A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia

Fél literes, hengeres, rövid nyakú, színtelen üveg, színes papírcímkéjén "Brazíliai Rum Köves és László Rum és Likőrgyár Budapest Magyar Gyártmány" felirat. A színes címkéjén védjegy látható címerben: Kola Pax felirattal babérágat tartó galambbal. A címkén színes ábrázolás, tengerparton pálmafa alatt bennszülött látható hórdó, horgony ás árurakomány mellett állva, háttérben vitorláshajó látható. Ezek a gyarmatáru szimbólumai.

Szögletes rövid nyakú színtelen üveg, "Braun Testvérek R.T. Anno: 1839 Budapest Őszibarack Magyar gyártmány" feliratú színes nyomat címkével. A címkén a felirat fölött szőlőfütöt tartó nyitott szárnyú sas és nyitott korona /védjegy/. A gyártó Braun család címerállatával. Alsó részén díjérmek láthatóak. A család szeszipari ténykedése Braun Lajos dédapa idejében vette kezdetét. Ő alapította meg a Braun Testvérek likőrgyárat –feltehetően 1839-ben. Ebben egyebek mellett pezsgőbort, borszeszt és ecetet is készítettek. A cég székhelye 1949-es államosításáig a Budapest, Üllői út 60-as szám alatt volt. Államosítása után 1956-ig a Magyar Likőripari Vállalat üzemegysége lett. Helyén ma lakótelep áll. 1956-ban ugyanis a harcokban annyira megsérült az amúgy öreg épület, hogy 1958-ra elbontották. A telephely emlékét pár fotó, a cégét pedig a sztártermék, jórészt Artur testvérének, Gézának „találmánya”, a Hubertus likőr őrzi. A cég és a család hírnevét és vagyonát a likőrgyártás adta. Az 1830-as években a Salvator Braun, a huszadik század elejétől például a máig ismert Hubertus.

"Sport presso" feliratú, szétnyitható, oldalán csattal záruló, lekerekített sarkú és szélű úti kávéfőzős doboz. Körülbelül az 1960-as évekből.

Vörösesbarna, nyújtott nyakú, karcsú üveg öntött sörösüveg. Felső pereme vastag. Domború öntött felirat "Drei Eichen Brauerei, Hermanstadt, Nagyszeben." Középütt öntött 3 fa ábrázolás. 1910-es évek.

Kávédaráló: Kocka alakú /fa/ daráló négy kis lábon, lapos fém rátéttel, magas gombfogós hajtókarral. A daráló teste vajsárgára festve, peremén zöld csíkkal. Elülső oldalán a fiók fölött rombusz alakban "Aero" védjegy. Kávédaráló fiókja: tégla alakú gombhúzós fiók, előlapja vajsárgára festve, a fogó világos zöld.

Talpas, hasas, nyakán körgyűrűs, széles kiöntőjű, füles kancsó. Nyakán, peremén, fülén keskeny fekete csík. Fekete keretű széles kék oldalcsík. Alatta szembenéző sas rajza és "Fekete Sas Szálloda Hódmezővásárhely" felirat. A Fekete Sas története: A bécsi Hofburg bálterme után a Fekete Sasban található Közép-Európa második legnagyobb és legszebboszlop nélküli bálterme. Impozáns méreteihez (hossza 32 méter, szélessége 15 méter, magassága 11 méter) a leggyönyörűbb eklektikus, neobarokk és rokokó elemekkel díszített megjelenés társul. A mai Fekete Sas szálló helyén álló épületekről az első említés 1789-ből származik. Akkoriban egy egyszerű földszintes étterem működött a területén. Az eredeti épület 1829 –ben sajnos leégett. Az újjáépítés során egy emelettel gazdagodott és vendégszobákat kapott. A munkálatok után, 1830 –ben nyitott meg újra, Fekete Sas néven. 1898-ban a törvényhatósági bizottság közgyűlése elhatározta, hogy lebontatja a régi épületet és helyére egy nagyobb, ünnepélyesebb a városhoz méltóbb szálloda-kávéház együttest építtet. A meghirdetett első pályázatra 15 terv érkezett be. Az 1900-ban lefolytatott bírálaton azonban egyetlen tervet sem ítéltek kivitelezésre alkalmasnak, ezért újabb, szűkebb pályázatra került sor, most már 5 résztvevővel. Ennek nyertesét, Pártos Gyulát bízták meg 1903-bana szálloda-kávéház tervezésével. A kivitelezési munkálatok elvégzésére a város Kruzslicz Péter építési vállalkozóval kötött szerződést. Az építkezés két és fél év után, 1905 decemberében ért véget. A végszámla, amibe az építés került: 340 ezer korona lett. Az új, méltóságteljes épület a Fekete Sas nevet kapta. A névre utaló madárplasztikát az épület keleti homlokzatán helyezték el. Az épület ünnepélyes átadására 1905 karácsonyán került sor. Eredeti elrendezésében a szállodai szobák mellett éttermet, kávéházat, söntést és sörcsarnokot foglalt magában. Emeleti részén ezen kívül – leginkább bálokra használt – impozáns nagytermet is kialakítottak. Ez hatalmas belső terével, páholysorával és színpadával a kor technikai lehetőségeit figyelembe véve műszakilag is figyelemre méltó építészeti teljesítmény volt. Az 1997-ben elkezdődött felújítás részeredményeként január 25-én használatba vették az emeleti nagytermet. Ma már nem szálloda, hanem Rendezvényház. Elegáns bálok, vacsorák, lakodalmak, céges rendezvények, konferenciák ideális helyszíne, egyben Csongrád megye legtöbb vendég befogadására alkalmas rendezvényháza.

