A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia

Családi kávépótlót reklámozó villamosplakát. A képen egy csomag kávépótló és két piros bögre látható. A pótkávéknak két fajtája volt: kávépótló és kávépótlék. A kávépótló tartalmazott babkávét, vagy kávéhoz adva fogyasztották. A kávépótlékot kávé helyett fogyasztották, gabonából és különböző őrleményekből készült.

Szent István cikóriakávét reklámozó reklámlap. Első oldalon 4 egymás melletti ház látható, felirat: Ahány ház, annyi Szent István cikória fogyasztó. A termék kétféle csomagolásban látható a képen. A pótkávéknak két fajtája volt: kávépótló és kávépótlék. A kávépótló tartalmazott babkávét, vagy kávéhoz adva fogyasztották. A kávépótlékot kávé helyett fogyasztották, gabonából és különböző őrleményekből készült. A hátoldalon a termék leírása olvasható. Feltehetően HORVÁTH ENDRE BAZIN, 1896 - 1954, BUDAPEST

Dreher gyár bonbonjait reklámozó villamosplakát. A képen egy kirakat látható belülről, Dreher termékekkel, kívülről egy kisfiú néz be az üvegen keresztül.

Az államosítást megelőzően Zwack József és Társa Rt. által gyártott Unicumot reklámozó villamosplakát. Az államosítást követően a Budapesti Likőripari Vállalatba olvadt a cég, ők gyártották a továbbiakban. A képen a gyár jellegzetes reklámarca látható: víz alól felbukkanó tengerész, mellette egy üveg Unicum úszik a vízen.

Törley pezsgőt reklámozó kisplakát reprodukciója. A képen egy frakkos, cigarettázó férfi látható egy pohár pezsgővel.

Gottschlig Ágoston Részvénytársaság Likőrkülönlegességek Gyára Budapest. A képen egy torz szörny alak ugrik egy üveg után, amiben Figaro nevű gyomorkeserű likőr van.

A reklámlapon világos keretben, fekete háttér előtt a Szent István Tápszerművek 1922-ben bejegyzett védjegyét láthatjuk SZIT Lacikát, alatta felirattal: Szent István malátakivonat legyőzi a vérszegénységet, elősegíti a csontképződést. A Szent István Tápszerművek 1916-ben jött létre és leginkább növényi és állati eredetű tápszerek gyártásával foglalkozott Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Kőbányai Polgári Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

Piros keretben fekete alapon a Szent István Tápszerművek 1922-ben tervezett védjegye: SZIT Lacika, alatta pedig felirat: Erőt egészséget ad a Szent istván Malátakávé. A Szent István Tápszerművek 1916-ben jött létre és leginkább növényi és állati eredetű tápszerek gyártásával foglalkozott Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Kőbányai Polgári Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

Vidám hangulatú tejreklám a nyolcvanas évekből.Tejipari reklámsorozat része.Tóth József Füles alkotása. Piros sapkás, macskaálarcos nő belenyalint a piros, fehér pöttyös bögrébe. Sapkáján sárga teeej! felirat. A maszkot, mely Kristyán Judit modellt rejti, maga az alkotó, Füles készítette. Balra lent a Tejipar ismert, tehenes emblémája. A hetvenes évek második felétől és különösen a nyolcvanas években a korábbiakhoz képest már túlnyomórészt a grafikai megoldásokat mellőző fotóplakátok hirdették az olyan népgazdasági-népegészségügyi szempontból fontos termékeket is, mint például a tej, sajt, vaj, vagy a népszerű márkákat (például a Traubisoda) és az általános üzleteket (például Csemege-bolt). A fotóplakát szellemes képviselője Tóth József Füles – a korszak népszerű reklámfotósa. Az általa komponált plakátokon asszociációkat keltő tárgyakat, fogalmakat kötött össze, azzal a céllal, hogy a néző számára a felismerés élménye világítsa meg a csattanós és humoros reklámüzenetet. A nyolcvanas években a reklámmondanivaló közvetítésének fontos eszközévé vált a humor: a viccesen jó szlogen, illetve a márkát hirdető fülbemászó versike. A plakátkészítés "receptkönyvében" a humor mellett szinte kötelezően elvárt reklámelem volt: a NŐ. Nem véletlenül született az alábbi, nem kevés éllel megfogalmazott reklámrecept a nyolcvanas évekből: „Végy egy szexis nőt. Ha kevés, akkor sokat. Minél gyengébb a reklámozandó áru, annál többet. Nyomj a kezébe gusztusos árut, keverd meg az egészet egy jó kamerával. Pácold kis humorral, fűszerezd rafinált fény-és hanghatásokkal. Tálald minél csillogóbb, esetleg meghökkentő, bizarr környezetben.” – olvasható a Propaganda, reklám című folyóirat lapjain (1983/3). Ezt érdemes megnézni! https://www.youtube.com/watch?v=gqVeSo7zZKQ

