KDS első kör

Mezítelen felsőtestű, kezeit a mellein keresztező női alak. Szabadon hagyott csípője alatt elől megcsomózott, széles ívekkel leomló lepel takarja alsó testét. Balra billentett fejének hosszú haja vállig ér. Bal lába a térdénél vízszintesre fűrészelve a rögzítéshez, jobb lába legörbítve alálóg. A belvárosi plébánia templom tabernákulumának jobb oldali szobra.

Mezítelen fölső testű női alak. Jobb keze könyökben, bal keze vállban letörött. Szabadon hagyott csípője alatt, elől áthurkolt, széles ívekkel leomló lepel takarja alsó testét. Jobbra billentett fejének hosszú haja vállig ér. Mindkét lába a térdnél vízszintesre fűrészelve a rögzítéshez. A belvárosi plébánia templom tabernákulumának bal oldali szobra.

Rekeszdíszes hólyagos fejű gyűrű. A rekeszdíszben zöld üvegbetéttel, téglalap átmetszetű, a gyűrű fejéhez forrasztott karikával.

Aranyozott utánvésett korong. Közepén keretbe foglalt rozetta, szélén körbe keretelt palmettás futókutya motívum. Két oldalán félgömb fejű.

Aranyozott, előlapján utánvésett, középpontos, palmettás díszítés. A díszítés háttere poncolt. Oldalán két félgömbös fejű felerősítő szegecs, és két helyen a peremnél átlyukasztott. Az egyik lyuknál átszakadt.

Szövege: Sigillum Notariatus Colocensis 1830 Közepén két bástyán álló gólya, csőrükben kígyó, középen hat ágú csillag (Kalocsa címere)

Szövege: Sigillum Civitatis Colloczensis Közepén két bástyán álló gólya, csőrükben kígyó, gólyák között rombusz alakú dísz, bástyák alatt 1691 évszám

A sármégyi corpusz bronzból készült és aranyozott. Sérült, jobb karja hiányzik. Kezeit szegecsekkel erősítették fel a keresztszárakhoz. Koronás fején az arc bekarcolt vonalakkal aprólékosan megformált, orra kidomborodik. Bajuszos, hosszú hajú, szakálla nincs. Mellét, bordáit, hosszú ágyékkötőjét ugyancsak aprólékosan kidolgozott bekarcolt vonalakkal jelölték, hasa kidomborodik. Lábait ugyancsak szögecsekkel rögzítették a kereszthez. Méretei - magasság 12,2 cm; legnagyobb szélessége 8 cm. (Lantos Andrea: Középkori templom és temető Homokmégy-Szentegyházparton – Limoges-i corpus Sármégyen)

Bronzból öntött harang négyszögletesre tört darabja egyetlen betű, valószínűleg "B" betű, domborulásával.

