Kártyanaptár 5_1980-1989

Boldog új évet kíván a Tolna megyei Népbolt Vállalat kártyanaptár 1980 Tolna Megyei Népbolt Zártkörűen Működő Részvénytársaság A Céginformáció.hu adatbázisa szerint a Tolna Megyei Népbolt Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyarországon bejegyzett részvénytársaság (Rt.) Céginformációk: cégjegyzékből törölve. A kék alapszínű kártya közepén fehér korongon látható a Népbolt nagy N betűs emblémája, fölötte és alatta feketebetűs felirat: VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT. A kártyán nem jelenik meg sem a hirdető teljes neve, címe, sem elérhetősége. A kép jelzetlen.

Debreceni Ruhagyár kártyanaptár 1980 Elegancia, divat, korszerűség mind ez megtalálható a Debreceni Ruhagyár termékeiben. A Debrecen nevét viselő ruhagyár elődjének számító konfekcióüzemet 1949 januárjában, a Délibáb nevű, kisipari varrodából hozta létre 56 személy a Hungária-palota Arany János utca 2. szám alatti, első emeleti helyiségében. Az először csak molinó inget készítő szövetkezetet az év végén államosították, a következő év márciusában pedig átköltöztették az olasz Vidoni Szalámigyár épületegyüttesébe és a Csapó utcai, egykori harisnyagyárba. A Burgundia, a Domb és a Monti ezredes utcák közötti központi gyártelep ma is megvan, de már zömmel egyéb tevékenységek zajlanak a falai között. Pedig a fénykorában négyezer – többnyire hölgy – dolgozót foglalkoztatott a Debreceni Ruhagyár. A vállalatnak tervező- és művészcsoportjai is voltak, évente négymillió ruhát készített, s ezek 70 százalékát külföldön értékesítette. Egy 1978-as leírás szerint a gyár szakemberei gondosan tanulmányozták a különböző korosztályok divatigényeit, és ennek megfelelően ajánlották a termékeiket a belkereskedelemnek. Minden gyáregységnek saját üzemorvosa volt, a debreceni központban pedig ideg-, nőgyógyászati, fogászati, reumatológiai stb. rendelő, valamint 120 férőhelyes saját óvoda és bölcsőde, továbbá mintabolt is. A fehér keretes kártya balfelének fotóján piros háttér előtt szőke manöken ül egy piros labdán, plisszmintás kosztümkabátot és plisszérozott szoknyát visel, a szoknya fehér és a kabát mintájával megegyező mintás csíkos szoknyát visel. Alatta felirat: Elegancia, divat, korzserűségMIND EZ MAGTALÁLHATÓ A DEBRECENI RUHAGYÁR TERMÉKEIBEN. A jobboldali képen, zöld környezetben már két hölgy reklámozza a gyár termékeit, a baloldali szürke, fehér halszálka kockás, mellényes, kabátkás, a jobboldali halványszürke kosztümöt visel piros sállal. A kép jelzetlen.

Előzzük meg a baleseteket kártyanaptár 1980 Balesetmentes boldog új évet kíván a Szakszervezetek Országos Tanácsa Munkavédelmi Osztály 30 éves szakszervezeti munkavédelmi felügyelet. Elődje, a szakszervezeti tanács (1891) megszűnése, az 1948-as kommunista hatalomátvétel után, 1948 októberében tartott x. szakszervezeti kongresszuson alakult meg. előbb az mdp, majd az mszmp vezetése alatt álló egységes szakszervezetet irányító testülete. A MAGYARORSZÁGI RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁN, 1989-ben szakszervezetek országos koordinációs tanácsa névre keresztelték át, majd 1990 márciusában létrejött a magyar szakszervezetek országos szövetsége (mszosz), a szakszervezetek irányításában végleg megszűnt a tanácsi rendszer. (wikipédia) a munkavédelem országos irányítását a szot elnöksége látta el. az operatív irányítást a szot munkavédelmi osztálya végezte. A fehér keretes kártya színes rajzán egy szaki száguld összetákolt, szárnyakkal rendelkező járgányán, miközben előtte délidőben a mezőn egy másik szaki párnán alva élvezi jól megérdemelt pihenőjét. A kép jelzetlen.

