A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia

MOKÉP kártyanaptár, 1968 A MOKÉP az egykori Mozgókép-forgalmazási Vállalat nevének rövidítése. Mint állami vállalatot 1948-ban alapították és 1987-ig Magyarország egyetlen filmforgalmazó vállalata volt. A kártyán fehér keretben, sárga alapon fekete gépészt látunk egy korabeli óriási filmvetítőgép mellett. A vetítő fehér fénysugarában az 1968-ban aktuális filmek címei olvashatóak. Az akkori mozitermek zöme nagy volt, jobb filmek vetítésekor így is csak "feketén", utcai zugárusoktól lehetett jegyet venni. Az egycsatornás TV nem jelentett konkurenciát, otthon letölthető filmekhez berendezések még nem léteztek. A kép jelzetlen.

Kártyanaptár, 1963 Keravill Rádió A Keravill az 1950-ben alapított Kerékpár, Rádió és Villamossági Kiskereskedelmi Vállalat rövidítése. A kártyán natúr alapon stilizált kéz tart egy kis, rádió keresőgomját szimbolizáló földgömböt, reklámozva a világvevő Keravill rádiót. A kártya felső részén nagy nyomtatott betüs KERAVILL, lent, jobbra fekete kisbetűkkel rádió felirat.

Iparművészeti Vállalat kártyanaptár, 1968 Ajándék, márka A Képzőművészeti Alap 1952-től 1983-ig vállalatokat is működtetett: Képzőművészeti Alap Kiadó (KAK), Iparművészeti Vállalat, Képzőművészeti Kivitelező- és Iparvállalat, Képcsarnok, GENERALART. 1983-ban MNMA mint vállalatokat üzemeltető közalapítvány államosítva lett, költségvetési intézménnyé vált, a vállalatok által termelt jövedelem a központi költségvetésbe folyt be. (Wikipédia) Vörös alapon fekete felirat: Iparművészeti Vállalat . Márka . Iparművészeti Vállalat . Ajándék . Iparművészeti Vállalat . Ajándék . Márka. A betüket átfűzi egy ajándék címke IPARMŰVÉSZETI VÁLLALAT felirattal. Alatta egy stilizált napkorong. A kép jelzetlen.

Nemzetközi Játékkiállítás Budapest kártyanaptár, 1968 A Triál Sport-, Hangszer- és Játékáru Nagykereskedelmi Vállalat elődje a Főbuha volt (Fővárosi Bútor, Hangszer), amelyből 1967-ben vált ki, ekkortól új emblémát használt. A kártyán egy földgömb előtt integető aranyos játékmackó mutat különböző nemzetek zászlaira, jelképezve a kiállítás nemzetközi voltát. Alatta a reklám: Nemzetközi játékkiállítás BUDAPEST. A kártyát 1968-ban adták ki, de a reklámfelületen nem szerepel sem a kiállítás időpontja, sem pedig helye. A kép jelzetlen.

Órások Szövetkezete kártyanaptár, 1968 "Egész évben pontos órája, ha nálunk javíttatja!" Az Órások Szövetkezetét 1915-ben alapította 15 kisiparos. Fő tevékenységi körük az adás-vétel volt. 1953-ben bevezették az önálló szakmunkásképzést. Magyarországon elsőként Vályi Huba mérnök írt vaskos könyveket az órajavításról. Később az 1970-es években Magyar László okl. gépészmérnök köteteivel (Óraipari zsebkönyv, Az Órás, Óragyűjtők enciklopédiája, Műszaki Könyvkiadó adta ki ezeket) bővült az ismeretek tárháza. Egyre bővülő tevékenységi körük (melybe 1966-ban a gyémántcsiszolás, és az 1970-es évek elején az aranyékszer-javítás és –gyártás is bekerült) arról árulkodik, hogy a század második felében egyre kevésbé lehetett megélni óraeladásból és –javításból, így a jövedelmezőbb nemesfém- és ékszerkereskedelemmel kellett bővíteni azt. A szocializmusban a kereskedelem néhány üzletláncon keresztül valósult meg, mint a Fővárosi Óra Ékszer Vállalat, a Magyar Optikai Művek kereskedő partnere, vagy az 1950-ben Óra és Ékszerkereskedelmi Vállalat néven alakult Orex. A nyersszínű kártyán vékony fekete vonal keret látszik, a kép közepén a szövetkezet ovális formájú emblémája fekete alapon jelenik meg, benne lent-fönt fehér felirat: ÓRÁSOK SZÖVETKEZETE, a közrefogott területen egy fehér háromszögben sárga, piros, kék óralapok látszanak. Az órák bizonyára jól működnek, mert mindegyik egyformám fél-tizenegyet mutat. A tojásforma alatt fekete felirat: "Egész évben pontos lesz órája, ha nálunk javíttatja!" Az nem derül ki, hogy kit idéztek ezzel a mondattal. A kép jelzetlen.