5 literes, alumínium tejes edény. Hengeres testű, fedele lapos, tányérszerű. Vaspánttal zárható, melyet a kanna peremén elhelyezett két fülbe kellett belebújtatni. Az ilyen tárolók a 20. században elterjedt használati tárgyak voltak. A friss tejet ilyenekben tárolhatták, sőt akár szállíthatták is az emberek. Ezt a darabot Kreisel László cukrászműhelyében használták az 1940-es évektől.

Három részes alumínium ételhordó edények, melyek feketére festett, hajlított fém lemezszálra lettek a füleiknél fogva szorosan felfűzve. Az ilyen edényekben szállították az emberek magukkal az ételt a munkába, az utazásokra, kempingezéshez. Az egymásra tett edények lezárták az alattuk lévőt, ezért csupán a legfelsőhöz volt szükség valódi fedőre. Az ilyen tárolókban az étel ideig-óráig meleg is maradhatott, emellett alumínium anyaga miatt alapvetően könnyebb súlya volt. A kialakított fülnél fogva, könnyedén lehetett cipelni is.

"Járjunk szebb ruhában vásároljuk készruhát", propaganda plakát. Jelzés nélkül. Jobbra fent a Mahir akkori logója. A villamosplakáton munkába igyekvő férfiak gyűrűjében iskolás gyermekét vezető, csinos egybeszabott ruhában siető nő látható. A reklám mindkét nemnek szól, de a hölgy piros ruhája a kép középrészén odavonzza a szemet. A hatvanas évek reklámjain a nők ruházata nőiesebb és változatosabb képet mutat, mint az előző időszakban. Már nem a munkásruhás vagy fejkendős nő az ideál, hanem a konfekcióruhába öltözött városi nő. Ezeken a reklámokon a nők csinosan, rendezett frizurával jelennek meg – természetesen a „szocialista jó ízlés” határain belül. "Vásároljon készruhát!" – olvasható a propagandareklámon a hazai textilipar dicsőségére. "Legyen mindig jól öltözött" – hirdette a Fővárosi Ruházati Bolt Vállalat. Az 1956-os forradalmat követő „aki nincs ellenünk, az velünk van” politikájában, a könnyűipar fejlődésével párhuzamosan lendületet kapó kereskedelmi reklámozás korai – a hatvanas évek második harmadáig tartó – korszakát idézi meg ez a villamosplakát is. Ebben az időszakban már egyre több szakbolt, szakvállalat, az Állami Áruházak Vállalat (1966-tól Centrum Áruházak nagyvállalat) filiáléja hirdette tevékenységét és árukínálatát. Ezeken a reklámokon a nők már csinosabb öltözékekben, divatos frizurával jelennek meg – természetesen a „szocialista jó ízlés” határain belül. A plakátok, szórólapok elsősorban grafikus eszközökkel készültek, a villamosplakátok megjelenésére a festői megoldások a jellemzők. A nagyvárosokban a munkahely és a lakóhely olyan messze volt egymástól, hogy a kettő közötti táv megtétele csak közlekedési eszközzel volt megoldható. Az ipar és a kereskedelem korán felismerte a tömegközlekedési eszközök által nyújtott reklámlehetőségeket. A közlekedési eszközökön elhelyezett plakátok nagy előnye, hogy sokan látják őket és zárt térben jelenik meg. A reklámot szemlélő több figyelmet szentel a reklámüzenetre. A villamosplakátokra is azok az általános követelmények voltak jellemzőek, mint az utcán megjelenő társaikra: a kevés, de kifejező szöveg, (lehetőleg szlogen vagy versike, márkanév) és a hatásos képi megjelenítés, melyet a jó színválasztás is kiemel. Mérete miatt (kb. 18x24 cm; 24x36 cm) kevésbé alkalmazható rajta a nagyplakátokon hatásos színformákkal komponált ábrázolásmód, ugyanakkor ez a műfaj a részletezőbb, képszerű ábrázolást jobban elbírta, anélkül, hogy a plakát édeskéssé, giccsessé válna.