Könyvértékesítő Vállalat a könyvterjesztés szolgálatában kártyanaptár 1980 A Könyvértékesítő Vállalat (TÉKA) 1984 és 1990 között az Editorg közreműködésével, Drucker Tibor szakmai irányításával értékes, klasszikus kézikönyvek bővített kiadásait adta közre a könyvtárak számára. A sorozatban 26 nagykötet és két füzet jelent meg, a nagy művek közül kettő (Rupp Jakab és Pesty Frigyes munkája) az Állami Könyvterjesztő Vállalattal közös kiadásban, Kollin Ferenc szerkesztésében jelent meg. A teljes Tudománytár sorozatot Gazda István tudománytörténész szerkesztette. A kötetek összeállításában több neves egyetemi és akadémiai kutató, valamint könyvtáros és levéltáros vett részt. (A sorozat a nevét az Akadémia 1834 és 1844 között megjelent periodikája főcíméből kölcsönözte.) (Wikipédia) A kék alapszínű kártya közepén jelenik meg a cég emblémája, fölötte felirat: KÖNYVÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT, alatta: A KÖNYVTERJESZTÉS SZOLGÁLATÁBAN. A kép jelzetlen.

Állami Könyvterjesztő Vállalat kártyanaptár 1980 A könyvkiadás első államosítására az első világháború után, 1919 tavaszán, a Tanácsköztársaság idején került sor. A proletárdiktatúra megszüntette a sajtószabadságot. A sajtótermékek kiadásának és terjesztésének engedélyezéséről a Szellemi Termékek Országos Tanácsa döntött. A 20 főnél több munkást foglalkoztató vállalatokat már az első napokban államosították és bizottságok irányítására bízták. Később a könyvkiadás és könyvkereskedelem teljes egésze állami befolyás alá került. Ennek a folyamatnak természetes velejárója volt a cenzúra alkalmazása. Az 1920-as, 1930-as években a könyvkiadás terén visszaálltak a dualizmus kori tulajdonviszonyok: a kiadóvállalatok, nyomdák és könyvkereskedések visszakerültek a korábbi tulajdonosok kezébe. A második világháborút követő koalíciós időkben, 1945-1948 között a könyvkereskedelem jelentős része még magánkézben volt, a háborús pusztítások és egyéb megpróbáltatások miatt azonban a régi könyvesboltok csak nehezen tudtak újból kereskedelemmel foglalkozni. A koalíciós korszak és a többpártrendszer 1949-ben véget ért. A szocialista kultúrpolitika jellemzői – a központi pártirányítás, a más világnézetek iránti harcos intolerancia és a magánkezdeményezések elfojtása – lettek az irányadóak. Már 1948-ban elkezdődött a nagy könyvkiadók (Athenaeum, Révai, Franklin, Hungária, Új Magyar Könyvkiadó Vállalat) államosítása, majd a következő évben államosították a közép- és kisvállalkozások legtöbbjét is. Élükre megbízható kommunista vezetőket állítottak, akik legtöbbször teljesen tapasztalatlanok voltak a könyvkiadás területén. A könyvterjesztés 1949-től a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá került. Létrejött a Könyvterjesztő Nemzeti Vállalat, mely az állami kézben levő könyvtárakat és azokat a könyvesboltokat foglalta magában, amelyek jogutód nélkül maradtak. E szervezetekből vált ki 1950-ben a kiskereskedelem irányítására a Könyvesbolt Kiskereskedelmi Vállalat. Ezen vállalatok, valamint a Szikra Könyv- és Propagandaanyag-terjesztő összevonásával született meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat 1951-ben. 1952-ben történt meg a magán-könyvkereskedelem teljes felszámolása: 87 budapesti és 95 vidéki könyvkereskedő iparjogosítványát vonták vissza. A papír- és írószer-kereskedőktől is megvonták a könyvárusítás jogát, s ezzel együtt könyvkészleteiket is elkobozták. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat megindította az országos könyvesbolti hálózat kiépítését. Megszűntek azok a több évszázados hagyományra visszatekintő vegyes könyvesboltok, amelyek a könyveken kívül papírárut és írószert is árusítottak. Szakkönyvesboltokat és antikváriumokat hoztak létre (orvosi, műszaki, mezőgazdasági, zenemű, idegen nyelvi stb.). (Wikipédia) A fekete alapszínű kártyán fehér, zsinorírással szólítanak fel a teendőkre: Keresse olvasmányait a munkahelyi könyvterjesztőnél! Tanulmányozza prospektusainkat és jegyezze elő azokat a könyveket, amelyeket meg akar vásárolni! A kártyán nem tűntetik fel sem a hirdető nevét, sem pedig elérhetőségét. A kép jelzetlen.