A Homokmégy közigazgatási területéhez tartozó Halom nem ismeretlen a régészeti kutatás számára. Az 1930-as években egy avar temetőt tártak itt fel, amelynek anyagát Garam Éva közölte. Ettől a lelőhelytől keletre, kb. 350 méter távolságban, a 106-os magaslatként jelzett domb délkeleti lejtőjén 1951-ben homokbányát nyitottak, ahol nem sokkal a munkálatok megkezdése után rábukkantak az első honfoglalás kori sírra. 1952 januárjában folytatták a homok kitermelését, ekkor került elő a 2. sír, melyet már Laszczik Ernő, megbízott múzeumigazgató saját maga bontott ki és az előkerült csontvázat beszállította a kalocsai múzeumba. A leleteket jelentették a Múzeumok Országos Központjának. Az év hátralévő részében hárman is Cs. Sós Ágnes, Komáromy József és Mérey-Kádár Ervin végeztek itt leletmentést. Munkájuk során további 6 sír került elő. A 7. számú, egykor viszonylag gazdagon eltemetett férfi sírjából előkerült leletek közül mára csak két tárgy maradt meg, a harcos öve és tegeze. A tegez eredetileg bőrből, esetleg fakéregből készülhetett, alját és fedelét vaspántokkal erősítették meg, száját csontlemezekkel keretezték. A tegezből mára csak a szájrész fedél- és oldallemezei maradtak meg. A halomi tegez mára sajnos töredékessé vált csontkeretén vésett díszítés és rovásfelirat található, mely egyedülálló a Kárpát-medencében. Az enyhén ívelt fedéllemez közepére levélcsokros mintát véstek. Az eredetileg minden bizonnyal négyzet alakot formázó indakeret sarkaiból, illetve oldalainak karéjosan ívelt közepéből egy-egy levél nő ki, melynek erezete is megfigyelhető. A bal oldali, erősen hiányos oldallemezen nincsenek díszítésnyomok, a jobb oldali, kevésbé hiányos lemez középső harmadában helyezkedik el a bekarcolt rovásfelirat. A lemez töredezett alján, egy vékony vonallal kiemelt, palmetta bekunkorodó vége maradt meg. A feliratot több nyelvészettel foglalkozó kutató is megvizsgálta. Véleményük jórészt eltér egymástól, azonban abban szinte valamennyien megegyeznek, hogy a feliratot valószínűleg a tegez tulajdonosa karcolta a lemezre, s hogy azt az ótörök nyelven íródott szövegek közé kell sorolni. Vékony Gábor 11 jelet különített el, s megállapította, hogy a szöveg teljes, olvasható. A felirat, véleménye szerint mágikus tartalommal bír, amelynek célja, hogy a fegyver hatásosan működjön, s magyarul annyit jelent, hogy: „Tíznyilas tegezzel győzz”. Hozzáteszi még azt is, hogy a tíz itt nem egyszerű számjegyként szerepel, hanem a sok vagy a soknál is több jelentéssel bír, hiszen a számtalan nyílvesszővel a tegez gazdája bárkit képes lehet legyőzni. Dmitrij Vasil'ev Vékony Gáborral szemben 12 írásjelet és két elválasztó jelet különített el. Ennek ellenére nem tartja a szöveget teljes egészében lefordíthatónak. Ugyanakkor véleménye szerint elképzelhető, hogy a szöveg egy részét esetleg a „Kagánomnak” értelmezéssel lehetne lefordítani. Elképzelése szerint a tegez tulajdonosa valamelyik kazár törzshöz tartozhatott és feltehetőleg zsoldosként szolgált a magyar törzsszövetségben, s ennek fejedelmét tekintette kagánjának. Vasil'ev nem tartja kizártnak, hogy esetleg a Kárpát-medencébe a magyarokkal együtt érkező kabarokkal hozható kapcsolatba a halomi temetőből előkerült felirat.

