A fotók készítője, Paládi-Kovács Attila (1940-) az MTA Néprajzi Kutatóintézet munkatársaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést 1969 szeptemberében Észak-magyarországi településeken, elsősorban rétgazdálkodás, néphit, háti teherhordás, közlekedés és népi építészet építészet témakörökben.
hu
HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet
Paládi-Kovács Attila - Diószegi Vilmos, Észak-magyarországi gyűjtés, 1969.
Paládi-Kovács Attila - Diószegi Vilmos, Észak-magyarországi gyűjtés, 1969.
Koleszba fogott lovak abrakoltatása kétfülű takarmányos kosárból. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
A szekér oldalait fonott oldalkas fedi. A szekérderekat lezáró saroglya egyenes. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
A szekér oldalait fonott oldalkas fedi. A szekérderekat lezáró saroglya egyenes. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
A csépeletlen szálas gabona elraktározására szolgáló gazdasági épület. A szénaboglyákat a közlekedő terület két oldalán helyezték el. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
Református férfi fejfa. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
Hátra erősíthető kosár, amelyben hosszabb távolságra szállítottak különböző terheket. A kosár 1 vékás űrtartalmú, pántokkal ellátott. Alapanyaga: fiatal, hántolt tölgy. Hátoldala az F839 számú fényképen látható. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
Hátra erősíthető kosár, amelyben hosszabb távolságra szállítottak különböző terheket. A kosár 1 vékás űrtartalmú, pántokkal ellátott. Alapanyaga: fiatal, hántolt tölgy. Elülső oldala az F838 számú fényképen látható. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
Egy és fél vékás hátikosarak, melyekben hosszabb távolságra szállítottak különböző terheket. A nagyobb kosarat elsősorban férfiak, a kisebbet pedig inkább nők és gyermekek használták. A kosarak elülső oldala az F841 számú fotón látható. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
Egy és fél vékás hátikosarak, melyekben hosszabb távolságra szállítottak különböző terheket. A nagyobb kosarat elsősorban férfiak, a kisebbet pedig inkább nők és gyermekek használták. A kosarak hátsó oldala az F840 számú fotón látható. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
Batyuzáshoz használt és klasszikus hátikosár. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
Nagyméretű, kétfülű kosár hasított háncsból készül szecskás kosár. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
A vesszőből font csirkeborító nem pusztán az elkószálástól védte meg a kiscsibéket, hanem megóvta őket a ragadozó madaraktól és attól, hogy az idősebb baromfik ne fogyasszák el a számukra kihelyezett darát, vagy árpát. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
A kolesz rakoncás, lőcs nélküli jármű, deszka oldalakkal, két végén suberrel, rendszerint ömlesztett rakományt szállítottak rajta. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
Kasos és saroglyás, négy lőcsős szekér. Kevésé jellemző módon első és hátsó saroglyája is egyenes és megközelítőleg egyenlő magasságú. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
Lovas fogat fonott oldalkassal, léces sargolyával. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
A kolesz rakoncás, lőcs nélküli jármű, rendszerint ömlesztett rakományt szállítottak rajta. A szekér egyik hátsókerekei nagyobbak, egyik oldalát leborították, a szerkezet könnyebb felmérése érdekében. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.
A kender első törése. A kép bal oldalán a finomabb munkák elvégzésére alkalmas tiloló is látható. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.
[Rekord frissítve: ]