A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia

Minőségi Cipőgyár, MINO kártyanaptár, 1983 A kép modellje Kristyán Judit manöken volt. Az 1980-as években őt tartották a legszebb lábú magyar modellnek, ezért többek között a Minőségi Cipőgyár termékeit, a Mino-cipőket is ő reklámozta. Sikerét a Kálvin téren látható óriásira felnagyított Mino ­plakátnak is köszönhette. A plakát, melyet Bakos István grafikusművész alkotott az emblematikussá vált Fabulon-mozaik mellett helyezkedett el. A korszak reklámhordozóin a legtöbb esetben fiatal nők szerepelnek, általában erős sminkkel. A nők „dekorációs reklámeszközként” való szerepeltetésének vadhajtásaiként hiányos öltözetű vagy teljesen meztelen nők is megjelentek például a fali- és kártyanaptárokon. E reklámajándékok némelyikén, melyek jelentős részét a vállalatok ügyfeleik számára készíttettek, szinte már alig beazonosítható a hirdetett termék vagy szolgáltatás: az volt a lényeg, hogy csinos nő legyen látható a képen. Az 1970-80-as években gyakran tűnik fel ugyanaz az arc különböző reklámokban, ugyanis a reklámkészítők szívesen dolgoztak a kialakulóban lévő magyar manökenszakma legismertebb képviselőivel. Gyakran egy-egy termékcsalád arcává vált az őt reklámozó hölgy. A modellek, akik főállás mellett űzték ezt a tevékenységet, maguk készítették sminkjüket és saját ruháikban álltak a kamera elé, ezért egy elérhető ideált állítottak a vásárló nők elé. „Végy egy szexis nőt. Ha kevés, akkor sokat. Minél gyengébb a reklámozandó áru, annál többet. Nyomj a kezébe gusztusos árut, keverd meg az egészet egy jó kamerával. Pácold kis humorral, fűszerezd rafinált fény-és hanghatásokkal. Tálald minél csillogóbb, esetleg meghökkentő, bizarr környezetben.” – olvasható nem kevés éllel megfogalmazott reklámreceptként a Propaganda, reklám című folyóirat lapjain (1983/3). (Forrás: Kulich Júlia- Veress Kinga: Mit vásárolt Jucika? Tablószövegek az MKVM 2019-ben rendezett kiállításán) A vállalatok reklám költségvetésében többnyire csekély mértékben képviseltette magát e színes nyomtatvány. Jelentősége nagy példányszámában rejlett, sok cég készíttetett nagy sorozatban kártyanaptárakat. A kártyanaptár igazi divatja a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején érte el tetőpontját. Népszerűsége abban rejlett, hogy apró mérete miatt kényelmesen elfért zsebben, tárcában, kistáskában, könyvjelzőnek is megfelelt. Éppen ebben rejlett rendeltetésének lényege is, mégpedig az, hogy mindig kéznél volt; tulajdonosa akárhányszor rápillantott, mindig a reklámozó, a kártyanaptárt adó cég juthatott az eszébe. A naptárakra nyomott színes képek miatt sokan gyűjtötték a lapokat, különösen a gyerekek körében volt igen kedvelt szórakozás az órák szüneteiben lebonyolított egymás közötti csere-bere. A nyolcvanas években az asztali és falinaptárak, zsebnaptárak egyre jobban kiszorították a kártyanaptárt, leginkább azért, mert utóbbiak feljegyzések rögzítésére alkalmatlanok voltak. Az 1980-as évek elejétől a Magyar Reklámszövetség propagandista szakosztályának keretei között működött a Reklámkritikai Fórum, melynek feladata volt, hogy elemezze a reklámpiac ágazatait. 1985-ben az akkoriban készült kártyanaptárak értékelését is elvégezték, mely "...lehangoló képet nyújtott. Gyenge fotók, dilettáns grafikák, rossz emblémák és közhelyszerű szövegek bőven akadtak az anyagban. Még inkább elszomorító volt az a sok értelmetlenség, amely csak kérdőjeleket tudott támasztani: vajon milyen cél vezette a propagandistát, hogy vállalatát vagy annak egyik-másik termékét , szolgáltatását éppen ezzel a reklámeszközzel népszerűsítse." És ily módon - tehette volna hozzá írásában a szerző. "A kártyanaptárnak két eseteben van esélye arra, hogy legalább egy ideig megőrizzék: ha annyira kedves, ötletes, vagy szép, hogy jólesik ránézni ... vagy ha a naptár-funkción túl, valamilyen más hasznos információt is hordoz", például a naptár a névnapokat jelzi - olvasható a Propaganda, reklám című folyóiratban megjelent összegzésben. (Forrás: M. Bán Erzsébet: Futó pillantás a kártyanaptárra. Propaganda. Reklám, 1985/6-5) A Minőségi Cipőgyárat 1976-ban alapították. A budapesti székhelyű, egykori állami vállalatnak Csengeren működött az egyik üzemegysége, ahol cipőfelsőrészeket és késztermékeket gyártottak. Magyarországon a 80-as évek közepén még mintegy 40 millió pár cipőt állítottak elő, és a teljes volumen 70-80%-át a Szovjetunióba exportálta az ország. A Minőségi Cipőgyár már a rendszerváltást sem élte meg: 1987-ben felszámolták. (Forrás:Supply Chain Monitor, 2017. szeptember. https://www.scmonitor.hu/cikk/20171013/kis-labak-nagy-eselyek)