A Homokmégy közigazgatási területéhez tartozó Halom nem ismeretlen a régészeti kutatás számára. Az 1930-as években egy avar temetőt tártak itt fel, amelynek anyagát Garam Éva közölte. Ettől a lelőhelytől keletre, kb. 350 méter távolságban, a 106-os magaslatként jelzett domb délkeleti lejtőjén 1951-ben homokbányát nyitottak, ahol nem sokkal a munkálatok megkezdése után rábukkantak az első honfoglalás kori sírra. 1952 januárjában folytatták a homok kitermelését, ekkor került elő a 2. sír, melyet már Laszczik Ernő, megbízott múzeumigazgató saját maga bontott ki és az előkerült csontvázat beszállította a kalocsai múzeumba. A leleteket jelentették a Múzeumok Országos Központjának. Az év hátralévő részében hárman is Cs. Sós Ágnes, Komáromy József és Mérey-Kádár Ervin végeztek itt leletmentést. Munkájuk során további 6 sír került elő. A 7. számú, egykor viszonylag gazdagon eltemetett férfi sírjából előkerült leletek közül mára csak két tárgy maradt meg, a harcos öve és tegeze. A tegez eredetileg bőrből, esetleg fakéregből készülhetett, alját és fedelét vaspántokkal erősítették meg, száját csontlemezekkel keretezték. A tegezből mára csak a szájrész fedél- és oldallemezei maradtak meg. A halomi tegez mára sajnos töredékessé vált csontkeretén vésett díszítés és rovásfelirat található, mely egyedülálló a Kárpát-medencében. Az enyhén ívelt fedéllemez közepére levélcsokros mintát véstek. Az eredetileg minden bizonnyal négyzet alakot formázó indakeret sarkaiból, illetve oldalainak karéjosan ívelt közepéből egy-egy levél nő ki, melynek erezete is megfigyelhető. A bal oldali, erősen hiányos oldallemezen nincsenek díszítésnyomok, a jobb oldali, kevésbé hiányos lemez középső harmadában helyezkedik el a bekarcolt rovásfelirat. A lemez töredezett alján, egy vékony vonallal kiemelt, palmetta bekunkorodó vége maradt meg. A feliratot több nyelvészettel foglalkozó kutató is megvizsgálta. Véleményük jórészt eltér egymástól, azonban abban szinte valamennyien megegyeznek, hogy a feliratot valószínűleg a tegez tulajdonosa karcolta a lemezre, s hogy azt az ótörök nyelven íródott szövegek közé kell sorolni. Vékony Gábor 11 jelet különített el, s megállapította, hogy a szöveg teljes, olvasható. A felirat, véleménye szerint mágikus tartalommal bír, amelynek célja, hogy a fegyver hatásosan működjön, s magyarul annyit jelent, hogy: „Tíznyilas tegezzel győzz”. Hozzáteszi még azt is, hogy a tíz itt nem egyszerű számjegyként szerepel, hanem a sok vagy a soknál is több jelentéssel bír, hiszen a számtalan nyílvesszővel a tegez gazdája bárkit képes lehet legyőzni. Dmitrij Vasil'ev Vékony Gáborral szemben 12 írásjelet és két elválasztó jelet különített el. Ennek ellenére nem tartja a szöveget teljes egészében lefordíthatónak. Ugyanakkor véleménye szerint elképzelhető, hogy a szöveg egy részét esetleg a „Kagánomnak” értelmezéssel lehetne lefordítani. Elképzelése szerint a tegez tulajdonosa valamelyik kazár törzshöz tartozhatott és feltehetőleg zsoldosként szolgált a magyar törzsszövetségben, s ennek fejedelmét tekintette kagánjának. Vasil'ev nem tartja kizártnak, hogy esetleg a Kárpát-medencébe a magyarokkal együtt érkező kabarokkal hozható kapcsolatba a halomi temetőből előkerült felirat.

A Homokmégy közigazgatási területéhez tartozó Halom nem ismeretlen a régészeti kutatás számára. Az 1930-as években egy avar temetőt tártak itt fel, amelynek anyagát Garam Éva közölte. Ettől a lelőhelytől keletre, kb. 350 méter távolságban, a 106-os magaslatként jelzett domb délkeleti lejtőjén 1951-ben homokbányát nyitottak, ahol nem sokkal a munkálatok megkezdése után rábukkantak az első honfoglalás kori sírra. 1952 januárjában folytatták a homok kitermelését, ekkor került elő a 2. sír, melyet már Laszczik Ernő, megbízott múzeumigazgató saját maga bontott ki és az előkerült csontvázat beszállította a kalocsai múzeumba. A leleteket jelentették a Múzeumok Országos Központjának. Az év hátralévő részében hárman is Cs. Sós Ágnes, Komáromy József és Mérey-Kádár Ervin végeztek itt leletmentést. Munkájuk során további 6 sír került elő. A 7. számú, egykor viszonylag gazdagon eltemetett férfi sírjából előkerült leletek közül mára csak két tárgy maradt meg, a harcos öve és tegeze. A tegez eredetileg bőrből, esetleg fakéregből készülhetett, alját és fedelét vaspántokkal erősítették meg, száját csontlemezekkel keretezték. A tegezből mára csak a szájrész fedél- és oldallemezei maradtak meg. A halomi tegez mára sajnos töredékessé vált csontkeretén vésett díszítés és rovásfelirat található, mely egyedülálló a Kárpát-medencében. Az enyhén ívelt fedéllemez közepére levélcsokros mintát véstek. Az eredetileg minden bizonnyal négyzet alakot formázó indakeret sarkaiból, illetve oldalainak karéjosan ívelt közepéből egy-egy levél nő ki, melynek erezete is megfigyelhető. A bal oldali, erősen hiányos oldallemezen nincsenek díszítésnyomok, a jobb oldali, kevésbé hiányos lemez középső harmadában helyezkedik el a bekarcolt rovásfelirat. A lemez töredezett alján, egy vékony vonallal kiemelt, palmetta bekunkorodó vége maradt meg. A feliratot több nyelvészettel foglalkozó kutató is megvizsgálta. Véleményük jórészt eltér egymástól, azonban abban szinte valamennyien megegyeznek, hogy a feliratot valószínűleg a tegez tulajdonosa karcolta a lemezre, s hogy azt az ótörök nyelven íródott szövegek közé kell sorolni. Vékony Gábor 11 jelet különített el, s megállapította, hogy a szöveg teljes, olvasható. A felirat, véleménye szerint mágikus tartalommal bír, amelynek célja, hogy a fegyver hatásosan működjön, s magyarul annyit jelent, hogy: „Tíznyilas tegezzel győzz”. Hozzáteszi még azt is, hogy a tíz itt nem egyszerű számjegyként szerepel, hanem a sok vagy a soknál is több jelentéssel bír, hiszen a számtalan nyílvesszővel a tegez gazdája bárkit képes lehet legyőzni. Dmitrij Vasil'ev Vékony Gáborral szemben 12 írásjelet és két elválasztó jelet különített el. Ennek ellenére nem tartja a szöveget teljes egészében lefordíthatónak. Ugyanakkor véleménye szerint elképzelhető, hogy a szöveg egy részét esetleg a „Kagánomnak” értelmezéssel lehetne lefordítani. Elképzelése szerint a tegez tulajdonosa valamelyik kazár törzshöz tartozhatott és feltehetőleg zsoldosként szolgált a magyar törzsszövetségben, s ennek fejedelmét tekintette kagánjának. Vasil'ev nem tartja kizártnak, hogy esetleg a Kárpát-medencébe a magyarokkal együtt érkező kabarokkal hozható kapcsolatba a halomi temetőből előkerült felirat.