Vidám hangulatú sajtreklám a nyolcvanas évekből.Tejipari reklámsorozat része.Tóth József Füles alkotása. Piros sapkás, macskaálarcos nő sajtba harap. Sapkáján sárga saaaj! felirat. A maszkot, mely Kristyán Judit modellt rejti, maga az alkotó, Füles készítette. Balra lent a Tejipar ismert, tehenes emblémája. Pécsi Szikra Nyomda, Mahir A hetvenes évek második felétől és különösen a nyolcvanas években a korábbiakhoz képest már túlnyomórészt a grafikai megoldásokat mellőző fotóplakátok hirdették az olyan népgazdasági-népegészségügyi szempontból fontos termékeket is, mint például a tej, sajt, vaj, vagy a népszerű márkákat (például a Traubisoda) és az általános üzleteket (például Csemege-bolt). A fotóplakát szellemes képviselője Tóth József Füles – a korszak népszerű reklámfotósa. Az általa komponált plakátokon asszociációkat keltő tárgyakat, fogalmakat kötött össze, azzal a céllal, hogy a néző számára a felismerés élménye világítsa meg a csattanós és humoros reklámüzenetet. A nyolcvanas években a reklámmondanivaló közvetítésének fontos eszközévé vált a humor: a viccesen jó szlogen, illetve a márkát hirdető fülbemászó versike. A plakátkészítés "receptkönyvében" a humor mellett szinte kötelezően elvárt reklámelem volt: a NŐ. Nem véletlenül született az alábbi, nem kevés éllel megfogalmazott reklámrecept a nyolcvanas évekből: „Végy egy szexis nőt. Ha kevés, akkor sokat. Minél gyengébb a reklámozandó áru, annál többet. Nyomj a kezébe gusztusos árut, keverd meg az egészet egy jó kamerával. Pácold kis humorral, fűszerezd rafinált fény-és hanghatásokkal. Tálald minél csillogóbb, esetleg meghökkentő, bizarr környezetben.” – olvasható a Propaganda, reklám című folyóirat lapjain (1983/3). Ezt érdemes megnézni! https://www.youtube.com/watch?v=gqVeSo7zZKQ

Tehéntúrót reklámozó villamosplakát/kisplakát. A képen egy túróból, kifliből és zöldségekből kirakott tehénfej látható. Tóth József Füles alkotása, mely szinte a művész "védjegyévé" is vált. A hetvenes évek elején vált ismertté Tóth József Füles. Tehéntúró című munkája az "év legjobb kereskedelmi plakátja" címet is elnyerte. Az ötletes plakát a grafikusok körében nem váltott ki osztatlan sikert, az alkotó elbeszélése szerint Töreky Ferenc grafikusművész volt az, aki a legerőteljesebben állt ki e plakát mellett. Bár a reklám technikailag fotózással készült, képileg azonban inkább grafikai szemléletet tükröz. Tóth József Füles saját bevallása szerint ötletet merített Giuseppe Arcimboldo, 16. századi olasz festő művészetéből. A Tejipar számára készített munkáját a Piért részére alkotott elefántot formázó Papírporzsák című követte. A tárgymontázsaival, humoros kompozícióival elhíresült reklámfotós másoktól megkülönböztethető stílust teremtett. Plakátjai a hétköznapok részévé váltak. Munkáira a szellemes ötletek, a humor és a groteszkre való hajlam a jellemző. Az általa komponált plakátokon asszociációkat keltő tárgyakat, fogalmakat kötött össze, azzal a céllal, hogy a néző számára a felismerés élménye világítsa meg a csattanós és humoros reklámüzenetet. Részben Tóth József Fülesnek is köszönhető, hogy a reklám fontos eszközévé vált a humor. Ezt érdemes megnézni! https://www.youtube.com/watch?v=Ls_84_VIMC4

