MOBIDIK

A kisplakáton egy üveg Márka Vermouth Ürmösbor látható, ami a Magyar Állami Pincegazdaság, Budafok terméke. Az első Vermut-ot a 18. században készítették az itáliai Piemont vidékén. Ez a klasszikus aperitifként számon tartott alkoholos ital, tulajdonképpen fűszerezett, kb. 17%-os bor, jellegzetes összetevője az üröm nevű fűszernövény, ami az ízét is meghatározza.

Virágos, zöld dombon sétál kézen fogva egy Frutti tasak és különböző gyümölcsök: citrom, banán, narancs, eper. A Stühmer csokoládégyárat 1868-ban alapította Stühmer Frigyes Pesten és az ő nevéhez fűződik a nagyüzemű csokoládégyártás magyarországi meghonosítása, valamint a fiókrendszerű üzlethálózat kialakítási is.

A háttérben halványan egy házasszony képe, befőzés közben, aki a tűzhely mellett izzad. Az előtérben egy másik nő konzervvel az egyik kezében, a másikban pedig Közért-es kosár. A "Közért" 1948-ban alakult meg, teljes neve: Községi Élelmiszer-kereskedelmi Rt és az az üzletlánc nyitotta meg Magyarországon az első önkiszolgálót 1955-ben. A plakát jól illusztrálja, hogy a korszak elfogadott ideálja az egyszerűen – overallba, vagy ahogy esetünkben is, fejkendővel kiegészített olcsó ruhába – öltöző dolgozó (lehetőleg sztahanovista) nő. A könnyűipari dolgozók két műszakos munkarendje miatt már az ötvenes évek második felétől előirányzott terv volt, hogy a nők otthoni munkavégzését háztartási gépek gyártásával, konzerv- és készételekkel könnyítsék meg. E szándék korai dokumentuma ez a plakát is.

A Csemege üzlethálózatot népszerűsítő naptár plakát, amelyiken egy rózsaszín ruhás szőke nő tartja a vállán a csemegekosarat szimbolizáló, papírból kivágott csemege feliratot. A kelléket maga az alkotó, Tóth József Füles készítette. A Csemege Kereskedelmi Vállalat elődjét 1952-ben alapították és egészen rendszerváltásig működött, az után eladták a Julius Meinl cégnek. A hetvenes évek második felétől és különösen a nyolcvanas években a korábbiakhoz képest már túlnyomórészt a grafikai megoldásokat mellőző fotóplakátok hirdették az olyan népgazdasági-népegészségügyi szempontból fontos termékeket is, mint például a tej, sajt, vaj, vagy a népszerű márkákat, mint például a Traubisoda és az általános üzleteket, mint például Csemege-bolt. A Csemege plakát alkotója: Tóth József Füles, a hetvenes évek végének, a nyolcvanas éveknek népszerű reklámfotósa, a fotóplakát kiemelkedő képviselője. Az általa komponált plakátokon általában asszociációkat keltő tárgyakat, fogalmakat kötött össze, azzal a céllal, hogy a néző számára a felismerés élménye világítsa meg a csattanós és humoros reklámüzenetet. Minden egyes munkáját ötletesség, szellemesség jellemzi. Részben Tóth József Fülesnek is köszönhető, hogy a korszak hirdetésein a reklámmondanivaló közvetítésének fontos eszközévé vált a humor, a blikkfang, továbbá a jó szlogen, illetve a márkát hirdető fülbemászó versike. A nyolcvanas évek plakátkészítésének "receptkönyvében" a humor mellett szinte kötelezően elvárt reklámelem volt: a NŐ. Nem véletlenül született az alábbi, nem kevés éllel megfogalmazott reklámrecept a nyolcvanas évekből: „Végy egy szexis nőt. Ha kevés, akkor sokat. Minél gyengébb a reklámozandó áru, annál többet. Nyomj a kezébe gusztusos árut, keverd meg az egészet egy jó kamerával. Pácold kis humorral, fűszerezd rafinált fény-és hanghatásokkal. Tálald minél csillogóbb, esetleg meghökkentő, bizarr környezetben.” – olvasható a Propaganda, reklám című folyóirat lapjain (1983/3).

Sárga háttér előtt egy copfos kislány áll és három nagy tábla csokoládét tart a kezében, egy Tibi, egy Szerencsi és egy Mogyorós tejcsokoládét. A Tibi csokoládé eredetileg Stühmer gyártmány volt, Szerencsi csokit pedig az 1921-ben Szerencsen alapított Magyar Kakaó és Csokoládégyár Rt. gyártott először.