Ruházati Bolt. Férfi és női készruhák Lent apróbetűvel: Typopress felirat. Balszélen, középtájt: viaszba nyomot pecsétként RB monogram látszik. Jelzés nélkül. Sárga alapon őszi kabátban egy férfi és egy nő beszélget, a szél a nő haját borzolja, a férfi kalapjához nyúl, hogy a fején maradjon. Balra a képhez hasonlóan hangsúlyos felirat: RUHÁZAT BOLT. A hatvanas évek reklámjain a nők ruházata nőiesebb és változatosabb képet mutat, mint az előző időszakban. Már nem a munkásruhás vagy fejkendős nő az ideál, hanem a konfekcióruhába öltözött városi nő. Ezeken a reklámokon a nők csinosan, rendezett frizurával jelennek meg – természetesen a „szocialista jó ízlés” határain belül. "Vásároljon készruhát!" – olvasható a propagandareklámon a hazai textilipar dicsőségére. "Legyen mindig jól öltözött" – hirdette a Fővárosi Ruházati Bolt Vállalat. Az 1956-os forradalmat követő „aki nincs ellenünk, az velünk van” politikájában, a könnyűipar fejlődésével párhuzamosan lendületet kapó kereskedelmi reklámozás korai – a hatvanas évek második harmadáig tartó – korszakát idézi meg ez a villamosplakát is. Ebben az időszakban már egyre több szakbolt, szakvállalat, az Állami Áruházak Vállalat (1966-tól Centrum Áruházak nagyvállalat) filiáléja hirdette tevékenységét és árukínálatát. Ezeken a reklámokon a nők már csinosabb öltözékekben, divatos frizurával jelennek meg – természetesen a „szocialista jó ízlés” határain belül. A plakátok, szórólapok elsősorban grafikus eszközökkel készültek, a villamosplakátok megjelenésére a festői megoldások a jellemzők. A nagyvárosokban a munkahely és a lakóhely olyan messze volt egymástól, hogy a kettő közötti táv megtétele csak közlekedési eszközzel volt megoldható. Az ipar és a kereskedelem korán felismerte a tömegközlekedési eszközök által nyújtott reklámlehetőségeket. A közlekedési eszközökön elhelyezett plakátok nagy előnye, hogy sokan látják őket és zárt térben jelenik meg. A reklámot szemlélő több figyelmet szentel a reklámüzenetre. A villamosplakátokra is azok az általános követelmények voltak jellemzőek, mint az utcán megjelenő társaikra: a kevés, de kifejező szöveg, (lehetőleg szlogen vagy versike, márkanév) és a hatásos képi megjelenítés, melyet a jó színválasztás is kiemel. Mérete miatt (kb. 18x24 cm; 24x36 cm) kevésbé alkalmazható rajta a nagyplakátokon hatásos színformákkal komponált ábrázolásmód, ugyanakkor ez a műfaj a részletezőbb, képszerű ábrázolást jobban elbírta, anélkül, hogy a plakát édeskéssé, giccsessé válna.