Centrum Áruházak kártyanaptár 1980 A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték, 2005-ben megszünt. (Wikipédia) A fehér keretes kártya fotóján egy fiatal pár áll a szélfújta nádasban egy folyó előtt. A jobb alsó sarokban megjelenik a hirdető emblémája: fehér körgyűrűben fekete korongon a C betü és CENTRUM ÁRUHÁZAK felirat. A kép jelzetlen.

Kávéfőző kártyanaptár 1980 Gyártja: Autófelszerelési és Tömegcikk Ipari Szövetkezet. Kapható Pécsi Centrum Áruház Műszaki Osztályán. A működés alapja a hő hatására felmelegített vízből keletkezett gőz, illetve az általa kifejtett nyomás. Amint a készülék alsó tartályában a víz forrni kezd, a fokozódó nyomás átpréseli a gőzt a szűrőben lévő kávén. Végül a gőz lecsapódik, és a kávéból kioldott aroma- és színanyagoknak köszönhetően forró, jellegzetes illatú, sötét folyadékként folyik ki a felső tartályba. A folyamat során a kifolyócsőben elhelyezett súly a növekvő gőznyomástól felemelkedik, majd visszaesik, mikor a nyomás csökken. Ebből ered a kotyogó hang, aminek a kávéfőző a nevét köszönheti. A fehér keretes, kék alapszínű kártya közepét egy felhőkön lebegő "kotyogó" kávéfőző fekete-fehér rajza tölti ki. A jobb felső sarokban a CENTRUM ÁRUHÁZ , a bal alsóban az AUTÓFÉM cégek emblémái láthatóak. A kép jelzetlen.

Vasért kártyanaptár 1980 A vasért névadója a Heinrich család volt. A XIX. század első évtizedében alapította a firmát Heinrich Alajos Pest kellős közepén, a Városház téren. Idővel a Heinrichek szó szerint frigyre léptek a közeli Vasudvart birtokló Schopperekkel - nem mellékesen a Tömő utca névadóival -, és vasáruk terén többé nem támadhatott konkurenciájuk.  A vaskereskedés a mai Belváros szívében, a régi városházához közel működött egészen az 1890-es évek elejéig. Az Erzsébet híd építése (1897-1904) és a városközpont átalakítása miatt új helyet kellett keresni, melyet a Józsefvárosban, a Mária utca és Üllői út sarkán találtak meg. 1893-ban nyertek engedélyt egy jelentős alapterületű épületegyüttes felhúzására. Ami a vasudvar további sorsát illeti: az 1949. évi államosítást követően a Vasért nevű vállalat költözött ide és használta egészen 1990-ig. Ennek köszönhetően a raktárakat és a főépületet sokáig eredeti funkciójuknak megfelelően használták.1988-ban a háztömb már annyira leromlott állapotban volt, hogy az állami vállalat a rekonstrukció mellett döntött. A rendszerváltozás azonban elsöpörte az elképzelést. A fehér keretes, fekete alapszínű kártya rajzán egy sárga szalvétán kanál, kés, villa, mögötte két, szintén sárga dobozka és egy pink autoszifon látható, alatta a cég fehér betüs emblémája: VASÉRT. A kép jelzetlen.