A Csemege üzlethálózatot népszerűsítő naptár plakát, amelyiken egy rózsaszín ruhás szőke nő tartja a vállán a csemegekosarat szimbolizáló, papírból kivágott csemege feliratot. A kelléket maga az alkotó, Tóth József Füles készítette. A Csemege Kereskedelmi Vállalat elődjét 1952-ben alapították és egészen rendszerváltásig működött, az után eladták a Julius Meinl cégnek. A hetvenes évek második felétől és különösen a nyolcvanas években a korábbiakhoz képest már túlnyomórészt a grafikai megoldásokat mellőző fotóplakátok hirdették az olyan népgazdasági-népegészségügyi szempontból fontos termékeket is, mint például a tej, sajt, vaj, vagy a népszerű márkákat, mint például a Traubisoda és az általános üzleteket, mint például Csemege-bolt. A Csemege plakát alkotója: Tóth József Füles, a hetvenes évek végének, a nyolcvanas éveknek népszerű reklámfotósa, a fotóplakát kiemelkedő képviselője. Az általa komponált plakátokon általában asszociációkat keltő tárgyakat, fogalmakat kötött össze, azzal a céllal, hogy a néző számára a felismerés élménye világítsa meg a csattanós és humoros reklámüzenetet. Minden egyes munkáját ötletesség, szellemesség jellemzi. Részben Tóth József Fülesnek is köszönhető, hogy a korszak hirdetésein a reklámmondanivaló közvetítésének fontos eszközévé vált a humor, a blikkfang, továbbá a jó szlogen, illetve a márkát hirdető fülbemászó versike. A nyolcvanas évek plakátkészítésének "receptkönyvében" a humor mellett szinte kötelezően elvárt reklámelem volt: a NŐ. Nem véletlenül született az alábbi, nem kevés éllel megfogalmazott reklámrecept a nyolcvanas évekből: „Végy egy szexis nőt. Ha kevés, akkor sokat. Minél gyengébb a reklámozandó áru, annál többet. Nyomj a kezébe gusztusos árut, keverd meg az egészet egy jó kamerával. Pácold kis humorral, fűszerezd rafinált fény-és hanghatásokkal. Tálald minél csillogóbb, esetleg meghökkentő, bizarr környezetben.” – olvasható a Propaganda, reklám című folyóirat lapjain (1983/3).

A plakáton kék háttér előtt egy szakács szalad sütőporos és vaníliacukros csomagolásokon, a kezében tortával és kuglóffal. A futószalag nyílban végződik, amely a jól ismert Dr.Oetker embléma felé mutat. Feltehetően Sándor Károly ifjúkori alkotása. Jelzett: Sándor Felelős kiadó: Héjja János Jobbra lent: Seidner Offset Nyomda (Seidner Emil nyomdája) Dr. August Oetker patikus 1891-ben kísérletezte ki a sütőport, a németországi Bielefeldben. Magyarországon a 20. század elején jelent meg. Sándor Károly Budapest, 1915 — Budapest, 1960 Grafikus. Mesterei Vaszary János és Bortnyik Sándor voltak. 1945 után mint karikaturista és plakáttervező lett ismert, melyekkel több tárlaton vett részt. Ö

