A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia

Porcelán kulacs "Postakocsi Csárda" feliratú, lovaskocsi emblémával ellátva. Másik oldalán "KISTELEK ÉS VIDÉKE" "FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET". A szöveg által közrefogott részen a magyar szocialista idők jelképei láthatók: vörös csillag, sárga búzakalász, kék fogaskerék, illetve magyar trikolór színekben megfestett tartóoszlop. A Postakocsi csárda Szeged-Kistelek közti postaállomás és lóváltó helyén nyitott meg 1910-ben, immár több, mint száz éve. A Postakocsi Csárda ma is működik Szatymaz községben (Honlap: http://www.postakocsicsarda.hu/).

A számolócédulán egy férfi éppen a kerítésen mászik át a kerítésen, egy kutya pedig a nadrágszára után kap. Haggenmacher Henrik 1907-ben hozta létre a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Rt.-t, 1912-ben pedig megkezdődött a termelés is. Az I. világháború jelentős kereslet-visszaesést eredményezett, ez pedig ahhoz vezetett, hogy a Dreher Antal Serfőzdéi Rt, az Első Magyar Részvényserfőzde és a Haggenmacher Rt. a 20-as években kartellbe tömörül, 1933-ban pedig egyesület Dreher-Haggenmacher Első Magyar Serfőzde Rt. néven. Az államosítást követően ez a részvénytársaság és még három kőbányai sörfőzdével egyesítve létrejött a Kőbányai Sör- és Malátagyár.

Barna bőr cilinder kalaptartó, melynek belseje bársonnyal bélelt. Fedelét szíjjal rögzítették az alsó részhez, a végén lévő csaton "M. WÜRZL & SÖHNE" "WIEN" felirat olvasható. A tartó kulccsal zárható. Piros és sárga sávos dísz csík látható rajta. Belsejében Cs. GY. monogram és heraldikában használt bárói korona. Belsejében látható még cégjelzés: "M. WÜRZL & SÖHNE", "K. K. PRIV. REISE-REQUISTEN FABRIK", "WIEN-CARLSBAD" felirattal.

Az Utasellátó Vállalat számára készült Apponyi-mintás tojástartó. Az Utasellátó Vállalat, a Minisztertanács 1948. november 19-i határozata alapján 1948. november 24-én kezdte meg működését a MÁV égisze alatt. Alapítólevele szerint a közlekedés valamennyi ágánál jogosult volt kielégíteni az utazóközönség sokoldalú (vendéglátóipari, szállodaipari, élelmiszer kereskedelmi stb.) igényeit. Profiljába tartozott a vasúti restik és éttermek üzemeltetése, jelen volt a busz-pályaudvarokon és a hajóállomásokon is.

Az Utasellátó Vállalat számára készült Apponyi-mintás mártásos tál. Az Utasellátó Vállalat, a Minisztertanács 1948. november 19-i határozata alapján 1948. november 24-én kezdte meg működését a MÁV égisze alatt. Alapítólevele szerint a közlekedés valamennyi ágánál jogosult volt kielégíteni az utazóközönség sokoldalú (vendéglátóipari, szállodaipari, élelmiszer kereskedelmi stb.) igényeit. Profiljába tartozott a vasúti restik és éttermek üzemeltetése, jelen volt a busz-pályaudvarokon és a hajóállomásokon is.

Haggenmacher Henrik 1907-ben hozta létre a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Rt.-t, 1912-ben pedig megkezdődött a termelés is. Az I. világháború jelentős kereslet-visszaesést eredményezett, ez pedig ahhoz vezetett, hogy a Dreher Antal Serfőzdéi Rt, az Első Magyar Részvényserfőzde és a Haggenmacher Rt. a 20-as években kartellbe tömörül, 1933-ban pedig egyesület Dreher-Haggenmacher Első Magyar Serfőzde Rt. néven. Az államosítást követően ez a részvénytársaság és még három kőbányai sörfőzdével egyesítve létrejött a Kőbányai Sör- és Malátagyár.