Csemege kártyanaptár 1980 Állandóan az Ön szolgálatában Csemege alapították a Csemege Vállalatot. A "Közért" 1948 óta mind a mai napig - jóllehet néhány éve már nem létezik - az élelmiszerboltot jelenti a budapestieknek, s kevesen tudják, hogy valójában a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. nevének rövidítése volt. E vállalat egyik jogelődje volt Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusító Üzeme, amelyet a fővárosi törvényhatósági bizottság 1911-ben hozott létre a drágaság megfékezésére. Az élelmiszerüzem és 50 boltból álló hálózata nagy mennyiségben hozott forgalomba olcsóbb húsfajtákat és hentesárukat, ezzel ármérséklő hatást gyakorolt anélkül, hogy hatóságként árváltozásokat írt volna elő. A hamar népszerű "Községi" boltjaiban forgalmazott árucikkek köre később fokozatosan kibővült. Az üzem 1948. május 15-éig működött és az akkor megalakított Közért három alapítójának egyike lett. 1955 augusztusa, ekkor nyílt meg az ország első önkiszolgáló üzlete a fővárosban, a Mártírok útja és a Bem utca sarkán lévő Közértben. A privatizáció idején a kerületi Közérteknek 1670 boltjuk volt, további 24 üzlete volt a Budapesti Közért Vállalatnak, ez később - többszöri átalakulással - a Spar-hálózat része lett.  A fehér keretes, zöld alapszínű kártya rajzán egy vörös, csuklótól lefelé ábrázolt balkéz tart egy kosarat, amelynek Csemege a felirata, a foggantyú alatti felirat a vállalat ajánlata: ÁLLANDÓAN AZ ÖN SZOLGÁLATÁBAN. A kép jelzetlen.

Higiénia Vegyiáru Üzletház kártyanaptár 1980 Tisztaság, szépség Márkás belföldi és importált Háztartási áruk, testápoló szerek, kozmetikai cikkek, festési segédanyagok. A kék alapszínű kártyán egy csuklótól lefelé ábrázolt jobbkéz pink-sárga stilizált virágokkal díszített nylon tasakot ábrázol. A virágok között jelenik meg a cég emblémája: fehér, fekvő téglalapon kékkel egy flakonból permet száll, benne felirat: HIGIÉNIA VEGYIÁRU ÜZLETHÁZ BUDAPEST XII., VÁCI ÚT 34. A jobb felső részen fehérbetűs felirat: TISZTASÁG SZÉPSÉG. A kép jelzetlen.

Díszítse kertjét, lakását, virággal a Virágérttől! Virágért=Virágtermesztő és Értékesítő Vállalat A cég,  az 1867-ben alapított Fővárosi Kertészeti Vállalat virágbolt hálózatából szerveződött. Az idén (1980) 30 éves Virágértékesítő Kft. mára több európai színvonalú üzletet működtet Budapesten. A bolthálózatok korszerűen tervezett egységes arculatával a Főváros legrangosabb megjelenésű kereskedelmi egységei közé tartozik. Széles kínálatból, a vevőink bármilyen alkalomhoz illő virágkészítményekből válogathatnak az év 365 napján. Megalakulása óta a cég eredményesen gazdálkodik, pénzügyi helyzete stabil és rendezett. A VIRÁGÉRT Kft üzleti filozófiája, hogy a Fővárosban a több évtizedes múltú „VIRÁGÉRT” nevet megtartva vezető szerepet töltsön be a virág kiskereskedelem területén. A vékony fekete keretes, fehér alapszínű kártya rajzán egy szőke, piros-fekete pólót és piros nadrágot, térdein fekete szív alakú foltot viselő kislány hatalmas, tarka virágcsokrot tart balkezében. A jobb alsó sarokban jelenik meg a cég rövidített neve: Virágért. Nem jelenik meg azonban elérhetősége. A kép jelzetlen.

Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat kártyanaptár 1980 Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön. Sok háztartásban az ideiglenesen használatos tárgyakat nem vásárolták meg, hanem jutányos árért a cégtől bérelték. Ennek az is előnye volt, hogy a használat befejezése után nem kellett mint felesleges tárgytól megszabadulni, hanem vissza lehetett vinni azokat az üzletekbe. A fehér és vékony piros keretes, fekete alapszínű kártyán sárgán jelennek meg azok a készülékek, amelyeket bérelni lehetett: fúrógép, sátor, fényképezőgép, gyermekkocsi, babamérleg, fűnyíró, tv készülék, varrógép, lemezjátszó, írógép, kazettás megnólejátszó. A felső részen látható a cég piros keretes, kerek emblémája, amelynek közepét egy X betü tölti ki, felirata: IPARCIKK KÖLCSÖNZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT. A további felíratok a hirdetési ajánlatot közlik: NE SOKAT KÖLTSÖN....VEGYEN INKÁBB KÖLCSÖN A kép jelzetlen.

