelet. A törvény felhatalmazta a földművelésügyi minisztert, hogy "állami ellenőrzés alatt készült tejtermékeket forgalomba hozataluk előtt állami ellenőrző jeggyel láttassa el", továbbá, hogy az állami ellenőrzés gyakorlására Tejtermék Ellenőrző Állomás létesüljön. A Budapesti Tejipai vállalat létrehozva: 1971.01.01, megszüntetve: 1994.01.01., működés időköre: 1971.01.01 - 1994.01.01. Feladatköre: A tej- és tejtermékek elsősorban társvállalatoktól történő vásárlása, szállítása, feldolgozása és értékesítése. A Danone Csoport első hazai tejipari együttműködése az akkori BTV-vel (Budapesti Tejipari Vállalat) 1991-ben valósult meg, így a cég egyes termékei a magyar hűtők polcain is megjelentek. Ezután már nem volt megállás, és 1996-ban létrejött a Danone hazai vállalata. A gyermekek élelmezésével foglalkozó társaság 1952-ben alakult Üzemélelmezési Vállalat néven, majd 1953-tól Gyermekélelmezési Vállalat megnevezéssel működött egészen 1986-ig, ekkor vette fel a máig is használt Junior Vendéglátó Vállalat nevet. A fehér keretes kártya színes rajzán egy teli tányérral, bögrével, cserép virággal és egy plüssállattal megrakott asztal mellett ül egy barna hajú, fehér szalagos, kék ruhát, fehér blúzt viselő leányka, jobb kezében egy ismeretlen célú eszközzel, baljában egy szelet kenyérrel, mellette áll egy zöld zakós, csíkos pólós szőke fiúcska, baljában egy pohár tejjel. Felettük balra látható a cég emblémája: BTV, BUDAPESTI TEJIPARI VÁLLALAT felirattal, ahol aT betüt egy pohárba foglalták, amelyből egy lófarkas, fekete lánykafej szívószálon issza a tejet. Ettől jobbra a másik emblémán szintén felirat jelenik meg: Gyev GYERMEKÉLELMEZÉSI VÁLLALAT, a G-ben ismét egy lánykafejjel. A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet kíván a Fővárosi Településtisztasági Szolgáltató Vállalat kártyanaptár 1980 Szabványos tőzeges szervestrágya eladás és házhoz szállítás házi kertekbe. 1949-ben alakult meg társaságunk legkorábbi elődje, a Szervestrágya Gyűjtő és Értékesítő Nemzeti Vállalat. Az idők folyamán többször is nevet váltott, 1952-ben a Fővárosi Talajerőgazdálkodási és Értékesítési Vállalat nevet vette fel. Ezt az elnevezést követte a Fővárosi Településtisztasági Szolgáltató Vállalat elnevezés 1978-ban, majd Társaságunk 1996-ban kapta meg jelenlegi nevét, a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (FTSzV Kft.) elnevezést. Az FTSzV Kft., a Fővárosi Településtisztasági Szolgáltató Vállalat jogutódja, a Fővárosi Önkormányzat zártkörű egyszemélyes gazdasági társasága volt 2017. július 21-ig. Ettől kezdve a Fővárosi Vízművek Zrt. 100%-os tulajdonosa lett az FTSZV Kft.-nek, és a XVIII. kerület Ipacsfa utcából a XXI. kerület BKSZTT-re (Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep) került át a telephelye. Társaságunk, illetve jogelődje 1949. március 14. óta végez a Főváros területén közműpótló tevékenységet, közegészségügyi és környezetvédelmi feladatokat. Társaságunkat a lakossági és közületi emésztők, derítők, szennyvíztárolók tisztítására, a települési folyékony hulladék szállítására, és – mint a korábbi, hetvenes években használt név (Fővárosi Talajerőgazdálkodási és Értékesítési Vállalat) is utal rá – talajjavító anyagok gyártására és forgalmazására alapították. Társaságunk jogelődje a hatvanas évek végén vállalkozási körét bővítette csatornatisztítási tevékenységgel, mely kiterjedt mind a vizes technológiájú, mind a kézi technológiájú területre. A nyolcvanas években megjelenő környezetvédelmi jogszabályok megteremtették a jogi lehetőségét annak, hogy Társaságunk jogelődje tevékenységi körét tovább bővítse és új tevékenység, a veszélyes hulladékok ártalmatlanításával is egyre nagyobb mértékben foglalkozzon. A vékony fekete keretes, fehér alapszínű kártya alsó felén Budapest térképét látni, 1-es számmal Pest, 2-es számmal Buda oldalát jelölik. A térkép fölötti felirat mutatja a meg nem nevezett cég tevékenységét: Szabványos tőzeges szervestrágya eladás és házhoz szállítás házi kertekbe. Tel.: 113-031. 1 Csatorna tisztítás Pesten XX., Vágóhíd u.71. Tel.: 278-938. 2 Csatorna tisztítás Budán: XXII., Nagytétényi út 366. Tel.: 264-467 A kép jelzetlen.