Fehér keretben, sötétkék háttér előtt egy világosabb kék kút, két puttóval, akik éppen vizet merítenek.Felirat: Kékkuti viz, Üdit, gyógyit, Mindenütt kapható. A Bakonyban lévő Káli medence forrásvizét felhasználó első kristályvízüzem a századfordulón épült, a kitermelés pedig az államosítás után is folyt.

Zöld alapon, fenyőfa díszek között hűtött édességek és felirat: Boldog karácsonyt kíván a Family Frost. Alul sárga alapon különböző fogások szerepelnek. A Family Frost Kft magyarországi cége 1991-ben alakult meg az Eismann csoport tagjaként. Mára több mint 300 mozgó boltja van országszerte, amelyek egy adott környékre mindig a hétnek ugyanazon időszakában mennek.

Kék alapon különböző elkészített ételek fehér tányérokon, alattuk pedig hűtött édességek. A Family Frost Kft magyarországi cége 1991-ben alakult meg az Eismann csoport tagjaként. Mára több mint 300 mozgó boltja van országszerte, amelyek egy adott környékre mindig a hétnek ugyanazon időszakában mennek.

Kék-piros alapú plakát, rajta fehér tányérokon elkészített fogások és édességek valamint a Family Frost-os autó és elárusító a megfelelő információkkal kiegészítve. A Family Frost Kft magyarországi cége 1991-ben alakult meg az Eismann csoport tagjaként. Mára több mint 300 mozgó boltja van országszerte, amelyek egy adott környékre mindig a hétnek ugyanazon időszakában mennek.

Fehér alapon barna tekercs, fölötte felirat: "Márka volt és márka ma is." a Tekercs közepén:"Liga margarin"

1994 ÁFÉSZ tagi vásár. A háttérben egy élelmiszerüzlet polcainak képe, rajta információk. Az ÁFÉSZ (Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet) a rendszerváltás előtt jött létre és leginkább a vidéki boltokat fogta össze. Több helyen azonban megmaradt a rendszerváltás után is és gazdasági társasággá változott.

"Korszerű táplálkozás -Napraforgó étolaj" Fehér alapon fekete olajcseppek és egy aranyszínű legalul. Jelzett: Schmal K. 70

A Csemege kosárban különböző élelmiszerek, a kosár fülén pedig egy telefonkagyló. Felirat: 180 000 díjtalan házhoz szállítás. Fent: Mahir logója. A Csemege Kereskedelmi Vállalat elődjét 1952-ben alapították és egészen rendszerváltásig működött, az után eladták a Meinl cégnek.

Sárga háttér előtt, egy még nyers szárnyas és a már elkészített, feltálalt bébipulyka. A KÖZÉRT 1948-ban jött létre és az elnevezés a Községi Élelmiszer-kereskedelmi Rt rövidítéséből jött létre. A Közért egyik üzlete volt az első önkiszolgáló Magyarországon, ami 1955-ben nyílt meg Budapesten.

Kék háttér előtt a még nyers kacsa és a már elkészített, feltálalt pecsenye kacsa képe. A KÖZÉRT 1948-ban jött létre és az elnevezés a Községi Élelmiszer-kereskedelmi Rt rövidítéséből jött létre. A Közért egyik üzlete volt az első önkiszolgáló Magyarországon, ami 1955-ben nyílt meg Budapesten.

A plakáton kék háttér előtt egy szakács szalad sütőporos és vaníliacukros csomagolásokon, a kezében tortával és kuglóffal. A futószalag nyílban végződik, amely a jól ismert Dr.Oetker embléma felé mutat. Feltehetően Sándor Károly ifjúkori alkotása. Jelzett: Sándor Felelős kiadó: Héjja János Jobbra lent: Seidner Offset Nyomda (Seidner Emil nyomdája) Dr. August Oetker patikus 1891-ben kísérletezte ki a sütőport, a németországi Bielefeldben. Magyarországon a 20. század elején jelent meg. Sándor Károly Budapest, 1915 — Budapest, 1960 Grafikus. Mesterei Vaszary János és Bortnyik Sándor voltak. 1945 után mint karikaturista és plakáttervező lett ismert, melyekkel több tárlaton vett részt. Ö

A plakáton egy füves háttéren elhelyezett, fényes tálcát látunk, tányérral, késsel villával és kanállal. A tányéron egy fehér malac formájú dísztárgy kapott helyett, aminek az alsó részén piros háttér előtt fehér felirat szerepel: Disznótoros nyáron is! A tányér alatt a tálcán, fekete felirat: Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, alatta ennek az emblémája. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt 1969-ben jött létre, az Állatforgalmi és a Húsipari Tröszt utódjaként, hogy összefogja a magyarországi húsfeldolgozó ipart. A plakátot Tóth József (Füles) készítette.