"Asszonyok keltessünk minél több baromfit, könnyebb a beadás, több kerül a piacra" Lent apróbetűvel: Begyűjtési Minisztérium Tájékoztatási és Propaganda Osztálya. Jelzés nélkül A meglévő Földművelésügyi Minisztérium mellett 1950-ben létrehozták az Élelmezési Minisztériumot, melynek vezetője Nagy Imre lett. Az új minisztérium azonban nemcsak a begyűjtéssel foglalkozott, így az megszűnt és 1952-ben megkezdte működését a csak begyűjtési feladatokat ellátó Begyűjtési Minisztérium, melyet szintén Nagy Imre irányított. A begyűjtés mértéke évről évre nőtt, 1946-tól számítva 1952-re a beszolgáltatási teher megnégyszereződött. 1952-ben rendkívül kedvezőtlen volt az időjárás, ezért a padlásokat teljesen lesöpörték. 1953-ban meghalt Sztálin. Ez jelentős hatalmi átrendeződést jelentett. 1953 júliusában Nagy Imre lett az új miniszterelnök, és a begyűjtés mértéke csökkent. Az 1956. októberi események elsöpörték helyéről az addigi pártvezetést. A begyűjtés intézményét 1956. október 30-án szüntették meg. A szovjet intervenció pedig megdöntötte a rendelkezést kiadó, Nagy Imre vezette kormányt. Az 1956 novemberében felálló kádári vezetés nem újította fel a beszolgáltatás rendszerét. A nagyvárosokban a munkahely és a lakóhely olyan messze volt egymástól, hogy a kettő közötti táv megtétele csak közlekedési eszközzel volt megoldható. Az ipar és a kereskedelem korán felismerte a tömegközlekedési eszközök által nyújtott reklámlehetőségeket. A közlekedési eszközökön elhelyezett plakátok nagy előnye, hogy sokan látják őket és zárt térben jelenik meg. A reklámot szemlélő több figyelmet szentel a reklámüzenetre. A villamosplakátokra is azok az általános követelmények voltak jellemzőek, mint az utcán megjelenő társaikra: a kevés, de kifejező szöveg, (lehetőleg szlogen vagy versike, márkanév) és a hatásos képi megjelenítés, melyet a jó színválasztás is kiemel. Mérete miatt (kb. 18x24 cm; 24x36 cm) kevésbé alkalmazható rajta a nagyplakátokon hatásos színformákkal komponált ábrázolásmód, ugyanakkor ez a műfaj a részletezőbb, képszerű ábrázolást jobban elbírta, anélkül, hogy a plakát édeskéssé, giccsessé válna. Ez a plakát ennek némileg ellentmondani látszik, ami a kép stílusából fakad. A plakát az izmos, jól táplált, egészségtől kicsattanó nőtípust ábrázoló szocialista realista képek csoportjába sorolható, melyek kötelező optimizmust sugárzó ábrázolásukkal az eszmét dicsőítették.

Fürdőruha reklámplakátja: a plakát jobb oldalán fekete-piros-fehér csíkos, kétrészes fürdőruhát viselő nőalak látható, mellette piros színű napernyő. A nőalak mellett felirat: "új nyár, új fürdőruha". A háttér kék színű. Jobbra fent a nyomda logója, lent a felelős kiadó neve: Székely József, a nyomdai szám és a nyomda neve: Terv Nyomda. A plakáton hajtásnyomok láthatók.

Fabulon Kék alapon kör alakú arany keretben hátratekintő szép női arc: Pataki Ágnes manöken műszempillás, parókás portréja. 1971-ben a Kőbányai Gyógyszerárugyár (1948 előtt: Richter Gedeon Rt.) kozmetikumokkal kezdte bővíteni termékeinek palettáját, így született meg a Fabulon termékcsalád. A hazai reklámtörténetben az első nagyszabású kampánysorozat e márkához köthető. Fabulon betűsort Finta József (1931 – 1994) tervezőgrafikus, reklámfényképész alkotta. Az arculat fontos eleme volt Pataki Ágnes manöken arcképe, aki olyannyira összefonódott a márkával, hogy Fabulon Ágiként is emlegették. "Eredetileg egy fotós lány, Németh Andrea vizsgasorozatához készült a felvétel. A képekben azonban a lány tanára, Finta tanár úr fantáziát látott és felajánlotta őket a Kőbányai Gyógyszergyárnak, ahol Veres Marika, a gyár PR-igazgatója felfedezett. Így nemsokára plakátokon láttam viszont magam, s egy csapásra a Fabulon kozmetikumok arca lettem, tulajdonképpen véletlenül.” (Pataki Ági) „…úgy gondolom, hogy sokkal inkább a nőkre voltam hatással, mint a férfiakra. Az nem véletlen, hogy egy női kozmetikai szer arcának választottak. A szakember, aki engem erre kiszemelt, nő volt, és olyan arcot keresett, amivel a nőket lehet megcélozni…” (Pataki Ági) A Kőbányai Gyógyszerárugyár és a Magyar Hirdető közös munkájával, dr. Veres Gáborné reklámszakértő, tanácsadó közreműködésével nagyszabású reklámkampányba kezdtek a Fabulon népszerűsítésére. Az esztétikus felirat, az ikonikus arc és a Mahirben született fülbemászó szlogen ̶ „Fabulon a bőre őre, Ezt használja nyakra, főre!” ̶ együttes alkalmazásán túl, számos olyan lehetőséget kihasznált a Fabulon reklámkampány, ami által joggal tekinthető fordulópontnak a magyar reklámiparban. Felismerték a csomagolás fontosságát, formatervezőkkel terveztették meg a flakonokat, tubusokat és más csomagolóeszközöket. A boltok önkiszolgáló rendszere miatt a tervezésnél szempont volt, hogy feltűnő, csalogató csomagolások szülessenek. A praktikusság olyan szempontjaira is odafigyeltek, mint például, hogy a leginkább csúszós kézzel megfogott naptejes flakonnak érdemes olyan formát adni, ami meggátolja, hogy az kiessen a használó kezéből. A Fabulon-kampány során használták az árukapcsolás lehetőségét is, így például Medicor kvarclámpához ajándék Fabulon napozó krémet adtak a Keravillban. A testápoló megjelenésekor például két hétig azt kizárólag a Luxus Áruházban lehetett beszerezni. (A ma mindennapos testápoló kifejezést is a Fabulon használta először). A hagyományosa reklámeszközökön túl (feliratos napernyők, műanyag szatyrok, táblák, hirdetések, rádió és tv reklám, prospektus) olyan szenzációnak számító attrakciókat is bevetettek, mint például a Fabulon szót kiíró repülő a Balaton fölött. Pataki Ági, mint a Fabulon arca több mint két évtizeden át tekintett le a Kálvin térre. A reklámmozaikot, az avantgárd képzőművész, Erdély Miklós készítette 1982-ben. A különleges technikával készült fotókerámia teljesen fagyálló, tisztítható volt és az évek során sem fakult ki. A művész a kép minden kerámiadarabkáját egyenként válogatta ki, s ezeket összeillesztve alkotta meg művét. A Kálvin téri mozaikhirdetést 2000-ben távolították el a tűzfalról. Hiányát a járókelők nehezen szokták meg, hiszen sokak szemében ez a kép több volt, mint reklám. „Fabulon kéz és testápoló. Egész bőrének őre! Rendszeres használata a bőrt rugalmassá, simává, a kiszáradt kézbőrt finom tapintásúvá teszi. A bőrbe dörzsölve azonnal felszívódik, a fürdés vagy mosakodás során elveszett zsírréteget pótolja.”