Az Utasellátó Vállalat számára készült Apponyi-mintás tojás alakú tartó. Az Utasellátó Vállalat, a Minisztertanács 1948. november 19-i határozata alapján 1948. november 24-én kezdte meg működését a MÁV égisze alatt. Alapítólevele szerint a közlekedés valamennyi ágánál jogosult volt kielégíteni az utazóközönség sokoldalú (vendéglátóipari, szállodaipari, élelmiszer kereskedelmi stb.) igényeit. Profiljába tartozott a vasúti restik és éttermek üzemeltetése, jelen volt a busz-pályaudvarokon és a hajóállomásokon is.

A képen a szmokingos úr éppen egy korsó sört iszik. Haggenmacher Henrik 1907-ben hozta létre a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Rt.-t, 1912-ben pedig megkezdődött a termelés is. Az I. világháború jelentős kereslet-visszaesést eredményezett, ez pedig ahhoz vezetett, hogy a Dreher Antal Serfőzdéi Rt, az Első Magyar Részvényserfőzde és a Haggenmacher Rt. a 20-as években kartellbe tömörül, 1933-ban pedig egyesület Dreher-Haggenmacher Első Magyar Serfőzde Rt. néven. Az államosítást követően ez a részvénytársaság és még három kőbányai sörfőzdével egyesítve létrejött a Kőbányai Sör- és Malátagyár.

Felirat: Mondtam, hogy Szent István Dupla Maláta Sört hozzál, mert csak azt iszom meg. Egy monoklis úr éppen rendre utasít egy pincért, akinek a kezében egy tálcán, sörösüveg és korsó van. 1892-ben Tószeghy Freud Vilmos megalapította a Kőbányai Polgári Serfőzdét, 1894-ben pedig üzembe is helyezték a gyárat. Az új serfőzde termékei gyorsan meghódították a fogyasztóközönséget és 1896-ban, a Millenniumi Kiállítás díszoklevelét is elnyerték. A magyar piacon kívül külföldre is sikerül exportálni a Serfőzde termékeit, ami később külföldi elismerésekhez is vezetett, így például az 1900-as Párizsi Világkiállításon nagydíjat nyertek. A legnépszerűbb termékeik a Szent István Dupla Maláta, a Barát, a Kiviteli Márciusi, a Porter és a Király sör voltak. Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

Az Utasellátó Vállalat számára készült Apponyi-mintás hamutartó. Az Utasellátó Vállalat, a Minisztertanács 1948. november 19-i határozata alapján 1948. november 24-én kezdte meg működését a MÁV égisze alatt. Alapítólevele szerint a közlekedés valamennyi ágánál jogosult volt kielégíteni az utazóközönség sokoldalú (vendéglátóipari, szállodaipari, élelmiszer kereskedelmi stb.) igényeit. Profiljába tartozott a vasúti restik és éttermek üzemeltetése, jelen volt a busz-pályaudvarokon és a hajóállomásokon is.

A háttérben egy épületek látszanak, az előtérben pedig egy páncélos férfi ülegy fekete lovon, a pajzsán pedig a sörgyár védjegye látható. felirat: Mindenütt hódít az uj kőbányai sörfőzde: Fővárosi Sörfőző r-t- Kőbányán 1912-ben hozták létre a Fővárosi Sörfőző Rt.-t, Kőbánya hatodik sörgyáraként. A gyár első és legismertebb terméke a Mátyás Király Sör volt, ami a védjegyévé is vált.