Kártyanaptár, 1967 Édességet szövetkezeti cukrászdából Világos alapon kékruhás, kékhajú, zöldsapkás, falánk kisfiú örül a kirakott nyalánkságoknak, a fagyinak, tortának, mignonnak. Felül gondolata kék betűkkel kiírva: EZ IGEN, lent a hírdetés lényege zöld betűkkel kiírva: ÉDESSÉGET, alatta feketével: SZÖVETKEZETI CUKRÁSZDÁBÓL . A jobb alsó sarokban szövetkezeti logo ábrázolás van fekete színben.

Játékkiállítás Budapest 1968 kártyanaptár, 1969 A Triál Sport-, Hangszer- és Játékáru Nagykereskedelmi Vállalat elődje a Főbuha volt (Fővárosi Bútor, Hangszer), amelyből 1967-ben vált ki, ekkortól új emblémát használt. A világos alapon színes csíkokból összeállított stilizált léggömb, benne labda és játékautó látható Fölötte a reklám: Játékkiállítás 1968 BUDAPEST. A kártyát 1968-ban adták ki, de a reklámfelületen nem szerepel sem a kiállítás időpontja, sem pedig helye. A kép jelzetlen.

Kártyanaptár, 1964 MÉH, A vas, papír hulladék és rongy gyűjtés hasznos időtöltés! A MÉH, a Melléktermék és Hulladékfeldolgozó Vállalat 1950-ben alakult. Az 1960-as és 1970-es években az általános iskolák évente papírgyűjtő versenyt rendeztek, ahol az iskolai osztályok vetélkedtek (Wikipedia), de átvettek fémhulladékot, sőt vadgesztenyét is. 1993-ban privatizálták a céget, ennek következtében számos hulladékátvevő hely megszünt. A kártya az iskolásokat megcélozva kék alapon egy fehér papír sapkát viselő, sárga, hulladékokkal megtöltött papírzsákot cipelő gyereket ábrázol.

Kártyanaptár, 1965 Országos Takarékpénztár Önnek is rendelkezésre áll! Az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot 1949-ben alapították, amely a későbbiekben átalakult a mai működő OTP Bankká. Jelzett: Macskássy János (macskafej, J) A fekete alapú kártyán piros O, alatta fehér T, majd zöld P adja ki nemzeti színeinket. Az elhúzott színek repülésre, szárnyalásra utalnak. Legalul sárga betűs felirat: Önnek is rendelkezésére áll!

Kártyanaptár, 1963 Országos Takarékpénztár Érdemes takarékoskodni! 1949-ben alapították az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot, amely átalakult a ma is működő OTP Bankká. A kártyán fehér keretes kék ábrában fehér, nagy O betűben ÉEDEMES TAKARÉKOSKODNI! felirat, benne egy karosszékban ülő férfi tv-t néz, az O mellett nagy, fehér TP betük adják ki a bank nevét. A kártya kiadásakor, 1963-ban még nem volt minden lakásban drága tv készülék, a pénz gyűjtésére hívja fel a hirdetés a figyelmet.