1976-ban alapították a Minőségi Cipőgyárat. A budapesti székhelyű, egykori állami vállalatnak Csengeren működött az egyik üzemegysége, ahol cipőfelsőrészeket és késztermékeket gyártottak. A termékeiket kis választékban viszont hatalmas sorozatban állították elő Mino, Mino-médy és egyéb márkaneveken. Leginkább szovjet exportra kerületek az itt készült cipők. Ez az 1970-es évek végén az 1980-as évek elejéig biztosította gyár működését. De ez nem tartott sokáig. A Minőségi Cipőgyár már a rendszerváltást sem élte meg: 1987-ben felszámolták. Kristyán Judit magyar modell, fotómodell, manöken. Az '70-'80-as években őt tartották a legszebb lábú magyar manökennek. A Kálvin téri Mino cipő házfal méretű reklám kép modellje volt.

Elegant grafikus plakátja. Elegant a divatmárka 25 éves a Május 1. Ruhagyár Grafika: Sárváry Katalin Sárga alapon lila-rózsaszín nagygalléros kabátban álló női figura grafikája, "Elegant a divatmárka" felirattal. A józsefvárosi Elnök utcában található honvédségi ruharaktár épületében a harmincas években létesült katonai ruhagyár. A ruhagyár 1958-ban vette fel a Május 1. nevet. Később civil ruhákat is gyártani kezdtek, ezért Elegant Május 1. Ruhagyár lett az új elnevezése. A gyár egészen 1994-ig működött. A gyár elnevezése persze kihagyhatatlan "poén" lett a május elsejei felvonuláson - a dolgozók rendre az első felvonuló csapatok között integettek a dísztribünön ülőknek, ezzel mutatva jó példát minden szocialista munkásnak. Hiszen a Május 1. ruhagyárban minden napot munkával ünnepeltek a dolgozók.

Minivizort hirető plakát. Sárga alapon miniszoknyás, körömcipős nő alsótestének sziluettje látszódik. Gyártó: Videoton Rádió és Televíziógyár Származási ország: Magyarország Év: 1971 A hatvanas években a hölgyek a reklámok hatást keltő „eszközei”, illetve elsőszámú célcsoportja lettek: a fogyasztási cikkek legfőbb vásárlói és - a tömeges városba vándorlások miatt - az egyre inkább urbánussá váló életmód legfőbb terjesztői. Ezzel összefüggésben egyre gyakoribbakká váltak azok a hirdetések, melyek a tömblakásokba költöző dolgozó nők számára kínáltak készételeket, konyhai eszközöket, idő- és energiatakarékos háztartási gépeket. 6 Az eszménykép a Chanel-kosztümöt viselő, középkorú, elegáns, ápolt nő - a háztartását okosan vezető asszony. 7. Ez figyelhető meg a korabeli vásárlásokat dokumentáló archív fotókon és a korszak nyomtatott reklámhordozóin egyaránt. A plakátok, szórólapok elsősorban grafikus eszközökkel készültek, megjelenésükre a festői megoldások mellett az élénk színek és kontúrok, lehatárolt felületek kontrasztja a jellemző, az akkori nyomdatechnika lehetőségiből adódóan is. Kedvelt színek: a lila, sárga, narancssárga, zöld, piros, kék, fekete és ezek kombinációi, különböző árnyalatai. Hordozható tranzisztoros televízió. 29 db tranzisztorral és 24 db diódával. 28 cm képátlójú robbanásmentes képcsővel, 220 V-ról és 12 V akkumulátorról is üzemel. 1967-ben megszületett az első hordozható fekete-fehér TV, a Minivizor. Több modell is volt. Sikeres terméknek számított. A termék tervezésében részt vett Dániel József formatervező is. Forrás: Mit vásárolt Jucika? Nők a szocialista reklámban. Időszaki kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (Veress Kinga) http://www.magyar-iparmuveszet.hu/kiadvanyok2018/2018-06/

