A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia

Ovális hamutartó három darab cigaretta-hellyel és kialakított gyufatartóval "Berndorf Alpacca" és "Kovács V." jelzéssel.

Éjszakai városi fények, Törley márka, mint neonreklám jelenik meg. (Gönczi) Gebhardt Tibor alkotása. Szignó: Gebhardt Klösz, Budapest 1882. november 18-án nyílt meg Budafokon Törley József és Tsa Pezsgőgyára, ahol a ma is a legismertebb magyar pezsgő készül. A világmárkának számító Törley pezsgő mintegy száz országban kapható, a legfinomabb magyar borok és pezsők sorát egészíti ki. A kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra pedig egyedülálló természeti jellegük miatt kapták meg a címet. 2016-ban Törley pezsgő bekerült a Hungarikumok Gyűjteménybe. A Törley színre lépése előtt a legnevezetesebb a J.E. Hubert által 1825-ben alapított pozsonyi és az 1876-ban indult pécsi pezsgőgyár volt, amelyet Littke Lőrinc alapított. Törley József (Szabadka, 1858. január 10. – Oostende, Belgium, 1907. július 28.) Reimsben megismerkedett a pezsgőgyártás minden fortélyával, majd egy másik neves pezsgőgyártónál, a Delbeck et Cie. cégnél a gyakorlatban is kipróbálta a pezsgőkészítési tudományát. 1880-ban egy alapbor-beszerző körútján jutott el Promontorra (ma Budafok). A termelés francia gépekkel és francia szakemberekkel indult, a gyártást egyik megbízható reimsi barátja, a kiváló pezsgőmester, Louis François irányította, kit öccse, César François is követett 1886-ban. Az üzemet a legmodernebb gépekkel szerelték fel, Törley az országban elsőként vezette be a fagyasztásos seprőtelenítést. A lehető legjobb minőség az alapborok kiválasztásánál is elsődleges szempont volt, a cég többnyire Etyek és környéke pincészeteiből vásárolta a pezsgőnek valót. A gyár folyamatosan fejlődött, a termelés 1905-ben megközelítette az egymillió palackot. Törley a minél gyorsabb és biztosabb áruszállításhoz elsőként vásárolt teherautókat, s alapító tagja lett a Királyi Magyar Automobil Clubnak is. A hazai piac ellátásán túl nagy hangsúlyt fektetett a pezsgők nemzetközi ismertségének növelésére is, először Franciaországban kezdte külföldi piacainak kiépítését, később a tengerentúli országokba is exportált. Az 1885-ben elnyerte a budapesti Országos Általános Kiállítás aranyérmét, majd 1893-ban az Országos Iparegyesület aranyérmét is. Törley József 1896-os budapesti milleniumi világkiállításon mint “királyi és császári udvar kitüntetett szállítója” szerepelt. 1896. április 1-jén csantavéri előnévvel, magyar nemességet kapott Ferenc Józseftől. A gyár termelése az 1910-es években már elérte a 2 millió palackot. Történetének egyik szakasza lezárult 1944-ben, amikor a gyár főépületét bombatalálat érte. A háborút követően, az 1950-es államosításig az üzem szinte állt, mindössze négy főt foglalkoztatott. A Törley Pezsgőpincészet nem csupán kiváló minőségű pezsgőiről ismert. Alapítója, Törley József majd követői hozzáértéssel alkalmazták a reklámeszközöket is. A céget nem csupán termékei, hanem ötletgazdag plakátjai, menükártyái, számolócédulái és feliratozott teherautói is hozzásegítették a nemzetközi hírnévhez. A Törley napjainkban is a reklámmal legjobban támogatott pezsgőmárka Magyarországon. A Törley volt az első pezsgőmárka, amelyik 1997-ben TV-reklámspottal jelent meg a televíziókban. A folytatás sem váratott sokáig magára: 1999-ben került a képernyőkre a Törley második reklámfilmje. Harmadik reklámfilmünket 2002 őszén forgattuk és az évvégi pezsgőszezon nyitányaként került először sugárzásra. A 2008-as szezonban már a hatodik spotot láthatták a TV-nézők.

Mosdókancsó az egykori Tisza Nagy Szállodából. "Tisza Nagy Szálloda" bordó emblémával. A szálloda, régi nevén Tisza Szálló, 1885-ben épült fel a szegedi Széchenyi tér keleti oldalán Jiraszek Nándor és Krausz Lipót tervei alapján. Nevét Tisza Kálmán 10 éves miniszterelnökségének tiszteletére kapta. A szállodát 1949-ben bezárták, majd az 1963-as felújítást követően újra megnyitották. Új tulajdonosai 1992-ben a szállodát ismét felújították és a történelmi hangulatot megőrizve, azt modern szolgáltatásokkal kiegészítve nyitották meg újra a hotelt. A Hotel Tisza ma is a város és a régió egyik legpatinásabb szállodája.