Budapesti Tejipari Vállalat kártyanaptár 1980 Ne főzzön otthon. Gondoskodik a család vacsorájáról a Gyermekélelmezési Vállalat A tejipar fejlődése szempontjából döntő jelentőséggel bírt az 1925. évi "A tejtermékek állami ellenőrző jeggyel való ellátása" (márkázás) című törvény és az ennek végrehajtására kiadott rendelet. A törvény felhatalmazta a földművelésügyi minisztert, hogy "állami ellenőrzés alatt készült tejtermékeket forgalomba hozataluk előtt állami ellenőrző jeggyel láttassa el", továbbá, hogy az állami ellenőrzés gyakorlására Tejtermék Ellenőrző Állomás létesüljön. A Budapesti Tejipai vállalat létrehozva: 1971.01.01, megszüntetve: 1994.01.01., működés időköre: 1971.01.01 - 1994.01.01. Feladatköre: A tej- és tejtermékek elsősorban társvállalatoktól történő vásárlása, szállítása, feldolgozása és értékesítése. A Danone Csoport első hazai tejipari együttműködése az akkori BTV-vel (Budapesti Tejipari Vállalat) 1991-ben valósult meg, így a cég egyes termékei a magyar hűtők polcain is megjelentek. Ezután már nem volt megállás, és 1996-ban létrejött a Danone hazai vállalata. A gyermekek élelmezésével foglalkozó társaság 1952-ben alakult Üzemélelmezési Vállalat néven, majd 1953-tól Gyermekélelmezési Vállalat megnevezéssel működött egészen 1986-ig, ekkor vette fel a máig is használt Junior Vendéglátó Vállalat nevet. A fehér keretes kártya színes rajzán egy teli tányérral, bögrével, cserép virággal és egy plüssállattal megrakott asztal mellett ül egy barna hajú, fehér szalagos, kék ruhát, fehér blúzt viselő leányka, jobb kezében egy ismeretlen célú eszközzel, baljában egy szelet kenyérrel, mellette áll egy zöld zakós, csíkos pólós szőke fiúcska, baljában egy pohár tejjel. Felettük balra látható a cég emblémája: BTV, BUDAPESTI TEJIPARI VÁLLALAT felirattal, ahol aT betüt egy pohárba foglalták, amelyből egy lófarkas, fekete lánykafej szívószálon issza a tejet. Ettől jobbra a másik emblémán szintén felirat jelenik meg: Gyev GYERMEKÉLELMEZÉSI VÁLLALAT, a G-ben ismét egy lánykafejjel. A kép jelzetlen.

Videoton Modul Televízió kártyanaptár 1980 A VIDEOTON jogelődjét 1938-ban alapították Vadásztöltény Csappantyú, Gyutacs és Fémárugyár Rt. néven, majd a második világháborút követően újraépített és az 1955-1991 között állami tulajdonban lévő vállalat Videoton márkájú szórakoztatóelektronikai, informatikai, védelmi elektronikai (hadi) termékeket fejlesztett, gyártott és értékesített, 1981-től VIDEOTON Elektronikai Vállalat néven. A rendszerváltás - különösen a kelet-európai megrendelések elmaradása – miatt a vállalat nehéz helyzetbe került, így 1991-ben megindult a felszámolás, majd nyilvános versenytárgyaláson a jelenlegi részvényesek valamint a Magyar Hitel Bank Rt. és az Euroinvest Kft. megszerzi a vállalat eszközeit.  Bár 1995-re megszűnik a TV-gyártás, az ABB-vel a VIDEOTON ipari elektronikát kezd gyártani, és a szórakoztató elektronikai tevékenység is felfutásnak indul a Matsushita-Bosch (MB) Video-val kötött együttműködésnek köszönhetően.  2013-tól a 75. évfordulóját ünneplő és 100 mrd Ft-os árbevételt elérő vállalatcsoportnál immáron egyértelműen az elektronikai szerelés válik húzóágazattá. 2014-ben a VIDEOTON a Figyelő TOP200 nagyvállalatai közül Bisnode Megbízhatósági Díjat nyer. A „VIDEOTON” név felvételének ötlete Érczfalvy Gyula nevéhez fűződik, az ötlet részét képezte a „VT-TV” „kocka” (logó) megjelenése is. A fehér keretes kártya fotóján egy fehér munkaköpenyes, hosszúhajú hölgy támaszkodik egy nagyképernyős tv készülékre, előtte jelenik meg egy középméretű, piros dobozos és egy kisméretű sárga dobozos hordozható készülék. A felső, fehér térben a cég emblémája és neve: VIDEOTON, a hölgy feje felett MODUL TELEVÍZIÓ látszik. A kép jelzetlen.

