MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Herman Ottó Múzeum, Miskolc Szent György napi válogatás

Szent György napi válogatás

A Néprajzi Tár tematikus összeállítása 2020. április 24-re, Szent György nap alkalmából

[ 47 Tárgy ]

Szabó József városi csordás farag

Néprajzi terepmunka során készített fénykép negatívja. Szabó József miskolc-felsővárosi csordás felszerelését és viseletét 1957-ben Bodgál Ferenc vásárolta meg a múzeum számára. A képen látható mellénye és karikás ostora, illetve a fotón bemutatott technikával díszített görcsös pásztorbotja a Herman Ottó Múzeum néprajzi tárában található.

Utcaészlet, csorda kihajtása

Cigány csordás kihajtáskor tülköl. Néprajzi gyűjtőúton készült fénykép negatívja. Borsodszirák (Borsod megye), 1958. Bodgál Ferenc fotója.

Dulai Ferenc juhász farag

Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe.

Tehéncsorda kihajtása reggel

Néprajzi gyűjtőúton készült fénykép negatívja. Tehéncsorda kihajtása, Edelény (Borsod megye), 1958. Bodgál Ferenc fotója.

Juhászkampó készítése

Hodossy Lajos (1892-1979) kovácsmester, a Népművészet Mestere (1971), edelényi műhelyében juhászkampót készít. Kampó köpűjének finomítása dörzsárral. Bodgál Ferenc fotósorozata 1958-ban készült.

Juhászkampó készítése

Hodossy Lajos (1892-1979) kovácsmester, a Népművészet Mestere (1971), edelényi műhelyében juhászkampót készít. Kampószögek leöntés után. Bodgál Ferenc fotósorozata 1958-ban készült.

Juhászkampó készítése

Hodossy Lajos (1892-1979) kovácsmester, a Népművészet Mestere (1971), edelényi műhelyében juhászkampót készít. Öntött juhászkampó a mintaszekrényben. Bodgál Ferenc fotósorozata 1958-ban készült.

Juhászkampó készítése

Hodossy Lajos (1892-1979) kovácsmester, a Népművészet Mestere (1971), edelényi műhelyében juhászkampót készít. A mintaszekrény szétszedése öntés után. Bodgál Ferenc fotósorozata 1958-ban készült.

Juhász pásztorviseletben

Néprajzi gyűjtésen készült fotó negatívja. Juhász pitykés mellényben, kalapban, kezében juhászkampóval. Kelemér (Gömör megye), Bodgál Ferenc fotója, 1969.

Juhász kampósbottal

Néprajzi gyűjtőúton készült fénykép negatívja. Juhász kampósbottal, kalapban. Nyékládháza (Borsod megye), Bodgál Ferenc fotója, 1964.

Tarjáni András 73 éves csordás és juhász a "népművészet mestere"

Néprajzi gyűjtőúton készült fénykép negatívja. Tarjáni András sályi (Borsod megye) pásztor, kucsmában, pipával, kezében juhászkampóval. Népdalkincsét és zenei világát önálló kiadványban dolgozta fel és publikálta Barsi Ernő 1984-ben.

Kecskék a tehéncsordában

Néprajzi gyűjtésen készült fénykép negatívja. Tehenek és kecskék hazatérése a legelőről. Viga Gyula fotója, Komlóska (Abaúj megye), 1977.

Horváth István káncsipusztai juhász

Pásztorember múzeumi műteremben készült portréja, kalapban, vállán díszes bőrtarisznya, míves tarisznyaszíjjal, csattal. Kamarás Jenő fotója, 1981.

Horváth István káncsipusztai juhász

Pásztorember műteremben készült portréja, kalapban, vállán díszes tarisznyaszíj csattal. Kamarás Jenő fotója, 1981.

Farkas Imre községi kerülő, született: 1844.

Farkas Imre községi kerülő, kifordított bundában, kezében juhászkampóval. Megay Géza fotója, Szihalom, 1935.

Dulai Ferenc juhász

Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe.

Dulai Ferenc juhász

Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe.

Dulai Ferenc akolja és házatája, a juhok behajtása

Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe. A képen látható juhakol és juhászház helyén épült később a görömbölyi református templom, ahogyan a helyi emlékezet tartja: a "juhok pásztorának" helyét a "lelkek pásztora" vette át.

Dulai Ferenc juhász faragásai

Ivócsanak, sótartó, bot, golgota. Bodgál ferenc 1958-as gyűjtése során a múzeumba került pásztorművészeti tárgyak fotójának negatívja. Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe.

Dulai Ferenc akolja és házatája

Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe. A képen látható juhakol és juhászház helyén épült később a görömbölyi református templom, ahogyan a helyi emlékezet tartja: a "juhok pásztorának" helyét a "lelkek pásztora" vette át.

Mellény

Mellény, három sor fémgombbal. Közönséges ruhamellény, polgárias-városi szabású szövetmellény igen piszkos állapotban, utólag felerősített három sor fémgombbal. Szabó József miskolc-felsővárosi csordás használta és rakta rá a gombokat dísznek egy régi pásztormellényről. Az öltözet összetartozó darabjai (ing, gatya, mellény), és a pásztor tárgyai (trombita, kürt, két karikás, tarisznya, bot) 1957-ben kerültek a múzeumba.

Ing

Vászonból készült, bő szájú férfiing, az eleje és az ujja hímzett. Szabó József miskolc-felsővárosi csordás használta ünnepi alkalmakkor és a karácsonyi koledáláskor, 1957-ig.

Gatya

Fehér vászonból készült, kétszárú, fent madzaggal ráncba összehúzható férfiviselet, bőgatya. Díszítetlen. Szabó József Miskolc-felsővárosi csordás használta 1957-ig, ünnepi alkalmakkor és karácsonyi "koledáláskor", azaz a pásztorok karácsonyi köszöntője és adománygyűjtő népszokása alkalmával.

[Rekord frissítve: ]