Skála Coop kártyanaptár, 1980 A kártyanaptáron a Skála Coop térbeli emblémájára két reklámhölgy, támaszkodik. Balra a kedves arcú modell, Komjáthy Ágnes („Skála Ági”), aki éveken keresztül a cég háziasszonya volt. A fotó alatt az Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat felirat olvasható. 1976-ban nyitotta meg kapuit a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház, majd a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalattal való fúziót követően megalakult a Skála-Coop Közös Vállalat. A Skála-Coop Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat 1979-ben alakult az ÁFÉSZ-ek közös tulajdonában levő Skála Nagyáruház és a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalat egyesülésével. Az 1980-as években valóságos Skála-birodalom jött létre. A vállalat sok nagy- és kiskereskedelmi szervezetet olvasztott magába, a játékgépek üzemeltetésétől a televízió-gyártásig szinte mindennel foglalkozott. Igazgatója Demján Sándor volt.

Taurus angol nyelvű plakát a nyolcvanas évekből. Fekete háttér előtt piros, feszes nadrágban, meztelen felsőtestű szőke nő áll. A képen a korban sokat szerepeltetett modell, Bíró Ica látható. Az 1980-as években rengeteg - enyhén erotikus - reklámfotó, plakát, hirdetés készült róla. A plakáton angol nyelvű feliratok olvashatók: The bull on the road. TAURUS Hungarian Rubber Works Budapest. A plakát felteheően a cég külföldi ügyfelei számára készült. A korszak reklámhordozóin a legtöbb esetben fiatal nők szerepelnek, általában erős sminkkel. A nők „dekorációs reklámeszközként” való szerepeltetésének vadhajtásaiként hiányos öltözetű vagy teljesen meztelen nők is megjelentek például a fali- és kártyanaptárokon. E reklámajándékok némelyikén, melyek jelentős részét a vállalatok ügyfeleik számára készíttettek, szinte már alig beazonosítható a hirdetett termék vagy szolgáltatás: az volt a lényeg, hogy csinos nő legyen látható a képen. Az 1970-80-as években gyakran tűnik fel ugyanaz az arc különböző reklámokban, ugyanis a reklámkészítők szívesen dolgoztak a kialakulóban lévő magyar manökenszakma legismertebb képviselőivel. Gyakran egy-egy termékcsalád arcává vált az őt reklámozó hölgy. A modellek, akik főállás mellett űzték ezt a tevékenységet, maguk készítették sminkjüket és saját ruháikban álltak a kamera elé, ezért egy elérhető ideált állítottak a vásárló nők elé. „Végy egy szexis nőt. Ha kevés, akkor sokat. Minél gyengébb a reklámozandó áru, annál többet. Nyomj a kezébe gusztusos árut, keverd meg az egészet egy jó kamerával. Pácold kis humorral, fűszerezd rafinált fény-és hanghatásokkal. Tálald minél csillogóbb, esetleg meghökkentő, bizarr környezetben.” – olvasható nem kevés éllel megfogalmazott reklámreceptként a Propaganda, reklám című folyóirat lapjain (1983/3). (Forrás: Kulich Júlia- Veress Kinga: Mit vásárolt Jucika? Tablószövegek az MKVM 2019-ben rendezett kiállításán) A Taurusról Schottola Ernő 1882-ben alapította az első jelentősebb hazai gumiipari üzemet, amely 1891-ben az osztrák Österreichische-Amerikanische Gummifabrik A.G. kezébe került, s a budapesti Kerepesi úti telepen Magyar Ruggyantaárugyár Rt. néven működött tovább. Az eleinte elsősorban az államvasutaknak dolgozó gyárban műszaki gumiárut, gumiabroncsokat, tömör abroncsot, kerékpárgumit, majd gumijátékot és játéklabdát készítettek. 