Az Utasellátó Vállalat számára készült Apponyi-mintás mokkáscsésze és csészealj. Az Utasellátó Vállalat, a Minisztertanács 1948. november 19-i határozata alapján 1948. november 24-én kezdte meg működését a MÁV égisze alatt. Alapítólevele szerint a közlekedés valamennyi ágánál jogosult volt kielégíteni az utazóközönség sokoldalú (vendéglátóipari, szállodaipari, élelmiszer kereskedelmi stb.) igényeit. Profiljába tartozott a vasúti restik és éttermek üzemeltetése, jelen volt a busz-pályaudvarokon és a hajóállomásokon is.

Hosszú szakállú matuzsálem ül egy karosszékben, a kezében söröspohárral, előtte pedig egy fiatal pár áll. Felirat: A maláta pezsgő sört hogyha mindig issza, egészségét s pénze egy részét jutalomként kapja vissza! Fővárosi sörfőző R.T. Kőbányán. 1912-ben hozták létre a Fővárosi Sörfőző Rt.-t, Kőbánya hatodik sörgyáraként. A gyár első és legismertebb terméke a Mátyás Király Sör volt, ami a védjegyévé is vált.

Az Utasellátó Vállalat számára készült Apponyi-mintás teáscsésze és csészealj. Az Utasellátó Vállalat, a Minisztertanács 1948. november 19-i határozata alapján 1948. november 24-én kezdte meg működését a MÁV égisze alatt. Alapítólevele szerint a közlekedés valamennyi ágánál jogosult volt kielégíteni az utazóközönség sokoldalú (vendéglátóipari, szállodaipari, élelmiszer kereskedelmi stb.) igényeit. Profiljába tartozott a vasúti restik és éttermek üzemeltetése, jelen volt a busz-pályaudvarokon és a hajóállomásokon is.

Kot lovagol Sötét háttér előtt egy Bakmeg egy faun, előttük egy üveg sör, alatta világos alapon piros felirat: Dreher Bak sör. Dreher Antal osztrák serfőzde tulajdonos 1862-ben megvette a Kőbányai Serház Társaságot és "Dreher Antal Serfőzdéje Kőbányán" néven vezette tovább. Az első tulajdonos fia ifj. Dreher Antal 1870-ben vette át apja sörfőzdéit és az első világháború előtt már körülbelül 800 alkalmazottat foglalkoztatott.1907-től Dreher Antal Serfőzdéi néven működött, 1923-ban pedig létrehozta a Dreher Kakaó- és Csokoládégyárat.

Az Utasellátó Vállalat számára készült Apponyi-mintás Herendi porcelán leveses csésze és csészealj. Az Utasellátó Vállalat, a Minisztertanács 1948. november 19-i határozata alapján 1948. november 24-én kezdte meg működését a MÁV égisze alatt. Alapítólevele szerint a közlekedés valamennyi ágánál jogosult volt kielégíteni az utazóközönség sokoldalú (vendéglátóipari, szállodaipari, élelmiszer kereskedelmi stb.) igényeit. Profiljába tartozott a vasúti restik és éttermek üzemeltetése, jelen volt a busz-pályaudvarokon és a hajóállomásokon is.

Középen egy pártát viselő fiatal mosolygó lány "SmilingGirl", két oldalt a Szent István védjegy és angol feliratok, piros alapon. 1892-ben Tószeghy Freud Vilmos megalapította a Kőbányai Polgári Serfőzdét, 1894-ben pedig üzembe is helyezték a gyárat. Az új serfőzde termékei gyorsan meghódították a fogyasztóközönséget és 1896-ban, a Millenniumi Kiállítás díszoklevelét is elnyerték. A magyar piacon kívül külföldre is sikerül exportálni a Serfőzde termékeit, ami később külföldi elismerésekhez is vezetett, így például az 1900-as Párizsi Világkiállításon nagydíjat nyertek. A legnépszerűbb termékeik a Szent István Dupla Maláta, a Barát, a Kiviteli Márciusi, a Porter és a Király sör voltak. Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