Törley / Talisman, Casino, Réservé pezsgők Globus Pénzintézetek Műint. Rt. Budapest Pezsgőzni készülő farsangi ruhás férfi és nő . A nő éppen pezsgőt tölt, a férfi kimeredt szemmel figyeli a jelenetet. Barna-fehér nyomat, a nyomat több színben is megjelent. 1882. november 18-án nyílt meg Budafokon Törley József és Tsa Pezsgőgyára, ahol a ma is a legismertebb magyar pezsgő készül. A világmárkának számító Törley pezsgő mintegy száz országban kapható, a legfinomabb magyar borok és pezsők sorát egészíti ki. A kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra pedig egyedülálló természeti jellegük miatt kapták meg a címet. 2016-ban Törley pezsgő bekerült a Hungarikumok Gyűjteménybe. A Törley színre lépése előtt a legnevezetesebb a J.E. Hubert által 1825-ben alapított pozsonyi és az 1876-ban indult pécsi pezsgőgyár volt, amelyet Littke Lőrinc alapított. Törley József (Szabadka, 1858. január 10. – Oostende, Belgium, 1907. július 28.) Reimsben megismerkedett a pezsgőgyártás minden fortélyával, majd egy másik neves pezsgőgyártónál, a Delbeck et Cie. cégnél a gyakorlatban is kipróbálta a pezsgőkészítési tudományát. 1880-ban egy alapbor-beszerző körútján jutott el Promontorra (ma Budafok). A termelés francia gépekkel és francia szakemberekkel indult, a gyártást egyik megbízható reimsi barátja, a kiváló pezsgőmester, Louis François irányította, kit öccse, César François is követett 1886-ban. Az üzemet a legmodernebb gépekkel szerelték fel, Törley az országban elsőként vezette be a fagyasztásos seprőtelenítést. A lehető legjobb minőség az alapborok kiválasztásánál is elsődleges szempont volt, a cég többnyire Etyek és környéke pincészeteiből vásárolta a pezsgőnek valót. A gyár folyamatosan fejlődött, a termelés 1905-ben megközelítette az egymillió palackot. Törley a minél gyorsabb és biztosabb áruszállításhoz elsőként vásárolt teherautókat, s alapító tagja lett a Királyi Magyar Automobil Clubnak is. A hazai piac ellátásán túl nagy hangsúlyt fektetett a pezsgők nemzetközi ismertségének növelésére is, először Franciaországban kezdte külföldi piacainak kiépítését, később a tengerentúli országokba is exportált. Az 1885-ben elnyerte a budapesti Országos Általános Kiállítás aranyérmét, majd 1893-ban az Országos Iparegyesület aranyérmét is. Törley József 1896-os budapesti milleniumi világkiállításon mint “királyi és császári udvar kitüntetett szállítója” szerepelt. 1896. április 1-jén csantavéri előnévvel, magyar nemességet kapott Ferenc Józseftől. A gyár termelése az 1910-es években már elérte a 2 millió palackot. Történetének egyik szakasza lezárult 1944-ben, amikor a gyár főépületét bombatalálat érte. A háborút követően, az 1950-es államosításig az üzem szinte állt, mindössze négy főt foglalkoztatott. A Törley Pezsgőpincészet nem csupán kiváló minőségű pezsgőiről ismert. Alapítója, Törley József majd követői hozzáértéssel alkalmazták a reklámeszközöket is. A céget nem csupán termékei, hanem ötletgazdag plakátjai, menükártyái, számolócédulái és feliratozott teherautói is hozzásegítették a nemzetközi hírnévhez. A Törley napjainkban is a reklámmal legjobban támogatott pezsgőmárka Magyarországon. A Törley volt az első pezsgőmárka, amelyik 1997-ben TV-reklámspottal jelent meg a televíziókban. A folytatás sem váratott sokáig magára: 1999-ben került a képernyőkre a Törley második reklámfilmje. Harmadik reklámfilmünket 2002 őszén forgattuk és az évvégi pezsgőszezon nyitányaként került először sugárzásra. A 2008-as szezonban már a hatodik spotot láthatták a TV-nézők.

A Törley Talisman, Casino, Réservé pezsgőinek reklámja. Lent: Törley Budapest-Budafok Lokálhangulatú kép, Három szeparéban tartózkodó férfi koccint egy csinos nővel. Nő bal kezében pezsgősüveg. Szürke-fehér nyomat. A számolócédula több színben is megjelent. 1882. november 18-án nyílt meg Budafokon Törley József és Tsa Pezsgőgyára, ahol a ma is a legismertebb magyar pezsgő készül. A világmárkának számító Törley pezsgő mintegy száz országban kapható, a legfinomabb magyar borok és pezsők sorát egészíti ki. A kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra pedig egyedülálló természeti jellegük miatt kapták meg a címet. 2016-ban Törley pezsgő bekerült a Hungarikumok Gyűjteménybe. A Törley színre lépése előtt a legnevezetesebb a J.E. Hubert által 1825-ben alapított pozsonyi és az 1876-ban indult pécsi pezsgőgyár volt, amelyet Littke Lőrinc alapított. Törley József (Szabadka, 1858. január 10. – Oostende, Belgium, 1907. július 28.) Reimsben megismerkedett a pezsgőgyártás minden fortélyával, majd egy másik neves pezsgőgyártónál, a Delbeck et Cie. cégnél a gyakorlatban is kipróbálta a pezsgőkészítési tudományát. 1880-ban egy alapbor-beszerző körútján jutott el Promontorra (ma Budafok). A termelés francia gépekkel és francia szakemberekkel indult, a gyártást egyik megbízható reimsi barátja, a kiváló pezsgőmester, Louis François irányította, kit öccse, César François is követett 1886-ban. Az üzemet a legmodernebb gépekkel szerelték fel, Törley az országban elsőként vezette be a fagyasztásos seprőtelenítést. A lehető legjobb minőség az alapborok kiválasztásánál is elsődleges szempont volt, a cég többnyire Etyek és környéke pincészeteiből vásárolta a pezsgőnek valót. A gyár folyamatosan fejlődött, a termelés 1905-ben megközelítette az egymillió palackot. Törley a minél gyorsabb és biztosabb áruszállításhoz elsőként vásárolt teherautókat, s alapító tagja lett a Királyi Magyar Automobil Clubnak is. A hazai piac ellátásán túl nagy hangsúlyt fektetett a pezsgők nemzetközi ismertségének növelésére is, először Franciaországban kezdte külföldi piacainak kiépítését, később a tengerentúli országokba is exportált. Az 1885-ben elnyerte a budapesti Országos Általános Kiállítás aranyérmét, majd 1893-ban az Országos Iparegyesület aranyérmét is. Törley József 1896-os budapesti milleniumi világkiállításon mint “királyi és császári udvar kitüntetett szállítója” szerepelt. 1896. április 1-jén csantavéri előnévvel, magyar nemességet kapott Ferenc Józseftől. A gyár termelése az 1910-es években már elérte a 2 millió palackot. Történetének egyik szakasza lezárult 1944-ben, amikor a gyár főépületét bombatalálat érte. A háborút követően, az 1950-es államosításig az üzem szinte állt, mindössze négy főt foglalkoztatott. A Törley Pezsgőpincészet nem csupán kiváló minőségű pezsgőiről ismert. Alapítója, Törley József majd követői hozzáértéssel alkalmazták a reklámeszközöket is. A céget nem csupán termékei, hanem ötletgazdag plakátjai, menükártyái, számolócédulái és feliratozott teherautói is hozzásegítették a nemzetközi hírnévhez. A Törley napjainkban is a reklámmal legjobban támogatott pezsgőmárka Magyarországon. A Törley volt az első pezsgőmárka, amelyik 1997-ben TV-reklámspottal jelent meg a televíziókban. A folytatás sem váratott sokáig magára: 1999-ben került a képernyőkre a Törley második reklámfilmje. Harmadik reklámfilmünket 2002 őszén forgattuk és az évvégi pezsgőszezon nyitányaként került először sugárzásra. A 2008-as szezonban már a hatodik spotot láthatták a TV-nézők.