Kártyanaptár, 1964 1864-1964 Száz éves a Vöröskereszt A Magyar Vöröskeresztet 1881-ben alapították, 1882-ben felvették a Nemzetközi Vöröskeresztbe. A kártya világos alapon fekete stilizált ábrát, mellette a vöröskeresztet, a szervezet jelképét, valamint a jubileumra utaló évszámokat (1864-1964) és feliratot (SZÁZ ÉVES A VÖRÖSKERESZT) mutatja. A grafika igen egyszerű, de hatásos eszközökkel hívja fel a figyelmet az évfordulóra. Stilizált, borulékony vitorláshajón az egészség és élet megóvását segítő Vöröskeresztet szimbolizáló vörös szimbólum, mintegy kormányosként jelenik meg a piktogram-szerű grafikán. A grafika a klasszikus avantgárd konstruktivizmusának ismeretéről tanuskodik.

Savaria füstszűrős cigaretta kártyanaptár 1968 A háború előtti Magyar Királyi Dohányjövedék utóda 1946-tól Magyar Dohányjövedék, 1949-től Magyar Dohányipar névvel üzemelt. A névváltozás erős minőségromlással is járt együtt. 1957-58- kezdtek el jobb minőséget gyártani, pl. a Symphoniát, amelynek konkurenciájaként Pécsett viszont a Sophinae-t. A közepes árú Savaria 4,8- Ft- os áron olymértékig népszerű lett, hogy már az 1967-es megjelenésekor nehézséget okozott a kereslet kielégítése. 1967-ben ünnepelte 100 éves múltját a hazai dohányipar. Ebből az alkalomból újdonságként, kemény kartondobozban jelentették meg az MD (Magyar Dohányipar) új termékét. A kártyán fehér keretben, sárga alapon füstszűrős cigarettákat ábrázolnak, középen Szombathely címerét ábrázolják. Az alsó harmadban világos alapon SAVARIA, a cigaretta neve utal a város római kori nevére, alatta piros betűkkel jelenítik meg a lényeges újdonságot: FÜSTSZŰRŐS CIGARETTA. A kép jelzetlen.

Állami Könyvterjesztő Vállalat kártyanaptár, 1968 Könyvvel mindennap ünnepnap (szignált) Már 1948-ban elkezdődött a nagy könyvkiadók (Athenaeum, Révai, Franklin, Hungária, Új Magyar Könyvkiadó Vállalat) államosítása, majd a következő évben államosították a közép- és kisvállalkozások legtöbbjét is. Élükre megbízható kommunista vezetőket állítottak, akik legtöbbször teljesen tapasztalatlanok voltak a könyvkiadás területén. A könyvterjesztés 1949-től a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá került. Létrejött a Könyvterjesztő Nemzeti Vállalat, mely az állami kézben levő könyvtárakat és azokat a könyvesboltokat foglalta magában, amelyek jogutód nélkül maradtak. E szervezetekből vált ki 1950-ben a kiskereskedelem irányítására a Könyvesbolt Kiskereskedelmi Vállalat. Ezen vállalatok, valamint a Szikra Könyv- és Propagandaanyag-terjesztő összevonásával született meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat 1951-ben. 1952-ben történt meg a magán könyvkereskedelem teljes felszámolása: 87 budapesti és 95 vidéki könyvkereskedő iparjogosítványát vonták vissza. A papír- és írószer-kereskedőktől is megvonták a könyvárusítás jogát, s ezzel együtt könyvkészleteiket is elkobozták. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat megindította az országos könyvesbolti hálózat kiépítését. Megszűntek azok a több évszázados hagyományra visszatekintő vegyes könyvesboltok, amelyek a könyveken kívül papírárut és írószert is árusítottak. Szakkönyvesboltokat és antikváriumokat hoztak létre (orvosi, műszaki, mezőgazdasági, zenemű, idegen nyelvi, stb.). 1969-ben megalakult a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete. 1972-től a fővárosban a bolti és az üzemi könyvterjesztést az Állami Könyvterjesztő Vállalat, vidéken pedig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat látta el. A Kommunista Párt ellenőrző szerve, a Könyvkiadási Bizottság készítette el az ajánlott, illetve betiltott szerzők és témák listáit, melyeket aztán a kiadóvállalatokhoz továbbítottak. A kiadás nem üzleti alapon folyt, célja a tömegek oktatása volt. (Wikipedia) A kártya világos alapon három színes könyvet, egy szál rózsát mutat, felirata: KÖNYVVEL MINDEN NAP ÜNNEPNAP. A kártya jelzett: Sz.I.

