Europeana Food and Drink projekt keretében exportált tárgyak és dokumentumok.
FAD
Filmforgatás a múzeumban "A magyar cukrászipar története" kiállítás keretében. A hölgyek bemutatják a konyhai eszközök használatát.
Új színfolttal gazdagodott fővárosunk, megnyílt a Luxor espressó és kávéház, ahol televíziós közvetítést is láthatnak a vendégek.
A fotón a krisztinavárosi Sarokház eszpresszó belső tere látható. Előtérben kicsiny kerek üveglapos asztalok, egyszerű támlás székekkel, a háttérben a kiszolgáló pult, az elmaradhatatlan kávéfőzőgéppel és süteményes vitrinnel. A kép jobb oldalán, az élőzenéhez nélkülözhetetlen zongora látszik. A felvétel baloldalán a falon - vélhetően az utcai fronttal átellenben - egy kötéltáncos figurális plasztikája tekinthető meg. További megnevezés: Sarokház espresso
Az előtérben a Bakony eszpresszó része látható, a szokásos pulttal, és süteményes vitrinnel. A háttérben az éttermi rész asztalai látszanak. A két különböző funkciójú részt, egy textilfüggöny választja el diszkréten.
Cukrászda az Árpád hídnál 1954-ben. A képen két hölgy látható, az egyik a pult mögött kávét főz, a másik számlákat rendezget egy asztalnál.
A felvételen a zuglói Tere-fere eszpresszó belső tere látható. Előtérben a vendégtér asztalai és székei. Balra a függönnyel elszeparált ruhatár (személyenként 1.- Ft.)
A felvételen az egykori óbudai Piccolo presszó utcai frontja látható. Bár környezete teljes mértékben megváltozott, maga az épület felismerhető ma is (2014). A képre visszatérve, jól olvashatóak a vendéglátóhely falán a név (Piccolo), a vendéglátóegység típusa (presszó), és a választék is (sör, bor). Az előtérben az eszpresszó hirdetőtáblája látszik, némileg bővítve a kínálatot (kávé, szendvics).
Új színfolttal gazdagodott fővárosunk, megnyílt a Luxor espressó és kávéház, ahol televíziós közvetítést is láthatnak a vendégek.
A libella szó több jelentéssel is bír. Az egyik, a szitakötő, a szótár szerint a másik, ami talán a névadókat is megihlette: "A libellával egyenesek és síkok tehetőek vízszintessé illetve függőlegessé. Belső felületén csiszolt, zárt üvegedény, amelyet alkohollal vagy éterrel töltenek ki úgy, hogy buborék még véletlenül se maradjon benne." Ehhez talán semmit nem kell hozzátenni. A Libella vendégei tartják a szintet, s mértékkel isszák a vizet. További megnevezés: Libella Étterem, Budapest
A képen a zuglói Napsugár eszpresszó belső tere látható. Jól megfigyelhető a presszóasztalok mérete.
A képen a Dupla espressó belső tere látható. További megnevezés: XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat
A képen a budapesti Kedves eszpresszó belső tere látható. Bal oldalt egyszerű székek és asztalok sora vezeti tekintetünket a presszó távoli végén álló zongoráig, ahol a fáma szerint Cziffra György is játszott. Jobb oldalt, a helyiség feléig húzódó kiszolgáló pult látszik kávéfőzőgéppel, míg a pult hozzánk közelebb eső részén, a vitrines részben cukrászsüteményeket kínáltak. A presszónak otthont adó épületet 1980-82 között lebontották, helyén az úgynevezett Zászlós irodaház áll 1985 óta.
A fotón a Pátria eszpresszó belső tere látható. Az egyszerű kivitelű székek és asztalok alkotta teret, a falon derékmagasságig végigfutó lambéria foglalja keretbe. A lambéria fölött, néhány tájkép töri meg a falfelület monotóniáját. A helyiséget, az akkor korszerűnek számító fénycsövek világították meg.