Mosdó kancsó az egykori Arany Bika Szállodából. Az 1536 óta Debrecenben élő Bika család telkét és kőházát 1690-ben vásárolta meg a város. 1699-ben az épületet fogadónak alakították ki, 1799-ben emeletet húztak fel rá. 1810-ben került a vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér a homlokzatra. Így lett Bika János egykori fogadójából Aranybika Szálló. 1882-ben Steindl Imre, az Országház építőjének tervei szerint egyemeletes szállodát építettek. A megnövekedett igények miatt 1913-ban ezt lebontották, helyére 1915-ben épült meg a Hajós Alfréd által tervezett épület - mérnöktársa Villányi Lajos volt. A közel 500 ágyas, négycsillagos szállodában helyet kapott egy koncertterem is. Nevét Bartók Béláról kapta, aki több hangversenyt adott itt. A szállodát 1976-ban egy új szárnnyal egészítették ki, amely megjelenésében nem illeszkedik a régi szárnyhoz. Az Aranybikában megszállt hírességek: Esterházy Antal generális, Széchenyi István, Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Vörösmarty Mihály, Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia), Móricz Zsigmond (az utolsó regényét itt írta), Horváth Árpád színigazgató; a második világháború után dálnoki Miklós Béla kormányfő, Vásáry István és Nagy Imre miniszterek. A Hotel épületében ma is üzemel a Hotel Aranybika. (Forrás: Grand Hotel Aranybika szócikk - https://hu.wikipedia.org/wiki/Grand_Hotel_Aranybika)

Törley / Talisman, Casino, Réservé pezsgők Globus Pénzintézetek Műint. Rt. Budapest Pezsgőzni készülő farsangi ruhás férfi és nő . A nő éppen pezsgőt tölt, a férfi kimeredt szemmel figyeli a jelenetet. Kék-fehér nyomat, a nyomat több színben is megjelent. 1882. november 18-án nyílt meg Budafokon Törley József és Tsa Pezsgőgyára, ahol a ma is a legismertebb magyar pezsgő készül. A világmárkának számító Törley pezsgő mintegy száz országban kapható, a legfinomabb magyar borok és pezsők sorát egészíti ki. A kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra pedig egyedülálló természeti jellegük miatt kapták meg a címet. 2016-ban Törley pezsgő bekerült a Hungarikumok Gyűjteménybe. A Törley színre lépése előtt a legnevezetesebb a J.E. Hubert által 1825-ben alapított pozsonyi és az 1876-ban indult pécsi pezsgőgyár volt, amelyet Littke Lőrinc alapított. Törley József (Szabadka, 1858. január 10. – Oostende, Belgium, 1907. július 28.) Reimsben megismerkedett a pezsgőgyártás minden fortélyával, majd egy másik neves pezsgőgyártónál, a Delbeck et Cie. cégnél a gyakorlatban is kipróbálta a pezsgőkészítési tudományát. 1880-ban egy alapbor-beszerző körútján jutott el Promontorra (ma Budafok). A termelés francia gépekkel és francia szakemberekkel indult, a gyártást egyik megbízható reimsi barátja, a kiváló pezsgőmester, Louis François irányította, kit öccse, César François is követett 1886-ban. Az üzemet a legmodernebb gépekkel szerelték fel, Törley az országban elsőként vezette be a fagyasztásos seprőtelenítést. A lehető legjobb minőség az alapborok kiválasztásánál is elsődleges szempont volt, a cég többnyire Etyek és környéke pincészeteiből vásárolta a pezsgőnek valót. A gyár folyamatosan fejlődött, a termelés 1905-ben megközelítette az egymillió palackot. Törley a minél gyorsabb és biztosabb áruszállításhoz elsőként vásárolt teherautókat, s alapító tagja lett a Királyi Magyar Automobil Clubnak is. A hazai piac ellátásán túl nagy hangsúlyt fektetett a pezsgők nemzetközi ismertségének növelésére is, először Franciaországban kezdte külföldi piacainak kiépítését, később a tengerentúli országokba is exportált. Az 1885-ben elnyerte a budapesti Országos Általános Kiállítás aranyérmét, majd 1893-ban az Országos Iparegyesület aranyérmét is. Törley József 1896-os budapesti milleniumi világkiállításon mint “királyi és császári udvar kitüntetett szállítója” szerepelt. 1896. április 1-jén csantavéri előnévvel, magyar nemességet kapott Ferenc Józseftől. A gyár termelése az 1910-es években már elérte a 2 millió palackot. Történetének egyik szakasza lezárult 1944-ben, amikor a gyár főépületét bombatalálat érte. A háborút követően, az 1950-es államosításig az üzem szinte állt, mindössze négy főt foglalkoztatott. A Törley Pezsgőpincészet nem csupán kiváló minőségű pezsgőiről ismert. Alapítója, Törley József majd követői hozzáértéssel alkalmazták a reklámeszközöket is. A céget nem csupán termékei, hanem ötletgazdag plakátjai, menükártyái, számolócédulái és feliratozott teherautói is hozzásegítették a nemzetközi hírnévhez. A Törley napjainkban is a reklámmal legjobban támogatott pezsgőmárka Magyarországon. A Törley volt az első pezsgőmárka, amelyik 1997-ben TV-reklámspottal jelent meg a televíziókban. A folytatás sem váratott sokáig magára: 1999-ben került a képernyőkre a Törley második reklámfilmje. Harmadik reklámfilmünket 2002 őszén forgattuk és az évvégi pezsgőszezon nyitányaként került először sugárzásra. A 2008-as szezonban már a hatodik spotot láthatták a TV-nézők.