Előzzük meg a baleseteket kártyanaptár 1980 Balesetmentes Boldog Új évet kíván a Szakszervezetek Országos Tanácsa Munkavédelmi Osztály 30 éves a szakszervezetei munkavédelmi felügyelet Elődje, a szakszervezeti tanács (1891) megszűnése, az 1948-as kommunista hatalomátvétel után, 1948 októberében tartott x. szakszervezeti kongresszuson alakult meg. előbb az mdp, majd az mszmp vezetése alatt álló egységes szakszervezetet irányító testülete. A magyarországi endszerváltozás után, 1989-ben szakszervezetek országos koordinációs tanácsa névre keresztelték át, majd 1990 márciusában létrejött a magyar szakszervezetek országos szövetsége (mszosz), a szakszervezetek irányításában végleg megszűnt a tanácsi rendszer. (wikipédia). A munkavédelem országos irányítását a szot elnöksége látta el, az operatív irányítást a szot munkavédelmi osztálya végezte. A fehér keretes kártya színes rajzán a különböző mértű, egymásra dobált, lécekből összetákolt ládák tetején egy szaki próbálja felhúzni a másik, idősebb, mosolygó, levegőben lógó szakit. A fejük felett a lila égbolton fehérbetűs felirat: ELŐZZÜK MEG A BALESETEKET. A kép jelzetlen.

Utasellátó Vállalat kártyanaptár 1980 Az Utasellátó Nemzeti Vállalat alapítólevelét 1948. november 20-án fogadták el, és november 24-én a vállalat hivatalosan megkezdte működését. Az utasellátás története azonban ennél sokkal régebbi múltra nyúlik vissza, egyidős magával a modern értelemben vett tömegközlekedéssel. Az Utasellátó szerepet játszott Magyarország óvatos nyitásában is a nyugat felé az 1960-as évek elejétől. A cég 1962-től a Budapest-Bécs között közlekedő nemzetközi szárnyashajó járaton szolgálta ki az utasokat. Az 1984-től már a Budapest-Passau útvonalon közlekedő nyugat-német Donauprinzessin (1983) luxus szállodahajón is a vállalat biztosította az ellátást. Nyaranta a Rákóczi (1964) és a Táncsics (1963) kirándulóhajók állandó bérlője volt az Utasellátó, amely a bécsi hajóállomás éttermét is működtethette. Az 1900-as évek második felében gyakorlatilag nyugdíjig tartó életformát jelentő utasellátózásból egész felszolgáló- és szakács korosztályok nőttek ki, amelyek a szakma mestereit adták az ifjaknak. Számos szakács és pincér ifjú több évtizedes munka után igazgatói beosztásból ment nyugdíjba. Az Utasellátó nagyon ismert és elismert márkának számított. A fehér keretes kártya fotóján egy vonat vetett ágyas hálókocsiját mutatják, ahol az alsó ágyon egy fekete hálóruhás hölgy, a felsőn zöld pizsamás férfi készül a kalauz kínálta reggelit elfogyasztani. A fotó alatti ismertetés: MINDEN IDŐBEN MINDENHOL, alatta az cég szárnyas emblémája: UTASELLÁTÓ A kép jelzetlen.