Bortnyik Sándor szabadiskolás tanulmányai időszakából szártmazó reklámplakátja. Tábortűz körül 3 katona ül. Egyikük már teát iszik, a másikuk éppen tölt a csajkájába, a harmadik pedig melegíti. Hátuk mögött egy huszár lovával és egy katona áll. A huszár a tea kivonatos üvegből iszik. Felül kék és piros betűs felirat: A "MINUTA" tea kivonat teljesen kész, cukor és rummal tábori csomagolásban is mindenütt kapható. Bal alsó sarokban szignó: Bortnyik Sándor 1914. A baloldali szegélyen felirat: Preszler M. Műintézet Bpest. BORTNYIK SÁNDOR (1893-1976) 1913-1915: Kernstok-Vaszary-Rippl-Rónai szabadiskolája. 1933: Milánói Iparművészeti Triennálé ezüstérme; 1950: Magyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozata; 1953: Munka Érdemrend; 1955: Munkácsy-díj; 1956: érdemes művész; 1964, 1968: Munka Érdemrend arany fokozata; 1970: kiváló művész; 1973: Kossuth-díj. ~ igen korán reklámgrafikával kereste kenyerét. 1910-ben készítette első plakátját a Reményi-bazárnak, ennek sikere révén került Budapestre a Savoly illatszergyártó cég meghívására, amelynek házi grafikusa lett. 1913-1915 között megszakítással Kernstok-Vaszary-Rippl-Rónai-féle szabadiskolában tanult a Művészházban, itt Kernstok hatott rá legjobban. 1917-ben ismerkedett meg Kassákkal és került a Ma folyóirat körébe. Szerepelt a Ma-kör kiállításain, a folyóirat rendszeresen közölte grafikáit, pozitív recenziókkal követte munkásságát. 1920-ban Bécsbe emigrált, de továbbra is a Ma munkatársa maradt. Könyvcímlapokat tervezett a Bécsi Magyar Kiadó és a Bán Verlag kiadványaihoz. 1921-ben jelent meg Albuma absztrakt sablonnyomataival, melyeket Kassák az előszóban képarchitektúráknak nevezett és a magyar konstruktivizmus programadó alkotásaiként méltatott. 1922-ben kivált a Má-ból, Weimarba költözött, kapcsolatba került a Bauhausszal és Van Doesburggal. 1922-ben és 1923-ban Herwarth Walden bemutatta munkáit Berlinben, a Sturm Galériában. 1924-es kassai kitérővel 1925-ben tért végleg vissza Budapestre. Ebben az évben a Mentor könyvkereskedésben mutatkozott be önálló kiállításon. 1925-1926-ban a Zöld Szamár abszurd színház alapító tagja, díszlettervezője, írója volt. 1927-ben az Új Föld folyóirat művészeti szerkesztője, szerzője és grafikai tervezőjeként működött. 1930-tól a Magyar Könyv- és Reklámművészek Társasága alapító tagja volt; 1929-1931 között a Társaság tagjaként kiállított a Képzőművészek Új Társaságában; 1932-ben a Magyar Műhely Szövetség választmányi tagja lett. 1928-1938-ban Műhely néven grafikai magániskolát tartott fenn, melyben a Bauhaus elvei szerint tanított. A Rekláméletben és a Magyar Grafikában írásban népszerűsítette tervezői elveit. 1933-ban saját folyóiratot adott ki Plakát címmel. Sikeres plakáttervező volt, a Dante-kiadónak számos címlapot készített. 1945-től aktív szerepet játszott a művészeti közéletben; 1946-ban a Művészeti Tanács tagja; 1947-1949 között a Szabad Művészet főszerkesztője; 1948-1949: a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára; 1949-1956: a Magyar Képzőművészeti Főiskola igazgatója volt. ~ első, autodidakta, újságillusztrációk modorában készült rajzait feszesebb kompozíciójú, allegorikus tusrajzok követték. Tematikájuk és szellemiségük a Nyolcak törekvéseit tükrözi. 1915-től jelentek meg a tárgyilagos és egyben dekoratív Sachplakat szellemében készült hatásos kereskedelmi plakátjai. Az aktivisták mozgalmának tehetséges tagja volt. Egyéni módon ötvözte a kubizmus, expresszionizmus és futurizmus eszközeit. Linóleum- és fametszeteiben a látvány kubisztikus felbontásának legegyszerűbb eszközeivel élt, a fekete-fehér foltkontraszttal, koncentrikus kompozícióval ért el kis méretben is dinamikus hatást. Hajlama az emblematikus tömörítésre jól érvényesült a Ma kiadványaihoz készült könyvcímlapokon. A Szélpál Árpád, Barta Sándor és Újvári Erzsi verseihez készített illusztrációk groteszk formavilága és erős érzelmi töltése a német expresszionista grafikával rokonítja ~ munkáit. Lenin, Liebknecht és Kassák metszetportréjával virtuóz módon egyesíti az aktivista emberideált és az egyénített portrét. A kompozíció expresszív erejét festményein növeli a tudatosan kidolgozott színdinamika (Sárga-zöld tájkép, 1919; Konstruktív kompozíció három alakkal, 1919; Kompozíció hat figurával, 1919). Az avantgárd irányzatokat szintetizálva ~ szimbólummá emeli az európai baloldali művészetben elterjedt motívumokat (Zászlóvivők, 1918; Vörös gyár, 1919; Vörös mozdony, 1919; Vörös Nap, 1919; Kommunista köztársaságot!, 1919). A bécsi emigrációban higgadtabb, érzelemmentesebb formában fogalmazta újra a forradalmi témákat. ~ Ma-albuma ihlette Kassákot a képarchitektúra-fogalom kidolgozására. A semleges háttérben lebegő geometrikus formációkat az új társadalom építőköveinek, a társadalmi forradalmat megelőző szellemi forradalom szimbólumának tekintette. A Bauhaus vonzáskörében ~ az absztrakt, a kolorit és a térábrázolás kérdéseit elemző festményeket alkotott, később az elvont képtérbe tárgyakat illesztett. Forrás: https://artportal.hu/lexikon-muvesz/bortnyik-sandor-37/