1912-ben nagy sikert aratott a Semperittel versengő Tauril Pneumatik néven piacra dobott autógumi, nem különben a minden minőségi igényt kielégítő Palma kaucsuk cipősarok. 1913 óta használják a Taurus márkanevet. A világháború előestéjére a cég komoly vállalattá növekedett, termelése és forgalma mind belföldön, mind külföldön jelentékenyen növekedett. Az első világháborút követően leányvállalatokat is alapított, elsősorban fogyasztási cikkek gyártására. Az 1920-as évektől megindult - új gyártási szabadalmakon alapuló korszerű - autógumi-gyártás, valamint a szivacspadló, gumipadló és -szőnyeg nagy üzletet jelentett, s erre 1937-ben két értékesítő vállalatot is alapítottak, a Cordatic Magyar Gumiabroncs Értékesítő Rt.-t és az Emergé Palma Kaucsuk Rt-t. E cégnevek a későbbiekben egybefonódtak az árukkal, s jól csengő márkanévvé váltak. Az exporttevékenységet az újjászervezett képviselői hálózat hatékonyan támogatta. A gyár részvényeinek érdemi hányada az idő tájt az amerikai Dunlop cég tulajdonába került, majd a vállalatnak döntő szerepe volt a második világháború idején a hazai műgumigyártás megteremtésében. A vállalatot 1949 végén államosították Ruggyantaárugyár néven. Az extenzív fejlesztések idején egy sor gumiipari profilú vállalattal együtt többször átszervezték és összevonták, míg 1963-ban hat fővárosi és három vidéki vállalatból megalakították az Országos Gumiipari Vállalatot. A vállalat elégítette ki a gumiipari termékek iránt ugrásszerűen megnőtt keresletet (autóbuszgyártás, a bányászat és más ágazatok gépesítése, nagyüzemi mezőgazdaság), s gyártottak nagy mennyiségben bicikli, személy- és tehergépkocsi, motorkerékpár köpenyt és tömlőt, szállítóhevedert, hajtó- és ékszíjakat, latexcikkeket, s a későbbiekben kemping gumiárut. A vállalat 1973-ban vette fel a Taurus Gumiipari Vállalat nevet. A beruházások és fejlesztések az export növelését szolgálták, az 1970-es évek sikerterméke a világ olajbányászatában elterjedt és jól eladható olajipari mélyfúrótömlő volt. Az 1980-as évek végén 3-3 fővárosi és vidéki gyárában előállított gyártmányait Taurus, Palma, Emergé, Cordatic márkanévvel forgalmazta. A cég 1990-re csődközeli állapotba került, a következő években egy sor üzemét bezárta, megszűnt a kempingcikk- és az ékszíjgyártás. A vállalat az abronccsal foglalkozó és az azokhoz kapcsolódó részlegeit megtartotta, a többit értékesítette. A Taurus Gumiipari Rt. 1996-os privatizációja során a francia Michelin óriáscég tulajdonába került, s összevonások és átszervezések után mára három leányvállalata maradt: a gumigyártáshoz szükséges korom átfejtésével foglalkozó tuzséri Carbonpack Kft., a társaság tulajdonában álló seregélyesi kastélyhotelt üzemeltető kft, illetve a legnagyobb, a nyíregyházi Taurus Mezőgazdasági Abroncs Kft. (Forrás: MAGYAR MÁRKÁK TÖRTÉNETE. https://hvg.hu/magyarmarka/20050329taurus)