Szívesen látja önt a Pest megyei Vendéglátó Vállalat kártyanaptár 1980 Az 1960-as években, a konszolidálódott Kádár rendszerben még tervutasításos gazdálkodás folyt az országban. A vendéglátóiparban is az uniformizálás, az egységes anyaghányadok, egységes receptúrák voltak kívánatosak. Venesz József: Egységes vendéglátó receptkönyv és konyhatechnológia című könyve volt használatban országszerte, annak alapján 12 dkg hús volt az anyagszabata az ország összes étlapján a rántott szeletnek, a flekkennek stb. De még az elkészítés és a fűszerezés is uniformizálva volt. Ám kialakult egy reformgondolkodás a magyar közgazdászok között amely megjelent 1968-ban „Új gazdasági mechanizmus” néven az országot irányító párt határozataiban is. A tervutasításos merev gazdálkodás reformjaként lépések történtek a működő, működtethető gazdaság megteremtésére. A fehér keretes kártya színes fotóján egy csárdának berendezett vendéglátóipari egység , hímzett kalocsai terítővel borított asztal látszik. A csárda falán ismét megjelennek a kalocsai motívumok. A terített asztalon a sült malactól a sült halig, salátákig, kürtős kalácsig minféle kulináris finomság jelenik meg. A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet Kíván a Kőbányai Sörgyár kártyanaptár 1980 Gyöngy márkájú ásványvíz A Kőbányai sör a magyar sörpiac egyik legismertebb márkája. 1948 óta gyártják. Európaszerte szokás volt, hogy a gyárak városukról nevezik el „alapsörüket". Így kapta a Kőbányai Sörgyár „alapsöre" a Kőbányai Világos nevet. A Kőbányai Sörgyárat 1993-ban megvásárolta a South African Breweries (Dél-Afrikai Sörgyár), mely 1997 óta Dreher Sörgyárak Zrt. néven működik.   1850-ben több serfőző család megalakítja a Kőbányai Serház Társaságot, 1854-ben megkezdi működését a Baber-Kluzelmann serfőzde, 1855-ben a Kőbányai Részvényes Serfőzőház alakult meg, 1862-ben kezdi meg termelését a Dréher Antal-féle kőbányai serház, 1867-ben az Első Magyar Részvényes Serfőző Társaság kezdi meg termelését itt, majd 1892-ben a Kőbányai Polgári Serfőzde Rt. Igazi áttörést az 1892-es filoxéra járvány miatt hosszabb időre kieső bortermelési okozta kedvező konjunktúra virágoztatta fel a kőbányai sörgyártást. Közben átalakult a gyártás folyamata is, és megindult a nagyipari termelés, az újabbnál újabb technológiák alkalmazásával. Sőt a hordóban tartott és szállított sörök forgalmazását felváltotta lassan a palackozott sörök farekeszeit szállító söröskocsik sokasága. Apróbb kiegészítő találmány volt a sörnyitó (1867 táján), amelyről ma kevesen tudják, hogy Sätzer József kőbányai sörgyáros és fejlesztőinek köszönhet a világ. 1898-ban a Király Serfőzde, majd a Budafokon 1879 óta működő Haggenmacher sörgyár nyitott telepet Kőbányán 1912-ben. A sörtermelés 1850-1918 között robbanás-szerű fejlődésen ment keresztül Kőbányán. Az első világháborúig az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág lett Magyarországon az élelmiszeriparon belül a kőbányai sörgyártás, amely idővel hat nagy vállaltra redukálódott, a különböző átalakulásokkal. A Dréher csak egy volt ezek között. A nagyvállalatok átlag 2 millió hektoliter sört állítottak elő évente gyáranként ekkoriban már.  Az ország piaci nagyságának csökkenése jelentősen átrendezte az erőviszonyokat a kőbányai sörgyártás terén is, az első világháború után. 1920-1930 között alapvetően három nagy cégre redukálódott le a sörgyártás, amely a második világháború után végképp megváltozott az államosításokkal, amikor is egyesítették egy szocialista nagyvállalattá a sörgyárakat. A szocialista korszak monopol központja lett kőbányai székhellyel, az Magyar Országos Söripari Vállalat, amelyhez számos vidéki sörgyárat is hozzárendeltek. (Wikipédia) A fehér keretes kártya színes fotóján sötét háttér előtt egy kék asztalon különféle tengeri kagylók között áll egy zöld italosüveg, rajta piros, ovális címke, középütt fehér szalagon szintén piros felirattal, az ital márkenevével: GYÖNGY. Mellé helyeztek a jobb fogyaszthatóság érdekében egy szintén GYÖNGY feliratos poharat. Az egyik kagylóban is megjelenik a márkanév. Viszont a kártyán nem jelenik sem a hirdető neve, sem elérhetősége. A kép jelzetlen.

Nagy nyeremény. Minden héten Totó-Lottó kártyanaptár 1980 Boldog Új Évet Kívánnak a Totó-Lottó Kirendeltség dolgozói Szelvényeit vásárolja rendszeresen Totó-Lottó Kirendeltségünknél Magyarországon a második világháború után, 1947. október 19-én indult a Totó. Kezdetben a Posta Takarékpénztár kereteiben szerveződött, majd 1950-ben átkerült a Totószervezés az Országos Takarékpénztárhoz. Az Országos Takarékpénztáron belül a szervező és lebonyolító a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lett. 10 évvel a Totó játék bevezetését követően 1957. január 17-én megszületett a modern magyar lottó is, a pénzügyminiszter megbízta az Országos Takarékpénztárt a magyar lottó, azaz az Ötöslottó szervezésével. A szerencsejáték szervezésben újabb változást az 1991-es év hozott. Az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottó Igazgatóságának tevékenységi köre önállósult, és 1991. január elsejével létrejött a Szerencsejáték Rt., mint nemzeti lottótársaság. A társaság cégformája 2005. szeptember 22-ét követően zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.) lett. (Wikipédia) A fehér keretes, kék alapszínű kártyán egy narancsszínű, TOTO feliratos labdán a cég kabalafigurájának számító, piros sapkás, sárga kabátkás, fekete nadrágos és csizmás fiúcska jobb kezével egy fehér feliratra mutata: NAGY NYEREMÉNY! Balkezében kitöltött ötöslottó szelvényeket tart. A labda alatti felirat a cég ajánlatát és jókívánságait jeleníti meg: MINDEN HÉTEN TOTÓ, LOTTÓ. BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNNAK A TOTÓ-LOTTÓ KIRENDELTSÉG DOLGOZÓI A kép jelzetlen.