A budapesti Erdélyi Vendéglő reklámplakátja. Jelzett. Jobb felső sarokban szignó: Szekeres Feltehetően Szekeres Béla alkotása. Erdélyi jelenet: Piros virágmintákkal díszített, festett, galambdúcos székelykapút erdélyi népviseletbe öltözött menyecske tár szélesre. A fiatalasszony piros csizmát, piros kendőt és kék hosszú szoknyájához piros kötényt visel. Alul díszes felirat: Erdélyi Vendéglő Budapest Üllői út. 14.-Baross utca. 11. Igazi erdélyi konyha. Kolozsvári különlegességek. Villásreggeli. Méltányos előfizetési rendszer. Alsó szegélyen: Magyar Földrajzi Intézet Rt. Budapest. Szekeres Béla Budapest, 1890 — Festő, grafikus. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán végezte. 1911-1912-ben Rio de Janeiró-ban dolgozott. Olaszországi hadifogsága után, 1919-től működött Budapesten. Több kiállításon vett részt, ahol tájképeit és alakos kompozícióit mutatta be. Egy műve a Magyar Nemzeti Galériában található. Képeslapokat is tervezett, több Földrajzi atlaszt hirdető lapja is forgalomba került.

Fenyő sósborszesz reklámplakátja. Egy megfáradt vándor képe, aki éppen sósborszesszel keni be a karját. Fent felirat: Stubnyai fenyő sósborszesz. Az összes sósborszeszek közül a legjobb. Kapható mindeütt. Készíti Detrich Endre gyógyszerész, Stubnyafürdő Jelzett: Földes FÖLDES IMRE BUDAPEST, 1881 - 1948 Festő, grafikus. A budapesti Mintarajziskolában tanult. Mesterei: Hegedűs László, Zemplényi Tivadar. Később Bécsben és Berlinben képezte tovább magát. 1918-tól Budapesten önálló grafikai intézete volt. 1921-től a temesvári Helikon művészeti vezetője volt.1935-ben Bukarestbe költözött. A sósborszesz, amely víz, konyhasó, finomszesz, etil-acetát és mentolkristály felhasználásával készített alkoholos oldat. a 19. század végén elengedhetetlen kelléke volt a magyar háztartásoknak. Gyógyszertári neve: Spiritus menthae cum sale. Brázay Kálmán, a legismertebb gyártó 1865-től gyártott sósborszeszt: a finomszeszbe olajokat, aromákat kevert, s ezt hígította sós vízzel. A szer, mely bedörzsölés útján frissített, de a fájdalmat is enyhítette, reumatikus panaszokra, fejfájásra és fertőtlenítésre, korpaképződés ellen és fog tisztítására is használták, óriási sikert aratott, hamarosan háziszerré vált, minden vegyeskereskedés és drogéria polcain jelen volt, a legkisebb falusi szatócsboltban is árulták. A sósborszesz elterjedéséhez a gyér orvosi ellátás és a kozmetikai készítmények hiánya járult hozzá. A sósborszesz népszerűsége nyomán mások is próbálkoztak hasonló készítményt előállítani. A legsikeresebben Erényi Béla gyógyszerész, akinek 1907-től árult mentolos Diana sósborszeszének népszerűsítésére amerikai stílusú reklámkampányt indított, s végül ki is szorította a piacról a Brázay-féle készítményt. Annak ellenére lett piacvezető, hogy már több évtizede jelen volt a Vértes-féle, a Fedák-féle sósborszesz, az (Első) Alföldi Fehérkeresztes, és a Fábián-féle Szanatórium Sósborszesz is. A Fenyő sósborszesz gyártója: Detrich Endre, Stubnyafürdő (1911-1912)

Braun ST. Hubertus Likőr reklámplakátja Anno 1989 felirattal. Braun Likőr - Brandy. St. Hubertusz, Salvator, Mária Terézi Brandy Jobbra lent az Athenaeum Nyomda jelzése. A legrégebbi magyarországi ecet-és likőrgyárat Braun Lajos alapította, Budapesten, később ezt a fiaira hagyta, akik akkoriban már egy közepes méretűnek számító szeszgyárat vezettek. Az igazi hírnevet, a saját találmányuk hozta meg, a Hubertusz Likőr, amit 1904-ben jegyeztek be. Később a cég részvény társasággá alakult és 1922-ben újabb italokat jegyeztettek be: Braun Brandy és Braun cherry brandy. A Braun Testvérek Rt.-t 1949-ben államosították.