"Korszerű táplálkozás -Napraforgó étolaj" Fehér alapon fekete olajcseppek és egy aranyszínű legalul. Jelzett: Schmal K. 70

A képek két férfi látható kávézás közben, alattuk pedig felirat. A Szent István Tápszerművek 1916-ben jött létre és leginkább növényi és állati eredetű tápszerek gyártásával foglalkozott Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Kőbányai Polgári Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

Natúr alapon, sárga keretben az 1922-ben tervezett SZIT védjegy SZIT Lacika, alatta kék alapon piros felirat: ERőt Egészséget ád a Szent István Malátakávé. A Szent István Tápszerművek 1916-ben jött létre és leginkább növényi és állati eredetű tápszerek gyártásával foglalkozott Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Kőbányai Polgári Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

Hátat fordító, elegáns hölgy bokáig érő, narancssárga ruhában, mely fölött földet söprő, hosszú uszályos, hátul v alakban kivágott, nagy sárga virágmintás köpenyt visel. Jobb kezében legyezőt, baljában retikült tart. Lábán magassarkú narancssárga cipő, fején tollas kalap. Alul fehér betűs felirat: A Dáma asszonyi ékességek, ruha, kalap és mindenféle asszonyholmi... Jobb oldalon szignó: Bíró, bal oldalon embléma: Seidner Plakát és Címkegyár Budapest.

Barna fotelben ülő fekete ruhás, fehér inges férfi sakkozik bal kezében hatalmas Senator Extra cigarettát tartva. Mögötte zöld háttér. Felül sárga betűkkel SENATOR felirat. Jobb alsó sarokban szignó: Deutsch. Alatta a Janina Cigarettapapír Rt. Budapest emblémája.

Állami Áruházat hirdető kártyanaptár 1963-ból. Áruházi szezonális kirakatait szimbolizáló grafika, középen nagybetűs felirat: Állami Áruház. Lent a "Könnyű a választás mert nagy a választék" felirat olvasható. Hátoldalon: A Divatcsarnok Gólya Áruháza felirat. Az 1949-ben létrehozott Állami Áruházak Nemzeti Vállalatnak tizenkét egységét saját nevükön ismerte a vásárlóközönség (Lottó, Otthon, Verseny, Csillag stb.), az "Állami" az újpestihez köthető.

Állami Áruházat reklámozó kártyanaptár 1968-ból. Fotó és grafika kombinációjával komponált kép. Rövid strandköpenyes, kiscipős, kontyos fiatal nő néz a rajzolt vidám arcú napba. Jobbra lent az áruház háromszögletű logója látszik. A hatvanas évekre jellemző fotó-grafikus megoldású reklámnyomtatvány. Naptároldalon: "Minden idényben vegye igénybe az Állami Áruházat" reklámszöveg olvasható. Az 1949-ben létrehozott Állami Áruházak Nemzeti Vállalatnak tizenkét egységét saját nevükön ismerte a vásárlóközönség (Lottó, Otthon, Verseny, Csillag stb.), az "Állami" az újpestihez köthető. A kép jelzetlen.

Állami Áruházat reklámozó kártyanaptár 1968-ból. Fotó és grafika kombinációjával komponált kép. Bundás nő csomagot és seprűt tartó hóember állát cirógatja. Középtájon az áruház háromszögletű logója látszik. A hatvanas évekre jellemző fotó-grafikus megoldású reklámnyomtatvány. Naptároldalon: "Minden idényben vegye igénybe az Állami Áruházat" reklámszöveg olvasható. Az 1949-ben létrehozott Állami Áruházak Nemzeti Vállalatnak tizenkét egységét saját nevükön ismerte a vásárlóközönség (Lottó, Otthon, Verseny, Csillag stb.), az "Állami" az újpestihez köthető. A kép jelzetlen.