A Törley Talisman pezsgőjének reklámja. Fent: Jos. Törley & Cie Lent: Talisman Sec Posner Budapest Csinos dáma korabeli divatos ruhában, tollas kalapban két csokornyakkendős férfival koccint. A nő jobb kezében pezsgőspoharat, bal kezáben hatalmas darutollas legyezőt tart. 1882. november 18-án nyílt meg Budafokon Törley József és Tsa Pezsgőgyára, ahol a ma is a legismertebb magyar pezsgő készül. A világmárkának számító Törley pezsgő mintegy száz országban kapható, a legfinomabb magyar borok és pezsők sorát egészíti ki. A kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra pedig egyedülálló természeti jellegük miatt kapták meg a címet. 2016-ban Törley pezsgő bekerült a Hungarikumok Gyűjteménybe. A Törley színre lépése előtt a legnevezetesebb a J.E. Hubert által 1825-ben alapított pozsonyi és az 1876-ban indult pécsi pezsgőgyár volt, amelyet Littke Lőrinc alapított. Törley József (Szabadka, 1858. január 10. – Oostende, Belgium, 1907. július 28.) Reimsben megismerkedett a pezsgőgyártás minden fortélyával, majd egy másik neves pezsgőgyártónál, a Delbeck et Cie. cégnél a gyakorlatban is kipróbálta a pezsgőkészítési tudományát. 1880-ban egy alapbor-beszerző körútján jutott el Promontorra (ma Budafok). A termelés francia gépekkel és francia szakemberekkel indult, a gyártást egyik megbízható reimsi barátja, a kiváló pezsgőmester, Louis François irányította, kit öccse, César François is követett 1886-ban. Az üzemet a legmodernebb gépekkel szerelték fel, Törley az országban elsőként vezette be a fagyasztásos seprőtelenítést. A lehető legjobb minőség az alapborok kiválasztásánál is elsődleges szempont volt, a cég többnyire Etyek és környéke pincészeteiből vásárolta a pezsgőnek valót. A gyár folyamatosan fejlődött, a termelés 1905-ben megközelítette az egymillió palackot. Törley a minél gyorsabb és biztosabb áruszállításhoz elsőként vásárolt teherautókat, s alapító tagja lett a Királyi Magyar Automobil Clubnak is. A hazai piac ellátásán túl nagy hangsúlyt fektetett a pezsgők nemzetközi ismertségének növelésére is, először Franciaországban kezdte külföldi piacainak kiépítését, később a tengerentúli országokba is exportált. Az 1885-ben elnyerte a budapesti Országos Általános Kiállítás aranyérmét, majd 1893-ban az Országos Iparegyesület aranyérmét is. Törley József 1896-os budapesti milleniumi világkiállításon mint “királyi és császári udvar kitüntetett szállítója” szerepelt. 1896. április 1-jén csantavéri előnévvel, magyar nemességet kapott Ferenc Józseftől. A gyár termelése az 1910-es években már elérte a 2 millió palackot. Történetének egyik szakasza lezárult 1944-ben, amikor a gyár főépületét bombatalálat érte. A háborút követően, az 1950-es államosításig az üzem szinte állt, mindössze négy főt foglalkoztatott. A Törley Pezsgőpincészet nem csupán kiváló minőségű pezsgőiről ismert. Alapítója, Törley József majd követői hozzáértéssel alkalmazták a reklámeszközöket is. A céget nem csupán termékei, hanem ötletgazdag plakátjai, menükártyái, számolócédulái és feliratozott teherautói is hozzásegítették a nemzetközi hírnévhez. A Törley napjainkban is a reklámmal legjobban támogatott pezsgőmárka Magyarországon. A Törley volt az első pezsgőmárka, amelyik 1997-ben TV-reklámspottal jelent meg a televíziókban. A folytatás sem váratott sokáig magára: 1999-ben került a képernyőkre a Törley második reklámfilmje. Harmadik reklámfilmünket 2002 őszén forgattuk és az évvégi pezsgőszezon nyitányaként került először sugárzásra. A 2008-as szezonban már a hatodik spotot láthatták a TV-nézők.

Szállodai éjjeliedény az egykori Tisza Nagy Szállodából. Fehér színű egy fülű edény, oldalán ferde bordázattal. "Tisza Nagy Szálloda" bordó emblémával. A szálloda, régi nevén Tisza Szálló, 1885-ben épült fel a szegedi Széchenyi tér keleti oldalán Jiraszek Nándor és Krausz Lipót tervei alapján. Nevét Tisza Kálmán 10 éves miniszterelnökségének tiszteletére kapta. A szállodát 1949-ben bezárták, majd az 1963-as felújítást követően újra megnyitották. Új tulajdonosai 1992-ben a szállodát ismét felújították és a történelmi hangulatot megőrizve, azt modern szolgáltatásokkal kiegészítve nyitották meg újra a hotelt. A Hotel Tisza ma is a város és a régió egyik legpatinásabb szállodája.

A híres pécsi pezsgő gyártása a lengyel származású szabó, majd vendéglős és vásározó kereskedő család sarja, Littke Lőrinc nevéhez fűződik. A legenda szerint Lőrinc csecsemőkori betegségét meleg borban fürösztéssel kúrálták, míg meg nem gyógyult. Állítólag innen ered a bor és a pezsgő iránti fokozott érdeklődése. A pezsgőkészítés tanulmányozását az 1830-as években kezdte, majd megvásárolta a sétatér dél-nyugati részén álló telket, és felépítette rajta a ma is álló reneszánsz palotára emlékeztető gyárat. Littke Lőrinc megalapítja a történelmi Magyarország első Pezsgőgyárát 1859-ben. Az 1870-es évekre az ország ismert és elismert pezsgő-gyárosává vált. Az 1891-ben Ferenc József osztrák császár és magyar király meglátogatta a Littke Pezsgőgyárat. Erről fényképek is készültek. Ferenc József kétszer is kért a pezsgőből és nagyon ízlett neki. Ettől kezdve lett a Pécsi Pezsgő a császári és királyi udvar hivatalos pezsgője, a Littke család lesz az udvari beszállító. További sikert jelentett, hogy a Nemzetközi Hálókocsi és Expressvonat Társaság a Littke-féle „Sport” márkájú pezsgőt szolgálta fel 1883-ban a vonalain. 1896-ban az országos millenniumi kiállításon a Littke cég a legnagyobb díjat kapta meg, az állami aranyérmet. A díj hozzásegítette a gyárat, hogy főraktárai legyenek Budapesten, Bécsben, Prágában, Zágrábban, Bukarestben, Chicagóban, Fiuméban, Máltán, Szalonikiben, Szófiában, Lembergben, Konstantinápolyban, Nápolyban, Oroszországban és Szarajevóban. Miután Pécsett az 1890-es évek elején két esztendő alatt a szőlőültetvény harmada elpusztult és a bortermesztés a felére csökkent, ezért új üzleti lehetőségeket igyekeztek teremteni. Olasz és dalmát borokat hoztak Pécsre és háziasították azokat a helyiekkel. Az 1920-as és 1930-as években számos ismert személyiség kóstolta a Littke pezsgőt. A gyár fejlődése felfelé ívelt, ám rövidesen jelentkezett a második világháború negatív hatása is. A második világháborút követő államosítás során húsz évre teljesen megszűnt a pezsgőgyártás, hogy aztán 1966-ban a Mecsekvidéki Pincegazdaság alatt újrainduljon. A gyár neve Pannonvin Pezsgőgyár lett. A Pincegazdaság 1978-ban egyesült a Villány-Siklósi Állami Gazdasággal és Villány-Mecsekaljai Borgazdaság Kombinát néven működött tovább. A pezsgőgyár 1982-ben 11-fél palackos erjesztésű és 4-féle tankpezsgőt gyártott. 1990-ben a cég állami tulajdonú RT. lett. 1996-tól a gyár svéd tulajdonba került és Pannónia Cézár néven folytatta a pezsgőgyártást. A Kft. tevékenysége szőlőtermesztéssel, borászattal bővült, ezért 2003. óta Cezar Winery Kft. néven működik. A Pezsgőház Pécs egyik leghosszabb (kb. 2 km hosszú), a látogatók által bejárható pincerendszerrel rendelkezik. A rendszer a járda szintjétől egészen 12 m mélységig húzódik.