A fényképen a Krisztina eszpresszó belső tere látható. A kép jobb oldalán egy lambériával burkolt kávés pult látszik kávéfőzőgéppel. Előtte egy fiatal pár kortyolgatja italát. A polcokon, nagy mennyiségű Ballantines skót whisky fedezhető fel a kínálatban.
A felvételen a budapesti Metropol szálló eszpresszójának belső tere látható (Metropol Hall Pressó). A helyiséget felülről üvegtető világítja meg, természetes fényt szolgáltatva. Balra látható a kávés pult, előtte kényelmes székkekel és fotelekkel berendezett tér várta a hotel vendégeit vagy az utcáról betévedőket. A falakon vadászatot megjelenítő bronzplasztikák vonják magukra a figyelmet. Megyeri Barna szobrászművész alkotásai. További megnevezés: Metropol szálloda
Régi Nemzeti presszó igényes belső tere, a Nemzeti Szálló földszintjén. A Nemzeti Szálló vendégváró terei, a lebontásáig közvetlen szomszédságában álló Nemzeti Színház közelsége miatt, mindig is a fővárosi színházi élet egyik központja volt. Talán kevesek számára ismert, hogy a máig is kedvelt csokoládés desszert, a Rigó Jancsi megalkotásának helyszíne is volt. Az egykori híres cigányprímásról elnevezett édesség, melyet a szálloda cukrásza készített először a muzsikus kérésére, egy belga herceg feleségének elcsábításának emlékét őrzi. A korabeli sajtó által felkapott és híressé tett kapcsolat reklámértékének tudatában, a cukrász a zenészről nevezte el cukrászsüteményét. További megnevezés: Nemzeti Szálló cukrászdája
A fényképen a Pilvax Szalon pultja látható. A budapesti belváros ikonikus pontja, a 60-as években nappal eszpresszóként, éjjel bárként üzemelt. A felvételen jól megfigyelhető a presszó az italválasztéka, és a kiszolgálóhölgyek munkahelyi viselete.
A Kedves presszó a Váci utca 19-ben volt, a mai zászlós irodaház helyén, a Taverna szállóval szemben lévő telken.
A képen, az egykori dél-budai Tavirózsa eszpresszó belső tere látható. Előtérben a vendégtér asztalokkal és székekkel , a háttérben a félköríves pult kávéfőzőgéppel és cukrászsüteményes vitrinnel. A két rész között, táncparkett az élőzenét szolgáltató zenekar látszik. Helyén 2014-ben, kifőzde található, a bejárat fölötti felirat szerint: "Family Restaurant".
A Trojka espressó belső része látható a képen, az akkori Sztalin út 28. szám alatt (ma Népköztársaság útja)
A fényképen a zuglói Napsugár eszpresszó belső tere látható. Előtérben a vendégtér, székekkel és asztalokkal, háttérben a kiszolgálópult az elmaradhatatlan kávéfőzőgéppel és a cukrászsütemények vitrinjével. A hátsófalon lévő tábla szerint fagylalt is kapható volt.
A fényképen a csillaghegyi Piskóta eszpresszó utcai frontja látható. a kirakaton feliratok hirdetik a választékot: kávé, sütemények, fagylalt. Egy másik felirat, a presszó egyik szolgáltatását ajánlja az érdeklődök figyelmébe: "Tortarendelést felveszünk". Ma is üzemel (2012.).
A felvételen a Pártfőiskola egyes számú büféje látható. A modern vonalú kiszolgáló pultot - mely tekintélyes méretű volt -, több részre osztották: elől a kávés, dohányos alkoholos rész látszik, a középső részen szendvicsek, főtt virsli és hidegkonyhai termékek alkotta kínálat tekinthető meg, egy asztali mérleg társaságában. A távolabbi részleg, vélhetően cukrászsütemények gazdag választékával várta, a szocializmust építésében később vezető szerepet kapók új generációját. A pultokat praktikus, elhúzható, lamellás függöny szeparálta el a nyitvatartási időn kívül.
A képen egy századfordulós (XIX.-XX. század) cukrászműhely belső részlete látható. További megnevezés: A magyar cukrászipar története című állandó kiállítás 1982-1996.