Orion kártyanaptár 1980 Az Orion a magyar elektronikai ipar meghatározó gyára volt. 1942-ben az egész világ rádióexportjának mintegy 25–30%-át az Orion bonyolította le, s a világ sok országában gyártottak Orion-licenc alapján rádiókat. Az Orion 1923-tól gyártott rádiócsöveket s 1925-től rádiókat, 1955-től pedig tévékészülékeket. A fehér keretes, sárga alapszínű kártya 1980-as év első félévének naptára, amelynek baloldalán keresztirányban jelenik meg kék színnel a gyár emblémája, egy Jánusz fej, hajában ORION felirattal, mellette a vállalat elérhetősége olvasható: 1475 Budapest, Pf.: 84, Telex: 22-5798 - Telefon: 284-830, Távirat: Orion Budapest A kép jelzetlen.

Skála kártyanaptár 1980 Az ország minden táján várják kedves vásárlóikat a Skála-Coop Áruházak. Hátoldalon MTK-VM Egyetértés pályabelépő A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház 1976. április 3-án nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt Budapesten, a XI. kerületi Schönherz Zoltán (a mai Október 23.) utcában. Az áruházat 2007-ben lebontották, helyére az Allee bevásárlóközpont épült. A telken korábban az 1935-ben megnyílt, 12000 férőhelyes Budapesti EAC stadion működött, amely az áruház 1976-os megnyitását követően, 1977-ben költözött át a mai Bogdánfy utcai sporttelepre, a MAFCpálya mellé. Az áruház a hiánygazdaság idején üde színfolt volt a kiskereskedelem terén. A Szövosz vezetése az igazgatói megbízást Demján Sándornak adta, aki egyetlen feltételként szabad kezet kért, amit meg is kapott.[1] A nagyáruházat létrehozó Demján merőben új filozófia alapján alakította ki és vezette a vállalatot, melyhez hasonlót magyarok addig legfeljebb a bécsi Mariahilfer Strassén láthattak. A köznyelvben csak "budai Skála"-ként emlegették. (Wikipédia) A fehér alapszínű kártyán egy, az emblémán szereplő nagy S betüre kétoldalról egy -egy csinos manöken támaszkodik. A baloldali szőke, hosszúhajú, fehér, SKÁLA feliratos pólót, kék, hosszú farmernadrágot, fekete magassarkú szandált visel, a hosszú barnahajú jobbról szintén fehér, de COOP feliratos pólót, kék sortot, fehér szandált hord. Alattuk felirat: AZ ORSZÁG MINDEN TÁJÁN VÁRJÁK KEDVES VÁSÁRLÓIKAT A SKÁLA-COOP ÁRUHÁZAK! A kép jelzett: MAHIR BÉKÉSCSABA

Fővárosi Cipőbolt kártyanaptár 1980 Fővárosi Cipőbolt szaküzlet=nagyobb választék A hetvenes évekből a Tisza cipők lendületes, fiatalos reklámjaira emlékszünk, meg az Alföldi papucsra, amiből később ugyan már mindenkinek volt otthon egy pár, ekkoriban azonban még csak egy jól körülírható szubkultúra szimbóluma volt. A hatvanas években pedig még olyan mondatok hívogattak, mint a gyermekeknek a nyuszi, a felnőtteknek a Fővárosi Cipőbolt Vállalat csizmás kandúrja hozza a húsvéti ajándékot. És valóban, a pesti boltok logója évtizedekig egy kackiás csizmás kandúr volt. Akárhogy is, magyar cipőmárkát mindannyian ismertük, és annak ellenére, hogy ma főként külföldi lábbelik közül válogathatunk az üzletekben, létezett egy hosszú időszak, amikor – büszkén, beletörődve vagy épp ügyet sem vetve rá – magyarok milliói jártak hazai gyártású cipőkben. A választékról többek között az Alföldi és a Duna, a Bonyhádi és a Szombathelyi, a Tisza és a Szabolcsi Cipőgyár, valamint több tucatnyi cipőipari szövetkezet gondoskodott. Az iparosítás, a szocialista munkaerő-gazdálkodás települések sorát ajándékozta meg cipőgyárral, ahol százakat, ezreket foglalkoztattak betanított munkásként Már, ami a számokat illeti: 1967-ben például több mint 30 millió pár bőrcipő, közel 3 millió papucs és 4 millió gumicsizma készült– nagy részük a baráti szocialista országok piacára. A fehér keretes, kék alapszínű kártya fotóján egy fa virágtartó előtt látható két, különböző magassarkú szandál, egy félcipő, ké, különböző csizma. A kép alatt a jókívánság: BUÉK. A képen nem tűntetik fel sem a kártya kiadójának nevét, sem elérhetőségét. A kép jelzetlen.