Négyszögletes talpazaton álló, gazdagon díszített, ezüstözött réz asztali gyertyatartó, virág mintázatokkal. Lengyelországi munka.

Törley Réservé, Talisman, Gout Americain pezsgők reklámja. Mulató (táncos)nő jobb karjával a vele azonos nagyságú pezsgősüveget öleli, másik kezében égnek emeli a pezsgővel teli poharát. Klösz Gy. és Fia 1882. november 18-án nyílt meg Budafokon Törley József és Tsa Pezsgőgyára, ahol a ma is a legismertebb magyar pezsgő készül. A világmárkának számító Törley pezsgő mintegy száz országban kapható, a legfinomabb magyar borok és pezsők sorát egészíti ki. A kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra pedig egyedülálló természeti jellegük miatt kapták meg a címet. 2016-ban Törley pezsgő bekerült a Hungarikumok Gyűjteménybe. A Törley színre lépése előtt a legnevezetesebb a J.E. Hubert által 1825-ben alapított pozsonyi és az 1876-ban indult pécsi pezsgőgyár volt, amelyet Littke Lőrinc alapított. Törley József (Szabadka, 1858. január 10. – Oostende, Belgium, 1907. július 28.) Reimsben megismerkedett a pezsgőgyártás minden fortélyával, majd egy másik neves pezsgőgyártónál, a Delbeck et Cie. cégnél a gyakorlatban is kipróbálta a pezsgőkészítési tudományát. 1880-ban egy alapbor-beszerző körútján jutott el Promontorra (ma Budafok). A termelés francia gépekkel és francia szakemberekkel indult, a gyártást egyik megbízható reimsi barátja, a kiváló pezsgőmester, Louis François irányította, kit öccse, César François is követett 1886-ban. Az üzemet a legmodernebb gépekkel szerelték fel, Törley az országban elsőként vezette be a fagyasztásos seprőtelenítést. A lehető legjobb minőség az alapborok kiválasztásánál is elsődleges szempont volt, a cég többnyire Etyek és környéke pincészeteiből vásárolta a pezsgőnek valót. A gyár folyamatosan fejlődött, a termelés 1905-ben megközelítette az egymillió palackot. Törley a minél gyorsabb és biztosabb áruszállításhoz elsőként vásárolt teherautókat, s alapító tagja lett a Királyi Magyar Automobil Clubnak is. A hazai piac ellátásán túl nagy hangsúlyt fektetett a pezsgők nemzetközi ismertségének növelésére is, először Franciaországban kezdte külföldi piacainak kiépítését, később a tengerentúli országokba is exportált. Az 1885-ben elnyerte a budapesti Országos Általános Kiállítás aranyérmét, majd 1893-ban az Országos Iparegyesület aranyérmét is. Törley József 1896-os budapesti milleniumi világkiállításon mint “királyi és császári udvar kitüntetett szállítója” szerepelt. 1896. április 1-jén csantavéri előnévvel, magyar nemességet kapott Ferenc Józseftől. A gyár termelése az 1910-es években már elérte a 2 millió palackot. Történetének egyik szakasza lezárult 1944-ben, amikor a gyár főépületét bombatalálat érte. A háborút követően, az 1950-es államosításig az üzem szinte állt, mindössze négy főt foglalkoztatott. A Törley Pezsgőpincészet nem csupán kiváló minőségű pezsgőiről ismert. Alapítója, Törley József majd követői hozzáértéssel alkalmazták a reklámeszközöket is. A céget nem csupán termékei, hanem ötletgazdag plakátjai, menükártyái, számolócédulái és feliratozott teherautói is hozzásegítették a nemzetközi hírnévhez. A Törley napjainkban is a reklámmal legjobban támogatott pezsgőmárka Magyarországon. A Törley volt az első pezsgőmárka, amelyik 1997-ben TV-reklámspottal jelent meg a televíziókban. A folytatás sem váratott sokáig magára: 1999-ben került a képernyőkre a Törley második reklámfilmje. Harmadik reklámfilmünket 2002 őszén forgattuk és az évvégi pezsgőszezon nyitányaként került először sugárzásra. A 2008-as szezonban már a hatodik spotot láthatták a TV-nézők.

Kettős faléchez rögzítettek trombita, csípőfogó, kukoricacső, borotva (?), ecset, seprű, pipa, pólyásbaba nyomó formák édesség öntéshez.