Állami Áruházat reklámozó kártyanaptár 1968-ból. Fotó és grafika kombinációjával komponált kép. Divatos őszi kabátos, körömcipős nő a képből kitekintve áll, mögötte palettát tartó festőfigura. Festőállványán az áruház háromszögletű logója látszik. A hatvanas évekre jellemző fotó-grafikus megoldású reklámnyomtatvány. Naptároldalon: "Minden idényben vegye igénybe az Állami Áruházat" reklámszöveg olvasható. Az 1949-ben létrehozott Állami Áruházak Nemzeti Vállalatnak tizenkét egységét saját nevükön ismerte a vásárlóközönség (Lottó, Otthon, Verseny, Csillag stb.), az "Állami" az újpestihez köthető. A kép jelzetlen.

Állami Áruházat reklámozó kártyanaptár 1965-ből A naptáron felirat: "Választék minőség". Grafikai naptár. Karikatúra stílusban megrajzolt női figura miniszoknyában dobozt emel le a jelzésszerűen ábrázolt polcról. A színek és a geometrizáló kompozíció a hatvanas éveket idézi. Lent az Állami Áruház logója látható. Az 1949-ben létrehozott Állami Áruházak Nemzeti Vállalatnak tizenkét egységét saját nevükön ismerte a vásárlóközönség (Lottó, Otthon, Verseny, Csillag stb.), az "Állami" az újpestihez köthető.

Kölcsönös udvariasság biztonság kártyanaptár, 1968 A kártya fehérkeretes, sötétkék alapon gyalogos zebra átkelő előtt álló zöld autóval, a kor szimbólumának is tekintehető Trabanttal hívja fel a figyelmet a biztonságos közlekedésre, amelyet a kölcsönös udvariasság is elősegít. Fontosságát egy rózsaszínű, óriási felkiáltójel is hangsúlyozza. A mai is aktuális reklámot 1968-ban adták ki. A kép jelzetlen.

Országos Takarékpénztár kártyanaptár. 1969 Boldog Új Évet kíván az Országos Takarékpénztár 1949-ben alapították az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot, amely átalakult a ma is működő OTP Bankká. A kártyán fehér alapon piros, nagy O, T, P betűkkel hirdetik a bankot, mellettük 3 db hajdani kétforintos érme sugallja a "Sok kicsi sokra megy" elvet. A kép jelzetlen.

Szívjon füstszűrős cigarettát kártyanaptár, 1968 A háború előtti Magyar Királyi Dohányjövedék utóda 1946-tól Magyar Dohányjövedék, 1949-től Magyar Dohányipar névvel üzemelt. A névváltozás erős minőségromlással is járt együtt. A kezdeti Terv és Munkás cigaretták a 2.-Ft-os árukkal olcsók voltak, ezért csak 1957-58- kezdtek el jobb minőséget gyártani, áruk két-háromszorosa volt az olcsóbbaknak. A kártya fehér keretben, piros alapon négy szál füstszűrős, különböző márkanevű cigarettát ábrázol. Alattuk felirat: SZÍVJON FÜSTSZŰRŐS CIGARETTÁT. A betük között a Magyar Dohányipar logoját helyezték el. Ez a reklám ma, amikor statisztikák szerint a lakosság kb. 20 %-a a dohányzás ártalmai miatt hal meg - teljesen elképzelhetetlen lenne. A kép jelzetlen.

Kártyanaptár, 1966 Mindent tisztára mos Rapid gyorsmosópor Növényolajipari és Mosószergyártó Országos Vállalat A Növényolajipari és Mosószergyártó Országos vállalatot 1964-ben 6 növényolajipari gyár összevonásával alapították, 1992-től privatizálták, 2006-ban a Rákospalotai Növényolajgyár megszünt. Egyik terméke a Rapid gyorgysmosópor volt. Az 1966-os kártyanaptár fehér keretben kék alapon egy fekete ördögfigurát mutat, akinek a feje már tiszta a mosóportól. több türkízszínű buborék mutatja a hatást, a fej mellett levő felirata: MINDENT TISZTÁRA MOS. Alul piros felirat a mosópor neve: RAPID, alatta pedig szintén türkíz betükkel GYORSMOSÓPOR felirat mutatja a hatásosságot. A kiadás idején még nem sok háztartásban akadt mosógép.

