MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Látványraktár

Néprajzi Látványraktár

Somogyi kincsestár néprajzi látványraktár állandó kiállítás

[ 2855 Tárgy ]

Karikás ostornyél

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Karikás ostornyél

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Karikás ostornyél

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Karikás ostornyél

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Karikás ostornyél

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Karikás ostornyél

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Bódis István pásztortól vétetett.

Karikás ostornyél

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Ostornyél

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Ostornyél (kanászostor)

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Ostornyél "ostornyél"

Keményfa, ólomdísz, rézkarika; vésett, stílizált díszű

Karikás ostor, faragott nyéllel

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Kálmán István juhásztól vétetett.

Kanászostor

Bükkfa a nyele, kutyabőr az ostor, fonott.

Kanászostor

Vadkörtefa, vésett virágos díszű, kutyabőrből fonott ostorrész. Ezt az ostort egy kanász készítette, de egy cipészmester őrizte meg, aki apjától kapta. Később egy kaposvári általános iskolás gyermek, Kovács István kapta meg. Sokan nem is gondolnák, hogy az állatok tereléséhez használt talán legismertebb eszköz elsősorban nem a fizikai kontaktus miatt hatékony, hanem durranó hangja az, ami megriasztja az állatot. Nem más ez, mint hangrobbanás, ugyanis ha egy körülbelül 30-40 cm hosszú fa nyélre egy karikán forgó 2-3 méteres bőrfonatot erősítünk, ez egy gyors mozdulattal felgyorsítható 340 m/s, azaz több mint 1200 km/óra sebességűre. Mikor átlépi a hangsebességet, akkor halljuk a durranást. Kanászostort borjú vagy kutya bőréből fontak. A népmesék kurta farkú malaca nem a képzelet szüleménye. A disznókat csattogó ostorral hajtották. Előfordult néha, hogy a fiatalabb, gyengébb malacoknak leszakadt a farka egy-egy véletlen ostorcsapástól, ezeket nevezték kurtának. Készítője ismeretlen kanászember Lengyeltóti környékén.

Ostor

Keményfa,faragott,szíj,ólom rafia Ostornyél:1971 Szíj:1920

Ostor

Keményfából faragott ostornyél 1/2 rész apró vésett díszítéssel alatta vas berakással, bőr 4 ágban font

Karikás ostornyél

Az ostor a falka egybentartásának szimbolikus eszköze is. Úgy tartották, ha Szentgyörgy nap előtt megölt kígyó nyelvét a végébe fúrt kis lyukba dugják, segít összetartani az állatokat. Ha új helyre szegődött a pásztor, ilyennel durrogtatta körbe a legelőt. Gonoszűző napokon (Orbán nap 05.25, Rókus nap 08.16, Vendel nap 10.24, Éva estéje 12.24) a katolikus hitű berki pásztorok a kezükben lógó rózsafüzér „erejét”nyakukba akasztott gonoszűző ostorral növelték. Ezen hét karika, sudarán pedig hét gomb volt, nyelén keresztes fenyő formájú faragással. A rózsafüzérek szentelésekor ezt is az oltárra tették, vagy szenteltvízzel meghintették. Ha új pásztor került az állatok mellé szentelt sonka madzagjából font ostorral hajtott ki első alkalommal, majd kelet felé fordulva eltemette a legelő végében, így szüntetve meg elődje hatalmát a nyáj és a legelő fölött.

Ostor "kisostor"

Puhafa, faragott nyél kenderspárga

Gyufatartó

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Gyufatartó

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Gyufatartó

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Gyufatartó

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Gyufatartó

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Gyufatartó

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Gyufatartó

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

[Rekord frissítve: ]