Tiszta üzemmel a III. Kongresszus sikeréért kártyanaptár, 1969 Magyar Vöröskereszt A Magyar Vöröskeresztet 1881-ben alapították, 1882-ben felvették a Nemzetközi Vöröskeresztbe. A kártya világos keretén belül lila alapon fehér, stilizált gyárat, benne sárga üzemet, előtte a készítés idejében megszokott beton virágtartót, hozzávezető sárga utakat mutat. A felső harmad felirata: TISZTA ÜZEMMEL A III. KONGRESSZUS SIKERÉÉRT! 1969. Az alsó harmadban a Vöröskereszt ismert emblémája jelenik meg. A felirat nem közli, hogy milyen kongresszust, mikor és hol tartanak. A kép jelzetlen.

Centrum áruházak kártyanaptár, 1969 A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték. 2005-ben megszünt. (Wikipedia) A kártya fehér keretében kék alapon a fölső harmadban egy fekete méh két szárnyát a Centrum Áruházak egy-egy emblémája díszíti. Alatta hosszúcopfos, játékbaba jellegű kislány fut jobbkezében egy lepkefogóval, balban az áruházra, vásárlásra utaló csomaggal. Centrum Áruház felirat nem jelenik meg a reklámkártyán. A kép jelzetlen.

Kártyanaptár, 1970 Műanyag. Aki megismeri megszereti A kártya kiadásakor, 1970-ben, még erősen reklámozták a műanyagot, műanyagból készült tárgyakat. Ma már ez a téma elképzelhetetlen lenne, hiszen harcolunk a környezetkárosító, -szennyező anyagok ellen, noha számos területen nélkülözhetetlenek. Nem ezekhez tartozik az ábrázolt citromnyomó, pohár, tojástartó, kenyérkosár, tál és vajtartó. Ezeket a háztartásba szánt tárgyakat ma már többnyire ismét nemesebb anyagokból (például üveg, pocelán, fém) gyártják. A reklám kiadója nem jelenik meg a kártyán. A kép jelzetlen.

Centrum áruházak kártyanaptár, 1970 A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték. 1991-ben az átszervezést követően a vállalat Centrum Áruházak Kft. néven működött, később részvénytársasági formát vett fel. 1997-ben tulajdonosváltás történt, mivel a német Tengelmann tulajdonban lévő Skála Coop Rt. többségi tulajdont szerzett a Centrum Rt.-ben. Az új vezetés 1999-ben úgy döntött, hogy a Skála és a Centrum Áruházak egyesüljön, és így létrejött a Skála és Centrum Rt. Ezt követően a két áruházlánc profilja keveredni kezdett, de a domináns fél végül a Skála lett, és a Centrum Áruházakat felváltotta a Skála márkanév. 2001-ben sok áruház zárt be. 2005-ben a vállalati vezetés belátta, hogy nem váltak valóra a reményeik, és az áruházak eladása mellett döntöttek, négy kivételével az összes áruházat eladták. Jelenleg az áruházak a Skála áruházlánc áruházaiként működnek. (Wikipedia) A kártyán sárga alapon fekete ruhás eladó segít rá a zöldruhás "Jucikára" egy kabátot. Az eladó ruhája háromszög alapon a CENTRUM ÁRUHÁZAK FELIRATTAL maga az áruház logója. A kép jelzetlen.