Szövege: Sigilum Civitatis Colloczensis 1729 Közepén két bástyán álló gólya, csőrükben kígyó, középen hat ágú csillag (Kalocsa címere)

Korongolt, kívül-belül fehér mázú cserép. Kerek aljú, kissé hasasodó, széles szájú, alján 3 gömb láb. Lila, kék, zöld, sárga színnel díszített. Alján felirat: DOROSZLAY KALOCSA 1988. - Ép.

Fehér mázas cserép lapostányér. Széle hullámos. Belül karcolt alapon sokszínű "kalocsai" virágok, fekete karcolt kontúrral. Aljában beütött bélyegző: DOROSZLAY KALOCSA. Aljára feketével írt felirat: PIRISI JULIS. -Ép.

Korongolt cserép. Mázas. Barna alapon az egyik oldalon címer "IGYUNK PAJTÁS", a másik oldalon lovashuszár és virágok.

Korongolt cserép. Kívül-belül mázas. Fehér alapon rózsaszín-kék-sárgás margaréta, zöld ágak. A száján rózsakoszorú. A száj erősen csempe. 1 fül.

Korongolt cserép. Mázas. Fehér alapon az oldalán és a száján színes kalocsai virágok. A füle az oldalából indul ki. A szája csempe.

Korongolt cserép. Mázas. Kívül-belül barna. Az oldalán karcolt díszítés. Keskeny talp. Felfele erősen szélesedik. A talpa csempe.

Korongolt cserép. Mázas. Belül fehér, kívül sötétbarna. Az oldalán karcolt díszítés. Felirat: Éjen a haza. Repedt.

Korongolt cserép. Kívül-belül mázas. Fehér alapon kék virágok. Legfelül pöttysor. A szája fodros.

Korongolt cserép. Kívül-belül mázas. Fehér alapon kék és rózsaszín tulipáncsokor, sárga és kék virágos ágak. A vállán virágkoszorú.

Cserép, korongolt színes népi virág díszítéssel. Talpában a pingáló nevének kezdőbetűi: M G. Mázas.

Korongolt, kívül-belül fehér mázas cserép, fedő forma, alján peremmel, tetején gomb fogóval. Lila, kék, zöld, színnel díszített. - Ép.