Pepsi-Cola kártyanaptár 1980 Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat 1971. február 23-án került először hazai palackba Pepsi-Cola, mégpedig ugyanott, ahol a nagy sikerű Bambit palackozták, a Margitszigeten, a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalatnál. A nyolcvanas évekre már több mint 80 000 000 üveg Pepsit palackoztak, immár nemcsak a fővárosban, hanem vidéki üzemekben is. A PepsiCo cég a Pepsi márkájú üdítő gyártásához csak az ital alapjául szolgáló - titkos összetételű - kólasűrítményt gyártja, amelyet a világ számos országában található helyi palackozó cégek vásárolnak meg. Ezek a palackozó cégek a számukra kijelölt területre kizárólagos jogokkal rendelkeznek. A koncentrátumból ivóvíz és édesítőszerek hozzáadásával készül a palackokba és alumíniumdobozokba töltött kóla. A koncentrátumot emellett éttermek számára is értékesítik, ahol a szódavizes hígítást az italautomaták végzik el. A fehérkeretes kártya fotóján egy farmerbe öltözött fiatal pár előtt PepsiColás üvegek állnak, a hölgy szívószállal iszik belőle. A kép jelzetlen.

Magyar Vöröskereszt kártyanaptár 1980 Környezetünk tisztasága mindannyiunk ügye A Magyar Vöröskereszt demokratikus tömegszervezet, amely elősegíti és szervezi az embereknek az egészségügyi kultúra fejlesztésére és terjesztésére, az egészségügyi viszonyok javítására irányuló munkáját, azaz előmozdítja a lakosság bevonását az egészségügy különböző feladatainak megoldásába. További célja a nemzetközi együttműködés biztosítása és fejlesztése az egészségügy területén. A magyar szabadságharc leverése után, az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák–Magyar Monarchia is csatlakozott a Genfi egyezményekhez. A magyar kormány azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az önkéntes egészségügyi szolgálatot Magyarországon külön és önállóan szervezzék meg. (Wikipédia) A világ első és egyben legnagyobb humanitárius szervezetének tagjaként, 1881 óta segítjük a rászorulókat idehaza és határainkon túl. A vékony fekete keretes, fehér alapszínű kártya jobb alsó sarkában a szolgálat emblémája a vörös kereszt, fölötte felirat látható: környezetünk tisztasága mindannyiunk ügye! A kép jelzetlen.

Órások Szövetkezete kártyanaptár 1980 Divatékszer eladás, Autóműszer javítás ékszerjavítás órajavítás Az Órások Szövetkezetét 1915-ben alapította 15 kisiparos. Fő tevékenységi körük az adás-vétel volt. 1953-ben bevezették az önálló szakmunkásképzést. 
Egyre bővülő tevékenységi körük (melybe 1966-ban a gyémántcsiszolás, és az 1970-es évek elején az aranyékszer-javítás és –gyártás is bekerült) arról árulkodik, hogy a század második felében egyre kevésbé lehetett megélni óraeladásból és –javításból, így a jövedelmezőbb nemesfém- és ékszerkereskedelemmel kellett bővíteni azt. A szocializmusban a kereskedelem néhány üzletláncon keresztül valósult meg, mint a Fővárosi Óra Ékszer Vállalat, a Magyar Optikai Művek kereskedő partnere, vagy az 1950-ben Óra és Ékszerkereskedelmi Vállalat néven alakult Orex.