"BRITANNIA" felirattal ellátott pezsgő vagy bor hűtésére használt fém vödör, melyet jéggel töltöttek meg, majd abba beágyazva az alkoholos üveget, hidegen tartotta az elfogyasztásig az italt. A vödrön olvasható "Britannia" szó egy neves szállodára utal. A Britannia Szálló 1913-ban nyílt meg, s a vendégek fogadását ellátó hotelben az 1920-as, 1930-as években neves kávéház is működött. A második világháború idején hadikórházként funkcionált, az épületet bombatalálat is érte. A háború után a szálloda ismét megnyílt a vendégek előtt, ekkor azonban már Béke Szálló néven üzemelt tovább. A hűtővödör 1973-ban a Béke Szállóból került a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdonába.

Farsangi sör. A Kőbányai Polgári Serfőzde diadalmas téli idénysöre. 1892-ben Tószeghy Freund Vilmos megalapította a Kőbányai Polgári Serfőzdét, 1894-ben pedig üzembe is helyezték a gyárat. Az új serfőzde termékei gyorsan meghódították a fogyasztóközönséget és 1896-ban, a Millenniumi Kiállítás díszoklevelét is elnyerték. A magyar piacon kívül külföldre is sikerül exportálni a Serfőzde termékeit, ami később külföldi elismerésekhez is vezetett, így például az 1900-as Párizsi Világkiállításon nagydíjat nyertek. A legnépszerűbb termékeik a Szent István Dupla Maláta, a Barát, a Kiviteli Márciusi, a Porter és a Király sör voltak. Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

Patkó alakú csokoládé öntőforma. A szerencsehozó patkó a szilveszteri jelképek közé tartozik, de elképzelhető, hogy már karácsonykor is a fára akasztottak egy ilyen alakú csokoládé díszt.

Kör alakú címke Sötét külső rész felirattal: Dreher Haggenmacher Részvény serfőzde. Belül piros alapon és kecske bak képe. Haggenmacher Henrik 1907-ben hozta létre a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Rt.-t, 1912-ben pedig megkezdődött a termelés is. Az I. világháború jelentős kereslet-visszaesést eredményezett, ez pedig ahhoz vezetett, hogy a Dreher Antal Serfőzdéi Rt, az Első Magyar Részvényserfőzde és a Haggenmacher Rt. a 20-as években kartellbe tömörül, 1933-ban pedig egyesület Dreher-Haggenmacher Első Magyar Serfőzde Rt. néven. Az államosítást követően ez a részvénytársaság és még három kőbányai sörfőzdével egyesítve létrejött a Kőbányai Sör- és Malátagyár.

"ATTILA HUNGARIA JUVENTUS FORRÁSOK" feliratú, vastagfalu vizes pohár, melyet a két világháború között ivókúrához használhattak a Rudas Fürdőben. Az Attila, Hungária, Juventus szavak a Rudas fürdő három forrásvizének nevére utalnak.

XVIII. századi minta alapján készült Portugáliából származó csavarmenetes borkitöltő állvány (bordekantáló) portói borokhoz. A bort először szájával felfelé behelyezték a fém keretbe, majd a tekerő szerkezet segítségével lassan döntötték meg azt; ezen a módon kitudták tölteni a bort úgy, hogy az üledéke (ha volt) az üveg oldalánál maradhatott. Az állvány talpán a következő szöveg olvasható: „DECANTADOR para Vinho do Porto.” „Oferta: INSTITUTO DO VINHO DO PORTO o do Grupo Portugues da FIPREGA 1972.” Vagyis szabad fordításban: „Dekantátor portói borhoz” „Javasolja: „Portói Bor Intézet portugál Fiprega csoportja 1972”

Igyon sört! Kérjen sörpénzt! feliratú reklámlap. A sörfogyasztást, valamint a fizetés kiegészítéseként igényelhető sörpénzt népszerűsítő reklámlap. A képen egy söröspohár látható tele világos sörrel, mellette sörpénzek. Felelős kiadó: Aich Hubert.