Sok szerencsét kíván az OTP Totó-Lottó bizományosa kártyanaptár 1980 Minden héten Totó-Lottó Magyarországon a második világháború után, 1947. október 19-én indult a Totó. Kezdetben a Posta Takarékpénztár kereteiben szerveződött, majd 1950-ben átkerült a Totószervezés az Országos Takarékpénztárhoz. Az Országos Takarékpénztáron belül a szervező és lebonyolító a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lett. 10 évvel a Totó játék bevezetését követően 1957. január 17-én megszületett a modern magyar lottó is, a pénzügyminiszter megbízta az Országos Takarékpénztárt a magyar lottó, azaz az Ötöslottó szervezésével. A szerencsejáték szervezésben újabb változást az 1991-es év hozott. Az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottó Igazgatóságának tevékenységi köre önállósult, és 1991. január elsejével létrejött a Szerencsejáték Rt., mint nemzeti lottótársaság. A társaság cégformája 2005. szeptember 22-ét követően zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.) lett. (Wikipédia) A fehér keretes, zöld alapszínű kártyán a felső mezőben egy fehér lóherében jelenik meg a vállalat kabalafigurája, a piros sapkás, sárga kabátkás fiúcska, aki jobb kezével az alatta megjelenő, piros feliratra: sok szerencsét kíván, majd az azalatti sárga mező zöld betükre mutat: AZ OTP TOTÓ-LOTTÓ BIZOMÁNYOSA A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet kíván a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság kártyanaptár 1980 Magyarországon a második világháború után, 1947. október 19-én indult a Totó. Kezdetben a Posta Takarékpénztár kereteiben szerveződött, majd 1950-ben átkerült a Totószervezés az Országos Takarékpénztárhoz. Az Országos Takarékpénztáron belül a szervező és lebonyolító a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lett. 10 évvel a Totó játék bevezetését követően 1957. január 17-én megszületett a modern magyar lottó is, a pénzügyminiszter megbízta az Országos Takarékpénztárt a magyar lottó, azaz az Ötöslottó szervezésével. A szerencsejáték szervezésben újabb változást az 1991-es év hozott. Az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottó Igazgatóságának tevékenységi köre önállósult, és 1991. január elsejével létrejött a Szerencsejáték Rt., mint nemzeti lottótársaság. A társaság cégformája 2005. szeptember 22-ét követően zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.) lett. (Wikipédia) A fehér keretes, kék alapszínű kártyán egy szőke, minibikinis modell áll lóherékkel díszített alapon, kezében egy nagyméretű zöld lóherét tart, amelynek felirata: LOTTÓ. A kártyán nem jelenik meg sem a kiadó vállalat neve, sem pedig elérhetősége. A kép jelzetlen.

Szivárvány Áruház kártyanaptár 1980 Vásárlásnál segítséget nyújt, ha ismeri saját méreteit A SUGÁR áruház megnyitásakor szinte minden akkori nagyobb hálózat képviseltette magát: volt benne Javszer, Röltex, Patyolat, Ezermester Úttörő- és Barkácsbolt, kétszintes Keravill és Vasedény, Szivárvány, Aranypók, Ofotért, Sportszer- és Játék-, Háztartási- és Illatszerbolt, Óra-Ékszer, IBUSZ és posta (ezek részben ma is bérlők az üzletközpontban), továbbá szépségszalon, fodrászat, könyvesbolt, cipőjavító, az emeleten presszó, drinkbár, snack-bár, söröző, szendvicsbüfé, látványkonyha, cukrászat és még sok más üzlet. (WIKIPÉDIA) A vékony fehér keretes, mustárszín kártya felső felében egy piros korongon ábrázolt fekete háromszögből kilóg egy mérőszalag, mellette egy felirat: VÁSÁRLÁSNÁL SEGÍTSÉGET NYÚJT, HA ISMERI SAJÁT MÉRETEIT! Alatta a megadott táblázatot kell csak kitölteni a megfelelő vásárláshoz: konfekció méret: kötöttáru méret: harisnyanadrág - harisnya méret: fehérnemű méret: kesztyű méret: cipő méret: A kép jelzetlen.