Gschwindt féle részvénytársaság likőrkülönlegesség Gschwindt Mihály alapította az egyik első szeszgyárat Magyarországon 1854-ben. Első gyára a mai Corvin Mozi helyén volt, egyik legnépszerűbb terméke az Unicum nagy vetélytársa Aqua Vitae ("élet vize") nevű párlat volt. A céget az alapító fia, majd az unokája vezette, de a későbbi utódok már nem vitték tovább a hagyományt, így a Gschwindt-gyár beolvadt a nagy rivális Zwack cégbe.

Luna sósborszesz, gyártja a Hazai Likőr-Rum és Szeszárugyár Rt. A képen egy üveg sósborszesz, a háttérben pedig a mosolygó hold (luna) figyeli egy ház ablakát, ahol két emberi sziluett áll, az egyik éppen keni a másik hátát. A sósborszesz, amely víz, konyhasó, finomszesz, etil-acetát és mentolkristály felhasználásával készített alkoholos oldat. a 19. század végén elengedhetetlen kelléke volt a magyar háztartásoknak. Gyógyszertári neve: Spiritus menthae cum sale

Az élet útja. Dreher reklám arról, hogy az élet minden szakaszára van megfelelő Dreher termék: tej, tápsör, desszert, sör, brandy, likőr és mindez 12 rajzolt egységgel megjelenítve. Dreher Antal osztrák serfőzde tulajdonos 1862-ben megvette a Kőbányai Serház Társaságot és "Dreher Antal Serfőzdéje Kőbányán" néven vezette tovább. Az első tulajdonos fia ifj. Dreher Antal 1870-ben vette át apja sörfőzdéit és az első világháború előtt már körülbelül 800 alkalmazottat foglalkoztatott. 1907-től Dreher Antal Serfőzdéi néven működött, 1923-ban pedig létrehozta a Dreher és Maul Kakaó- és Csokoládégyárat.

Gellér Mihály (1874-1948) számára 1907-ben ajándékozott serleg. Gellér a századforduló és a két világháború közötti szállodaipar egyik nagy egyénisége, a magyar idegenforgalom fejlesztésében érdemeket szerző jelentős alak volt. A külföldi szállodákban szerzett tapasztalatok után hazatérve a budapesti Astoria, a Palace, a margitszigeti Palatinus, a Margaréta valamint a Dália szállodák vezérigazgatója is volt. (Szállodás és Vendéglős Évkönyv, 1928. 87-88 pp.) Az emlékserleg nyújtott gömbölyded formájú, testéhez fordított tölcsér alakú talp, valamint a pereméhez három darab fogórész csatlakozik. Oldalán gravírozott: "GM" monogram, és a következő felirat olvasható: ,,PRESENTED TO MICHAEL GELLER IN APPRECIATION OF HOSPITALITY AUGUST 20 - 1907. AUF WIEDERSEHEN.”

"BARONET LIKŐR BAROTI RT. BUDAPEST" feliratú öntött, címke és lezáró nélküli likőrös üveg.

Az Utasellátó Vállalat számára készült Apponyi-mintás hullámos szélű kör cikk alakú tálka. Az Utasellátó Vállalat, a Minisztertanács 1948. november 19-i határozata alapján 1948. november 24-én kezdte meg működését a MÁV égisze alatt. Alapítólevele szerint a közlekedés valamennyi ágánál jogosult volt kielégíteni az utazóközönség sokoldalú (vendéglátóipari, szállodaipari, élelmiszer kereskedelmi stb.) igényeit. Profiljába tartozott a vasúti restik és éttermek üzemeltetése, jelen volt a busz-pályaudvarokon és a hajóállomásokon is.

Az Utasellátó Vállalat számára készült Apponyi-mintás porcelán; kerek, kihajló peremű lapos tál. Az Utasellátó Vállalat, a Minisztertanács 1948. november 19-i határozata alapján 1948. november 24-én kezdte meg működését a MÁV égisze alatt. Alapítólevele szerint a közlekedés valamennyi ágánál jogosult volt kielégíteni az utazóközönség sokoldalú (vendéglátóipari, szállodaipari, élelmiszer kereskedelmi stb.) igényeit. Profiljába tartozott a vasúti restik és éttermek üzemeltetése, jelen volt a busz-pályaudvarokon és a hajóállomásokon is.