Kártyanaptár, 1970 Magyar és szlovák nyelvű A JEDNOTA csehszlovák áruház 1970-ben magyar és szlovák nyelvű reklámmal csábítja Komarnoba (Révkomáromba) a vevőket. A kártya magyar felirata szerint FELESLEGESEN NE UTAZZON, NÁLUNK VÁSÁROLJON. Sárga alapon egy vidékies küllemű fiatal pár, fejkendős, pruszlikos nő és fekete kalapos, bajszos, csizmás férfi, nagy csomagokkal siet valószínűleg ki az áruházból. A jobb alsó harmadban piros színnel az áruház logója látható, középen JEDNOTA feliratot gyűrű keretez, ennek alsó része fogaskerék, felső pedig kalász, jelképezve, hogy mind a falusiaknak, mind pedig a városiaknak is rendelkezésére állnak.

Centrum Áruházak kártyanaptár, 1971 A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték. 1991-ben az átszervezést követően a vállalat Centrum Áruházak Kft. néven működött, később részvénytársasági formát vett fel. 1997-ben tulajdonosváltás történt, mivel a német Tengelmann tulajdonban lévő Skála Coop Rt. többségi tulajdont szerzett a Centrum Rt.-ben. Az új vezetés 1999-ben úgy döntött, hogy a Skála és a Centrum Áruházak egyesüljön, és így létrejött a Skála és Centrum Rt. Ezt követően a két áruházlánc profilja keveredni kezdett, de a domináns fél végül a Skála lett, és a Centrum Áruházakat felváltotta a Skála márkanév. 2001-ben sok áruház zárt be. 2005-ben a vállalati vezetés belátta, hogy nem váltak valóra a reményeik, és az áruházak eladása mellett döntöttek, négy kivételével az összes áruházat eladták. Jelenleg az áruházak a Skála áruházlánc áruházaiként működnek. (Wikipedia) Fehér keretes piros mezőben a bal felső harmadban a Centrumáruházak háromszögletű, fekete alapon fehér feliratos emblémáját nyomták. A kissé átlósan ábrázolt, hosszú, vöröshajú hölgy tarka overalja kissé Klimt osztrák festőt idézi. A kép jelzetlen.

Centrum Áruházak kártyanaptár, 1971 A Centrum Áruházak Magyarország egyik legnagyobb áruházlánca volt, a Skála mellett. Az áruházlánc évtizedeken keresztül árulta termékeit Magyarország nagyobb városaiban. A Társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab” megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek.1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték. 1991-ben az átszervezést követően a vállalat Centrum Áruházak Kft. néven működött, később részvénytársasági formát vett fel. A vállalat 1999-ben fuzionált a Skála Divatházzal. – forrás: wiki A Vállalat kártyanaptárain olyan neves grafikusok dolgoztak, mint Pusztai Pál és Sajdik Ferenc, valamint olyan híres modellek szerepeltek rajtuk, mint Pataki Ági, Pintér Mari és Halász Ilona. 1945 után a kiskereskedelem krémjét jelentő áruházakat államosították, Budapesten az emblematikus üzletközpontok közül több is a Rákóczi úton működött, amelyek a szocialista időszakban új neveket kaptak, mint például Lottó, Verseny, Úttörő Áruház stb. Majd lassan megkezdődött egy koncentrálódási folyamat, és egész hálózatok léptek a színre. 1966-ban megalakult az Országos Áruházi Vállalat, amely egy évvel később Centrum Áruházakra változtatta a nevét. Legismertebb fővárosi tagjaik közé sorolhatjuk a Blaha Lujza téren a Corvin Áruházat, illetve az Andrássy úton a Divatcsarnokot (Párisi Nagyáruház), de a hatvanas években sorra épültek vidéken is a Centrum áruházak, amelyek egyre nagyobb választékot kínáltak a nagyvárosokban. Szegeden például 1966-ban, Kecskeméten pedig 1983-ban nyitotta meg kapuit a 8000 négyzetméteres Centrum Áruház, amely akkoriban az egyik legnagyobb vidéki egysége volt a láncnak. A hálózat a rendszerváltás környékén mintegy 25 egységgel rendelkezett az országban. A teljes cikk: http://realista.hu/news/details/133029 A fehérkeretes kártyán egy elegáns, hölgy kék, zöld, fekete koncentrikus körös esernyőt tart a kezében kicsit Klimt képeire emlékeztető mintájú kabátban tölti be a kép nagyrészét. A jobb alsó sarokban az áruház logoja szerepel. A kép jelzetlen.