Vegye igénybe Ön is a Ruhatisztító Szövetkezet szalonjainak express szolgáltatásait kártyanaptár 1980 A Céginformáció.hu adatbázisa szerint a(z) RUHATISZTÍTÓ Szövetkezet Magyarországon bejegyzett szövetkezet A vékony kék keretes, fehér alapszínű kártyán kép nem jelenik meg, csak fekete-kék betűkkel nyomtatott szöveg: VEGYE IGÉNYBE ÖN IS A Ruha TISZTÍTÓ SZÖVETKEZET SZALONJAINAK EXPRESS SZOLGÁLTATÁSAIT. Vegytisztító szalonok: III. Flórián tér 6-9. VII. Majakovszkij utca 15. XIV. Erzsébet királyné u. 30/a. XV. Hevesi Gyula u. 6. XIX. Vöröshadsereg u 93-95. Mosószalonok: III. Zápor u. 69. IV. Berda József u. 48. X. Gépmadár u. 2-8. XV. Frankovics M. u. 57-63. XIX. Vöröshadsereg u. 93-95. A kép jelzetlen.

Budapesti Tüzép kártyanaptár 1980 Gondtalan az építkezés ha van Anyagbiztosítási Megállapodás Tüzép. Így hívták azokat az építőanyag kereskedéseket, amiket az állam még az 50-es években alapított, hogy így segítse a második világháborút követő újjáépítéseket, és az azt követő beruházásokat.A regionálisan létrejövő tüzép hálózatok a megnövekedett igényeknek köszönhetőan gyorsan fejlődtek: egyre több féle termékkel, egyre nagyobb mennyiségben próbálták kiszolgálni a piacot. Ahogy az a szocialista gazdálkodásban megszokott volt, több, kevesebb sikerrel, volt, hogy olyan nagy volt a várakozási lista, hogy 1-1 termékre, heteket, hónapokat kellett várni, mire azt a tüzép telepre beszállították. Tüzép = Tüzelőanyag és építőipari vállalatA tüzép mozaik szó jelentésétre már csak kevesen emlékeznek, viszont ebből könnyű kikövetkeztetni, hogy nem csak építőanyagokat lehetett kapni a telephelyeken, hanem tüzelő anyagot, többek között fát, brikettet, szenet. Ezek forgalmát a gáz általános bevezetése, a gázfűtés elterjedése visszaszorította, mára a tüzép fogalma az építőanyag kereskedéseket jelenti. A fehér keretes, fekete alapszínű kártyán sárga kézalakban és korongban fekete betűkkel és stilizált rajzzal jelenik meg a felirat, ill. ábra. A kéz felirata: GONDTALAN AZ ÉPÍTKEZÉS - HA VAN ANYAGBIZTOSÍTI MEGÁLLAPODÁS. A korong felirata: AJTÓ-ABLAK - PARKETT - ÉPÍTÉSI VEGYIANYAG - VASBETON ÁRU - ETERNIT ÁRU - FAANYAGOK - CEMENT - SÓDER - MÉSZ - TÉGLA - CSEMPE, valamint egy családi ház a korong belsejében. A jobb alsó sarokban egy álló négyzetben látszik a BUDAPESTI TÜZÉP emblémája A kép jelzetlen.

Mechanikai Művek kártyanaptár 1980 Pályaválasztók Figyelem! A Mechanikai Művek felvételt hirdet szakmunkás tanulóknak . MECHANIKAI MŰVEK Egykori fegyver és lőszergyár fedőneve. Az olajkályhás fűtési rendszer, ellentétben a gázkonvektorokkal, nem igényelt kéményt, az utcára sem kellett a főfalon kivezetni szellőzés végett a kéménycsövet, beállítása felettébb egyszerű volt. gyártó, a Mechanikai Művek emblémája látható: lapos hatszögben MM, körülötte MECHANIKAI MŰVEK. A kártya egyik oldalán vastag zöld, keretben, világos zöld alapon fehér betűs felirat: Pályaválasztók figyelem! A Mechanikai Művek felvételt hirdet szakmunkás tanulóknak: gépi forgácsoló, gépszerelő, műszerész, villanyszerelő és csőszerelő szakmákban. Jelentkezni a vállalat Személyzeti és Oktatási Főosztályán, érdeklődi pedig a 669-400/160 telefonszámon, valamint levélcímünkön lehet. 1502. Budapest Pf 64. A jobb alsó sarokban sötétzöld alapon látható a cég emblémája: lapos hatszögben MM, alatt és felette a cég teljes neve: MECHANIKAI MŰVEK. A jobb kártya színes fotóján egy, már nem iskolás szaki kezel egy gépet. Világoszöld alapon fehér számokkal jelölik a kiadás idejét: 1980. A kép jelzetlen.

