Somogyi kincsestár néprajzi látványraktár állandó kiállítás
hu
Rippl-Rónai Múzeum
Néprajzi Látványraktár
Néprajzi Látványraktár
Keményfa, faragott, vésett díszű. Készítője ismeretlen pásztorember.
Savanyú József betyárt állítólag álmában kapták el a csendőrök, méghozzá azért, mert árulója altatót kevert a borába. Ezt a jelenetet örökíti meg ez a tükrös is. Készítője ismeretlen, de a Néprajzi Múzeumban NM 16497 leltári szám alatt található Balázs Vendel 1888-ra datált, nagyon hasonló alkotása is. A tükrös két darabja egymásba csúsztatható, ennek azonban csak a tükröt tartalmazó fele maradt meg, a másik elveszett.
Egy ismeretlen nevű balatonberényi kanásztól vétetett ez a tükrös. Alkotója nem volt híján kreativitásnak: imakönyvet formáz alakja. Egyik oldalán faragott, színezett templom, másikon címert közrefogó két beszélgető angyal. Egyszerre hordoz hazafias és vallásos érzületet. Manga Jánosnak beszámolt egyszer Tóth Mihály faragópásztor arról, hogy a balatoni berek pásztorai között akadtak nagyon vallásosak is, akik faragásaikon szívesen jelenítettek meg angyalokat, vallási jelképeket. (Manga J 1954. Egy dunántúli faragó pásztor. Művelt Nép Kiadó)
A tükröst férfiak használták, a belsejében lévő bajuszkenőccsel kenegetve, a tükörben ebben formázták bajszukat. A pásztorfaragók között kedvelt volt a betyárok, pásztorok és a természet élővilágának ábrázolása. Ennek a tükrösnek a lapjába karcolással beleírták az 1888-as évszámot is, ekkor készülhetett. Egyik oldalán betyár és szeretője mulatnak egy borral teli asztal mellett, szerelmüket virágok jelképezik. Másik oldalán szarvas és vaddisznó tulipános virágok között.
A spanyolozott tükrös egyik oldalán páva, csőréből virágmotívumok indulnak ki, zöld, rózsaszín, lila és fekete spanyolozással, körbe a szélén fekete, piros és zöld színű leveles mintával. Másik oldalán középen négyzet alakú mélyedés, melybe a tükröt ragasztották. Ezt két-két oldalon leveles díszítés fogja közre, két pirossal és két zölddel spanyolozott. Belső felében ceruzával írva, alig olvashatóan szerepel: „Nagy Sándor juhász” – talán ő lehetett az alkotó.
Furulyaszóra táncoló betyár szeretőjével. A hosszufurulya jellegzetes hangszere a Dél-Dunántúlnak, népies elnevezése „hosszifurugla”. A kölülbelül 90-100 cm hosszú hangszernek öt hangképző nyílása van. Kedvelt hangszere volt a pásztoroknak, főként ők értettek a készítéséhez is. A 20. század közepére a népi furulyaféléket kiszorította a klarinét, a tárogató és a gyári furulyák.
Fekete József mosdósi rajztanár hagyatékából származó tükrös. Mindkét felét aprólékos, pepita kockás keretbe foglalt, piros és fekete spanyolozású minták díszítik. A virágkompozíciók leveles részei befejezetlennek tűnnek. Egyik felén szimmetrikus felépítésű, középről kinövő tulipános minta, a másikon szív alakú virágtőből eredő, a téglalapba komponált virágmotívumok.
[Rekord frissítve: ]