A híres pécsi pezsgő gyártása a lengyel származású szabó, majd vendéglős és vásározó kereskedő család sarja, Littke Lőrinc nevéhez fűződik. A legenda szerint Lőrinc csecsemőkori betegségét meleg borban fürösztéssel kúrálták, míg meg nem gyógyult. Állítólag innen ered a bor és a pezsgő iránti fokozott érdeklődése. A pezsgőkészítés tanulmányozását az 1830-as években kezdte, majd megvásárolta a sétatér dél-nyugati részén álló telket, és felépítette rajta a ma is álló reneszánsz palotára emlékeztető gyárat. Littke Lőrinc megalapítja a történelmi Magyarország első Pezsgőgyárát 1859-ben. Az 1870-es évekre az ország ismert és elismert pezsgő-gyárosává vált. Az 1891-ben Ferenc József osztrák császár és magyar király meglátogatta a Littke Pezsgőgyárat. Erről fényképek is készültek. Ferenc József kétszer is kért a pezsgőből és nagyon ízlett neki. Ettől kezdve lett a Pécsi Pezsgő a császári és királyi udvar hivatalos pezsgője, a Littke család lesz az udvari beszállító. További sikert jelentett, hogy a Nemzetközi Hálókocsi és Expressvonat Társaság a Littke-féle „Sport” márkájú pezsgőt szolgálta fel 1883-ban a vonalain. 1896-ban az országos millenniumi kiállításon a Littke cég a legnagyobb díjat kapta meg, az állami aranyérmet. A díj hozzásegítette a gyárat, hogy főraktárai legyenek Budapesten, Bécsben, Prágában, Zágrábban, Bukarestben, Chicagóban, Fiuméban, Máltán, Szalonikiben, Szófiában, Lembergben, Konstantinápolyban, Nápolyban, Oroszországban és Szarajevóban. Miután Pécsett az 1890-es évek elején két esztendő alatt a szőlőültetvény harmada elpusztult és a bortermesztés a felére csökkent, ezért új üzleti lehetőségeket igyekeztek teremteni. Olasz és dalmát borokat hoztak Pécsre és háziasították azokat a helyiekkel. Az 1920-as és 1930-as években számos ismert személyiség kóstolta a Littke pezsgőt. A gyár fejlődése felfelé ívelt, ám rövidesen jelentkezett a második világháború negatív hatása is. A második világháborút követő államosítás során húsz évre teljesen megszűnt a pezsgőgyártás, hogy aztán 1966-ban a Mecsekvidéki Pincegazdaság alatt újrainduljon. A gyár neve Pannonvin Pezsgőgyár lett. A Pincegazdaság 1978-ban egyesült a Villány-Siklósi Állami Gazdasággal és Villány-Mecsekaljai Borgazdaság Kombinát néven működött tovább. A pezsgőgyár 1982-ben 11-fél palackos erjesztésű és 4-féle tankpezsgőt gyártott. 1990-ben a cég állami tulajdonú RT. lett. 1996-tól a gyár svéd tulajdonba került és Pannónia Cézár néven folytatta a pezsgőgyártást. A Kft. tevékenysége szőlőtermesztéssel, borászattal bővült, ezért 2003. óta Cezar Winery Kft. néven működik. A Pezsgőház Pécs egyik leghosszabb (kb. 2 km hosszú), a látogatók által bejárható pincerendszerrel rendelkezik. A rendszer a járda szintjétől egészen 12 m mélységig húzódik.

Kettős faléchez rögzítettek kereszt, csizma, bohóc, rákolló (?), hal, ásó, kés, seprű nyomó formák édesség öntéshez.

Asztali diótörő kutya. A képen látható, házi kedvencet formáló műtárgy egy krómozott öntöttvasból készített diótörő, amely a különböző diófélék (dió, földimogyoró, mandula, pisztácia stb.) feltörésére szolgált. A kutya farkának felhúzásával lehetett a fogót (szájat) kinyitni, majd azt lenyomva széttörni vele a kívánt diófélét. A tárgy 1974-ben, ajándékozás útján került a múzeum tulajdonába, ám az vélhetően az 1920-as/30-as évekből való.

Cilinderes férfi és lábát zsámolyra helyező nő pezsgővel koccint. Fent felirat: Casino extra sec. Littke L. Pécs-Bpest A grafika elnagyoltan ábrázolja az alakokat és a környezetet. Jelzett. A híres pécsi pezsgő gyártása a lengyel származású szabó, majd vendéglős és vásározó kereskedő család sarja, Littke Lőrinc nevéhez fűződik. A legenda szerint Lőrinc csecsemőkori betegségét meleg borban fürösztéssel kúrálták, míg meg nem gyógyult. Állítólag innen ered a bor és a pezsgő iránti fokozott érdeklődése. A pezsgőkészítés tanulmányozását az 1830-as években kezdte, majd megvásárolta a sétatér dél-nyugati részén álló telket, és felépítette rajta a ma is álló reneszánsz palotára emlékeztető gyárat. Littke Lőrinc megalapítja a történelmi Magyarország első Pezsgőgyárát 1859-ben. Az 1870-es évekre az ország ismert és elismert pezsgő-gyárosává vált. Az 1891-ben Ferenc József osztrák császár és magyar király meglátogatta a Littke Pezsgőgyárat. Erről fényképek is készültek. Ferenc József kétszer is kért a pezsgőből és nagyon ízlett neki. Ettől kezdve lett a Pécsi Pezsgő a császári és királyi udvar hivatalos pezsgője, a Littke család lesz az udvari beszállító. További sikert jelentett, hogy a Nemzetközi Hálókocsi és Expressvonat Társaság a Littke-féle „Sport” márkájú pezsgőt szolgálta fel 1883-ban a vonalain. 1896-ban az országos millenniumi kiállításon a Littke cég a legnagyobb díjat kapta meg, az állami aranyérmet. A díj hozzásegítette a gyárat, hogy főraktárai legyenek Budapesten, Bécsben, Prágában, Zágrábban, Bukarestben, Chicagóban, Fiuméban, Máltán, Szalonikiben, Szófiában, Lembergben, Konstantinápolyban, Nápolyban, Oroszországban és Szarajevóban. Miután Pécsett az 1890-es évek elején két esztendő alatt a szőlőültetvény harmada elpusztult és a bortermesztés a felére csökkent, ezért új üzleti lehetőségeket igyekeztek teremteni. Olasz és dalmát borokat hoztak Pécsre és háziasították azokat a helyiekkel. Az 1920-as és 1930-as években számos ismert személyiség kóstolta a Littke pezsgőt. A gyár fejlődése felfelé ívelt, ám rövidesen jelentkezett a második világháború negatív hatása is. A második világháborút követő államosítás során húsz évre teljesen megszűnt a pezsgőgyártás, hogy aztán 1966-ban a Mecsekvidéki Pincegazdaság alatt újrainduljon. A gyár neve Pannonvin Pezsgőgyár lett. A Pincegazdaság 1978-ban egyesült a Villány-Siklósi Állami Gazdasággal és Villány-Mecsekaljai Borgazdaság Kombinát néven működött tovább. A pezsgőgyár 1982-ben 11-fél palackos erjesztésű és 4-féle tankpezsgőt gyártott. 1990-ben a cég állami tulajdonú RT. lett. 1996-tól a gyár svéd tulajdonba került és Pannónia Cézár néven folytatta a pezsgőgyártást. A Kft. tevékenysége szőlőtermesztéssel, borászattal bővült, ezért 2003. óta Cezar Winery Kft. néven működik. A Pezsgőház Pécs egyik leghosszabb (kb. 2 km hosszú), a látogatók által bejárható pincerendszerrel rendelkezik. A rendszer a járda szintjétől egészen 12 m mélységig húzódik.