Előkelő úrhölgy rózsaszín hosszú szoknyás kosztümben, fehér róka boával és muffal hatalmas szürke, fekete és rózsaszín tollas kalapban megy elől. Mögötte szerény komornája kék kockás ruhában, sötét kiskabátban kék szalagos szalmakalappal a fején jobb kezében Holzer feliratú dobozt tart. Háttérben tornyos épületek és lombos fák. Felül kék-fekete felirat: HOLZER DIVATHÁZA BUDAPEST. Bal oldalon szignó: Faragó Géza.

Triál kártyanaptár 1971 Hobby bolt A fehér kártyán fekete, koncentrikus ellipszisek láthatóak, esetleg hanglemez barázdáira utalva céloznak hangszerkereskedelmi tevékenységükre. Középen pink betükkel a cég neve olvasható: triál. A kép jelzetlen. A Sport -, Hangszer- és Játékáru Nagykereskedelmi Vállalat 1967-től felveszi a rövidebb TRIÁL nevet. Ezt később az emberek már egyértelműen a sport-, hangszer- és játéküzletekkel azonosították. Az elnevezéshez új embléma is készült, amelyet rendszeresen hirdettek, így a vevők nagy része már az 1970-es évek elején tudta, mit jelent a TRIÁL. 1979. január 1 -je előtt a vállalatnak összesen három saját boltja volt, s ezek együttesen 62 millió forintos forgalmat bonyolítottak le, ez az akkori forgalomnak mindössze 2,5 százalékát tette ki. A többi bevétel a nagykereskedelmi tevékenységből adódott. A TRIÁL elsősorban „nagykeráru" forgalmazásával foglalkozott, s az ipari és külkereskedelmi beszerzések terén elsőbbséget élvezett. A FŐBUHA megszűnése után a legtöbb fővárosi játékbolt a TRIÁL kezébe került. A boltok átvételekor a TRIÁL elárasztotta áruval a kiskereskedelmi egységeket.

A Fővárosi Cipőbolt szaküzletek 1970-es kártyanaptára. Fehér keretben, szürke alapon jelenítik meg a kártya felső harmadában a cég köralakú logoját, amelynek fekete felírata: FŐVÁROSI CIPŐBOLT, a gyűrün belül egy piros csizmáskandúr kínál vételre egy darab cipőt meghatározhatatlan nemü vásárlónak. Alatta fekete felirat: SZAKÜZLETEK, majd pirossal: NAGYOBB VÁLASZTÉK. Thomas Bata az 1930-as években kívánt cipőgyárat létesíteni valahol Magyarországon. A helyszínt illetően a választása Martfűre esett, ahol vízi, közúti és vasúti csomópont található. A gyár területét 1939-ben vásárolta meg. A vállalat elődje Cikta Rt. néven kezdte a termelést, 1942-ben. A második világháború éveiben sok változás történt a vezetésben, melyek a termelést nem befolyásolták. A háborút követően a gyárnak nagy veszteségei voltak, gumitalpú cipők helyett fatalpúakat gyártottak. 1949 augusztusában az államosított Cikta Rt.-t Tisza Cipőgyár Nemzeti Vállalatra nevezték át. Az 1950-60-as években a gyár főleg a magyarországi kereslet kielégítésére termelt, export csak a szocialista országokba történt. A Fővárosi Cipőboltokban is főleg Tisza cipőket lehetett vásárolni. Sok derültséget okozott a cég reklámszlogenje: Cipőt a cipőboltból. Ugyanis másutt nem lehetett venni. A kép jelzetlen.