Symphonia cigarettát reklámozó kártyanaptár 1963-ból. Rajta felirat: Szívjon Symphonia cigarettát! A háború előtti Magyar Királyi Dohányjövedék utóda 1946-tól Magyar Dohányjövedék, 1949-től Magyar Dohányipar névvel üzemelt. A névváltozás erős minőségromlással is járt együtt. 1957-58- kezdtek el jobb minőséget gyártani, pl. a Symphoniát, amelynek konkurenciájaként Pécsett viszont a Sophinae-t. A kártyán narancssárga alapon feketer frakkos zongorista cigarettát szívva nagy füstfelhőket ereget. A cigarettaválaszték nem volt olyan nagy a megjelenés évében, 1963-ban, mint a későbbi években, ezért reklámunkon sárga betűkkel a Symphonia márkát ajánlják. Ez a ma - amikor tilos dohányárut reklámozni - teljesen elképzelhetetlen lenne.

Kártyanaptár, 1967 Állami Biztosító Életbiztosítás, előrelátás, gondoskodás Az Állami Biztosító Nemzeti Vállalatot 1949-ben alapították, 1995-től privatizálás után AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. néven működik. A fehér keretes, fekete alapszínű kártyán stilizált fehér burok hálószerűen véd egy egygyermekes családot. A kép alatt fehér AB logo és piros alapon életbiztosítás, alatta fehér betűkkel ELŐRELÁTÁS, GONDOSKODÁS! felirat jelenik meg.

Fegyverszaküzlet kártyanaptár, 1968 A Budapest VII. kerület Wesselényi utca 74. A historizáló lakóház építésére 1875 körül került sor, így a környék legrégebbi épülete. Reich Ignác megrendelésére Pichler és Brezina 1884-ben átépítette, majd 1925-től pékműhely és üzlet működött a földszinten, míg az emeletet lakás céljára rendezték be. 1926-ban a mély telek területén (az udvar végében) már működő két koksztüzelésű sütőkemence mellé a jobboldali telekhatárra építettek fel egy újabb kemencét. 1930-ban átalakították a földszinti üzlethelyiséget. 1964-ben az udvari három sütőkemencét elbontották és helyette fegyverjavító műhelyt alakított ki az Általános Vas- és Fémipari KTSZ. Ezzel egyidejűleg történt az utcai homlokzat ismételt átalakítása, és az egyszerű fémkeretes kirakatablakok elhelyezése is. A ház máig megőrizte díszes homlokzatát, az épületbelsőben fennmaradt az eredeti lépcsőház és díszes kovácsoltvas korlátja, valamint a lakásbelső fúvott üvegablakai. A Diana Fegyverszaküzlet Vétel Eladás Javítás neonreklámok már nincsenek meg, de a helyük olvasható. Az épület a fotók tanúsága szerint leromlott. A fehérkeretes, sárga alapszínű kártya alsó felét egy fekete revolver fotója foglalja el, fölötte egy fekete-fehér lőlap, közepén három golyónyommal telitalálatot jelez, körülötte fekete felirat: FEGYVERSZAKÜZLET. A pisztoly alatt a cég címe olvasható: BUDAPEST, VII. WESSELÉNYI U. 84. Telefon: 224-002. A kép jelzetlen.