Déli ABC Nagyáruház Déli Pályaudvar kártyanaptár 1980 Észak-Budai Munkás ÁFÉSZ A Déli pályaudvar mellett létrehozott szövetkezeti АВС-áruház Budapest egyik legváltozatosabb árukészletű üzlete. Manapság számos üzlet és bolt található szinte mindenhol a XII. kerületben. Ezek mellett a nagyobb bevásárlóközpontoknál házhoz szállítási szolgáltatást is igénybe lehet venni, de nem volt ez mindig így. Elég csak pár évtizedet visszamenni a múltba, és azt látjuk, hogy csakúgy, mint a kisebb városokban, a Hegyvidéken is számos helyen voltak olyan „foltok”, ahová nehezebben ért el a friss áru. Ezek miatt találták ki, hogy jöjjön létre egy olyan mozgó ABC, amelynek a segítségével a friss kenyér és a tej a kevésbé frekventált helyekre is mindig eljuthat. Az Ikarusz című újság így adott hírt 1976-ban az ötletről: „Úttörő vállalkozásba kezdett az Észak-budai Munkás ÁFÉSZ: a mozgóbolt-rendszert kívánja meghonosítani hazánkban. A balodali kártya színes fotóján az áruház húspultja látható, a jobboldalin zöld alapszínen, sárga-narancs keretek között fehér felirat: mindig gazdag áruválasztékkal várja önt a....Déli ABC NAGYÁRUHÁZ ÉSZAK BUDAPESTI ÁFÉSZ emblémáján , telefon: 154-029 A kép jelzetlen.

Tűzoltóság kártyanaptár 1980 Időben szólunk! Figyelemmel, felelősséggel előzzük meg a tűzesteket! Az 1870-ben, gróf Széchenyi Ödön által alapított fővárosi hivatásos tűzoltóság a mai napig őrzi és védi Budapest biztonságát. Budapesten 18 hivatásos tűzoltólaktanya található, naponta 250 tűzoltó áll szolgálatban az év 365 napján, 24 órás készenlétben. A tűzoltóknak 120 másodpercen belül indulni kell a riasztás helyszínére. A budapesti tűzoltók vonulási körzetében 2 millió ember él. A fekete alapszínű kártya stilizált rajzán egy pink tűoltó autóból pink és sárga lángok csapnak föl, fölöttük egy fehér ház maradéka látszik. A kép felső részén és alján a fontos információ: Időben szólunk...Azonnal jelezzen a 05 vagy 216-216 telefonszámon. A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet Kíván a Magyar Édesipari Vállalat 1980 Hazánkban a 19. század első felében alakult ki a cukrász kézműipar. Ebben az időben Magyarországra több svájci cukrász vándorolt be, akik újszerű készítményeket honosítottak meg, és meggyorsították a cukrász kézműipar fejlődését. A legtöbb kézműipari cukrászműhelyben a cukrásztevékenység több ágazatát is művelték. A fejlődés következményeként aztán mindinkább kezdett elkülönülni a csokoládé, a drazsé és a lisztesáru, azaz azon termékek előállítása, amelyek termelése gépesíthető. A 19. század végén, illetve a 20. század elején még békésen megfért egymás mellett a napi fogyasztásra termelt cukrászáru és a tartós édesáru termelése. A magyarországi gyári édesipar bölcsőjének a cukrászipar tekinthető. Kivételt képez ez alól a csokoládégyártás, mert a csokoládékészítés eleve gépesített, gyáripari termelésként indult. A korai csokoládékészítők csak csokoládéitalt készítettek, a cukrászok pedig csak felhasználói voltak a csokoládénak. 1884 után Gerbeaud Emil vezette be Magyarországon a csokoládés desszert, illetve a bonbon előállítását. Rövid időn belül e termékek termelését átvették a cukrászok is. A fehér alapszínű kártyafelső felét egy színes rajz díszíti. A képen egy piros katonai egyenruhát hordó diótörő bábut ábrázolnak, "aki" egy mogyorós "sláger" szeletet próbál szétharapni. A kép alatti felirat utal a cég nevére és a hirdetés céljára: BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN A MAGYAR ÉDESIPARI VÁLLALAT. A kép jelzetlen.