 A nyersszínű kártyán vékony fekete vonal keret látszik, a kép közepén a szövetkezet ovális formájú emblémája fekete alapon jelenik meg, benne lent-fönt fehér felirat: ÓRÁSOK SZÖVETKEZETE, a közrefogott területen egy fehér háromszögben sárga, piros, kék óralapok látszanak. Az órák bizonyára jól működnek, mert mindegyik egyformán fél-tizenegyet mutat. A tojásforma alatt fekete felirat:
 "Egész évben pontos lesz órája, ha nálunk javíttatja!" Az nem derül ki, hogy kit idéztek ezzel a mondattal.
 A kép jelzetlen. Az Órások Szövetkezetét 1915-ben alapította 15 kisiparos. Fő tevékenységi körük az adás-vétel volt. 1953-ben bevezették az önálló szakmunkásképzést. 
Egyre bővülő tevékenységi körük (melybe 1966-ban a gyémántcsiszolás, és az 1970-es évek elején az aranyékszer-javítás és –gyártás is bekerült) arról árulkodik, hogy a század második felében egyre kevésbé lehetett megélni óraeladásból és –javításból, így a jövedelmezőbb nemesfém- és ékszerkereskedelemmel kellett bővíteni azt. A szocializmusban a kereskedelem néhány üzletláncon keresztül valósult meg, mint a Fővárosi Óra Ékszer Vállalat, a Magyar Optikai Művek kereskedő partnere, vagy az 1950-ben Óra és Ékszerkereskedelmi Vállalat néven alakult Orex.

A nyersszínű kártyán vékony fekete vonal keret látszik, a kép közepén a szövetkezet ovális formájú emblémája fekete alapon jelenik meg, benne lent-fönt fehér felirat: ÓRÁSOK SZÖVETKEZETE, a közrefogott területen egy fehér háromszögben sárga, piros, kék óralapok látszanak. Az órák bizonyára jól működnek, mert mindegyik egyformám fél-tizenegyet mutat. A tojásforma alatt fekete felirat:
"Egész évben pontos lesz órája, ha nálunk javíttatja!" Az nem derül ki, hogy kit idéztek ezzel a mondattal.
A kép jelzetlen.

ÁFÉSZ Iparcikk kártyanaptár 1980 Az általános fogyasztási szövetkezetek jogutódjai (1968-tól) a valamikori földműves szövetkezeteknek, melyek az államosítás után fokozatosan alakultak ki, tovább folytatva elődeik a Hangya szövetkezetek és a magánkereskedelem tevékenységét.  Több ÁFÉSZ (pl. Gyöngyszöv ÁFÉSZ, Körmend és Vidéke ÁFÉSZ, Mór és Környéke ÁFÉSZ)a rendszerváltás után gazdasági társasággá változott. (Wikipédia) A fehér keretes kártya fotóján egy tükrös fekületen egy fakeretes tv készülék látszik. A képernyőn látható a vállalat Rákosi címerre emlékeztető emblémája, a - félig gabonakalász, félig fogaskerék keretben ÁFÉSZ, alatta: iparcikk felirattal. A kép jelzetlen.

Magyar Vöröskereszt kártyanaptár 1980 Adj vért, életet adsz! A Magyar Vöröskereszt demokratikus tömegszervezet, amely elősegíti és szervezi az embereknek az egészségügyi kultúra fejlesztésére és terjesztésére, az egészségügyi viszonyok javítására irányuló munkáját, azaz előmozdítja a lakosság bevonását az egészségügy különböző feladatainak megoldásába. További célja a nemzetközi együttműködés biztosítása és fejlesztése az egészségügy területén. A magyar szabadságharc leverése után, az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák–Magyar Monarchia is csatlakozott a Genfi egyezményekhez. A magyar kormány azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az önkéntes egészségügyi szolgálatot Magyarországon külön és önállóan szervezzék meg. (Wikipédia) A világ első és egyben legnagyobb humanitárius szervezetének tagjaként, 1881 óta segítjük a rászorulókat idehaza és határainkon túl A fehér keretes, kék alapszínű kártya felső részén fehér-sárga-narancs színű korongban egy csepp vér látható, alatt felirat: ADJ VÉRT ÉLETET ADSZ! MAGYAR VÖRÖSKERESZT+1980. A kép jelzetlen.

