Néprajz - Pásztorművészet

Néprajzi gyűjtőúton készült fénykép negatívja. Tehéncsorda kihajtása, Edelény (Borsod megye), 1958. Bodgál Ferenc fotója.

Cigány csordás kihajtáskor tülköl. Néprajzi gyűjtőúton készült fénykép negatívja. Borsodszirák (Borsod megye), 1958. Bodgál Ferenc fotója.

Néprajzi terepmunka során készített fénykép negatívja. Szabó József miskolc-felsővárosi csordás felszerelését és viseletét 1957-ben Bodgál Ferenc vásárolta meg a múzeum számára. A képen látható mellénye és karikás ostora, illetve a fotón bemutatott technikával díszített görcsös pásztorbotja a Herman Ottó Múzeum néprajzi tárában található.

Archív néprajzi fotó, szürkemarhacsorda a Borsod megyei Tard főutcáján. Kóris Kálmán fotója, kb. 1905-1910 között.

Állattartás, szürkemarhák a legelőről hazatérőben. Györffy István fotója, Sajóbábony, 1928. Néprajzi terepmunka során készített fénykép negatívja.

Állattartás, szürkemarhák a legelőről hazatérőben. Györffy István fotója, Sajóbábony, 1928. Néprajzi terepmunka során készített fénykép negatívja.

Fehér vászonból készült, kétszárú, fent madzaggal ráncba összehúzható férfiviselet, bőgatya. Díszítetlen. Szabó József Miskolc-felsővárosi csordás használta 1957-ig, ünnepi alkalmakkor és karácsonyi "koledáláskor", azaz a pásztorok karácsonyi köszöntője és adománygyűjtő népszokása alkalmával.

Mellény, három sor fémgombbal. Közönséges ruhamellény, polgárias-városi szabású szövetmellény igen piszkos állapotban, utólag felerősített három sor fémgombbal. Szabó József miskolc-felsővárosi csordás használta és rakta rá a gombokat dísznek egy régi pásztormellényről. Az öltözet összetartozó darabjai (ing, gatya, mellény), és a pásztor tárgyai (trombita, kürt, két karikás, tarisznya, bot) 1957-ben kerültek a múzeumba.

Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe. A képen látható juhakol és juhászház helyén épült később a görömbölyi református templom, ahogyan a helyi emlékezet tartja: a "juhok pásztorának" helyét a "lelkek pásztora" vette át.

Ivócsanak, sótartó, bot, golgota. Bodgál ferenc 1958-as gyűjtése során a múzeumba került pásztorművészeti tárgyak fotójának negatívja. Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe.

Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe. A képen látható juhakol és juhászház helyén épült később a görömbölyi református templom, ahogyan a helyi emlékezet tartja: a "juhok pásztorának" helyét a "lelkek pásztora" vette át.

Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe.

Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe.

Vászonból készült, bő szájú férfiing, az eleje és az ujja hímzett. Szabó József miskolc-felsővárosi csordás használta ünnepi alkalmakkor és a karácsonyi koledáláskor, 1957-ig.

Farkas Imre községi kerülő, kifordított bundában, kezében juhászkampóval. Megay Géza fotója, Szihalom, 1935.

Borotvatok. Hosszúkás alakú, egyik végén keskenyebb, másikon szélesebb, keményfából faragott faládika, eltolható fedlappal, és a fedlap záródását biztosító keskeny füllel a fedlap alatt. Az eszköz teteje és egyik oldala véséssel, virágmotívumokkal díszített. A másik oldalon felirat: "KALO JÓZSEFNEK HŰ EMLÉKÜL".

Paprika-sótartó. Két gömbölyű dobozalakú rekesszel egy darab keményfából kivágott, kifaragott, díszesen vésett pásztormunka. Szép folyókás-rozmaringos minták díszítik. Fogója puhafából készült, kifaragott stilizált katonaalak. A paprika-sótartó oldalára kivésve "DOBOS.ISTVÁNNAK / 1929'3HÓ 4" olvasható. Kopott, az egyik kis tartály felső fülecskéje letört. Része hiányzik.

Marhaszarvból kialakított lőporszaru, végén dísztelen rézfedővel. Lőpor tartására szolgált.