MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Viski Károly Múzeum Kalocsa Néprajz kiállítás - 3. terem - 4. rész

Néprajz kiállítás - 3. terem - 4. rész

A XX. század elején a színek száma és a motívumok színezése lassú, de mértékletes emelkedést mutatott. A pamukok között új színek jelentek meg, így a hupikék, régi világoskék, duflavörös (cinóbervörös), sárga, tüsökszín, püspökszín és humokződ. Mindegyiknek a legsötétebb árnyalatával hímeztek. A sötét színek gyászos külsőbe öltöztették a ruhákat viselőket. Jelentős változás következett be az 1930-as évek elején, amikor robbanásszerűen, közel harminc féle színnel varrták ki a számban jelentősen meggyarapodott hímzésmotívumokat. A cifrapamukos- és a szomorúpamukos hímzés színei a sütétződ, világosződ, füződ, világos füződ, kislibasárga, tüzessárga, citromsárga vagy melegsárga, halványrúzsaszín, középrúzsaszín, sütétrúzsaszín vagy csertőipiros, paprikapiros, bordó, nefelejcskék, buzakék vagy konkókék, olajkék (jégkék), permetkék, hamvaslila, sütétlila (permanentibolya), sütétlila (mangánibolya), orgonalila, püspöklila, középlila, világoslángszín, középlángszín, sütétlángszín vagy baracksárga, koromfekete, fehér.

Az 1930-as években kiszínesedő hímzések színei között jelent meg először a fűszerpaprikáról elnevezett vörös, a paprikapiros. Lehet, hogy kissé későn jelentkezett a színek között a paprikáról elnevezett vörös, de jelentőségét és különleges helyzetét mutatja, hogy a cifrapamukos hímzés legjelentősebb színe és egyetlen vörös színe lett. Nem előzmények nélküli azonban az elnevezés, hiszen a kelmenevekben már korábban is előfordult. Legszebb színeknek tartották a következőket: tulipiros, csertőipiros, kislibazöld, kislibasárga, teszszínű, hupikék, vadgalambkék, pörkőtbarna, lángszín, orgonapiros, paprikapiros, szégyönpiros, mönyasszonypiros, irigysárga, égszínkék, fecskenyakvörös, répapiros, borszín, püspöklila, kénsárga, bársonkék, gálickék.

A korábban is ismert és kedvelt nyolc féle vörös szín közül mégiscsak a paprikapirost választották a cifrapamukos hímzés lelkének, ami nem lehet véletlen. A cifrapamukos hímzés kialakulásának az időszakában már több évtizede Kalocsa volt a paprikakereskedelem központja. Az egyre jelentősebbé váló idegenforgalmat jól megszervezett alapokra helyezték, melyben a népművészet mellett a paprika foglalta el a második jelentős pillért. Mindezek után nem lehet kérdéses, hogy jótékonyan hatott a paprika nevének és színének beemelése a világkörüli hódító útjára indoló kalocsai népművészet legújabb stílusába.

E tudományosnak tűnő magyarázat után egy másik lehetőséget sem vethetünk el. Amint fentebb láthattuk, a kalocsai parasztasszonyoknak kifinomultan és egyedien szép volt a névadása. A hivatalos neveket a saját környezetükből vett, mindenki számára közérthető nevekkel helyettesítették. Kérdéses lehet e számunkra, hogy a vörös legszebb árnyalatát ne a paprikáról nevezzék el? Hiszen a legszebb vörös színe a paprikának van. Annak a fűszernek, amely táplálkozásán keresztül bearanyozta a kalocsaiak mindennapjait, különlegessé tette ünnepnapjait.

[ 3 Tárgy ]

Kötény, "rostás levélkötő"

Fehér sifon, színes töltöttvarrás és fehér géphímzéssel "rostázva". Szalagfűző. Közepén 3 kék virág.

Kötény, "rostás levélkötő, szomorúpamukos" Ünnepi viselet

Fehér vászon. Derékban keskenyedő szabás. A szélén körül fehér rostázás cakkal. Benne kézi laposhímzés. Mellette körül sűrűn "bepikozott lyuksor" ugyanilyen a középső hímzés befejezésénél. Középen 3 lila rózsa, alatta nefelejcs, körülötte virágok fehér rostázásban. - Jó.

Pruszlik, "rostáspruszlik"

Fehér gyolcs alapra teljesen áttört fehér géphímzéses. Elől 1-1 nagy rózsa 4 nefelejccsel - töltött varrással. Balra csukódik. - Ép.

[Rekord frissítve: ]