Batthyány téri ABC Áruház kártyanaptár 1980 Budapest I. kerület Batthyány tér 5-6 A Batthyány téri vásárcsarnok, vagy VI. számú vásárcsarnok (1907-ig Bomba téri vásárcsarnok) egyike a monarchia alatt épült nagy budapesti vásárcsarnoknak. A főváros közgyűlése még 1894-ben döntött a vásárcsarnok építéséről, de a csarnokot csak 1900–1901-ben építették fel Klunzinger Pál tervei szerint. A Központi Vásárcsarnokra emlékeztető belső térben 690 árudát hoztak létre 3156 m² alapterület nagyságon. A főhajóhoz merőlegesen négy kereszthajó kapcsolódik, melyeket íves alsó övű rácsos tartóval soroltak közvetlenül egymás mellé. Az épület vasszerkezeteit a Schlick gyár készítette. A csarnokot 1902. április 13-án nyitották meg a nagyközönség előtt, a megnyitón pedig jelen volt Márkus József budapesti főpolgármester is. Az 1936-ra elnéptelenedő csarnokot fedett teniszcsarnokká akarták – sikertelenül – átalakítani. Az 1970-es évekig az épület galériáján a nagy budapesti virágpiac foglalt helyet. A vásárcsarnok felújítása 2003-ban történt meg. A földszinten a nagy alapterületű üzlet ma Spar. Nagy forgalmat bonyolít, mert a Batthyányi tér jelentős közlekedési csomópont: M2 megálló, HÉV végállomás, buszok és a Budai Fonódó. Fő utca. A fehér keretes kártya színes rajzán sárgán ábrázolják a csarnok épületét, előtte zöld fákkal. A kép fölötti felirat: TERMÉSZETES, HOGY KÉNYELMES A BATTHYÁNY TÉRI ABC ÁRUHÁZ, alatta: Vegye igénybe szolgáltatásainkat, Házhozszállítás, előrerendelés, Ajándékosztály, BÜFÉ Telefon 152 800, 151 411 és a csarnok emblémája: fekete keretes ovális formában fehér alapon, szintén fekete betűkkel: BUDAPESTI abc KÖZÉRT VÁLLALAT. A kép jelzetlen.

A vágányokon az átjárás csak a kijelölt helyen, körültekintéssel történhet kártyanaptár 1980 A kártyán nem jelölt, ismeretlen cég felhívja a figyelmet a közlekedés biztonságára. Három kékruhás vasutas áll két sínpár között, a harmadikon barna szerelvény áll. A sínpárok közötti felirat: a vágányokon az átjárás csak a kijelölt helyen, körültekintéssel történhet. A kép jelzetlen.

Budapesti Tejipari Vállalat kártyanaptár 1980 Ne főzzön otthon. Gondoskodik a család vacsorájáról a Gyermekélelmezési Vállalat A tejipar fejlődése szempontjából döntő jelentőséggel bírt az 1925. évi "A tejtermékek állami ellenőrző jeggyel való ellátása" (márkázás) című törvény és az ennek végrehajtására kiadott rendelet. A törvény felhatalmazta a földművelésügyi minisztert, hogy "állami ellenőrzés alatt készült tejtermékeket forgalomba hozataluk előtt állami ellenőrző jeggyel láttassa el", továbbá, hogy az állami ellenőrzés gyakorlására Tejtermék Ellenőrző Állomás létesüljön. A Budapesti Tejipai vállalat létrehozva: 1971.01.01, megszüntetve: 1994.01.01., működés időköre: 1971.01.01 - 1994.01.01. Feladatköre: A tej- és tejtermékek elsősorban társvállalatoktól történő vásárlása, szállítása, feldolgozása és értékesítése. A Danone Csoport első hazai tejipari együttműködése az akkori BTV-vel (Budapesti Tejipari Vállalat) 1991-ben valósult meg, így a cég egyes termékei a magyar hűtők polcain is megjelentek. Ezután már nem volt megállás, és 1996-ban létrejött a Danone hazai vállalata. A gyermekek élelmezésével foglalkozó társaság 1952-ben alakult Üzemélelmezési Vállalat néven, majd 1953-tól Gyermekélelmezési Vállalat megnevezéssel működött egészen 1986-ig, ekkor vette fel a máig is használt Junior Vendéglátó Vállalat nevet. A fehér keretes kártya színes rajzán egy teli tányérral, bögrével, cserép virággal és egy plüssállattal megrakott asztal mellett ül egy barna hajú, fehér szalagos, kék ruhát, fehér blúzt viselő leányka, jobb kezében egy ismeretlen célú eszközzel, baljában egy szelet kenyérrel, mellette áll egy zöld zakós, csíkos pólós szőke fiúcska, baljában egy pohár tejjel. Felettük balra látható a cég emblémája: BTV, BUDAPESTI TEJIPARI VÁLLALAT felirattal, ahol aT betüt egy pohárba foglalták, amelyből egy lófarkas, fekete lánykafej szívószálon issza a tejet. Ettől jobbra a másik emblémán szintén felirat jelenik meg: Gyev GYERMEKÉLELMEZÉSI VÁLLALAT, a G-ben ismét egy lánykafejjel. A kép jelzetlen.