Húsvéti Skála reklámszatyor az 1980-as évekből. Az 1980-as években nagy újdonságnak és ritkának számított a "nejlonszatyor"-nak nevezett műanyag táska/reklámszatyor. A képen a reklámhölgy a cégtől kapott feliratos pózol, húsvéti kosarában Skála emblémás tojások láthatók. Az évtized közepén ennek a reklámhordozónak a jelentősége még mindig nem volt tisztázva. A reklámszatyor hirdetési értékével a Magyar Reklámszövetség Propagandista szakosztályának keretei között működő Reklámkritikai Fórum is foglalkozott, 1986-ban elemző vizsgálatot folytattak többek között e témában is. Közel 200 vállalat szatyrait vizsgálták meg. Megpróbálták e média ismérveit összefoglalni, szerepét behatárolni. Azt fogalmazták meg, hogy a reklámszatyor a médiastratégia kiegészítő eszköze kellene, hogy legyen. A "merítésből" kiderült, hogy a szatyrok megrendelését többnyire a propagandisták intézték, nem mindig végiggondolt célkitűzésekkel, e reklámhordozó specifikumainak (minimális szövegfelhasználás, vizuális motívumok, jól felismerhető logók, figyelemfelkeltő színek használata, teherbírás, alkalmazhatóságuk) figyelembe vétele nélkül. (Forrás: Frank Erika: Mi van a hazai reklámszatyrokon kívül? Propaganda. Reklám, 1986/2,3, 25-26.) Az ÁFÉSZ a rendszerváltás előtti Magyarországon elterjedt, elsősorban a vidéki boltokat üzemeltető szövetkezetek egységes neve, az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet rövidítése. Területileg és helyi szinten is több ÁFÉSZ működött, de például szövetkezetekbe tömörültek a fodrászok, cukrászok, cipészek stb. is. 1976-ban nyitotta meg kapuit a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház, majd a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalattal való fúziót követően megalakult a Skála-Coop Közös Vállalat. Háziasszonya éveken keresztül Komjáthy Ágnes („Skála Ági”) volt. A Skála-Coop (köznapi nevén Skála) a magyar kiskereskedelem jelentős szereplője, magyar vállalat. Az első áruházukat, a Skála Budapest Nagyáruházat 1976. április 3-án nyitották meg, a második bolt, a Fehérvár Áruház megnyitására két évvel később, 1978. április 1-én került sor, innentől kezdve pedig sorra épültek az áruházak országszerte. A Skála-Coop első igazgatója Demján Sándor volt, aki merőben új kereskedelmi filozófia alapján vágott bele az új áruház létrehozásába. E döntésével nem kis kockázatot vállalt, hiszen fel kellett adnia a Gorsium ÁFÉSZ vezetőségi helyét az új vállalkozásért. A nyolcvanas évekbeli reklámhordozókon – így a zacskókon is – szereplő nők mind fiatalok, öltözékük is ezt tükrözi. Legtöbbször erős sminkben, kiegészítőkkel, ékszerekkel felékesítve jelennek meg. Gyakran tűnt fel ugyanaz az az arc különböző reklámokban, azért is, mert a nők, akik mellékállásban modellkedtek, maguk készítette sminkben és ruhában álltak a kamera elé: a kialakuló manökenszakmában nem volt mindegy, hogy melyik modellnek milyen a ruhatára.