A budapesti Széchenyi Gyógyfürdőből származó ivópohár. A Városligetben található gyógyfürdő 1913-ban nyitotta meg kapuit a közönség előtt, ahova azóta is előszeretettel járnak a gyógyulni és felfrissülni vágyók. A lapított hordó formájú, fehér ivófülű porcelán pohárból tudták inni a gyógyvizet. A tárgyon látható: ’’Széchenyi Gyógyfürdő Budapest" és a fürdő látképe.

A híres pécsi pezsgő gyártása a lengyel származású szabó, majd vendéglős és vásározó kereskedő család sarja, Littke Lőrinc nevéhez fűződik. A legenda szerint Lőrinc csecsemőkori betegségét meleg borban fürösztéssel kúrálták, míg meg nem gyógyult. Állítólag innen ered a bor és a pezsgő iránti fokozott érdeklődése. A pezsgőkészítés tanulmányozását az 1830-as években kezdte, majd megvásárolta a sétatér dél-nyugati részén álló telket, és felépítette rajta a ma is álló reneszánsz palotára emlékeztető gyárat. Littke Lőrinc megalapítja a történelmi Magyarország első Pezsgőgyárát 1859-ben. Az 1870-es évekre az ország ismert és elismert pezsgő-gyárosává vált. Az 1891-ben Ferenc József osztrák császár és magyar király meglátogatta a Littke Pezsgőgyárat. Erről fényképek is készültek. Ferenc József kétszer is kért a pezsgőből és nagyon ízlett neki. Ettől kezdve lett a Pécsi Pezsgő a császári és királyi udvar hivatalos pezsgője, a Littke család lesz az udvari beszállító. További sikert jelentett, hogy a Nemzetközi Hálókocsi és Expressvonat Társaság a Littke-féle „Sport” márkájú pezsgőt szolgálta fel 1883-ban a vonalain. 1896-ban az országos millenniumi kiállításon a Littke cég a legnagyobb díjat kapta meg, az állami aranyérmet. A díj hozzásegítette a gyárat, hogy főraktárai legyenek Budapesten, Bécsben, Prágában, Zágrábban, Bukarestben, Chicagóban, Fiuméban, Máltán, Szalonikiben, Szófiában, Lembergben, Konstantinápolyban, Nápolyban, Oroszországban és Szarajevóban. Miután Pécsett az 1890-es évek elején két esztendő alatt a szőlőültetvény harmada elpusztult és a bortermesztés a felére csökkent, ezért új üzleti lehetőségeket igyekeztek teremteni. Olasz és dalmát borokat hoztak Pécsre és háziasították azokat a helyiekkel. Az 1920-as és 1930-as években számos ismert személyiség kóstolta a Littke pezsgőt. A gyár fejlődése felfelé ívelt, ám rövidesen jelentkezett a második világháború negatív hatása is. A második világháborút követő államosítás során húsz évre teljesen megszűnt a pezsgőgyártás, hogy aztán 1966-ban a Mecsekvidéki Pincegazdaság alatt újrainduljon. A gyár neve Pannonvin Pezsgőgyár lett. A Pincegazdaság 1978-ban egyesült a Villány-Siklósi Állami Gazdasággal és Villány-Mecsekaljai Borgazdaság Kombinát néven működött tovább. A pezsgőgyár 1982-ben 11-fél palackos erjesztésű és 4-féle tankpezsgőt gyártott. 1990-ben a cég állami tulajdonú RT. lett. 1996-tól a gyár svéd tulajdonba került és Pannónia Cézár néven folytatta a pezsgőgyártást. A Kft. tevékenysége szőlőtermesztéssel, borászattal bővült, ezért 2003. óta Cezar Winery Kft. néven működik. A Pezsgőház Pécs egyik leghosszabb (kb. 2 km hosszú), a látogatók által bejárható pincerendszerrel rendelkezik. A rendszer a járda szintjétől egészen 12 m mélységig húzódik.

Kézzel faragott, fából készült négyszögletes viaszöntő forma ún. offer. Negatív faragással kör alakzatot vájtak a fába; egyik felének közepébe pontot, másikba keresztet. Az offerek egyfajta fogadalmi tárgyak, áldozati adományok segítség vagy kegyelem kikönyörgéséért. Személyes szükségben, bajban vagy épp hálából, az istenség iránti tiszteletből templomokban vagy az esemény színhelyén kiöntött viaszgyertyát gyújtanak, adományoznak. A népi gyakorlatban ezek voltak a legelterjedtebb fajtái. Készítésükkel főként a mézeskalácsosok, olykor a parasztspecialisták foglalkoztak. Ez a darab a 19. századból maradt fenn Siklósról.

A híres pécsi pezsgő gyártása a lengyel származású szabó, majd vendéglős és vásározó kereskedő család sarja, Littke Lőrinc nevéhez fűződik. A legenda szerint Lőrinc csecsemőkori betegségét meleg borban fürösztéssel kúrálták, míg meg nem gyógyult. Állítólag innen ered a bor és a pezsgő iránti fokozott érdeklődése. A pezsgőkészítés tanulmányozását az 1830-as években kezdte, majd megvásárolta a sétatér dél-nyugati részén álló telket, és felépítette rajta a ma is álló reneszánsz palotára emlékeztető gyárat. Littke Lőrinc megalapítja a történelmi Magyarország első Pezsgőgyárát 1859-ben. Az 1870-es évekre az ország ismert és elismert pezsgő-gyárosává vált. Az 1891-ben Ferenc József osztrák császár és magyar király meglátogatta a Littke Pezsgőgyárat. Erről fényképek is készültek. Ferenc József kétszer is kért a pezsgőből és nagyon ízlett neki. Ettől kezdve lett a Pécsi Pezsgő a császári és királyi udvar hivatalos pezsgője, a Littke család lesz az udvari beszállító. További sikert jelentett, hogy a Nemzetközi Hálókocsi és Expressvonat Társaság a Littke-féle „Sport” márkájú pezsgőt szolgálta fel 1883-ban a vonalain. 1896-ban az országos millenniumi kiállításon a Littke cég a legnagyobb díjat kapta meg, az állami aranyérmet. A díj hozzásegítette a gyárat, hogy főraktárai legyenek Budapesten, Bécsben, Prágában, Zágrábban, Bukarestben, Chicagóban, Fiuméban, Máltán, Szalonikiben, Szófiában, Lembergben, Konstantinápolyban, Nápolyban, Oroszországban és Szarajevóban. Miután Pécsett az 1890-es évek elején két esztendő alatt a szőlőültetvény harmada elpusztult és a bortermesztés a felére csökkent, ezért új üzleti lehetőségeket igyekeztek teremteni. Olasz és dalmát borokat hoztak Pécsre és háziasították azokat a helyiekkel. Az 1920-as és 1930-as években számos ismert személyiség kóstolta a Littke pezsgőt. A gyár fejlődése felfelé ívelt, ám rövidesen jelentkezett a második világháború negatív hatása is. A második világháborút követő államosítás során húsz évre teljesen megszűnt a pezsgőgyártás, hogy aztán 1966-ban a Mecsekvidéki Pincegazdaság alatt újrainduljon. A gyár neve Pannonvin Pezsgőgyár lett. A Pincegazdaság 1978-ban egyesült a Villány-Siklósi Állami Gazdasággal és Villány-Mecsekaljai Borgazdaság Kombinát néven működött tovább. A pezsgőgyár 1982-ben 11-fél palackos erjesztésű és 4-féle tankpezsgőt gyártott. 1990-ben a cég állami tulajdonú RT. lett. 1996-tól a gyár svéd tulajdonba került és Pannónia Cézár néven folytatta a pezsgőgyártást. A Kft. tevékenysége szőlőtermesztéssel, borászattal bővült, ezért 2003. óta Cezar Winery Kft. néven működik. A Pezsgőház Pécs egyik leghosszabb (kb. 2 km hosszú), a látogatók által bejárható pincerendszerrel rendelkezik. A rendszer a járda szintjétől egészen 12 m mélységig húzódik.