A gyomai Kner Nyomda Kaesz Gyula ( 1897-1967) által tervezett reklámbélyege. Meghívók Kner I. Gyoma feliratokkal. Bélyegsorozat egyik darabja, mely Knerék nyomdai produktumai közül a meghívók készítését emeli ki. Szignált: Kaesz Két, szimmetrikusan elhelyezkedő huszár boltív mögött magasodó szimbolikus építményt őriz. A bélyeg fő színei: okkersárga, piros, kék. Kaesz Kner Nyomdának készített reklámbélyegei valóságos miniatűrök, az apró képecskék minden vonása, minden betűje tűhegyes ecsettel készült. Kaesz Gyula grafikai tevékenységének leggyümölcsözőbb időszaka egybeesett a magyar alkalmazott grafika fellendülésének viszonylag rövid korszakával. Grafikai munkájában felesége, Lukáts Kató is közreműködött. Kaesz Gyula születésének 120. évfordulója alkalmából a Magyar Iparművészet folyóirat jubileumi tematikus számmal emlékezett meg a sokoldalú művészről, művésztanárról. KAESZ GYULA 1917: Iparművészeti Iskola, építő iparművész oklevelet szerzett, mestere: Györgyi Dénes. 1947: Népköztársasági érdemérem arany fokozata; 1948: Népköztársaság elnöki elismerő oklevél; 1948: Munka érdemrend bronz fokozat; 1950: Munkácsy-díj; 1956: Kossuth-díj; 1965: érdemes művész. Bútortervezői, belsőépítészeti és építészeti munkássága mellett folyamatosan foglalkozott alkalmazott grafikai tervezéssel is. Munkásságának kiemelkedően fontos része pedagógiai tevékenysége. 1919-től tanára volt az Iparművészeti Iskolának, részt vett annak főiskolává való átszervezésében 1945 után, majd 1952-1958 között főigazgatója volt. Emellett folyamatosan publikált (Tér és Forma, Perspektíva stb. lapokban). 1935-1938 között önálló folyóiratot alapított A bútor címmel. A háború után az Új Építészet szerkesztésében vett részt. 1962-ben Ismerjük meg a bútorstílusokat címmel könyvet jelentetett meg. Tagja volt többek között az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak, a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, az Országos Ipartestületnek, a Magyar Könyv- és Reklámművészek Szövetségének, a Magyar Műhely Szövetségnek, 1945 után a Magyar Művészeti Tanácsnak. Részt vett a Könyvművészeti Állami Bizottság munkájában. A bútortervezés mellett jelentős belsőépítészeti feladatai voltak a hazai és nemzetközi kiállítások pavilonjainak megtervezése pl.: 1933, 1936: milánói triennálé [Bierbauer Virgillel]; 1937: párizsi világkiállítás magyar részlege [Györgyi Dénessel]; 1937: V. Országos Kézművesipari kiállítás; 1948: Típusbútor kiállítás stb.). Építészeti feladatai között villák, vásári pavilonok szerepeltek, s igen jelentősek voltak 1940 körül a bankátépítések (Nemzeti Takarékpénztár és Bank, Kassai Kereskedelmi Bank, Szarvasi Takarékpénztár stb.). Tervezői hagyatékát az OMVH Építészeti Múzeuma őrzi, számos bútora megtalálható az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Forrás: Kaesz Gyula, a grafikus – Haiman György (1914–1996) tipográfus visszaemlékezése tanárára (közreadja K. É.) https://artportal.hu/lexikon-muvesz/kaesz-gyula-116/