Keravill prospektus A Keravill jelentős kiskereskedelmi vállalat volt Magyarországon. Az 1950-ben alapított Kerékpár, Rádió és Villamossági Kiskereskedelmi Vállalat rövidítése. A tanácsrendszer létrejöttével, fővárosi tanácsi vállalat lett. 1951-ben felvette a Fővárosi Kerékpár, Rádió és Villamossági Kiskereskedelmi Vállalat nevet. Neve a területi kereskedelmi korlátok eltörlését követően 1973-tól KERAVILL Kereskedelmi Vállalatra változott. Elsőként vezette be Magyarországon 1961-ben a minta utáni árusítást. 1966-tól általánosította az önkiszolgáló rendszert. Az 1980-as években áruház jellegű bolthálózatát fejlesztette és bevezette a telefonos értékesítést. A privatizáció során 714 millió Ft-os alaptőkével 1989-ben részvénytársaságot alakítottak Keravill Nagy- és Kiskereskedelmi Rt. néven. A cég Várszegi Gábor üzletember érdekeltségeként a Fotex-csoport tagja lett. Az akkor még tőkeresőnek számító cégcsoporton belül a Keravill helyzete nem tűnt rossznak. A Fotex azonban nem foglalkozott a társasággal. Elmaradtak a szükséges fejlesztések és beruházások ezért Keravill 54 év után 2004 decemberében végleg megszűnt.

Ajándékozzon illatszert az Állami Áruházból Az Állami Áruház Nemzeti Vállalatokat 1949 májusában alapították. Az első Állami Áruház 1952-ben nyílt meg Újpesten az Árpád és az István út sarkán Rákos Pál tervei alapján. A szocialista, realista stílusban épült hatalmas bevásárlóközpont árkádos kialakítása miatt igazi kuriózum volt. Fontos történelmi mozzanat, hogy itt játszódik az Állami Áruház című film, az 1953. január 23-án bemutatott magyar zenés, propagandisztikus filmvígjáték. Ma Újpesti Áruház néven üzemel lényegében változatlanul.

Az rajzolt férfi figura az Orion Victoria Super típusú Televíziókészülék műsorát nézi. Az Orion a magyar elektronikai ipar meghatározó gyára volt. A második világháború előtt és után az Orion rádiók nemzetközi hírnévre tettek szert. 1942-ben az egész világ rádióexportjának mintegy 25–30%-át az Orion bonyolította le, s a világ sok országában gyártottak Orion-licenc alapján rádiókat. Az Orion 1923-tól gyártott rádiócsöveket s 1925-től rádiókat, 1955-től pedig tévékészülékeket. Az első hazai gyártású tv-készülék, az Orion AT501. A plakáton látható Orion Victoria Super (AT459) típusú televíziókészüléket 1969-től gyártották. 59 cm képátlóval rendelkező televízió. 12 csatornás. A korszakban nagyon népszerű volt.

Két fürdőruhás - egy szőke és egy fekete (feletehetően parókás) - nő üdítőitalt tartalmazó poharat emel a szájához. A Sztár csillagot idéző szövegfelhőjében a következő szöveg olvasható: Megjelent a 3 sztár Cola, narancs, citrom üdítőital különlegesség Alatta a kék alapon: Tegyen próbát, megtalálja kedvencét. Gyártja és forgalmazza: Országos Szeszipari Vállalat A szocializmus időszakában szinte csak fiatal nőkkel reklámoztak, akik gyakran csak dekorációként álltak a termék mellett, egyre hiányosabb öltözetben SZTÁR – Az 1960-as évek végén, az új gazdasági mechanizmus meghirdetése (1968) után, már a szeszipar érdeklődése is feltámadt az üdítőital gyártás iránt. A gazdasági nyitással szélesebb lehetőség kínálkozott a nyugattal való együttműködésre is. A Szeszipari Országos Vállalat (SZOV) 1969-ben köt szerződést az holland Naarden International N.V. céggel. Ennek alapján, 1970-ben, a Budapesti Szeszipari Vállalat (Buszesz) Óbudai Szeszgyárában elkezdődik a Sztár üdítőcsalád készítése. Az üdítőcsaládban citrom-, narancs-, tonikízesítésű leveket, valamint az alma alapanyagú Sztár-King üdítőitalokat hozták forgalomba. Holland kóla-sűrítményből Sztár kóla is készült. Budapesten kívül, hamarosan Miskolcon, Kisvárdán és Demecseren is készülnek Sztár üdítőitalok. „Sztár citrom, narancs, tonik, sztárking – magas szénsavtartalmú üdítőital különlegességek” – hirdették a kártyanaptárak, plakátok, de holland kóla-sűrítményből Sztár kóla is készült. 1987-ben a Sztár üdítőitalok gyártását, a Budapesti Szeszipari Vállalatnál Queen üdítőitalokra cserélték. (Forrás: Csíki Sándor: ÜDÍTŐITAL TÖRTÉNELEM – Sztár, Traubisoda, Márka, Cola https://foodandwine.hu/2015/04/11/uditoital-tortenelem-sztar-traubisoda-marka-cola/)