Kossuth Könyvkiadó kártyanaptár 1968 Történelem, világpolitika, közgazdaság, belpolitika, filozófia, szépirodalom A mai Kossuth Kiadó jogelődjét 1944 novemberében a Magyar Kommunista Párt Szikra Könyvkiadó néven alapította Szegeden. A világháború után átvette Budapesten a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. és a Stádium Rt. nyomdáját, s 1945–1948 között a Szikra Irodalmi és Lapkiadó Vállalat Nyomdai Rt. néven működött. Az 1948-as államosítás nyomán külön váltak a nyomdák, a lap- és könyvkiadók, azok a rendszerváltásig (1989) külön működtek. (Wikipedia). A mai Kossuth Kiadó jogelődjét 1944 novemberében a Magyar Kommunista Párt Szikra Könyvkiadó néven alapította Szegeden. A világháború után átvette Budapesten a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. és a Stádium Rt. nyomdáját, s 1945–1948 között a Szikra Irodalmi és Lapkiadó Vállalat Nyomdai Rt. néven működött. Az 1948-as államosítás nyomán külön váltak a nyomdák, a lap- és könyvkiadók, azok a rendszerváltásig (1989) külön működtek. (Wikipedia) A kártyán fehér keretben, türkisz alapon fehér lúdtoll utal az írókra, középen egy vörös csillag a kiadó politikai pártállására, kétoldalt a feliratok a kiadói profilra: TÖRTÉNELEM, KÖZGAZDASÁG, FILOZÓFIA, VILÁGPOLITIKA, BELPOLITIKA, SZÉPIRODALOM. Az alsó, fehér mezőben jelenik meg a cég neve: KOSSUTH KÖNYVKIADÓ A kártyán fehér keretben, türkíz alapon fehér lúdtoll utal az írókra, középen egy vörös csillag a kiadó politikai pártállására, kétoldalt a feliratok a kiadói profilra: TÖRTÉNELEM, KÖZGAZDASÁG, FILOZÓFIA, VILÁGPOLITIKA, BELPOLITIKA, SZÉPIRODALOM. Az alsó, fehér mezőben jelenik meg a cég neve: KOSSUTH KÖNYVKIADÓ. A kép jelzetlen.

Országos Takarékpénztár kártyanaptár, 1968 A naptáron a régi 1 forintos érmék láthatóak. 1949-ben alapították az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot, amely átalakult a ma is működő OTP Bankká. A kártyán fehér keretes fekete ábrában piros, nagy O, T, P betűk elszórtan szerepelnek a hajdani egyforintos érmék között "Sok kicsi sokra megy" elvet sugallva. A kép jelzetlen.

Érték hever a padláson átveszi a MÉH kártyanaptár, 1968 A MÉH, a Melléktermék és Hulladékfeldolgozó Vállalat 1950-ben alakult. Az 1960-as és 1970-es években az általános iskolák évente papírgyűjtő versenyt rendeztek, ahol az iskolai osztályok vetélkedtek (Wikipedia), de átvettek fémhulladékot, sőt vadgesztenyét is. 1993-ban privatizálták a céget, ennek következtében számos hulladékátvevő hely megszünt. A képen fehér alapon színes házi lomokból összeállított figura kiáltja: érték hever a padláson, lent a folytatás: átveszi a MÉH.

Kártyanaptár, 1960 Rendszeres takarékoskodás, több öröm Motoros fiatalember sok csomaggal, háta mögött egy óriási takarékbetétkönyvvel hirdeti a takarékoskodást. A színek, a figura öltözéke, motorja hamisítatlanul a hatvanas évek hangulatátr idézi. Az állami Országos Takarékpénztár indulásakor mindössze 30 budapesti fiókkal és 65 vidéki kirendeltséggel rendelkezett. Kezdetben takarékbetét gyűjtésével, állami kölcsönügyletek intézésével és hitelnyújtással foglalkozott. Üzletágait a korábban megszüntetett Pesti Hazai Első Takarékpénztártól vette át. 1957-től profilja kiegészült a sportfogadási játékokkal (totó, lottó). 1964-től kezeli a lakossági valuta- és devizaügyleteket is. A kezdetben lakossági betétgyűjtéssel és hitelnyújtással foglalkozó pénzintézet tevékenységi köre fokozatosan kibővült az 1970-es években a tanácsok pénzügyeinek kezelésével, a kétszintű bankrendszer kialakítását követően, az 1980-as évek végétől pedig a vállalatok számára is megkezdte pénzügyi szolgáltatások nyújtását. Forrás:https://hu.wikipedia.org/wiki/OTP_Bank