A felvételen a kiállítás részeként berendezett századfordulós cukrászműhely egyik részlete látható. A falra akasztva, illetve a fali polcon, valamint a fémből készült polcos tárolón számtalan, az akkori időkben cukrászatokban használatos eszköz, tárgy és kellék tekinthetőek meg. További megnevezés: A magyar cukrászipar története című állandó kiállítás 1982-1996.
A vitrinben különböző cukrászműhelyekben használatos eszközök és tárgyak láthatóak. További megnevezés: A magyar cukrászipar története című állandó kiállítás 1982-1996.
A fotón egy szaloncukor látható a két világháború közötti évekből. A szaloncukor a századfordulón jött divatba. a múltszázad reformkorától - francia mintára meghonosodó - divatos fogadószobában: a "szalon"-ban felállított karácsonyfa különlegesen csomagolt édességét nevezték így. A jókai használatában még "szalonczukkedli" (salonzuckerl - német) hazánkban maradt meg egyedül jellegzetes karácsonyi csemegének. Az első időkben még kézzel készítették, majd Stühmer Frigyes cukrász és csokoládégyáros kezdte el ipari módszerekkel gyártani. További megnevezés: A magyar cukrászipar története című állandó kiállítás 1982-1996.
A felvételen a kiállítás részlete látható, a századfordulós cukrászműhely berendezésének egyik eszköze, vélhetően egy kézi erővel működtetett tésztanyújtó. További megnevezés: A magyar cukrászipar története című állandó kiállítás 1982-1996.
A fotón egy vadmadarat ábrázoló süteményes tányér látható a 19. századból További megnevezés: A magyar cukrászipar története című állandó kiállítás 1982-1996.
A képen egy mézeskalácsforma látható, az 1995-ös kiállításvezető képanyagának részeként. További megnevezés: A magyar cukrászipar története című állandó kiállítás 1982-1996.
A képen egy 16. századi sütőműhelyről készített metszet látható. Az 1995-ös kiállításvezető képanyaga. További megnevezés: A magyar cukrászipar története című állandó kiállítás 1982-1996.
A fényképen látható sütőformák a kiállítás harmadik termében voltak kiállítva. További megnevezés: A magyar cukrászipar története című állandó kiállítás 1982-1996.
A képen egy Kugler-Gerbeaud bonbonos doboz dekoratív fedele látható. A tengerparti tájképet felül a Les Maltaises felirat olvasható, alul a Kugler Henrik, Gerbeaud nevek nevesítik bonbonokat készítő cukrászdát. A francia felirat Máltára utal. További megnevezés: A magyar cukrászipar története című állandó kiállítás 1982-1996.
A fényképen a kiállítás egyik érdekes részlete egy berendezett századfordulós cukrászműhely, egyik eszköze vehető közelről szemügyre a gesztenyeprés. Körülötte különböző cukrászati segédeszközök láthatóak. További megnevezés: A magyar cukrászipar története című állandó kiállítás 1982-1996.
A képen egy kézimalom látható vélhetően homokkőből kifaragva a 19. századból, gabonaőrléshez használták. Már császárkori Róma időszakából ismert, a középkori Európában szinte mindenhol fellehető volt. A középkorban, állati vagy természeti erővel (vízzel, széllel) hajtott, nagyobb teljesítményű malmok mellett mindvégig fennmaradtak. Ennek oka az volt, hogy ameddig a népesség széles rétegei a gabonát többségében kásaételek, pépek formájában fogyasztották, kevesebb lisztre volt szükségük. Ha otthon végezték a gabona őrlését, megtakarították azt a kiadást, amivel a malmi őrletés járt. Ha viszont lisztből készült ételek fogyasztása került előtérbe (kenyér, lisztpép), akkor a kis teljesítményű és kevés lisztet adó kézimalom szükségszerűen háttérbe szorult, de továbbra is daráltak rajta gabonát a ház körül élő állatok számára. További megnevezés: A magyar cukrászipar története című állandó kiállítás 1982-1996.
[Rekord frissítve: ]