A budapesti Erdélyi Vendéglő reklámplakátja. Jelzett. Jobb felső sarokban szignó: Szekeres Feltehetően Szekeres Béla alkotása. Erdélyi jelenet: Piros virágmintákkal díszített, festett, galambdúcos székelykapút erdélyi népviseletbe öltözött menyecske tár szélesre. A fiatalasszony piros csizmát, piros kendőt és kék hosszú szoknyájához piros kötényt visel. Alul díszes felirat: Erdélyi Vendéglő Budapest Üllői út. 14.-Baross utca. 11. Igazi erdélyi konyha. Kolozsvári különlegességek. Villásreggeli. Méltányos előfizetési rendszer. Alsó szegélyen: Magyar Földrajzi Intézet Rt. Budapest. Szekeres Béla Budapest, 1890 — Festő, grafikus. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán végezte. 1911-1912-ben Rio de Janeiró-ban dolgozott. Olaszországi hadifogsága után, 1919-től működött Budapesten. Több kiállításon vett részt, ahol tájképeit és alakos kompozícióit mutatta be. Egy műve a Magyar Nemzeti Galériában található. Képeslapokat is tervezett, több Földrajzi atlaszt hirdető lapja is forgalomba került.

A plakát háttere fekete színű és négy függőleges "sávból" áll. Három sávon Psilander Valdemar híres dán némafilm színész zsinóros-magyaros ruhás, kék jóké sapkás félalakos képe ismétlődik háromszor. A negyedik csíkon az orfeum asztala, sörös pohárral, asztali lámpával, háttérben kék függönnyel. Az első sávon: Royal Orfeum, a másodikon: Psilander, a harmadikon Valdemar felirat felül. A negyediken középről lefelé: Royal Sőr Kabaré. Mind a három sávon alul Tuszkay szignó és Athenaeum Rt. Budapest felirat. A negyediken felül az Atheneaum embléma, középen pedig a Tuszkay szignó.

A híres üldözési jelenet: Szent László király fehér lovon, páncélban, jobb kezében fokossal, bal kezében keresztes pajzzsal üldözi a leányrabló kun vitézt. Bal felső sarokban fehér betűs felirat: Első Magyar Részvény Serfőződe. Alul sárga betűkkel: Részvény Szent László Sör. Jobboldalt szignó: Haranghy. Felette: Klösz Gy. és fia Budapest felirat.

Barna fotelben ülő fekete ruhás, fehér inges férfi sakkozik bal kezében hatalmas Senator Extra cigarettát tartva. Mögötte zöld háttér. Felül sárga betűkkel SENATOR felirat. Jobb alsó sarokban szignó: Deutsch. Alatta a Janina Cigarettapapír Rt. Budapest emblémája.

Fekete háttér előtt különböző színű virágokból álló virágcsokor nemzeti színű szalaggal átkötve. A virágok kerek közepén egy-egy arc látható különböző arckifejezéssel. A bal felső sarokban piros betűs Stühmer, a jobb alsó sarokban pedig fehér betűs Zizi felirat. Az i betűkön a pontok piros szív alakúak. Bal alsó sarokban szignó: E.Kiss. Alatta Klösz Budapest felirat.

Piros háttér előtt Komjáthy Ágnes sztármanökenről, az áruház háziasszonyáról, reklámarcáról mintázott, fekete kalapos, kék ruhás, szőke hölgy támaszkodik egy sárga keretes kerek képre. A képen téli táj előtt egy barnamedve, mancsaiban Skála csomag. Felül fehér betűs felirat: Lássuk a medvét! Alatta: Téli Vásár II. 5. Skála Vásár II. 17. Alul: 30% Árengedmény 40% A Skálában és az ország valamennyi szövetkezeti áruházában. A kerek kép szélén jobb oldalt alul szignó: Mayer Gy.

Hátat fordító, elegáns hölgy bokáig érő, narancssárga ruhában, mely fölött földet söprő, hosszú uszályos, hátul v alakban kivágott, nagy sárga virágmintás köpenyt visel. Jobb kezében legyezőt, baljában retikült tart. Lábán magassarkú narancssárga cipő, fején tollas kalap. Alul fehér betűs felirat: A Dáma asszonyi ékességek, ruha, kalap és mindenféle asszonyholmi... Jobb oldalon szignó: Bíró, bal oldalon embléma: Seidner Plakát és Címkegyár Budapest.