Kézzel faragott, fából készült négyszögletes viaszöntő forma ún. offer. Negatív faragással szem alakot vájtak a fába. Az egyik szemben Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramja látható (IHS). Az offerek egyfajta fogadalmi tárgyak, áldozati adományok segítség vagy kegyelem kikönyörgéséért. Személyes szükségben, bajban vagy épp hálából, az istenség iránti tiszteletből templomokban vagy az esemény színhelyén kiöntött viaszgyertyát gyújtanak, adományoznak. A népi gyakorlatban ezek voltak a legelterjedtebb fajtái. Készítésükkel főként a mézeskalácsosok, olykor a parasztspecialisták foglalkoztak. Ez a darab a 19. századból maradt fenn Siklósról.

A híres pécsi pezsgő gyártása a lengyel származású szabó, majd vendéglős és vásározó kereskedő család sarja, Littke Lőrinc nevéhez fűződik. A legenda szerint Lőrinc csecsemőkori betegségét meleg borban fürösztéssel kúrálták, míg meg nem gyógyult. Állítólag innen ered a bor és a pezsgő iránti fokozott érdeklődése. A pezsgőkészítés tanulmányozását az 1830-as években kezdte, majd megvásárolta a sétatér dél-nyugati részén álló telket, és felépítette rajta a ma is álló reneszánsz palotára emlékeztető gyárat. Littke Lőrinc megalapítja a történelmi Magyarország első Pezsgőgyárát 1859-ben. Az 1870-es évekre az ország ismert és elismert pezsgő-gyárosává vált. Az 1891-ben Ferenc József osztrák császár és magyar király meglátogatta a Littke Pezsgőgyárat. Erről fényképek is készültek. Ferenc József kétszer is kért a pezsgőből és nagyon ízlett neki. Ettől kezdve lett a Pécsi Pezsgő a császári és királyi udvar hivatalos pezsgője, a Littke család lesz az udvari beszállító. További sikert jelentett, hogy a Nemzetközi Hálókocsi és Expressvonat Társaság a Littke-féle „Sport” márkájú pezsgőt szolgálta fel 1883-ban a vonalain. 1896-ban az országos millenniumi kiállításon a Littke cég a legnagyobb díjat kapta meg, az állami aranyérmet. A díj hozzásegítette a gyárat, hogy főraktárai legyenek Budapesten, Bécsben, Prágában, Zágrábban, Bukarestben, Chicagóban, Fiuméban, Máltán, Szalonikiben, Szófiában, Lembergben, Konstantinápolyban, Nápolyban, Oroszországban és Szarajevóban. Miután Pécsett az 1890-es évek elején két esztendő alatt a szőlőültetvény harmada elpusztult és a bortermesztés a felére csökkent, ezért új üzleti lehetőségeket igyekeztek teremteni. Olasz és dalmát borokat hoztak Pécsre és háziasították azokat a helyiekkel. Az 1920-as és 1930-as években számos ismert személyiség kóstolta a Littke pezsgőt. A gyár fejlődése felfelé ívelt, ám rövidesen jelentkezett a második világháború negatív hatása is. A második világháborút követő államosítás során húsz évre teljesen megszűnt a pezsgőgyártás, hogy aztán 1966-ban a Mecsekvidéki Pincegazdaság alatt újrainduljon. A gyár neve Pannonvin Pezsgőgyár lett. A Pincegazdaság 1978-ban egyesült a Villány-Siklósi Állami Gazdasággal és Villány-Mecsekaljai Borgazdaság Kombinát néven működött tovább. A pezsgőgyár 1982-ben 11-fél palackos erjesztésű és 4-féle tankpezsgőt gyártott. 1990-ben a cég állami tulajdonú RT. lett. 1996-tól a gyár svéd tulajdonba került és Pannónia Cézár néven folytatta a pezsgőgyártást. A Kft. tevékenysége szőlőtermesztéssel, borászattal bővült, ezért 2003. óta Cezar Winery Kft. néven működik. A Pezsgőház Pécs egyik leghosszabb (kb. 2 km hosszú), a látogatók által bejárható pincerendszerrel rendelkezik. A rendszer a járda szintjétől egészen 12 m mélységig húzódik.

Kézzel faragott, fából készült négyszögletes viaszöntő forma ún. offer. Negatív faragással láb alakot vájtak a fába. Az offerekben készült gyertyák egyfajta fogadalmi tárgyak, áldozati adományok segítség vagy kegyelem kikönyörgéséért. Személyes szükségben, bajban vagy épp hálából, az istenség iránti tiszteletből templomokban vagy az esemény színhelyén kiöntött viaszgyertyát gyújtanak, adományoznak. A népi gyakorlatban ezek voltak a legelterjedtebb fajtái. Készítésükkel főként a mézeskalácsosok, olykor a parasztspecialisták foglalkoztak. Ez a darab a 19. századból maradt fenn Siklósról.