Első Vegyi Industria Szövetkezet kártyanaptár 1980 Eszkimó fagyálló folyadék Első Vegyi Industria (EVI) ZRt. jogelődje, az Első Vegyi Ktsz. 1948-ban alakult háztartás-vegyipari termékek és ipari segédanyagok gyártására. Az 1978-ban megkezdett teljes rekonstrukció lehetővé tette a termékskála bővítését gyógyszeripari intermedierekkel. A szövetkezet 1992. december 31.-vel zárt alapítású részvénytársasággá alakult. A vállalatnál az elmúlt évtizedek alatt számos szabadalmaztatott eljárás került kifejlesztésre, melyekből jelenleg tizenegyet használnak. A kártya fotóján egy fehérbundás hölgy támaszkodik egy szintén fehér személyautó nyitott ajtajának. Bal kezében egy Eszkimó feliratos flakont tart, alatta a felirat: ESZKIMÓ FAGYÁLLÓ HŰTŐFOLYADÉK. A kép jelzetlen.

Fodrász Szövetkezet kártyanaptár 1980 Szépség=ápoltság Legyen egész évben ápolt. Keresse fel a Fodrász Szövetkezetek Szalonjait. A fehér alapszínű kártyán vékony pink keretes, ovális formában egy barna hajú, szép női portré látható. Ápolt haját és a nyakában viselt fekete pántot ciklámen színű virágok díszítik. A kép alatti felirat: SZÉPSÉG = ÁPOLTSÁG. A KÉP JELZETT: MOLNÁR GÉZA

Boldog Új Évet kíván az Ezermester és Úttörő Bolt kártyanaptár 1980 Ifjúsági Túrisztikai Kölcsönző Szolgálat Az ifjúsági túrizmus fejlesztése érdekében hoztak létre olyan kölcsönző helyeket, ahol gyermekek részére is lehetett kölcsönözni idényjellegű sportoláshoz, kirándulásokhoz szükséges használati tárgyakat. A kép felső részének színes grafikája kiránduló úttörőket ábrázol. Fehér inget és farmer nadrágot csak a fiúk, a lányok tarka ruhát, ill. szoknyát, egyszínű blúzt viselnek. Minegyik gyermek nyakában ott van a piros úttörő nyakkendő. Alattuk olvasható a hirdető cég neve: Ifjúsági Túrisztikai Kölcsönző Szolgálat, majd felsorolják az elérhető kölcsönzőhelyeket a nyitvatartásuk szerint: Egész évben működő kölcsönzőhelyek, Nyáron működő kölcsönzőhelyek, Vizibázisok, Téli kölcsönzőhelyek. A kép jelzetlen.

Csemege ABC Áruházak kártyanaptár 1980 Közért élelmiszerbolt mellett 1952-ben alapították a Csemege Vállalatot. A "Közért" 1948 óta mind a mai napig - jóllehet néhány éve már nem létezik - az élelmiszerboltot jelenti a budapestieknek, s kevesen tudják, hogy valójában a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. nevének rövidítése volt. E vállalat egyik jogelődje volt Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusító Üzeme, amelyet a fővárosi törvényhatósági bizottság 1911-ben hozott létre a drágaság megfékezésére. Az élelmiszerüzem és 50 boltból álló hálózata nagy mennyiségben hozott forgalomba olcsóbb húsfajtákat és hentesárukat, ezzel ármérséklő hatást gyakorolt anélkül, hogy hatóságként árváltozásokat írt volna elő. A hamar népszerű "Községi" boltjaiban forgalmazott árucikkek köre később fokozatosan kibővült. Az üzem 1948. május 15-éig működött és az akkor megalakított Közért három alapítójának egyike lett. 1955 augusztusa, ekkor nyílt meg az ország első önkiszolgáló üzlete a fővárosban, a Mártírok útja és a Bem utca sarkán lévő Közértben. A privatizáció idején a kerületi Közérteknek 1670 boltjuk volt, további 24 üzlete volt a Budapesti Közért Vállalatnak, ez később - többszöri átalakulással - a Spar-hálózat része lett.  A fehér keretes, zöld alapszínű kártyán sárga színnel jenik meg harminkét, kosarat formázó Csemege embléma, közöttük fekete korongokon fehér betükkel: ABC áruházak. A cég elérhetősége nem jelenik meg. A kép jelzetlen.