Paládi-Kovács Attila - Diószegi Vilmos, Észak-magyarországi gyűjtés, 1969.

A boglyákból kisebb mennyiségű széna vagy szalma kitépésére alkalmas fakampó. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.

Hasított nyelű és természetes ágas fából készített szénagereblye. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.

Abara/abora, helyi elnevezése: rakodó. Északkelet-Magyarországon, a Nyírség határáig megtalálható négy oszlopon föl-le mozgatható tetővel ellátott, négyzet alakú önálló takarmánytároló épület A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.

A felföldön használt csörgős gereblyék készítésekor a száraz fából készült gereblyefogakat nedves fából készült gereblyetetőbe illesztik be, ezáltal a tárgy megszáradásakor lehetővé téve a fogak 1-2 cm-es mozgását, így azok jobban követik a talaj egyenletlenségét. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.

Az F866 számú fényképen szerelő abaráról a lakóház udvara felől készített felvétel. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.

Belső telken elhelyezett megrakott és befejezetlen boglya. A teljesen megrakott boglyán párosával összekötött (olykor ekelónak nevezett) lefogórudak láthatóak. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.

Közös rakodón elhelyezett téli boglyák. Az itt tárolt téli takarmányt általában heti egy alkalommal hordták be a településre szekéren, vagy szánon. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.

Közös rakodón elhelyezett téli boglyák. Az itt tárolt téli takarmányt általában heti egy alkalommal hordták be a településre szekéren, vagy szánon. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.

Közös rakodón elhelyezett téli boglyák. Az itt tárolt téli takarmányt általában heti egy alkalommal hordták be a településre szekéren, vagy szánon. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.

Közös rakodón elhelyezett téli boglyák. Az itt tárolt téli takarmányt általában heti egy alkalommal hordták be a településre szekéren, vagy szánon. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.

Közös rakodón elhelyezett téli boglyák. Az itt tárolt téli takarmányt általában heti egy alkalommal hordták be a településre szekéren, vagy szánon. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.

Közös rakodón elhelyezett téli boglyák. Az itt tárolt téli takarmányt általában heti egy alkalommal hordták be a településre szekéren, vagy szánon. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.

Közös rakodón elhelyezett téli boglyák. Az itt tárolt téli takarmányt általában heti egy alkalommal hordták be a településre szekéren, vagy szánon. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként folytatott gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p. A fényképen kollégája, Diószegi Vilmos (1923-1972) gyűjt néphit adatokat, elsősorban a Nora hiedelemlénnyel kapcsolatban.

Közös rakodón elhelyezett téli boglyák, előtérben lovasfogattal. Az itt tárolt téli takarmányt általában heti egy alkalommal hordták be a településre szekéren, vagy szánon. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként folytatott gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p. A fényképen kollégája, Diószegi Vilmos (1923-1972) gyűjt néphit adatokat, elsősorban a Nora hiedelemlénnyel kapcsolatban.

Közös rakodón elhelyezett téli boglyák. Az itt tárolt téli takarmányt általában heti egy alkalommal hordták be a településre szekéren, vagy szánon. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.

Két talpgerendára épült, galambdúcos, tapasztott, boronafalú épület, amelyben az egész éves gabonamennyiséget tárolták. jelenlegi helyére ökörrel vontatták. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.

A rudalló kötél (rudazó kötél) széna és szalmahordó szekerek lekötésére használt kötél. Amennyiben a rakományra rudat fektetnek, egy kötelet használnak, amennyiben rúd nélkül rögzítik a szállítmányt, két kötelet kötnek át kereszt irányban. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.

Ravásfalas, zsilipelt szerkezetű, zsuptetős, a csépeletlen szálas gabona elraktározására szolgáló gazdasági épület, csűr. A pelyvatartó helyén feltehetően sertésól került kialakításra. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.

Szérűn elhelyezett szénaboglya, valamint ravásfalas, zsilipelt szerkezetű, zsuptetős, a csépeletlen szálas gabona elraktározására szolgáló gazdasági épület, csűr. A pelyvatartó helyén feltehetően sertésól került kialakításra. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.

Ravásfalas, zsilipelt szerkezetű, zsuptetős, a csépeletlen szálas gabona elraktározására szolgáló gazdasági épület, csűr. A pelyvatartó helyén feltehetően sertésól került kialakításra. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p.

Kétlevelű vasfogas faborona kettes tehénfogattal. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.

Kétlevelű vasfogas faborona kettes tehénfogattal. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.

Kétlevelű vasfogas faborona igába fogott tehenekkel. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként folytatott gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. A fényképen kollégája, Diószegi Vilmos (1923-1972) gyűjt néphit adatokat, elsősorban a Nora hiedelemlénnyel kapcsolatban. Háttérben az MTA gépkocsija.

Kétlevelű vasfogas faborona. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.