A Baricz Katalin fotóművész által készített plakát felirata: "Helia-D naptej, napolaj, bőrnyugtató. Napról-Napra." A kép közepén, egy szörfdeszkán fekvő (kék színű és sárga övvel kiegészített) fürdőruhát viselő nő napozik, a bal oldalon lent olvasható a "Helia-D" márkanév, illetve a jobb oldalon lent három Helia-D termék is látható. A magyar és nemzetközi piacon is közkedvelt szépségápolási termék, a Helia-D története az 1980-as évek elején kezdődött egy szinte mesébe illő történettel. A krémet egy addig ismeretlen 80-as éveiben járó néni találta ki, amikor a napraforgó szárából készített kivonatot saját használatra. Egyedülálló találmányát a televízió is bemutatta, a nézők ezrei lehettek szemtanúi a hölgy sima és ápolt bőrének, amely egyértelműen bizonyította a krém hatását. Olyannyira látványos volt a néni fiatalos arcbőre, hogy a Biogal Gyógyszergyár alapos laboratóriumi vizsgálatnak vetette alá. A vizsgálatok eredményei a gyógyszergyár felkészült kutatóit is gyorsan meggyőzték, így haladéktalanul megkezdték, a napraforgószár-kivonaton alapuló testápoló termékcsalád kifejlesztését. A Helia D márkanévből a D betű Debrecen városára utal ahol a Biogal Gyógyszergyár működött. Az 1980-as évek közepére a termékcsalád tagjainak száma meghaladta a harmincat, és éves szinten több millió doboz krémet vettek a vásárlók. Pár év múlva a krém az amerikai piacon is keresett termékké vált. A már akkor sem túl fiatal, magyar származású híresség, Gábor Zsazsa azt mondta, hogy a még akkor is szép bőrét a Helia-D-nek köszönheti. A TV reklámokat a szocializmusban megszokott finom erotikával fűszerezték. A jellegzetes Helia-D felirat jelentős reklámerővel bírt. A rendszerváltozás viharos gazdasági eseményei, és a sorozatos tulajdonosváltások a Helia-D-t is megviselték, de a krém sohasem tűnt el a polcokról, és csendben megőrizte jelentős piaci részesedését a magyar arckrémpiacon. 2004-ben egy magyar befektetői csoport elhatározta, hogy a Helia-D-t visszahelyezi az őt megillető helyre mind a hölgyek pipereasztalán, mind az illatszerboltok és drogériák polcain.

A plakát felirata: "Psssz...PEPSI...és lesz egy jó napod" A Pepsi Cola reklámján négy görkorcsolyát viselő és egymásba karoló nő látható semleges színű háttér előtt. Mind a négyen egy lábon állnak, a másikat felemelik, a kezükben egy-egy kinyitott kólás üveget tartanak. A "Psssz...PEPSI" felirat a plakát bal felső sarkában, egy szövegbuborékban olvasható, míg a másik oldalon a PEPSI márka emblémája látható. Az 1968-as Új gazdasági mechanizmus révén a Pepsi Cola Company 1969-ben a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalattal franchise szerződést köthetett, ezzel az ország középső részén; későbbi, más cégekkel kötött szerződései által pedig hamarosan az egész ország területén forgalmazhatta termékeit.1971. február 23-án került először hazai palackba Pepsi-Cola, a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalatnál. A termékek népszerűsége nőtt, hamarosan túlkereslet állt be.

A plakátgyűjtemény egyik tárgya. A Csonka János Gépgyár Rt. 1948-ban történt államosítása után először Állami Csonka János Gépgyára Rt., majd 1950-től Kismotor és Gépgyár név alatt vitte tovább elődjének gyártmányprofilját. A gyár ebben az időben már járművek fémszerelvényeinek és alkatrészeinek előállításával foglalkozott. 1984-től a gyár helyzete stabilizálódott, a szocialista időszak kevés számú nyereségesen működő üzemeinek egyikévé vált. Valamennyi nagy beruházási program keretében szállítottak alkatrészeket. A rendszerváltást követően a korábbi NDK-s kapcsolatokat kihasználva elsősorban a német vasutaknak szállított felszerelést. A korábbi nagy megrendelők, mint az Ikarus, a MÁV Dunakeszi és Istvántelki főműhelyei, a GANZ-MÁVAG, a Győri Vagon- és Gépgyár a rendszerváltást nem sokkal élték túl, ahogy a külkereskedelmi partnercég, a NIKEX sem. Így a beszállítói pozíció megtartása új piaci szereplők felkutatását és a gyártmányszerkezet átállítását kívánták. Egy kisebb része ma is működik A Budapest XI. kerület Fehérvári út 44.-ben ma kisebb üzletek és vállalkozások vannak.